Szövetkezeti Élet, 1978 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1978-01-01 / 1. szám

Öntözés — alulról? Valamikor, még a Tisza szabályozása előtt nádasok, víz és lápvilág uralkodott a Tisza középső szakaszán. A kedves szeld, szőke Tisza tavaszi nagy hóolvadások ide­jén félelmetes erővé, a fo­lyó melletti falvak rettegett ellenségévé vált. Azután megtörtént az első szabályo­zás, s a legnagyobb árvizek kivételével már csak kisebb mértékben fenyegette e vidék népét a vízi veszedelem Ehhez képest új, szó szerint történelmi jelentőségű válto­zás következett be a Kiskö­rei Vízlépcső megépítésével: a mostani gátrendszer ellenáll Poroszlótól Kisköréig a Tisza mindkét partján a legnagyobb árvíznek is. Ez természetesen csak egyik rendeltetése a vízlépcső megépítésének, a másik s, a legfontosabb: az ön­tözéses gazdálkodás feltételei­nek megteremtése ezen a­z aszályos vidéken. Az öntözés tulajdonképpen még nem kezdődött meg A Tisza menti gazdaságok szak­emberei azonban a duzzasz­tás megkezdése, vagyis 1974 óta mégis azt tapasztalják, hogy jön a víz, mégpedig alulról, a talajból. Jön a víz és hatása a legkevésbé sem áldásos... Előre kell bocsájtani, hogy népgazdaságunknak e nagy­szabású alkotása még nem fejeződött be. A Tisza mentén észlelt problémák így feltétle­nül átmeneti jelenségeknek tekinthetők. Az a helyzet, — amint ezt Tóth Mihály, a Heves megyei TESZÖV elnöke а ТОТ ja­nuári elnökségi ülésén is el­mondotta —, hogy a korábbi belvízelvezető rendszerek al­kalmasak voltak a környező felszíni és talajvizek elvezeté­­sére, leszívására. A víztározó és a Jászsági-főcsatorna meg­építése, a duzzasztó megkez­dése után a környező terül­tek talajszintjénél magasabb vízszint álladósult, s a mező­gazdaságilag művelhető terü­letek természetes úton való vízelvezetése megszűnt. Olyan helyzet alakult ki, hogy az árvíz­veszély ugyan megszűnt, azonban a csatlakozó vízel­vezető rendszerek komplex kiépítése hiányában, vala­mint a régebben elkészült el­vezető­ és gyűjtőcsatornák korszerűtlensége miatt foko­zódott a belvízveszély, emel­kedett a talajvízszint. Ez a Tisza mentén több mint 30 ezer hektár területet érint, amelynek a múlt évben a szántóterület 82 százalékán jelentős mintegy 100 millió forint értékű belvízkár kelet­kezett Négyezer hektáron a növényzet teljesen kipusz­tult. Megdrágult a termelés, amelyet jól illusztrál, hogy korábban 100 forint termelési érték előáll­ításához 81 forint költséget használtak fel, je­lenleg ez a költség 115 forint­ra emelkedett... Mindez a poroszlói, a saru­­di, a tiszanánai, a pélyi és a kiskörei termelőszövetkeze­tekben 1977-ben súlyos pénz­ügyi helyzetet teremtett: 34 millió forint veszteség, és 18 millió alaphiány várható. Poroszlón a községben is komoly gondokat okoz a ma­gas talajvízszint: a kutakból kifelé folyik a víz, s a víz­rendezésre kivitelező nem akad. Az érintett termelőszövet­kezetek, a területi szövetség­gel valamint a szomszédos szövetkezetekkel együ­t­t ТОТ elnökségén kere ztül közpon­ti segítséget kérnek gondja­ik mérsékléséhez. Végleges megoldás azonban c­akis a központi erőforrá­sol, nép­­gazdasági beruházásként megvalósuló komplex v­tren­dezés hozhat Ezt sürgeti az a körülmény is, hogy a ter­vek szerint már az idén ápri­listól megkezdik kialakított víztároló elárasztását Faludi Sándor Műtrágya - féláron Az állattenyésztés továbbfej­lesztéséhez jelentős mennyiségű takarmányra lesz szükség a jövő évben is. A