Szövetkezeti Élet, 1987 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1987-05-01 / 5. szám

/ r­­ Hr­m^szrfnWféhf — követve az új forma adta lehetőségeket — megalakult Egerben a 2. sz. Jogtaná­csosi iroda, amely április 15- től látja el tagjainak jogi képviseletét. Húsz ipari szö­vetkezet alapította. A szö­vetkezetek elnökei igazgató tanácsot alkotnak, és így irá­nyítják az irodát, amely gyakorlatilag gazdasági tár­sulás, egyesülési formában működik és önálló jogi sze­mély. A munkáltatói jogokat az irodavezető felett az igaz­gató tanács, míg az iroda töb­bi dolgozója felett az iroda­vezető gyakorolja. A vezető megválasztása határozatlan időre történt, de a munkál­tatói jog alapján bármikor visszahívható. A szövetkezetek egyenként szerződést kötöttek az iro­dával. A szerződés részlete­sen tartalmazza, hogy mi­lyen szolgáltatásokat igé­nyelnek és mekkora megbí­zói díjat fizetnek érte. A szövetkezetek az igen jelen­tős ügyekben külön megbí­zói díjat köthetnek ki, külön szerződésbe foglalva. Az iroda a nyitott tagság elvét alkalmazza, miszerint bármely gazdálkodó szerve­zetet felvesz soraiba. Ennek feltételei társasági szerző­désben rögzítettek, a felvé­telről az igazgató tanács dönt. Az a megbízó, aki nincs megelégedve a jogi képviselettel, kiléphet a szervezetből; (a gazdálkodás egyensúlyának biztosítása végett ezt az év végével te­heti.) s­ a szabályzatnak megfelelően minősített több­ség nyílt szavazatával a tag ki is zárható. Az iroda gazdálkodása sem nem nyereség, sem nem ma­radvány-érdekeltségű. Mű­ködése során a szövetkeze­tek által szerződésben biz­tosított pénzeszközöket tel­jességgel felhasználja. Ez az új forma a korábbi jogi szolgáltatáshoz képest a szövetkezeteknek többlet­­költséget nem jelent, vi­szont az irodával szembeni elvárásaik konkretizálódtak, szerződés tárgyát képezik. Az érdekeltség ilyenként in­tenzívebb, jobb munkát kell, hogy maga után vonjon. A szövetkezetek egyik ré­sze az iroda teljes körű szol­gáltatásaira tart igényt, eb­be belesorolva a különböző szabályzatok évenkénti fe­lülvizsgálatát, módosítását, karbantartását is. A másik része csak a perbeni kép­viseletet és jogi tanácsadást vár. Vannak szövetkezetek, amelyek úgy döntöttek, hogy eseti megbízást adnak. En­nek kapcsán a tarifa szerin­ti­­ jogtanácsosi munkakö­zösségben alkalmazott meg­bízói díjhoz alkalmazkodó) költséget fizetik, így meg­szűnik az a korábbi gyakor­lat, hogy a jogtanácsosnak meghatározott napokat a szövetkezetnél kell töltenie. Helyette­­ a megbízásra törté­nő ésszerű munkavégzés va­lósul meg. 1987. április 29-én volt az alapító igazgató tanácsi ülés, amelyen napirenden szere­pelt a szervezeti és műkö­dési szabályzat elfogadása, a pénzügyi terv jóváhagyása és az irodavezető megvá­lasztása. Az SZMSZ értel­mében sok témakörben ki­zárólagos jogkört gyakorol az igazgató tanács. Ilyenek például: az iroda létrehozá­sa, megszüntetése, a mérleg elfogadása, az új tagok­ fel­vételének eldöntése, a tár­sulási szerződés módosítása, a munkáltatói jogok gyakor­lása, az irodavezető minősí­tése. A kizárólagos jogosít­ványok kivételével az iroda­vezető dönt a további gaz­dálkodási és személyi ügyek­ben. A pénzügyi tervet — december 31-ig — 190 ezer forintban hagyta jóvá az igazgató tanács. Irodavezető­nek (nyílt szavazással, mi­nősített többséggel) dr. Of­­fenbacher Gézát választot­ták meg. Az iroda jelenleg 3 fővel működik, de rövid időn be­lül létszámfeltöltés