Szövetkezeti Élet, 1972 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1972-01-01 / 1. szám

4. «Idái Novaji hétköznapok Az egri ÁFÉSZ irodájá­ban találkoztam Berecz Ist­vánnal, a novaji ÁFÉSZ tiszteletdíjas ügyvezetőjével. Hogy tiszteletdíjas azt csak később tudtam meg Nem is gondoltam volna, hogy egy iparban dolgozó embert, aki naponta jár a Berváton en­­­nyi lelkesedés tölthet el egy kis, alig másfélezer lakosú község szövetkezetének gond­­ja-baja. Vele jártuk be az ÁFÉSZ- egységeket Novajon, ő mu­tatta meg a falu „felső” ré­szén, az új negyedben hos­­­szú harc után létrejött mo­dern vegyesboltot. Kalauzo­lásával néztem meg a régi, átalakítás előtt álló központi boltot, s ő magyarázta meg a presszó-italbolt átalakítási tervét is. — Régi óhajunk, hogy le­gyen egy kis irodahelyiség, ahol az emberek elmondhat­ják bizalmas dolgaikat, s mi a vezetőség is leülhetünk tárgyalni, beszélgetni. Ezzel egy ajtót nyitva ki, betessé­kelt egy kellemes, puritán, mindenképpen alkalmas iro­­dácskába.­­ Ennek az a története, hogy a falazástól­ a meszelé­sig, a villanytól a padozatig mindent e szövetkezeti ta­gok csináltak, mi csináltuk. És ahogyan értesültem ró­la, nemcsak ezt csinálták társadalmi munkában. A kongresszus előkészítő idő­szakában igencsak megfog­ták a munka boldogabbik végét, s a kis községben, ahol több mint négyszáz szö­vetkezeti tag és 7300 forint értékű társadalmi munkát végeztek el. Sok ez? Kevés? Megítélni azok tudják, akik élvezik a társadalmi munka gyümölcsét — például az új boltot. Mert az alapját két­szer (egyszer elöntötte a víz) ásták ki a tagok. Aztán a környékét rendezték az egy­ségnek, s kifogyhatatlanok az olyan ötletekben, amivel egyre inkább elérik, hogy széppé, kellemessé teszik környezetüket, és ebben a kis hegyvidéki faluban mind­inkább városias jelleget öl­tenek a szövetkezeti egysé­gek.* De van itt más is, a kong­resszus jegyében komoly fel­ajánlás született a vezetőség részéről. Az elmúlt évben rendez­ték a vitás részjegyeket, szeretnék elérni, hogy min­denkinek meglegyen a 100 forintja. Egyszer s minden­korra rendezni akarunk mindent, ami a tagok szá­mára nem elég világos, amit talán sem ők, sem mi nem tudunk pontosan, de a kar­tonok kikeresésével, hosszas bogarászó munkával köz­­megelégedésre el tudunk vé­gezni. A tagszervezés mun­kája is ránk vár még, azon­kívül fizikai munkánk is van még. Magam elé idézem a két boltot. Falusi bolt... Az embernek óhatatlanul a petróleumszag, kékköves hordók, végszámra álló „per­­kálibáláik” és középen pet­róleumlámpa gyér fényt árasztó hunyorgása idéződik érzékedben. S ezek a boltok? Nos, ezek a boltok — üzle­tek. Különösen a felső, ame­lyikben Kakuk József és fe­lesége boldogan rendezkedik, előkészít, takarít, tárol a tá­gas raktárhelyiségekben, s mint az üzletvezető mondot­ta: „Elégedett vagyok, bol­dog hogy egy ilyen boltban dolgozhatom.” Pedig már tizedik évét tapossa a szö­vetkezet eladói sorában. És a másik egység is. Jó, hogy abban nincs annyi nap­fény, de viszont minden van, ami varrógéptől a kon­­zervig egy háztartásban szükséges lehet. Bóta László üzletvezető már törzsgárda­­tag. Természetes hát, hogy neki meg a saját birodalma a kedves, a jó. Kevés a rak­tártér, de az is megoldódik. Azt hiszem, a novaji szö­vetkezeti dolgozók közül Bí­­rinyi Pista bácsi viszi a pál­mát , 18 éve dolgozik a szövetkezetnél. Ma is fiata­losan, ma is örömmel. Elnézem a falut. Kevesen járnak az utcán. Sokan csu­pán vasárnap érnek rá er­re, mert a