takarmánytermelés fokozását segíti elő a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Minisz­térium, miután nem sokkal a múlt esztendő vége előtt k­edvez­­ményes műtrágyavásárlási akciót hirdetett az állami gazdaságok­nak és a termelőszövetkezetek­nek. Az idei rét- és legelőgazdálko­dás javítását államunk ötven százalékos pénzügyi támogatás­sal segíti elő. A hozamok növelé­séhez szükséges nitrogén-műtrá­gyát ugyanis feleáron vásárolhat­ják meg a Heves megyei AGRO­­KER Vállalattól, az üzemek. Mint Bánfi Sándor igazgatóhe­lyettes elmondta, az akció eddig sikeres volt, hiszen.. .15 gazdaság rendelt a kedvezményes műtrá­gyából. Heves megye állami gaz­daságai és termelőszövetkezetei éltek a lehetőséggel és a múlt év novemberétől több mint 85 ezer mázsa műtrágyát vásároltak az idei legelőgazdálkodás javításá­hoz. Élen járt ebben a bodonyi, a poroszlói, a pétervásári és a fü­zesabonyi Petőfi termelőszövetke­zet, amelyek a legtöbbet vásárol­tak. 22 milliós felvásárlás Hevesen A hevesi áfész körzetében 12 mezőgazdasági szakcso­port működik a háztáji gaz­daságokban. A múlt évben Tiszanánán kisállattenyésztő szakcsoport alakult, Kiskörén pedig a sertés-, nyúltenyész­­tők, méhészek alakítottak egy csoportot. Komlón a nyúltenyésztők mellé a mé­hészek is bekapcsolódtak a szakcsoporti termelésbe. A múlt évben igen ered­ményesen tevékenykedett a több mint ezerhatszáz tag a termelés fejlesztésén, az árualap növelésén, s ezzel együtt a lakosság ellátásá­ban. Az éves munkát Győrfi József főosztályvezető össze­foglaló jelentése alapján tár­gyalta meg az igazgatóság. — Az év végével eredmé­nyes esztendőt tudhatunk magunk mögött. Év elején még azt hittük, a 16 milliós felvásárlási előirányzatot ne­héz lesz teljesíteni. Most már bizonyos, hogy az áfész 22,5 milliós termeltetési és felvásárlási forgalmat bonyo­lított le. Ebben a munkában ter­mészetesen nagy szerepük volt a szakcsoportoknak, a szövetkezetek év eleji ter­melésszervező tevékenységé­nek. Szövetkezetünk 27 komplett fóliasátrat adott a kisgazdaságoknak, előlegezve a primőrtermelést. Hevesen, Erdőtelken, Átányban és Tiszanánán 30 ezer négyzet­­méteren termeltek primőr­árut a háztáji gazdaságok­ban, amelyet teljes egészében a szövetkezetnek adtak át. A termeléshez 410 ezer pa­lántát juttattunk ki kedvez­ményesen, vagy térítésmen­tesen. Ebből a szövetkezet 84 ezer palántát saját fólia­telepén állított elő. A terrhe­­lés beindulását és eredmé­nyességét segítették a ter­melési előlegek is, amelyet már a téli hónapokban ad­tunk ki. A kisállattenyésztésben is jelentős előbbrelépés történt Baromfiból 400, nyúrből 950, galambból 125 mázsát vásá­roltunk fel. Ehhez is megfe­lelő alapot adott a szövetke­zet, naposállat, takarmány és előleg juttatásával. .... A beszélgetésbe Magyar József felvásárlási osztályve­zető is­ bekapcsolódik, aki mindezt­­ a munkát irányítja, de sokat dolgozik a sertéste­nyésztés, -hizlalás szervezé­sében. — A múlt évben nagy gondot fordítottunk a házkörüli állattenyésztés fej­lesztésére. A már említett kisállattenyésztések mellett 4600 hízót vásároltunk fel, amelyre még az év elején, de év közben is folyamatosan szerződést kötöttek a terme­lők. A szövetkezet történeté­ben még ilyen nagy men­­­nyiségű felvásárlás nem tör­tént. Ezt természetesen csak úgy tudtuk elérni, hogy év köz­ben segítettük a hizlalásokat. Múlt évben 12 anyakocát he­lyeztünk el a sertéstenyész­­tőknél. Ezenkívül szemes takarmányból 37, táptakar­mányból