várható. Helyileg továbbra is a He­ves megyei Kiszöv épületé­ben van, s az iroda dolgo­zói mellékfoglalkozásban (ugyanúgy mint korábban) továbbra is ellátják néhány szövetkezetnél a jogsegély­­szolgálatot. A jogi képviselet ezen új formája országos szinten kezd az érdeklődés közép­pontjába kerülni. Tapaszta­latszerzés, tájékozódás vé­gett több Kiszöv kereste fel a 2. sz. Jogtanácsosi Iroda vezetőjét máris. GY. E. Az országban másodikként­­ íj szervezeti keretek között az ipar joffi képviselete Megyeszerte mind vonzóbb szövetkezeti vendéglátóegységek várják a betérőket. Képünkön a hatvani áfész még nem egészen esztendős Belvárosi étterme­s ebéd után. (Fotó: Szucsik György) Takarékszövetkezeti bank a láthatáron A hevesi takarékszövetkezet április 16-ra Nógrád és He­ves megyei szövetkezeti dolgozókat hívott meg tapasztalat­cserére. Godó Pálné, a takarékszövetkezet elnöke köszön­tötte a résztvevőket, s köztük külön tisztelettel a Szövosz képviselőjét, Göröncsér Magdolnát, valamint a Nógrád Me­gyei Mészöv titkárát, Balogh Gábort, a Heves Megyei Mé­szöv titkárát, Fehérdi Bélát, s Herczeg Alajost, a hatvani takarékszövetkezet elnökét. A beszélgetés első felében az iskolaszövetkezeti mozga­lomról esett szó. Godó Pálné néhány­ szóval bemutatta a Heves és Vidéke Takarékszövetkezet három iskolaszövet­kezetét, majd a körzeti általános iskola takarékszövetkeze­tének egyik intézőbizottsági tagja rövid beszámolójában megismertette a résztvevőket egy iskolai takarékszövetke­zet­­ mindennapi életével. Ez a mozgalom — mint hangsú­lyozták — kiváló nevelője az ifjúságnak, az utánpótlás szervezésének egyik eredményes módja. Ezt követően Göröncsér Magdolna a takarékszövetkezeti bankról beszélt. Már régen szükség van egy olyan szervre, amely segíti a takarékszövetkezetek munkáját, önálló üzlet­­politikát folytat, de nem akadályozza a takarékszövetkeze­tek önállóságát. Az elmúlt hetekben a Magyar Nemzeti Bank,a Pénzügyminisztérium és a Szövosz el is fogadta a szövetkezeti takarék- és hitelbank megalapításának gon­dolatát. A takarékszövetkezetek, mészövök, a Szövosz, mint részvénytársaság alapítja meg a bankot, amely általános ke­reskedelmi és banki feladatokat lát el. A lakosság és vállala­tok számára egyaránt biztosít betétgyűjtést, hitelt és köl­csönt nyújt. A takarékszövetkezeti számlákat vezeti, bekap­csolódik a vállalkozásokba. A bank legfőbb szerve a köz­gyűlés, amelynek funkciói ugyanolyanok, mint egy szövet­kezeti közgyűlésé. Célszerű lenne, ha minden takarékszövetkezet részt ven­ne az­ alapításban. Az alaptőke 1 milliárd forint, a belépő takarékszövetkezetek 500 ezer forintos részjegyet vásárol­nak, de ennek csak 30 százalékát kell először befizetni, s a befizetési időt a szövetkezet állapítja meg a közgyűlésen. Ha ez a terv sikerül, már gondolkodhatunk egy olyan nagy szövetkezeti bank megalapításáról, amely mindhárom fo­gyasztási szövetkezeti ág bankja lenne. Göröncsér Magdolna beszélt a takarékszövetkezeti betét­kamat változásáról, az ezzel kapcsolatos rendeletekről. A Magyar Közlöny 51. számában egyébként az 50/1986. XII. 10. rendelet foglalkozik e témával. A Nógrád és Heves megyei résztvevők aktívan részt vet­tek a beszélgetésben. Elmondták véleményeiket, feltették kérdéseiket. Az eszmecsere végén Réz Tibor, a számítástechnikai bi­zottság üléséről számolt be. Ez a találkozó mindenki szá­mára igen hasznos volt, s reméljük a tapasztalatokat vala­mennyi résztvevő