községből hat autóbusz szállítja a munká­sokat Egerbe, Bervába, úgy, hogy erősen kétlaki jelenleg ez a község. Így aztán ért­hetőbb az is, hogy a nagyobb igények, a látottak, a hallot­tak, itt a falu üzleteiben a vásárlásnál csapódnak le. Sokat kell dolgozni a bolt­vezetőnek, hogy elérhesse az évi 2—2,5 millió forintos forgalmat. És ez itt megvan. Gondolom nem is igen lesz hiba továbbra sem, hisz a jó munkának előzménye is van, a párt X. kongresszu­sára indított szocialista mun­kaversenyben harmadik he­lyet értek el a novajiak. Egyébként ez az oklevél a kis iroda egyetlen dísze a mai napig. (ádám) Időszerű termelési tanácsok BŐRBETEGSÉGEK, BŐRHIBÁK A bőrbetegségeket baktériumok, penészgombák, mikro­organizmusok okozzák. A bőr valamelyik alkotórészét tá­madják meg, kellemetlen ízt, színt, zavarosságot idéznek elő. Leggyakoribb bőrbetegségek: BŐRKIVIRÁGOSODÁS Alacsony alkoholtartalmú borban, levegővel érintkezve a felületén fehér, csomós hártya képződik, amely később megvastagszik. Megtámadja az alkoholt, vízzé és CO2-dá oxidálja a bor­samlt, illat- és zamatanyagokat. Általában az ecetesedéssel együtt lép fel. Megelőzése: darabban ne hagyjuk a bort, a légteret kénezzük,­ kezdeti stádiumban töltsük tele a hordókat, óvatosan, a képződött hártya alá töltsük a bort. Ha a bor zavaros lesz, meg kell szűrni, a hordókat kiforrázzuk, újra kénezzük. ECETESSÉG Főleg melegebb helyen, darabban álló boron szokott fellépni. Az ecetesedés a bor felületén alig látható, vékony, barna hártyát képez. Ahol fellépett, a bort töltsék fel. 3—4 gr.­hl. borkénnel a folyamatot megállíthatjuk. BARNATÖRÉS A bor barna, zavaros és aszaltgyümölcs-ízű. Rothadt, penészes szőlőből készült bornál lép fel. A barnatörésre haj­lamos bor felülről lefelé bámul. Gyógyítása 1 hl. borhoz 12—20 gr. borként használunk, erősebb bámulásnál a ké­­nezésen kívül 10—20 fr./hl. zselatint és 5—15 gr. /hl. cser­sa­vas derítőt alkalmazunk. Ha az sem használ, Decolort, aktív szénszíntelenítőt adagoljunk, 40—60 gr.-ot hl.-enként, az­után a bort lefejtjük, a hordót kimossuk. ZÁPTOJÁSSZAG Nem veszedelmes bőrbetegség, legtöbbször az első erje­dés, illetve fejtés után eltűnik. Védekezés: a bor szellőz­­­­tetése, avagy hl.-enként 10—20 gr. kénadagolás. NYÚLÖSSÁG Főleg lágy boroknál fordul elő, a bor lustán folyik. Kezelés: szellőztetés, szűrés, 3—5 gr. csersavas adagolás, 10—15 gr./hl.-enkénti borként adjunk hozzá. EGÉRSZ Kellemetlen szagú és ízű a bor, színe, tisztasága nem változik. Kezelés: 1—2 tb. borkén, szagtalanító szén, 50—70 gr.(hl. BORHIBÁK Szakszerűtlen tárolás, tisztátalanság következménye. DOHOSSÁG Penészes, dohos hordótól származik, Antiodorral, szag­talanító aktív szénnel derítünk. FEKETE­, FEHÉRTÖRÉS, FÉMÍZ, KÉNESÍZ A hiba a bor fémes anyagaitól, vagy a hordótól szár­mazik, vagy pedig túlzott kénezésből adódik. Kékderítéssel megszűnik. (Sárgavérlúgsó.) ÉLESZTŐ- ÉS SEPRŐÍZ Új boron, hosszabb ideig seprőn hagyott boron érezhető. Levegőztetés, esetleg antidoros lekezelés segíthet. DARABÍZ, 0-, FA- VAGY DUGÓÍZ Darabban álló boron érezhető, általában fiatal borral házasítva megszűnik. Pihentetés, enyhe kénezés hatására javul, vagy esetleg friss törkölyön áteresztjük a bort. A must és borkezelésnél, általában a szüreti munkála­toknál igen fontos, talán a legfontosabb követelmény a tisz­taság. A hordók, edények, egyéb felszerelések jól előkészítve, tisztán álljanak rendelkezésre. A pincemunkálatokhoz idő­ben szerezzük be a nélkülözhetetlen