Szövetkezeti Élet, 1968 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1968-01-01 / 1. szám
Becsülettel helytálltunk a versenyben. Alig néhány hete, hogy’ elmúlt az 1967-es év, amely szövetkezetünk életében, munkájában minden eddiginél nagyobb eredményeket hozott. Ha visszagondolunk a nemrég lezárt óesztendőre, azt a megállapítást tehetjük, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának méltó megünneplésére való felkészülés hatotta át. Másik igen fontos esemény volt a SZÖVOSZ VI. kongresszusa, továbbá a felkészülés a január 1-gyel életbe lépett új gazdaságirányítási rendszerre. Őszintén megmondjuk, hogy 1967 első hónapjaiban , amikor egyesült a korábban külön-külön gazdálkodó káli és kápolnai körzeti szövetkezet, sok szövetkezeti tag és dolgozó komoly nehézségeket, szinte megoldhatatlan problémákat latolgatott. Ezekkel a nézetekkel a szövetkezet vezetői szembeszálltak, optimista, de reális módon magyarázták a helyes utat, adott lehetőségeket, de ma már bátran állíthatjuk, ez volt a helyes. A körzeti szövetkezet vezetősége és küldöttgyűlése felmérte az adott lehetőségeket, reálisan számításba vette a meglevő problémákat, nehézségeket és alapos, körültekintő munkával hozta meg a célkitűzéseket. Szövetkezetünk dolgozói a márciusi termelési értekezleten egyhangúlag úgy döntöttek, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére szocialista munkaversenyt hirdetnek meg. A verseny célja az volt, hogy minden eddiginél nagyobb eredménnyel ünnepeljük a nagy jelentőségű évfordulót. A vállalást tett követte, s elmondhatjuk, hogy szövetkezetünk minden dolgozója azon munkálkodott, hogy a kitűzött célokat elérjük. Minden eddiginél nagyobb lendületet vett a munkaverseny, kialakult az élő, valóságos páros versengés. így történhetett meg az, hogy szövetkezetünk a bázishoz viszonyítva a kiskereskedelmi üzemágnál 115,2, a vendéglátóipari üzemágnál 116,2, az ételforgalomnál 109,7, a saját termelésű ételek forgalmazásánál 142,4 és a felvásárlási üzemágban 109 százalékos teljesítést ért el. Hasonlóan jó eredmények születtek a szövetkezetpolitikai munka területén is. Tagszervezési előirányzatunkat 103, részjegy befizettetési előirányzatunkat 271, tervezett társadalmi munkánkat pedig 113 százalékra teljesítettük. Szép eredményeket értünk el a kulturális nevelő munkában is. Ezt igazolja, hogy az Erkel Ferenc férfikórus a rádióban, a tokajhegyaljai találkozón és a füzesabonyi jubileumi emlékünnepségen is sikerrel szerepelt. Több, mint 170 ezer forint értékű könyvet juttattunk el a falusi lakossághoz, 10 ezer forint értékű könyvvel gazdagítottuk a körzetünk területén lévő községi könyvtárak állományát. Színvonalas író—olvasó találkozókat, szavaló és tekeversenyeket tartottunk községi és körzeti szinten. Kulturális munkánk Záróakkordjaként került megtartásra december hónapban a „Kulturális Vasárnap” gazdag programmal Hálózatfejlesztés területén is nagy lépést tettünk előre azzal, hogy Kál községben megnyitottuk a korszerűen átalakított vegyes iparcikkboltot 2,5 milliós árukészlettel és a tetszetős büffé-falatozót, amely a szövetkezeti tagság megelégedését váltotta ki. Ugyancsak megkezdődött az ABC áruház építése és egy korszerű kenyér-tejbolt létesítése is. A szövetkezeti tagok a helyes irányú fejlődést látva közel 20 ezer forint részjegyet fizettek be és aktívan vettek részt a társadalmi munkában is. Nem lenne teljes az értékelés, ha nem szólnék arról, hogy a szövetkezetnél megalakult pártszervezet is lényegesen