felhasználja majd saját munkájában. Gáspár Annamária Heves 1987 MÁJUS 1 üli energiafelhasználás a I­ata A továbblépésért versenyt hirdettek A Teszöv tagszövetkezetei az elmúlt években eredmé­nyesen törekedtek az ener­giagazdálkodás javítására. Huszonhat téeszben van már függetlenített energetikus a tennivalók összehangolására, húsz helyen osztott munka­körben végzik ezt a fontos feladatot, csupán a legki­sebb nyolc termelőszövetke­zetben nincs­­ ilyesféle re­szort, s bízzák ezért másra a fontos dolgot. Nem kevés, amit a külön­féle megoldásokra fordítot­tak, s noha az EGYSZERŰBB LEHETŐSÉGEKET csak kevésbé használ­ták ki, az energiafogyasz­tás közel 16 százalék­kal volt már 1985-ben is ke­vesebb, mint például 1980- ban. A villamosenergia-fel­­használás megközelítően szin­ten maradt, de a földgázból két és félszer többet vettek igénybe a korábbinál. Ugyanekkor a szilárd tüze­lőanyag hasznosítását is szembetűen növelték. Sokat jelentett — többi között —, hogy a szemester­­mény-szárítókat szigetelték, a gépek és berendezések kar­bantartása, javítása megfele­lőbb lett, diagnosztikai vizs­gálatokkal csökkentették a fajlagos üzemanyag-fogyasz­tást, szervezetebb szállítá­sokkal iparkodtak takaréko­sabban közlekedni. Töreked­tek a gazdaságosabb techno­lógiák, a szántás nélküli ta­­la­jművelés, a nedves kuko­ricatárolás szélesebb körű alkalmazására. Andornaktá­­lyán, Gyöngyösön fáradt olajjal is fűtöttek, mélyen, Keléden kisbálaszalmás tü­zeléssel próbálkoztak. Bél­­apátfalván, Bodonyban vagy Szajlán a fafeldolgozó üze­mek hulladékát égették a tüzelőberendezésekben. A fontos feladat napiren­den tartásával a testületek tovább is javíthatják a hely­zetet, s ha a szövetkezetek számos kisebb lehetőséget sem hagynak figyelmen kí­vül, bizonyos az újabb elő­relépés. Ugyanekkor a SZEMÉLYI FELTÉTELEKET IS kedvezőbbekké kell tenni a jobb munkához, építeni kell a jól bevált vagy sokat ígé­rő legfrissebb újításokra. A Teszövnél mindezek mellett energiagazdálkodási versenyt is hirdettek két ka­tegóriában 10—10 ezer fo­rintos első díjakkal, a má­sodik helyezetteknek pedig 8—8, míg a harmadikoknak 6—6 ezer forintot ígértek. Reméljük, hogy ez utóbbi­nak is meglesz­ a hatása, s szövetkezeteink energiagaz­dálkodásáról a jövőben még szebbet mutat a kép. (­ni) Közép-Európa pincéje lesz a tarjáni Valamikor az egri püspök birtokához tartozott Gyön­gyöstarján, Gyöngyöspata és Szűcsi is, amelyek már ak­kor régi, nagy hírű szőlő- és bortermelők voltak. A híres tarjáni pincét Hal­ler Sámuel földbirtokos épít­tette még 1736—42 között. Hosszúsága 196, szélessége 6 méter, amelyet a francia ha­difoglyok kézi erővel bontot­tak ki. Ezt 1978-ban a „Kiváló Termelőszövetkezet” címet elnyert Mátrai Egyesült Mgtsz saját munkásaival rendbe tette. A munka so­rán 40 centiméterrel meg­­mélyítették, valamint a biz­tosítatlan részeket kifalaz­ták. Végül pedig az egész beton védőburkolatot kapott. A pince előterében szőlé­szeti múzeumot rendeztek be. Innen juthatunk a bor­tárolóba, ahol 92 darab 120 hektós, ászok (tölgyfa) hor­dó sorakozik, szabályos rendben, szinte végeláthatat­­lanul. A sötétséget korszerű neonvilágítás töri­ meg. A pince túlsó végén egy lyuk tátong. Ez a tsz leg­újabb beruházásának első részerdménye. Még 1986-ban született döntés a befogadó­képesség megnöveléséről. Azóta elkészült az ún. mag­vágat, amelyet a gyöngyös­­oroszi ércbánya dolgozói haj­tottak ki. Néhány hete kezd­tek hozzá a végleges