Szövetkezeti Élet, 1986 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1986-01-01 / 1. szám

4 Megkezdődtek a zárszámadások Az eddigi legjobb év az Agroplannál A modern, nagyüzemi me­zőgazdaság nem lehet meg a modern termelési techno­lógiák alkalmazása nélkül. Ezt ismerte fel megyénk negyvenhét gazdasága, ami­kor annak idején létrehozta a Heves Megyei Agrokémiai és Repülőgépes Növényvé­delmi Közös Vállalatot, is­mertebb nevén az Agro­­plant. A három KA—26-os helikopterrel és ugyanennyi AN—2-es duplaszárnyú „gép­madárral” rendelkező társu­lás tevékenysége felölel minden levegőből végezhető mezőgazdasági munkát a ta­vaszi és őszi műtrágyázástól a növényvédelemig. A tél sem igazi pihenő­­időszak náluk, hiszen de­cember végén még dolgoz­tak, s január végétől újra levegőbe emelkednek a gé­pek, hogy teljesítsék az 1986- os év első megrendeléseit. Amiből van elegendő, hi­szen az Agroplan hat bri­gádja, nemcsak szűkebb ha­zánk területén dolgozik, de igénylik szolgáltatásaikat Szolnok, Pest és Borsod- Abaúj megyék egy részének szövetkezetei is. A szorgos, jól szervezett munka meghozta a maga gyümölcsét: a január 10-én tartott „zárszámadás” szerint eddigi legjobb évét zárta a társulás.­­ Jelentősen túlteljesítet­tük az 1985-ös tervünket — tájékoztat Gyenes György főkönyvelő. — Gépeink 2522 órát töltöttek a levegőben, szemben a tervezett 2160- nal és ezalatt 278 ezer 751 hektár termőföldet szórtak be, ami közel 50 ezer hek­tárral haladja meg az elő­irányzott értéket. Ennek kö­szönhető, hogy rekordnyere­séget, négymillió-harminc­hatezer forintot értünk el, s úgy, hogy szolgáltatásaink árát nem emeltük. Sőt, tu­lajdonképpen csökkentettük, hiszen ebből az összegből majdnem kétmillió forintot visszaosztottunk a taggazda­ságoknak. A részjegyek után 8 százalékot, a befizetett munkadíjakból 2 százalékot fizettünk vissza. A maradék nyereségállomány fedezni fogja kiadásainkat és fej­lesztési elképzeléseinket is meg tudjuk belőle valósíta­ni. Elkészültek az Agroplan­­nál az 1986-os év tervei is: eszerint 2218 légiórával és 233 ezer 500 hektár szórás­­teljesítménnyel számolnak a szakemberek, de már most valószínűnek látszik, hogy ismét jóval túlszárnyalják majd ezeket az adatokat. — Évek óta tapasztalat, hogy az év elején benyúj­tott megrendelésekhez me­net közben még jó néhány érkezik — mondja Győr­fi József vezető mezőgazdász. — Hogy ezeket is hiányta­lanul ki tudjuk elégíteni, az elsősorban brigádjainknak köszönhető. Vannak idősza­kok, amikor a kötelező pi­henőidőn kívül nem lehe­t megállni, de hadd kopogjam le: már évek óta nem tör­tént a területünkön baleset. A gabonaterületek szórásán kívül mi végezzük a nap­raforgó- és zöldségtáblák, il­letve a történelmi borvidé­kek műtrágyázását és nö­vényvédelmét is. A gyors és szakszerű munkához megfe­lelő földi kiszolgálólépcső is szükséges, és ezen a téren sem panaszkodhatunk. Bir­tokunkban vannak a megfe­lelő berendezések: a telepí­tőgépkocsik, permetlékeve­­rők, szállítószalagok. Néme­lyik a jelenlegi legmoder­nebb, mint például Wei­­mar-típusú rakodógépünk, amely egy-két perc alatt töl­ti fel a repülőgép rakterét műtrágyával. Mivel több mint hetven gazdaságot szol­gálunk ki, a torlódások ét­(Folytatás a 2. oldalon) Munkában a KA—26-os helikopter: a gép növényvédő szert szór a gabonakártevők ellen Gyenes György főkönyvelő: „Szolgáltatásaink díját nem emeltük.. ­Q^O^w^A^v^wvvWv^ XI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1986. JANUÁR ÁRA:4,50 H ötletnapok a Gyöngyszövnél A Gyöngyszöv Áfész dol­gozói minden évben részt vesznek az országos újító­mozgalomban. Munkahelyei­ken, környezetükben figye­lik, hogy mit lehet jobban, ésszerűbben elvégezni. Az elmúlt években második, harmadik helyen álltak or­szágosan, pedig néhány dol­gozó már tulajdonosa a Ki­váló Újító kitüntető címnek. Amint