hozzájárult a szép eredmények eléréséhez. Javaslataival segítette a gazdasági vezetést, a problémák megoldását, serkentette a munkaverseny fokozását. A szövetkezet igazgatósága felkarolta és örömmel vette a dolgozók munkaverseny célkitűzéseit és a dolgozók részére több, mint 10 ezer forint összegben céljutalmat, üzemáganként az I. helyezett részére vándorzászlót tűzött ki. Mi sem igazolja jobban, hogy a szövetkezet igazgatósága komoly jelentőséget tulajdonított a nagyméretű munkaversenynek,mint az, hogy már november 7-én — a Szakszervezeti Bizottsággal egyetértésben — öt dolgozónak adományozott „Kiváló dolgozó” jelvényt, 11 dolgozónak elismerő oklevelet pénz I jutalommal, s ezen kívül további 20 dolgozót részesített jutalomba. Lényeges szerepet töltött be a munka végzése során az is, hogy „Munkaverseny Híradóit jelentettünk meg és azokban rendszeresen értékeltük a verseny állását. Híradóink nem fukarkodtak sem a bíráló, sem pedig a dicsérő sorokkal. Mindent egybevetve megállapíthatjuk, hogy szövetkezeti dolgozóink szinte kivétel nélkül becsülettel helyálltak, fáradságot nem ismerve munkálkodtak azon, hogy célkitűzéseink valóra válljanak, s sőt egyes területeken lényeges túlteljesítést is érjünk el. Lezártuk a múlt évet, de a munkavégzés üteme a munkakedv szövetkezetünknél nem Csökkent Dolgozóink arra várnak, hogy a szövetkezet küldöttgyűlése erre az évre is — hasonlóan az elmúlt évhez — megszabja azokat a célkitűzéseket, amelyek szövetkezetünk további fejlődését célozzák és akkor újabb lendülettel a szövetkezeti tagsággal karöltve megvalósítja azokat is. Farkas József ig. elnök, Kápolna • • í elveinket túlteljesítettük • • Megfontolt hálózatfejlesztés Halálos ítéletekt a balatoni gyilkosok ügyében Mint ahogy azt lapunk júliusi számában közöltük, a Miskolci Megyei Bíróság tárgyalta Lakatos Endre 11-szeres büntetett előéletű, sályi lakos és három társa gyilkosságának bűnügyét. A betörő banda bűnlajstromán három emberölés is szerepel. Először a Tiboldaróc felé vezető úton Lakatos leütötte és agyonverte a Nagymihályi Állami Gazdaság egyik idős dolgozóját, majd elvette a nála talált 1340 forintot. Később Rendes Győző a súlyi határban, egy termelőszövetkezeti szalmakazalban alvó férfira rágyújtotta a kazlat. A szerencsétlen ember égési sebeibe belehalt. A banda bekalandozta szinte Észak-Magyarország egész területét, ahol betörések egész sorát követte el. Így jutottak el 1966. október 30-án Balaton községbe, ahol az éjszakai órákban a szövetkezeti italboltot szemelték ki pénzszerzésre. Lesben álltak, és amikor a boltvezető belülről magára zárta az ajtót, behatoltak az üzletre és patkóvassal fejbeverték, majd a sérült embert addig ütlegelték, amíg sérüléseibe belehalt. Az üzletben talált több ezer forintot elvitték. A Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta az ügyben elsőfokon eljárt Miskolci Megyei Bíróság ítéletét, amellyel Lakatos Endrét és Rendes Győzőt halálra ítélte. A másik két vádlottat, Lakatos Ferencet és Virág Tibort tíz, illetve öt évi szabadságvesztéssel büntette. A halálos ítéleteket február 3-án végrehajtották. // is пер [UNK]и in j a Szövetkezeti dolgozók Biztosítási és Önsegélyező Csoportja. 25 000 forintig terjedő balesetbiztosítás. 