pedig 111 vagont szállítottunk ki a körzet köz­ségeiben levő elárusító telep­re. — Az eddig hallottak mellett mi ösztönözte még a termelőket a termelés ilyen nagyarányú növelésére? — Úgy gondolom, az árak stabilitása is jelentős befo­lyásoló tényező. A múlt év­ben a primőr- és szántóföldi termeléssel foglalkozók kö­rében nagy megnyugvást je­lentett az árkedvezmény is, amelyet a szövetkezetünk adott a termelőknek. Ezen­kívül a biztos értékesítés is kedvezően hatott. Amikor az áru nagy tömegben jelentke­zett, a szövetkezeti felvásárló telepeken minden akadály nélkül átvettük a termelők által megtermelt és fogyasz­tásra alkalmas árukat. Ezen kívül az elmúlt évben szako­sított termelést folytattunk, ami azt jelenti, hogy azokra a zöldségfélékre irányítottuk a lakosság figyelmét, amely­ből az előző években hiány mutatkozott. Úgy gondolom, midezek elősegítették, hogy szövetke­zetünk ilyen magasan tudta teljesíteni felvásárlási elő­irányzatát. Sz. L. Cél­­ a színvonalasabb szolgáltatás Látogatóban a Technolux Szolgáltató Szövetkezetnél A közgyűlés még decem­ber 11-én döntött, s kimond­ta az egri Technolux, a hat­vani fodrász és a gyöngyösi szolgáltatóipari szövetkezet egyesülését. A tervezés, a kö­zös munka előkészítése épp ezért már az elmúlt esztendő végén megkezdődött, mert csak így lehet zökkenőmen­tes az 1978-as rajt Az elhatározás összetevőit Kelemen István főkönyvelő villantja fel. — Külön-külön nehezen léphettünk volna gyorsabban előbbre. Az elaprózódott pénzből, a viszonylag kis fej­lesztési alapból nem sokra futotta. Az igények — és ez természetes — viszont egyre erőtelesebben fokozódtak. A szolgáltató, a lakosság ér­dekében tevékenykedő szö­vetkezetek ezt nem hagyhat­ták figyelmen kívül. A Mát­ra fővárosában — amely rá­adásul idegenforgalmi szem­pontból is jelentős település , a zömében korszerűtlen üzletek nem nagyon csalo­gatták a vendégeket. Itt a legégetőbb szükséglet a fel­újítás. Ezt tudták is az ille­tékesek, de semmit sem te­hettek, mert hiányzott a fo­rint. A­­ hatvanak 5s boldo­gulhattak volna­ sokáig, hi­szen mindössze hetven tagot foglalkoztattak A közös út viszont megnő­­z­te az anya­gi lehetőségeket. Emellett elősegíti a szakmai színvo­nal emelését is. Más szóval: valamennyiünk óhaja telje­sült, s nyertek a megrende­lők is. Az utóbbi különösképp fontos. Ezért érdekesek a részletek is. — Azt szeretnénk, ha eb­ben az évben szolgáltató te­vékenységünk árbevétele har­mincmillió lenne. Ez négy­­százalékos növekedést jelent az elmúlt esztendőhöz viszo­nyítva. Az árutermeléstől — egri nyomdánktól és a bél­apátfalvi műanyagipari üzem­től — tizenötmilliós bevételt várunk. Így összességében elérhetjük a negyvenötmil­liós szintet, ami nem akár­milyen eredmény lenne. Egyébként ebben senki sem kételkedik. Az esélyeket ugyanis mindannyian gondo­san mérlegeltük. — Miként rendeződtek a személyi ügyek? Ezek nem egy helyütt a legtöbb gondot okozzák .. . Bízvást állíthatom: sen­ki sem csalódott. Minden ér­dekelttel tisztáztuk a dolgo­kat. Egyikőjük sem károso­dott anyagilag. Az is tény, hogy mindenki képzetts­égé­­nek, képességének megfelelő beosztásba került, ahol to­vábbra is bizonyíthatja rá­termettségét Az igyekezetet legalább annyira megbecsül­jük, mint a jogelőd szövet­kezetek. Azt hiszem, ez a sértődés né­kun­ ez az egész­séges légkör olyan alap amelyre nyugodtan építhe­tünk. Elkészültek a fejlesztési tervek is. 1978-ban a Zagyva­parti város fotóműtermet