Szövetkezeti Élet, 1970 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1970-07-01 / 7. szám

A Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége nyilatkozata a 48. nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából A Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége a 18. nemzet­közi szövetkezeti nap és az SZNSZ megalapításának (1895. augusztus 19.) 15. évfordulója alkalmából tagszervezeteihez fordul, amelyek 60 országban 255 508 443 tagot tömörítenek. Ez alkalomból — EMLÉKEZTET valamennyi békehatározatra, amelye­ket az 1895. évi megalapítása óta tartott különböző kongresszusain hoztak és szilárdan vallja azt a meg­győződését, hogy a világ legsürgetőbb problémája, a béke megszilárdítása, amely nélkül az emberiség fennmaradását veszély fenyegeti, a gazdasági és tár­sadalmi fejlődés pedig akadályokba ütközik. — FELHÍVJA a kormányokat, hogy tartózkodjanak a békét veszélyzetető, egyoldalú akcióktól és támogas­sák az SZDSZ-nek azokat a törekvéseit, amelyek a feszültség tárgyalások útján való enyhítését cé­lozzák ; — ÖRÖMMEL ÜDVÖZLI az ENSZ-közgyűlés 2459 (XXIII.) sz. határozatát a szövetkezeti mozgalomnak a gazdasági és társadalmi fejlődés terén betöltött szerepéről, valamint a Nemzetközi Munkaügyi Szer­vezet (ILO) szövetkezeti tárgyú ajánlásait, amelyek mint fontos okmányok elismerik a szövetkezeti világ­mozgalom érdemeit és lehetőségeit; — TELJES MÉRTÉKBEN TÁMOGATjA az ENSZ má­sodik fejlesztési évtizedének céljait, és kéri tagszer­vezeteit, hogy teljes mértékben járuljanak hozzá a szövetkezeti fejlesztési évtized céljainak megvaló­sításához. Ezt a széles körű együttműködési prog­ramot az SZNSZ kezdeményezte a fejlődő országok szövetkezeteinek fejlesztésére, kutatási, technikai és oktatási programok megvalósítása útján, annak fi­gyelembevételével, hogy az UNESCO az 1970. évet nemzetközi oktatási évnek nyilvánította. — KÉRI TAGSZERVEZETEIT, nyújtsanak a FAO-nak segítséget ahhoz, hogy az SZNSZ jól értesült tag­­szervezetei vegyenek részt a második élelmezési vi­lágkongresszuson és javasoljanak olyan intézkedése­ket, amelyek biztosítják a szövetkezetek közreműkö­dését az egész emberiség élelmiszer-ellátásában. — ISMÉTELTEN HANGSÚLYOZZA, amit a fogyasztók jogairól szóló nemzetközi nyilatkozata is tartalmaz, hogy a fogyasztó jogosan támaszt igényt megfelelő táplálékra, ruházatra és lakásra, biztonságos és egész­séges környezetre, hamisítatlan árura tisztességes áron, bő választékra, az árukra és a szolgáltatásokra vonatkozó tájékoztatásra és ugyanakkor arra is jo­gosult, hogy befolyásolhassa a gazdasági életet és részt vegyen annak demokratikus ellenőrzésében; a KÉRI tagszervezeteit, hogy az SZNSZ fennállásának 75. évfordulója alkalmából juttassák megfelelő mó­don kifejezésre együttérzésüket a nemzetközi szövet­kezeti mozgalom iránt és járuljanak minél bőke­zűbben hozzá az SZNSZ fejlesztési alapjához. — KÖSZÖNETÉT FEJEZI KI valamennyi tagszerveze­tének azért a támogatásért, amelyet fennállásának 75 éve alatt az SZNSZ-nek nyújtottak, mint olyan szervezetnek, amely teljes tevékenységét kizárólag a világ különböző részein működő szövetkezetek fel­virágoztatására fordította és a tagokat meggyőző­désükre és bőrük színére való tekintet nélkül a szö­vetkezeti célok megvalósítására mozgósította. Napirenden: a takarékszövetkezetek munká­ja, _ a szocialista munkaverseny *A MÉSZÖV-székházban Havellant Ferenc elnökleté­vel ülést tartott a Szövetke­zetek Heves megyei Szövet­ségének Elnöksége. Részt vett az ülésen Holló Endre, a me­gyei pártbizottság osztályve­zetője, Valyó Sándor, a SZÖ­­VOSZ személyügyi osztály­­vezetője, Kovács Gyula, a KPVDSZ megyebizottságá­nak szervező titkára. Az ülésen megvitatták a takarékszövetkezetek munká­ját és a MÉSZÖV által adott segítséget. Az elnökség