15 ООО forint összegű életbiztosítás. A biztosítás nemcsak a munkahelyen, hanem bármikor, bárhol bekövetkezett balesetre érvényes. Az intéző bizottság a tagok számára társasutazást szervez, továbbá rendkívüli segélyt adhat házasság, szülés, hosszan tartó betegség esetén. Mindezt havó 20 Ft tagdíjért nyújtja a CSÉB! Szövetkezeti Élet Godolatak a mezőgazdasági könyvhónap alkalmából (Folytatás az 1 oldalról.) Ezek az emberek már különleges érdeklődést tanúsítanak a könyv iránt. Ez érthető. Új, a könyvre éhes termelőszövetkezeti parasztság nőtt fel a szemünk előtt és kíván munkaterületéről, a mezőgazdaságról, annak minden ágazatáról többet megtudni, igyekszik jó mezőgazdasági szakmunkás lenni, vagy legalábbis jól tájékozottá válni. Ez az igény a népművelőkre, a könyvesbolti dolgozókra a több mint négyszáz falu működő könyvbizományosra egyre nagyobb feladatot ró. Nem lehet már ezen a februári mezőgazdasági könyvhónapon sem a szokványos módon könyvet árusítani. Az új mechanizmus egyik eszközével, a piackutatással, az érdeklődés felmérésével kell számolni és az igényeknek megfelelő könyvadaggal kell a falusi lakosság, a tsz-parasztság rendelkezésére állni. Vitkovics még azért sóhajtott, hogy csak 500 példány keljen el egy fél, vagy egy egész esztendő alatt. Mi már azért sóhajtunk, hogy a februári mezőgazdasági könyvhónap alatt egy-egy mezőgazdasági könyvíró művéből keljen el 500 darab megyénkben. S reméljük, sóhajtásunk nem is lesz hiábavaló, és a most induló könyvhónap nem lesz eredménytelen. Varga László Füzesabonyi újdonságok Tízmillió forintos készlettel indult el az új mechanizmus útján a füzesabonyi fmsz-áruház E hatalmas készlet megnyugtató árnyékában kezdődött a tervezés a természetes céllal: megtartani, bővíteni a vásárlók népes táborát. — Ahogy a hirdetésben is állt — mondta Klein Ferenc, az áruház igazgatója — minden 1000 forinton felüli vásárlás után 50 forint értékig még plusz vehet a vásárló valamit nálunk, beszerzési áron. Ha például hatezer forintért televíziót vesz, akkor 300 forint a plusz kedvezmény. Mint vehet ezért? Megtetszik neki például egy 210 forintos cipő, azt 195 forintért, tehát beszerzési áron megkapja. Az új mechanizmusban tekintélyes helye van a versenynek. Már példával is szolgálhat ez az áruház. Ismeretes, hogy vállalták: tv-t, rádiót házhoz szállítanak, és díjtalanul be is szerelnek. Nemrégiben a Makláron lakó Hargitai Vilmos az egri Centrum Áruházban tv-t akart venni. Kérte, hogy jöjjön vele valaki Maklárra, és szerelje be. Kocsiján elviszi, és vissza is hozza az illetőt- Nem vállalták. Megtudta, hogy Füzesabonyban ez már „divat” ... így leutazott a járási székhelyre, ott vette meg a Delta tv-t, a műszaki osztály egyik dolgozója, Gál Árpád pedig beszerelte neki. Az egri áruház tehát lemaradt egy vevőtől, a füzesabonyi pedig eggyel gazdagodott...! Ez is verseny! — Volt más szállítás is? — Igen — válaszolta Prutz Sándor igazgatóhelyettes, egy füzetbe lapozva . Itt van Besenyőtelekre kedden szállítottunk ki egy Favorit tv-t. Újdonság számba megy ez is, bár egyenlőre terv, hogy egy tv mintatermet rendeznének be az áruházban a lakástextil-raktár helyén. Mindegyik tv-fajtából áll majd ott három-három készülék. Bekapcsolják, aztán hadd nézze a vásárló a műsort (délelőtt), s amelyik jobban megtetszik, (nem a műsor, hanem a készülék ...), azt veszi meg. Azt is tervezik, hogy egy postaládát állítanak a bejárathoz Amikor még nem nyit az áruház, a korán munkába igyekvők bedobják a rendelést névvel és lakcímmel. Az áruházban pedig előkészítik a kért árut, becsomagolják, s a rendelő hazafelé menet „beugorhat” érte. Rádiót és televíziót egyébként negyvennyolc órán belül kicseréljük — folytatja az igazgatóhelyettes. — Ha rossz, vagy ha egy másikat — persze nem