azt Bodrogi Csaba újítási felelőstől megtudtuk: 1985-ben is rendszeresen ösz­tönözték a dolgozókat mun­kájukkal kapcsolatos újítá­sokra vagy ésszerűsítésekre. Hétszer rendeztek ötletnapot, amely abból áll, hogy a dol­gozókat a különböző mun­kahelyen összehívják, a szakemberekből álló bizott­ság előtt pedig ki-ki el­mondhatja az ötletét, és ha elfogadható, jegyzőkönyvben rögzítik. A jó ötleteket adó dolgozókat helyben 100—500 forint jutalomban részesí­tik. A hét ötletnapon 322 ja­vaslat hangzott el, amelyeké­ből 230-at vettek jegyző­könyvbe, hogy a későbbiek­ben megvalósítható legyen. A javaslattevők közül 29 dolgozónak tanácsolták, hogy ötleteit papíron adja le, mert azokat újításnak is el­fogadják. Az ötletnapok si­kerét nemcsak a nagy szá­mú javaslat mutatja, hanem a résztvevők aktivitása is. Nyolcvanegy dolgozó állt fel és tette meg a javaslatát. Volt, aki 8—10, a munkakö­rével kapcsolatos ésszerűsí­tésre hívta fel a figyelmet. Az ötletnapokon nemcsak a saját munkaterületükről te­hetnek javaslatokat, hanem más egységeknek is taná­csolhatták a munkájuk meg­könnyítésére, vagy a na­gyobb teljesítmények eléré­sére szóló ésszerűsítéseket. A Gyöngyszev dolgozói a múlt évben 42 újítást valósí­tottak meg az ippari és ke­reskedelmi területeken. Ezek közel másfél milliós megta­karítást eredményeztek! A legnagyobb eredményt a szeszfőzdében keletkező me­leg víz másodlagos felhaszná­lására tett javaslat jelentet­te. A szeszfőzde hűtővizét azóta csőrendszerrel és át­alakítással a szomszédos húsüzem fűtésére hasznosít­ják. Ezzel 40 százalékra csökkent az energiafelhasz­nálás és jelentős mennyisé­gű tüzelőanyagot takarítanak meg. A legnagyobb számban a Pattinka-üzem gépein, tech­nológiáján végeztek újításo­kat, noha itt már a múlt év­ben két dolgozó megkapta a Kiváló Újító kitüntető címet. A gyöngyösiek példája bi­zonyítja, hogy az áfészek te­vékenységében lehet és van is mit újítani, ésszerűsíteni. Történnek is kezdeményezé­sek, több helyen bevezetik a munkát könnyítő változ­tatásokat. Ezeket azonban nem dokumentálják, mert nincs olyan újítási megbí­zott, aki felkarolja a kezde­ményezéseket. A dolgozók jutalmazására, ötletek díja­zására felhasználható összeg így saj­nos legtöbbször a szö­vetkezet pénztárában marad. — Sző — Új üzletház Pélyen­ Közel három évtizede ás­nak, hogy mélyen megalakí­tották a takarékszövetkeze­tet. Azóta a falusi bank je­lentős fejlődést ért el a pénzügyi szolgáltatások fej­lesztésében. Ezekben a na­pokban már 21 millió forint betétet őriznek itt, és éven­te 3—4 millió forint kölcsönt adnak mezőgazdasági, illet­ve egyéb vásárlási célokra. A községben nagyon meg­kedvelték a szövetkezetet, amelynek eredményeként már a községben élők 73 százaléka tag. Naponta so­kan keresik fel az üzlethá­zat betételhelyezésre, köl­csönök törlesztésére, biztosí­táskötésre, totó-lottó vásár­lásra. A régi üzletház mind ke­vésbé tudta az egyre növek­­ vő forgalmat lebonyolítani, ezért elhatározták annak le­bontását. Majd a község köz­pontjában, a helyi pártház­zal közösen felépült a taka­rékszövetkezeti kirendeltség új üzletháza. A külsőre is tetszetős épü­letben így már több helyi­ségben dolgozik a pélyi ki­­rendeltség. Képünkön az első ügyfe­lek a takarékszövetkezetben. Fotó: Szabó Lajos Gyöngyösi mozaik Az 1986-os esztendő első heteiben hazánk minden gazda­ságában és szövetkezetében értékelik az elmúlt évben vég­zett munkát, leltároznak, elkészítik a mérlegbeszámolókat, s kitűzik az idei főbb célokat. Nincs ez másként megyénk szövetkezeteinél sem, melyek közül a Mátraalján érdeklőd­tünk az ez évi elképzelésekről. ÚJ SZOLGÁLTATÁSOK AZ AUTÓSZÖV-NÉL Elsőként a gyöngyösi Au­­tószöv elnökét, Káló Imrét kérdeztük, aki elmondta: ez évben is fő feladatuknak te­kintik a szolgáltatások szín­vonalának, megbízhatóságá­nak a