anyagokat, bőrbetegsé­geket, borhibákat megszüntető szereket, a szagtalanító, szín­­telenítő, színjavító derítő, kénező anyagokat, tisztítószereket. Így nagy a valószínűsége annak, hogy megfelelő, jó színű, kellemes, kiváló ízű bort kapunk. ­ SZÖVETKEZETT £ LET 1972 Január Család — Otthon — Iskola Könnyelmű gyerekek... Mostanában mind gyakrab­ban gondolok kezdő tanító éveimre, s azokra a szegény gyerekekre, akiket akkoriban tanítottam. Hol egy ceruzát, hol egy füzetet kellett ven­nem, ha azt akartam, hogy leckéjük meglegyen. Átlag­ban havi tíz pengőt költöt­tem, tanszerekre, kézimun­ka-anyagra. Gyermekeinknek ma annyira megvan mindenük, hogy el­beszélésemet a múltról két­kedéssel hallgatják. Minden tanuló szép táskával jár is­koláiba, s kizárólag új tan­könyvekből akar tanulni Mondom nekik, hogy én vagy a bátyámtól örököltem, vagy antikváriumból kaptam a könyveimet, s utána meg a húgom is tanult belőlük. Csak néznek, néznek, érzem, hi­hetetlennek tűnik nekik amit mondok. A szegénység fogal­ma, a „nincs”, az „erre nem telik”, a kivételesektől elte­kintve ismeretlen már és saj­nos, ezzel együtt mind több jelét tapasztalhatjuk a kön­­­ny­elm­űségnek, az ésszerű ta­karékoskodás elhalásának. Alig akad gyerek az isko­lában — már az I. osztályok között is —, akinek a zsebé­ben ne csörögne néhány fo­rint. Hogyan kerül a pénz a zsebekbe? Több gyermeket megkér­deztem, mert érdekelt a do­log. Van aki naponta kap 3— 4 forintot „csak úgy”, akár­mire, s nem kell vele elszá­molnia, többen visszavihetik a betétes üvegeket, s a pénz az övék, mások kerek össze­get kapnak az ebédbefizetés­re, s amit a napközis taní­tónő visszaad, azt megtart­ják. Néhányuknál a bevásár­láskor ott maradhat a vis­­­szakapott aprópénz. Könnyen szerzik, könnyen költik el. Hosszú sorok kí­gyóznak az iskola környéki fagylal­tozóknál. Pottyannak a kétforintosok, mert 50 fil­léres, vagy 1 forintos adagot a legritkábban kérnek. Sajnálom ezeket a gyere­keket, mert bármilyen jó dolguk is van, nem ismerik meg a gyűjtögetés örömét. Mindent készen kapnak: ka­rácsonyi, születés- és névna­pi ajándékokat. A szülők, nagyszülők azt szeretnék,le­gyen meg mindenük gyerme­keiknek, unokáiknak, ne kell­jen nélkülözniük úgy, mint nekik annak idején.­ Luxus a játékban,­ luxus az öltözkö­désben. (Kicsit egymás túl­­licitálása is!) Luxus a tan­szerellátottságban! Nem kellene ennek mara­déktalanul örülnöm? Nem jobb ez, mint a munkanél­küliség évei, a harmincas évek, amikor mezítlábas, éhes gyerekeket tanítottam? Sokkal, de sokkal jobb, és mégsem örülök eléggé, mert aggódva látom a pazarlást meg azt, hogy a gyerekek nem becsülik meg eléggé a könnyen szerzett pénzt. Azt szeretném, ha a jólét mellett is takarékos gyermekeink lennének, olyanok, akik az apró dolgoknak is tudnak örülni. És ez nem a gyer­meken múlik! Meg kell ta­nítani őket takarékoskodni, a pénzzel bánni, gazdálkodni. El kell számoltatni őket az utolsó 10 fillérig. Tudom, el­­teher a munkából fáradtan hazaérkező szülőknek, de megéri! Legyen a gyermeknek zseb­pénze, de adjunk hozzá va­lami prgramot is. Tegye egy részét félre, meghatározott céllal. Gyűjtsön kiskutyára, kerékpárra, nyári táborozás­ra, meglepetésként szánt ajándékokra vagy bármire, amivel megtanulja, hogy sok kicsi sokra megy. Közeledik az új tanév. Minden iskolában van szer­vezett takarékibélyeg-árusí­­tás. Támogassuk a gyermek gyűjtögetését, előre meghatá­rozott céllal. Hadd jöjjön rá, hogy az ő apránként össze­rakott forintjain vett fény­képezőgép, békaember-fel­szerelés