olcsóbbat! — kérnek... Arra is kaptunk választ, hogyan próbálja az áruház a választékot bővíteni. A helyi vegyes ktsz-től női kabátokat és ruhákat rendelnek, melyek anyagát és szabását az áruház három dolgozójából álló „bizottság” határozza meg. Füzesabonyba költözött a budapesti konfekció üzem egyik részlege. Innen fiú és gyermek konfekció árukat rendeltek. (Mindkét helyről jött már áru, sőt: nagyrészük el is kelt!) Több budapesti vállalattal folytatnak tárgyalást, hogy közvetlenül tudják az árut átvenni. Ez arra is jó, hogy a szabadáraknál nagyobb engedményt tud adni az áruház. A nagykereskedelmi vállalat mellett a fővárosi és az egri cipész ktsz-től is közvetlenül szerzik be a készletet. Kapcsolatuk lesz a Budapesti Bőrdíszmű Vállalattal is. Talán sikerül jó megállapodást kötni a méteráru választék bővítéséért más fővárosi vállalatokkal. A tervek nagy része már a megvalósulás felé közeledik, sőt már több helyről érkezett áru a tárgyalások és megállapodások eredményeképpen. Szimpatikus a füzesabonyi kezdeményezés, bizonyára a vásárlók szemében is. Remélhetőleg az marad a későbbiek folyamán is! K. G A számvitel új rendjéről Az új gazdasági mechanizmus bevezetésével foglalkozó határozatok leszögezik, hogy a jól képzett számviteli rendszer a vállalatok, szövetkezetek irányításának nélkülözhetetlen eszköze. Ennek érdekében szükséges a gazdasági reform végrehajtásával összefüggésben a számviteli rendszer további fejlesztése. A számviteli rendszert alkalmassá kell tenni arra, hogy: — megfelelő, tartalmilag egységes adatokat biztosítson a felső szintű gazdasági döntésekhez és elemzésekhez— Ugyanakkor biztosítson a gazdasági egységek vezetéséhez adatokat is. A felső szintű információ megköveteli a tartalmi azonosságot és ezt az 1968. január hó 1-el életbelépett új „kötelező számlakeretek” biztosítják, mivel ezeket valamennyi népgazdasági ágazatban egységes elvek szerint kötelezően szabályozták. A belső igényeket kielégítő adatszolgáltatási és nyilvántartási rendszer kiépítése a vállalatok hatásköre, erre vonatkozóan messzemenő lehetőségeket biztosítanak az ágazati számlakeretek a gazdasági egységek számára a különböző sajátosságok és követelmények érvényesítése szempontjából. A szövetkezeti Számlakéirat számos analitikus nyilvántartást kötelezően elrendel. Ezek: — állóeszközök, fogyóeszközök nyilvántartása, — anyagok, saját termelésű készletek elszámolása, — készpénzkészlet nyilvántartása (pénztárkönyv), — vevők, szállítók kimutatása (folyószámla), — elszámolások a munkavállalókkal, kétéves követelések kimutatása, — részjegyalap kimutatás, stb. A felsorolt nyilvántartások formáját, tartalmát — az állóeszközök analitikus elszámolásán kívül — a Számlakeret nem írja elő, csak annyit szögez le, hogy a nyilvántartásnak biztosítani kell a reális elszámolást. Ehhez megfelelő formát és tartalmat, a nyilvántartás terjedelmét a szövetkezetnek kell megállapítani és a nyilvántartás terjedelmét a szövetkezetnek kell megállapítani és a nyilvántartást úgy megszervezni, hogy annak alapján lehetőség nyíljon megfelelő operatív adatszolgáltatásra, az eszközök részletes elszámolására és a főkönyvkönyveléshez szükséges gyűjtések és feladatok kimunkálására. A kötelezően előírt részletező nyilvántartásokon felül is van lehetőség egyéb különböző részletezésekre, gyűjtésekre. A cél az, hogy a főkönyvi könyvelés a vállalat, a szövetkezet egész működésére globálisan adjon megfelelő tájékoztatást és a felső szintű információ igényt elégítse ki, és