meg­állapította, hogy a megye takarékszövetkezeteinek munkája az elmúlt évben to­vább fejlődött. Határozatuk­ban hangsúlyozták, hogy a MÉSZÖV az alapszabálynak megfelelően segítse a haté­konyabb munkakapcsolat ki­alakítását, a fennálló problé­mák megoldásában. Második napirendként megvitatták a parádi és ká­polnai szövetkezetek munka­­verseny-kezdeményezéseit. A két szövetkezet felkérése alapján az elnökség a fo­­­­gyasztási, takarék- és lakás-­­ szövetkezetek között szocia­­­­lista munkaversenyt hirdet­­ az MSZMP X. kongresszusa­ tiszteletére. A versenyt éven­­­ként két esetben értékelik és­­ a legjobb eredményt elérő­­ szövetkezeteket 53 ezer fo­­­­rint jutalomban részesítik. Az elnökség megvitatta az­ egri ÁFÉSZ kórusának ed­­­­digi tevékenységét, és jó­­ munkájuk elismeréséül a kó­­­­rust 2500 forint, míg vezető­­­­jét, Moskovszky Vincét 500­0 forint jutalomban részesítet­te. Ugyancsak jutalomban­­ részesítették azokat a keres­­­­kedelmi tanulókat, akik az­­ országos versenyben helye­­­zéseket értek el. Az első 500,­ a második 400, míg a harma­­­­dik helyezett tanulók 300 fo­­­rint jutalmat kaptak, így ju­­­talomban részesült Pocsai­­ Irma kápolnai, Szűcs László­­ lőrinci, Rajnai Ida hevesi,­ Fónad Magdolna parádi és­­ Kiss Mária, a hatvani szö­­­vetkezet tanulója. Csatlakoztak a felhíváshoz A hatvani ÁFÉSZ szakszervezeti bizottsága májusban kibővített ülést tartott. Az értekezleten megjelen és felszó­lalt Göcző Géza, SZMT-munkavédelmi főfelügyelő, aki a­ szövetkezeteknél lefolytatott munkavédelmi vizsgálat meg­állapításairól, illetve a munkavédelem társadalmi szerepéről és megyei tapasztalatokról adott átfogó értékelést. A tanácskozás második napirendjeként Ungi István, személyügyi és szövetkezetpolitikai főelőadó a szövetkezet igazgatósága, párt- és KISZ-szervezetének, valamint a szak­­szervezeti bizottságnak felhívását terjesztette elő az MSZMP X. pártkongresszusa tiszteletére indított szocialista munka­verseny továbbfejlesztésére és kiszélesítésére. A felhívás — a többi közt — azzal a­ kéréssel fordul a szövetkezet vala­mennyi egységvezetőjéhez, szocialista brigádokhoz, kollek­tívákhoz, s ezeken keresztül a szövetkezet minden dolgozó­jához, hogy a nemes mozgalomban képességük és szorgal­muk legjobb kifejtésével járuljanak hozzá. A szakszervezeti aktívaülés résztvevői csatlakoztak a Heves megyei pártbizottság 1970. május 21-i ülésén elhang­zott azon felhíváshoz, mely az árvízkárosultak anyagi támo­gatásával kapcsolatos. Egyetértésüket fejezték ki a segít­ségnyújtást illetően, átérezve annak jelentőségét, hogy szö­vetkezetünk dolgozói is, anyagi erejükhöz mérten hozzá kí­vánnak járulni a kárt szenvedett családok gondjainak eny­hítéséhez. A MÉSZÖV vezetése a kö­zelmúltban értékelte az Ál­talános Fogyasztási és Érté­kesítő Szövetkezetek 1970. évi berrvm­unkáját. Megálla­pította, hogy a fogyasztási szövetkezetek tervcélkitűzé­sei —, bár óvatosak és ezért lényeges túlteljesítésük lét­ezik valószínűnek — általá­ban megfelelnek a népgaz­dasági előirányzatoknak, megvalósításuk esetén biz­tosítják a további fejlődést. Az a vélemény alakult ki, hogy a reform kibontakozása közepette a tervmunk­a foko­zott jelentőséggel bír, ezért a tervek elkészítése alapos, körültekintő, gondos munkát igényel. A fogyasztási szövetkeze­tek ezen munkájához a kü­lönböző országos és megyei szervek jelentőségének meg­felelően igyekeztek sokolda­lú segítséget adni. Az információs anyagokon túlmenően a MÉSZÖV érte­kezlet keretén belül tájékoz­tatta a szövetkezetek veze­tőit az 1970. évi megyei szin­tű várható tendenciáiról. Az egyedi tervek kialakí­tása során általában az előző évek fejlődéséből indultak ki. Igyekeztek meghatároz­ni az egyenletes fejlődési tendenciát és azt változatlan hálózat feltételezése mellett 1970. évre