kap, s ezzel a helybeliek régi kívánsága teljesül. Ugyanitt textilmosó szalont nyitnak. A gyöngyösi fotórészleget a legmodernebb felszereléssel látják el. A megyeszékhely Csebokszári-lakótelepén fod­rászszalont adnak át rendel­tetésének. Recsken hozzáfog­nak egy szolgáltatóegység létesítéséhez. Minderre jelen­tős összeget, tizenhat és fél milliót költenek. — Mi tagadás: komoly ki­adás, de már ezzel is késtünk Nem elég a ma igényeire gondolni, hanem figyelembe kell vennünk a hoinamk kö­vetelményeit, a személyi fel­tételek megnyugtatóak. Szak­embereink mindhárom város­ban képzettek, tapasztaltak, s eleget tehetnek a legrango­sabb kívánalmaknak is. Eh­hez azonban meg kell terem­tenünk a szükséges feltétele­ket is. Az egyesülés erre ga­rancia. Munkálkodásunk — a nem kis távolság ellenére­­ — szervezettebbé formálódik Január elsejétől műszaki ve­zetőt is alkalmazunk, aki ala­posan feltérképezi a legsür­getőbb tennivalókat, s arra szintén ügyel, hogy a meg­szabott feladatokat minde­nütt maradéktalanul teljesít­sék. (ip 1 gyártmány­­szerkezet, növekvő nyereség Bizakodás a fém­e­ektro szövetkezetben Nem kevés gonddal, ugyan­akkor számos kimutatható eredménnyel telt el a Fém- és Elektromechanikai Szövet­kezetben az egye­sülést követő két esztendő. A korábban el­aprózott anyagi és szellemi erők koncentrációja óta — a kezdeti nehézségek leküzdése után pozitív változások kö­vetkeztek be a szövetkezet életében. Ez, érvényes mind a mozgalmi, mind a gazdasági munkára Ezeket a változáso­kat, a szövetkezetben kiala­kult helyzetet elemezte egyik legutóbbi ülésén a vezetőség előterjesztése alapján a KI­­SZÖV elnöksége Ami a mozgalmi munkát il­leti, általában eredményes tevékenységről adtak számot a szövetkezet vezetői.­ A vezetőség munkateré­ben széles a skála, rendszere­sek az ülések, legfeljebb a döntések végrehajtásának elemzése hagy még némi kí­vánnivalót. A szövetkezeti bizottság is elismerésre mél­tóan dolgozott, különösen a munkaverseny, a szocialista brigádok közötti versengés megszervezésében és értékelé­sében. E bizottság tevékeny­ségének köszönhető főként, hogy a múlt évben lezajlott, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára kezdeményezett jubileumi munkaverse­ny-vállalásokat maradéktalanul megvalósí­tották. A nőbizottság sem tétlenkedett: megszervezték néhány gyermekintézmény patronálását, amelyekben a szövetkezetben dolgozó anyák gyermekeit gondozzák, illet­ve nevelik. Ez a jó kapcsolat is közrejátszik abban, hogy az Intézmények és a szülői ház nevelési módszerei egy­ségesebbé váit..Ezen’alul­­­menően rendszeresen meglá­togatják a nőbizottság tagjai a nagycsaládosokat, hogy fel­mérjék hol, s miben nyújt­hatnak részükre segítséget. Az ifjúsági bizottság, a fia­talok legfigyelemreméltóbb kezdeményezése az exportfe­ladatok fölött vállalt védnök­ség, az e téren szükséges ten­nivalók példás megvalósítása volt. Sajnos kevés jót lehet mondani a jelentés alapján a felügyelő bizottság munká­járól, amely rendszertelenül ülésezett, gyakorlatilag alig funkcionált vizsgálatai nem voltak rendszeresek. A vezetőség döntései közül az egyik legfontosabbként eml­thetjük 1977-ben a gyárt­­mányszerkezet megváltozta­­tásával, korszerűsíté­svel, kapcsolatos határozatot. Ez kimondja, hogy a jövőben, mégpedig sürgősen meg kell szüntetni a gazdaságtalan termékek gyártását, s helyet­tük olyanokat felvenni a szö­­vetkezet profiljába, amelyek hosszú távon piacképesek s előáll­tásuk