stb., kedveseb­b da­rab, mint amit „csak úgy” kap. Kedvet kell tehát csinál­ni a gyermek takarékoskodá­sához, irányítani azt és ellen­őrizni, hogyan bánik a pénz­zel. Eggyel több szülői gond, de csak átmeneti, mert ha jól megtanítjuk őket beosz­tásra, később ez többszörö­sen kamatozik. Dr. Gergely Károlyné Eredményesen fejlődött az ipar és a szolgáltatás Fogyasztási szövetkezeteink ipari, szolgáltatási tevékeny­sége az új gazdasági mecha­nizmus­ bevezetése óta, de kü­lönösen 1971. évben igen je­lentősen fejlődött. Növeke­dett a termelés volumene, szélesedtek a lakossági és sa­ját szolgáltatásként végzett tevékenységek területei. A múlt évben szövetkezeteink­nél 42 új ipari üzem és szol­gáltató egység jött létre. 11 milliós támogatás Szövetkezeteink anyagi ere­jükhöz és adottságaikhoz mérten jelentős erőfeszítése­ket tettek az ipari termelés és szolgáltatás bővítésére. Nagy segítséget jelentett, hogy a füzesabonyi, parádi, hevesi, vámosgyörki, domosz­­lói és hatvani ÁFÉSZ-ek sü­tőipari üzemet, gépkocsiszer­vizt és lakáskarbantartási szolgáltató üzemek létrehozá­sára a Megyei Tanácstól 6,6 millió vissza nem térítendő támogatást­­ kaptak. Az ÁFÉSZ-ek választmánya a lehetőségekhez képest 4,6 millió támogatást közel 3 milliós kölcsönt szavazott meg az iparszolgáltatás fej­lesztésére. 120 millió termelés Az a véleményünk, hogy az­­ adott lehetőségekkel kedve­zően éltek szövetkezeteink, sokan, különösebb anyagi be­­­­­ruházás nélkül, előrelátó szervezéssel és piackutatással, a szövetkezet és a tagság ja­vára fejlesztették az ipari szolgáltató tevékenységet. Különösen a nagyobb szövet­kezetek végeztek e területe­ken eredményes munkát, így többek között kiemelkedő termelési,­­fejlesztési eredmé­nyeket értek el a füzesabo­nyi, 27,4 millió forint, a hat­vani 12,1 millió forint, a ká­polnai 12,1 millió forint és az egri fogyasztási szövetkezet 10 millió forinttal. A fo­gyasztási szövetkezetek az 1970. évi 47,2 millió­ forintos árbevétellel szemben várha­tóan 120 millió forint terme­lési értéket, állítanak elő. A múlt évben létrejött új üze­mek köz­ül jelentősebbek: az abasári sütőüzem, a kápolnai, gyöngyösi irodagép-javító és húsfeldolgozó, a hatvani fa­üzem, a Nektár műlépüzeme, a karácsondi kábelfejtés, az egri, füzesabonyi, vámos­györki, domasznói lakáskar­bantartó, építő részlegek, a parádi víz- és központi fűtés­­szerelő részlegek stb. Az építőanyag- és beton­­áruüzemek termelése jelen­­tősen növekedett. A füzes­abonyi betonáruüzem 1 mil­lió darab mozaiklapot, több ezer áteresztőcsövet, járda­lapot, kerítésoszlopot, kútgyű­­rűt termel, 6 millió forint ér­tékben, de ugyanígy a mátra­­ballai üzem is. 11 ezer sertés A kápolnai szövetkezet sü­tőüzeme mellett kis húsfel­dolgozót hozott létre, ame­lyet tovább fejleszt. Új sü­tőüzemek létrehozása várha­tó a szihalmi, parádi, heve­si, bélapátfalvi, tarnaleleszi, gyöngyösi szövetkezetek terü­letén. A lakosság ellátását nagy­mértékben növelte az a tevé­kenység, melyet a szövetke­zetek a sertéshizlalás, feldol­gozás területén ez évben el­értek. 