előrevetíteni. Ezen túlmenően természe­tesen törekedtek felmérni a vásárlóalapban, a közgazda­­sági szabályozókban, a kü­lönböző társadalmi-gazdasá­gi tényezőkben várható vál­tozásokat és számoltak a há­lózatfejlesztés forgalom­ kiha­tásával is. Az egyedi tervek megyei szintű összesített előirányza­tai — az alaptevékenységen kívüli tevékenységek, vala­mint a felvásárlás kivételé­vel — általában az országo­san kialakult szövetkezeti tervek szintje körül mozog­nak — az ipar, valamint a felvásárlás esetében attól alacsonyabbak — és minden üzemágban elmaradnak a MÉSZÖV és a megyei tanács által előzőleg kialakított me­gyei szintű tervcélkitűzések mögött. A fogyasztási­­ szövetkeze­tek tervmunkájában pozití­vumként állapítható meg, hogy az új gazdasági irányí­tási rendszerben alkalmazott nyereségcentrikus gazdálko­dás előtérbe helyezésével, va­lamint az erre épülő szemé­lyi, anyagi érdekeltségi rend­szer alkalmazása következté­ben az utóbbi években ja­vult az együttműködés az áruforgalmi és pénzügyi dol­gozók között. A megye fogyasztási szö­vetkezetei ez évre bolti kis­kereskedelmi áruforgalmu­kat 111,8 százalékban, ven­déglátóipari forgalmukat pe­dig 108,5 százalékban irá­nyozták elő. Ezek a tervcélkitűzések mindkét üzemág esetében magasabbak a fogyasztási szövetkezetek országos szin­ten kialakított előirányzatai­nál, de lényegesen elmarad­nak a szövetkezetek globális fejlődését bemutató megyei elképzelések mögött. A felvásárlási üzemágak és az alaptevékenységen kívüli tevékenységek az utóbbi két évben visszafejlődést mutat­nak. Ez a tendencia tükrö­ződik az ezen tevékenységek­re vonatkozó idei tervekben is, mely szerint a felvásár­lásnál a bázis időszakhoz vi­szonyítva 87,5 százalékos, az alaptevékenységen kívüli te­vékenységek esetében pedig­­ 97,4 százalékos forgalmi és­­ termelési előirányzatokat­­ alakítottak ki. Az áruforgalmi és terme­lési tervekkel összhangban a­­ megye fogyasztási szövetke­­­­zetei megyei viszonylatban­­ az 1969. évihez viszonyítva ' 106,4 százalékban irányoz­ták elő nyereségtervüket. Az előirányzott nyereség­­ elérése esetén — a terv­­ szerint — 1970-ben megyei­­ szinten a fogyasztási szövet­­­­kezetek fejlesztési alapja az­ 1969. évhez viszonyítva 8,2­ százalékkal, a részesedési­ alap pedig 12,8 százalékkal­­ növekszik. Véleményünk szerint — az­ eddigi fejlődést is figyelembe­ véve — minden lehetőség­e meg­van arra, hogy a fo­­­gyasztási szövetkezetek és a­ megyei szövetség közös mun­­­­kájának eredményeképpen a­ fogyasztási szövetkezetek ál­­­tal 1970. évre kitűzött elő­irányzatok teljes mértékben­ megvalósuljanak, ezáltal a­ fogyasztási szövetkezeti dol­gozók- a lakosság és a szö­­­vetkezeti tagság életszínvo­­­nala, ellátása is tovább nö­­­vekedjék. Nagy Imre közgazdász Az 1070. évi borvmunka tapasztalatai ■SSSSSS/SSS/SSS/S/SSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSys V I * \ v a: 1,30 Ft 1* IX. évfolyam I .­­1 7. szám 1070. N­­ j II Si ill К lló //////л/ *sssysSSSSs/7SSrrSSSSSSSSSrsSSSSrSf. VSSSSSSS//SSSS/SS/SSSSSSSS/S/SS/SSSSSS/'S' Szövetkezeti szolgáltató üzemek Hatvanban A kereskedelmi munka mellett jelentős tevékenységet fejt ki Hatvanban a fogyasztási szövetkezet a lakossági szolgál­tatásban is. Egy év alatt 2 millió forint értékű munkát vé­geztek. Az építőipari részleg mellett autójavító, lakatos és órajavító részleget hoztak létre. Különösen a motor- és autó­javító üzemnek akad sok munkája ezekben a hónapokban. A lakatosüzemben a kisebb alkatrészek esztergálása mellett vaskapukat, kerítéseket gyártanak a lakosság igényeinek megfelelően. Ezenkívül a Vörös Csillag Traktorgyár egri üzemének és a KAEV 2. sz. budapesti gyáregységének is végeznek forgácsoló munkákat. Az üzemek ez év első hó­napjában már közel félmillió forint értékű munkát végeztek.

Next