egyéb tekintetben is gazdaságos. Az előző évek legsúlyosabb tehertétele ugyanis az a töb­b mint 2,5 milliós elfekvő kész­let, amelyet ,,örökölt” az egye­sült szövetkezet. Ebből még jelenleg is kö­zel 1 millió 800 ezer forint értékűt tartanak múlván. A selejtezés folyam­á­b­an és­ fo­kozatosan ke­ll ITM­­ eha­tás­ra, miközben az új termékek piacra kerülnek Ma már a ve­zetőség kimutatása szerint, mintegy S0 százalékban meg­szűnt a veszteséges gyártmá­nyok termelése. Többek kö­zött ennek tudható be, hogy 1976 hoz viszonyítva az árbe­vétel 4­6 százalékkal, a nye­reség pedig több mint 80 szá­zalékkal növekedett, de növe­kedtek a bérek is összességé­ben 5­9 százalékkal. 1977-ben a stabilizá tód&s útjára lépett a szövetkezet, amelyet az is bizonyít, hogy az előirányzott 1977. évi 104 milliós árbevételét bankhitel nélkül valósították meg. A jövő feladatai között a legnagyobb hangsúlyt a szö­vetkezet gyártmánysze­­reze­­tének a hosszútávú­ kialakí­tása jelenti. E szerint az el­következendő időben éves át­lagban 120 millió­ forint árbe­vételt­­ terveznek,­­ amelynek a legnagyobb­­ hányadát a­ ve­cs­­lésgyártás és a csomagológé­pek készítése teszi ki. Ezután következik a heg­­gesztett cső, a szekrény, vala­mint az alapntvények gyár­tása, de kisebb mérőkben (évi 5—5 millió forintos tétel­ben) foglalkoznak precíziós öntéssel, trafógyártással, szer­zőgép-alkatrészek gyártásával E célok megvalósítása ér­dekében a jövőben bővíteni kívánják más szövetkezetek­kel illegő állami vállalatok­kal a kooperációt, így példá­ul az alumínium-öntvény gyártásban a Budapesti Öntő Szövetkezettel kívánnak együttműködni. Vita-e a vita...7 A közelmúltban egy szövetkezeti testü­leti ülésen vettem részt. Az írásos és a szó­beli előterjesztés alapos munka volt, alkal­masnak látszott egy tartalmas — az ellen­­­tétes véleményeket összeütköztető — vitára A hozzászólások egyik része nem sokat mon­dott, ismételgette az előterjesztés megállapí­tásait, míg az egyik felszólaló — nem kis megdöbbenést keltve — ellentmondó véle­ményének adott kifejezést. A vitát vezető elnök jobbra-balra hajolva, közvetlen mun­katársaitól kérdezgetett, akik egyike a ta­nácskozás közben ki is ment, s visszatérve egy cédulácskát csúsztatott az elnök elé. A továbbiakban a hozzászólók óvatosabban fogalmaztak: ide is és oda is egyetértettek egy kissé, de nem lehetett félreérteni az ar­cokon kirajzolódott kíváncsiságot, „vajon hogyan foglalja össze a vitát az elnök?” A tanácskozás végén, a napirend lezárá­sakor kézbe vette az eléje csúsztatott kis cédulát, s alaposan megleckéztette a vitat­kozó felszólalót. Kétségtelen, hogy a felszólalónak ellen­vetésében nem mindenben volt igaza. Ab­ban viszont feltétlenül, hogy bármilyen tes­tületi ülésen, értekezleten helyénvaló dolog az ellenvélemény, s hogy a tévedés joga mindenkit megillet. Az eset nem nevezhető éppen tipikusnak, de az is tény, hogy nem egyedülálló. Valahogy a rutin, a megszo­­kottság béklyója eluralkodik testületi ülé­seinken. Úgy tűnik olykor, mintha némely tanácskozás csupán a vezetők szereplésének fóruma lenne. A tévedés, vagy különösen az ellentmondás, az ellenvélemény, a fegyel­mezetlenség, „a sorból való kilógás" bélye­gét is jelenti. Nem ritka az sem, hogy a jó­szándékú vitatkozóra rásütik a személyes­kedés, az összeférhetetlenség vádját. Pedig nem arról van szó, hogy minden ellenvéle­ményt kritika nélkül el kellene fogadni, csu- SZERKESZTŐI SZÖVETKEZETI ÉLET

Next