1971. évi saját feldol­gozott sertések szám­a megkö­zelíti a 11 ezer darabot. Kü­lönösen dicséretes az egri, füzesabonyi, verpeléti, kápol­nai, poroszlói, szihalmi, do­­moszlói, és tarnamérai szö­vetkezetek tevékenysége. Az elmúlt évben már 23 szövet­kezet foglalkozott sertéshizla­lással. Termelési értékük mintegy 35—40 millió forint­ra becsülhető. Kápolnán, Gyöngyösön húsfeldolgozót építettek, ezeket bővítik tsz­­ekkel társulva.. Saját és lakossági szolgáltatás A legnagyobb mérvű fej­lődés a saját belső, valamint a lakossági szolgáltatásoknál tapasztalható. A megyében több mint 80 egységben 3— 50 fős szakszolgáltató brigá­dok dolgoznak. Termelésük főleg a­ saját szolgáltatást, karbantartást, építést segíti, 25—30 millió forint értékben, emellett igen jelentős — 6—8 milliós lakossági szolgálta­tást végeznek. Ezen szolgál­tatások haszna és eredménye a kiskereskedelmi és vendég­látóipari üzemágában jelent­kezik nemcsak eredményben, hanem a minőségileg, olcsób­ban és időiben elvégzett mun­kában. Fejlődött a gépkocsijavítás, az egri, gyöngyösi, hatvani, füzesabonyi szövetkezetek­nél, háztartási és elektro­akusztikai, valamint iroda­gép ja­ví­tási és, szállítási tevé­kenység, többek között a ká­polnai, vámosgyörki, egri stb., szövetkezeteknél. Bő­vültek a vegyesipari jellegű tevékenységek: műlépgyár­tás, kábelbontás, bolti beren­dezés és különböző faáruké­szítés, fémforgácsolás, egyéb szakipari tevékenységek, kü­lönösen a hatvani, szihalmi, egri, kápolnai szövetkezetek­nél. Húsz o­ aikút igen jelentős erőfeszítése­ket tettek a szövetkezetek a fűtő- és tüzelőolaj-ellátás ér­dekében, húsz föld alatti 10— 25 köbméteres olajtartályo­kat építettek, amelyek éven­te 50—60 vagon háztartási fűtőolajat forgalmaznak. Se­gítik a korszerű tüzelési el­járások elterjesztését, a la­kosság ellátását is. Többek között az apci, lőrinci, csá­­nyi, karácsondi, poroszlói, fü­zesabonyi, pétervásári, tar­namérai, kiskörei, egri és ti­­szanánai szövetkezetek terü­letén. Az a cél, hogy e területen még jobban megoldják a szükségleteknek megfelelő termelést és szolgáltatást, amely a helyi lakosság érde­keit, s az ellátását van hivat­va szolgálni. Nagy Lajos forint Szocialista szerződés lenne гп [UNK]к. Még igen sok tennivaló van azonban, an­nak érdekében, hogy a gépe­­sítés megkönnyítse, segítse a gyors és pontos adatszol­gáltatást a szövetkezetek mindennapos munkájához. A részfeladatok megoldásá­ban országosan sincs kiala­kított gyakorlat. Ezenkívül a kisszövetkezetek gépekkel va­ló ellátása igen nagy megter­helést jelentene. Így tehát egyetlen járható út az össze­fogás. Egerben a múlt év köze­pén alakult meg a gépi adat­­feldolgozó állomás, amely azóta rendszeres munkát vé­gez. A nehézségek leküzdé­sére és a jó tapasztalatok hasznosítására nemrégiben együttműködési megállapo­dást kötöttek a Borsod me­gyei MÉSZÖV keretében mű­ködő adatfeldolgozó állomás­sal. A szomszéd megyében ugyanis már korábban létre­hozták a gépi adatfeldolgozót és így a tapasztalatok átadá­sával segítik megyénket. A két megye összefogása a szö­vetkezetek adatfeldolgozásá­nak korszerűsítését segíti eh A szövetkezetek számvite­lének gépi úton való feldol­­gozása lassan elkerülhetet- Ülésezett Január 26-án Egerben, a MESZÖV-székházban meg­tartotta az év utolsó ülését a lakásszövetkezeti választ­mány. A megyei küldöttgyű­lés mellett működő megyei szerv ülésén megvitatták a szövetkezeti lakások állag­­megóvásának, garanciális javításának helyzetét, prob­lémáit. Javaslatok hangzot­tak el a fenntartási munkák célszerű megszervezésére. Az ülésen elhangzotta részletes ismertetésére kö­vetkező lapszámunkban vis­­­szatérünk. SZÖVETKEZETI ÉLET a Heves megyei MÉSZÖV lapja, felelős szerkesztő: SZABÓ LAJOS Szerkesztőség: MÉSZÖV, Eger, Knézich Károly u. 4. Telefon: 11-70. Kiadja: a Heves m. Lapkiadó V. Felelős kiadó: TÓTH JÓZSEF. Heves m. Nyomda V., Eger. Igazgató: SÓLYMOS JÓZSEF.

Next