a továbbiakban a vállalat operatív irányítását az egyes munkaterületek, egységek munkáját, eredményét az analitikus elszámolások mutassák ki és így a belső adatszolgáltatást biztosítsák. Az egyéb nem kötelező nyilvántartások közül elsősorban figyelmet érdemel az árukönyvelés és a költségek elszámolása. Az árukönyvelést a 7/1965. sz. Számviteli Tájékoztató adta lehetőségeken belül már korábban elválasztottuk a főkönyvi könyveléstől. Megyénkben két fajta árukönyvelést alkalmazunk: a kisebb szövetkezeteknél a készletnaplós elszámolást, a nagyobb szövetkezeteknél az áruforgalmi lappal történő elszámolást. Ezen elszámolási módokban lényeges változás nem lesz. Az áruforgalmi könyvelésnek, mint eddig is, továbbra is biztosítani kell az áruforgalom irányításához szükséges operatív adatokat — havonta és részletesen — valamint a főkönyvi könyveléshez szükséges havi feladásokat. Az új Számlakeretben a legtöbb és leglényegesebb változás a költségek elszámolásánál található. A főkönyvi könyvelés lényegesen egyszerűbb lett és a költségek területén is elsősorban a felsőbb szintű információt biztosítja, mert a szövetkezet egészére mutatja ki összevontan a költségnemek alakulását és az eredményelszámolás szempontjából pedig az egyes ágazatok összes költségeit gyűjti össze és állítja szembe az ágazatok összes bevételével. A szövetkezetnek azonban feltétlenül szükséges az egyes tevékenységi körök gazdaságos munkájának részletesebb vizsgálata is és ehhez a költségek alakulását mélyebben kell vizsgálnia. Ezt véleményünk szerint analitikus elszámolás segítségével oldhatjuk meg legegyszerűbben. Az első kérdés az, hogy a költségeket elsődlegesen az 5. vagy a 6—7. Számlaosztályba könyveljük-e. Ezt a kérdést nem az dönti el, hogy a szövetkezetnek szüksége van az egyes gazdasági egységek gazdálkodásának kimutatására is, mert mindkét esetben az egységek külön részletező költségalakulását, vagy a főkönyvi számlák szaporításával, vagy utólagos kigyűjtéssel lehet megállapítani. Az 5. Számlaosztályba történő elsődleges költségkönyvelés mellett szól az, hogy: — a költségnemeket a szövetkezet egészére időszakonként kötelezően ki kell mutatni, — lényegesen kevesebb főkönyvi számlát igényel és a főkönyvi-könyvelést gyorsabbá teszi. Ebben az esebben az egyes ágazatok összes költségeit utólagos kigyűjtéssel kell megállapítani, amely terjedelmes kigyűjtési feladatot igényel. A 6—7. Számlaoszályba történő elsődleges könyvelés biztosítja az egyes ágazatok költséggazdálkodásának a főkönyvi könyvelésen belüli megfigyelését és a főkönyvi számlák további tagolásával lehetőség van az ágazatokon belül további csoportosításra. Ebben az esetben viszont a költségnemek utólagos kigyűjtését kell biztosítani, de ez már nem igényel olyan, terjedelmű gyűjtési feladatot, mint az előbbi esetben. A szövetkezetek önálló hatásköre, hogy a két megoldás közül melyiket választja. Szerintünk az 5. Számlaosztály elsődleges alkalmazása célravezetőbb, mert a bizonylatok útjának megfelelő megszervezésével lehetőség van arra, hogy az egyes ágazatok költséggazdálkodása — akár egységekre kiterjedően is — kimutatható legyen. Tájékoztatónkban általában foglalkoztunk az analitikus elszámolások problémáival és erre a kérdésre a későbbiekben még ezúton is visszatérünk. Szeretnénk, ha a fentebb vázolt kérdésekre a szövetkezetek részéről minél többen hozzászólnának, javaslatokat tennének, hogy ezek segítségével a legegyszerűbb és legmegfelelőbb megoldást tudjuk alkalmazni. Bereczkei Ottó