átmé­rő kibővítéséhez. Az egészet betonidomokkal bélelik ki. A terv szerint 1988 őszére kell végezni a kivitelezéssel. Az új részben 130 darab 120— 140 hektoliteres ászokhordó fér majd el. A budapesti gyárból folyamatosan érke­ző hordókat ideiglenesen a petőfibányai pincében tárol­ják. A két pince együttes hos­­­szúsága 540 méter lesz­, így az oldalágakban tárolt bor­mennyiséggel együtt az or­szág legnagyobb befogadó­­képességű borászata alakul itt. Az egyenes ágban mért hosszúságával pedig Közép- Európa pincéi között az el­ső helyre lép. Sankovics András A magvágat bejárata Ш [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] SZÖVETKEZETI MAGA­­ZIN címmel áprilisban meg­jelent az ipari ágazat új, központi lapjának első szá­ma. A Révai Nyomda Egri Gyáregységében készült or­szágos kiadvány a korábbi­nál reprezentatívabb külső­vel lépett az eddigi Szövet­kezeti Hírlap örökébe. Az elegáns kivitelű újság tar­talmas is, változatos össze­állításában — több, mint há­rom oldalon — a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezetről olvashatunk szép képekkel illusztrált be­számolót. Gratulálunk a la­pot előállító kollektívának és sok sikert kívánunk to­vábbi munkájához! Faipari marógépek vásár­lásával, üzembe helyezésével iparkodik gyártását növelni, s termékszerkezetét átalakí­tani az Egzota Faipari Kis­szövetkezet­ Hatvanban. A berendezések központi telep­helyen történő elhelyezésé­vel az üzemi termelés már kevésbé függ a bedolgozók­tól. A tervek valóra váltását KFA-kölcsön segíti. ÚJABB ISKOLASZÖVET­KEZET megalakításán fára­dozik a domoszlói áfész. Aba­­sár, Domoszló, Kisnánaután — a tervek szerint — Már­kázott vonják a szövetkezeti mozgalomba a fiatalokat. Szárító és megmunkáló gé­pek beszerzésével, mintegy 8 millió forintos kapacitásbő­vítést kíván a Mátravidéki Építő és Szakipari Szövet­kezet megoldani. Az új be­rendezések használata az ex­portot is gazdaságosabbá te­szi. A KERESKEDELMI válla­latok szocialista áruházi cse­réjében jelentős szerepet ját­szó szövetkezeti Skála World Trade, nemzetközi kapcsola­tainak erősítése során a moszkvai mellett már cseh­szlovákiai irodáját is meg­nyitotta. A cég szovjet part­nereinek egyikével áruházi közös vállalat alapításáról, egy másikkal pedig közös gyártókapacitás létrehozásá­ról tárgyal legújabban. Ugyanekkor közös termelő­vállalat megalakítása került szóba a lengyelekkel is. A tervek megvalósításával bi­zonyára megyénk ellátása is tovább javul. KÖNYI CSALI néven új halfogó termékekkel jelent­kezett a pecások piacán a Kisalfödi Áfész. Az univer­zálisnak mondott etetőcsali kekszlisztet, ostyalisztet, ku­koricadarát, búzalisztet és búzacsirát tartalmaz. A szerviztevékenység fo­kozatos csökkentése után ma már a saját termelésből él a két esztendős Albacomp Szá­mítástechnikai Kisszövetke­zet Székesfehérvárott. Mágne­ses tárolóit jelenleg nem­csak a Szovjetunió, hanem Anglia is használja. A 30 fős kollektíva tavalyi 189 millió forintos árbevételéből 65 volt a nyereség. HÚSZEZER PÁR HÁZI­­CIPŐT exportál a Szombat­­helyi Háziipari Szövetkezet ebben az évben. A vasiak­nak a nemzetközi hírű Scholl cég is vásárlójuk. A MECHATRONIKA kis­szövetkezet is kiállítója volt a májusi Budapesti Nemzet­közi Vásárnak. Termékei kö­zül az érdeklődők ez alka­lommal több új, érdekes motorvezérlő automatikát is láthattak. A gyöngyösiek szereplésére júniusi lapszá­munkban részletesebben visszatérünk. szövetkezeti élet 5.

Next