növelését. Gazdasá­gossági megfontolásból bér­­beadják a sokak által fel­keresett gépkocsimosót. Új dolog lesz az autósoknak, hogy a szokásos alsó és fel­ső mosáson kívül ezután el­végzik majd a járművek belsőtéri takarítását, porszí­vózását is. A szövetkezet te­lephelyén megnyitják autó­alkatrész-boltjukat, ahol kurrens cikkekkel is szol­gálnak a lakosság szélesebb körű ellátása, az alkatrész­gondok enyhítése céljából. Még az első negyedévben át­költöztetik központi telephe­lyükre a Vöröshadsereg úti motorkerékpárjavító részle­güket, ennek a régi helyén pedig bővítik a bontott al­katrészüzletet és raktárhe­lyiségeket alakítanak ki. Ügyfeleik bérelhető autóval való ellátása érdekében ter­veik között szerepel még több személygépkocsi beszer­zése, igény szerint. SIKERES ÉV UTÁN A MÁTRAVIDÉKI ÉPÍTŐK A fenti megállapítást a Mátravidéki Építő és Szak­ipari Szövetkezet elnökének, Bodócs Jánosnak szavai is alátámasztják. Megtudtuk, hogy igen szép eredménye­ket hozott a szövetkezet kol­lektívájának az 1985-ös esz­tendő. Az árbevételi tervü­ket csaknem 50 millió fo­rinttal teljesítették túl. Dol­gozóik jövedelme 12 száza­lékkal növekedett. Tavaly 102 lakást adtak át, és az általuk előállított termékek előirányzott exportját is si­került lényegesen túlszár­nyalniuk ... Jelenleg az idei tervek kidolgozásán dolgoz­nak. Ez évben ugyanolyan szintű árbevételt, nyereséget szeretnének elérni, mint ta­valy. Természetesen a fő profil, a lakásépítés, vala­mint villamos- és bútoripa­ri termékek előállítása, az nem változik. Az exportra és hazai piacra készülő bú­torok formájában, praktikus­ságában akarnak előbbre lépni 1986-ban. A villany­­szerelő részlegük által ké­szített berendezéseknél is újítani szeretnének. ORTOPÉD CIPŐKET IS JAVÍT A KÉKES Több újdonságról is tájé­koztatott dr. Galgóczi Ottó­­né, a Kékes ISZ elnöke. A hagyományos sportcipők és szezonális lábbelik készíté­sén kívül az idén, még az első fél évben megkezdik a gyermekszandálok ún. fuss­­bet kényelmi betétekkel tör­ténő gyártását. Ezeket az egészségügyi szempontból is jelentős gyógybetétes lábbe­liket hazai piacra szállítják. Jelenleg sportcipőket készí­tenek angol exportra, a má­sodik fél évtől pedig mű­korcsolyacipőket is gyárta­nak ugyancsak nyugati or­szágoknak. A szolgáltatási színvonal növelése érdeké­ben az elmúlt év végén két új üzletet nyitottak meg Gyöngyösön, a Kálvária­­parti oktatási központ szom­szédságában, ahol ruha- és cipőjavító egységet alakítot­tak ki. S egy igazán humá­nus újdonságról is számot adott az elnökasszony. Ez évtől az ortopédcipők szak­szerű javítását is elvégzik. A rászorulóknak pedig a mér­ték utáni készítés ügyinté­zésében is közreműködnek. A Gyöngyösön és környé­kén élőknek ezután nem kell már Budapestre utaz­niuk, mert mindent elintéz a Kékes, segítve ezzel a kispénzű idős embereket. PIACBŐVÍTÉS A MÁTRA RUHAIPARI SZÖVETKEZETNÉL A Mátra Ruhaipari Szö­vetkezet ez évben 8,9 szá­zalékkal kívánja a termelé­sét növelni, tudtuk meg Ba­­ranyi János műszaki veze­tőtől. Az általuk előállított főbb termékek, női és lány­karuhák, szoknyák, blúzok, köntösök túlnyomó része szocialista és nyugati ex­portra készül. A 35 százalé­kos exportarányt nem vál­toztatják meg az idén sem. Új termékekkel szeretnének jelentkezni a hazai piacon. Az 1986-os esztendő fő cél­kitűzése náluk is, mint más exportra termelő ipari szö­vetkezetnél, a partnerek megfelelő minőségű és mennyiségű áruval történő ellátása, a belföldi igények kielégítése. Olyan profilra való átállás, amely iránt a hazai és a nemzetközi pia­con egyaránt van kéréssél.. Az idén piacbővítéssel is foglalkoznak. Közel-keleti országokban járnak üzletkö­tőik. Kuvaitban Irakban és Iránban szeretnének minél többet értékesíteni ruházati termékeikből. Kuvaitban már sikerült 2 ezer darab szoknyát eladniuk ... (korcsog)

Next