Heves Megyei Fogyasztási Szövetkezetek, 1989 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1989-01-01 / 1. szám

*. FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETEK cs Kistermelőknek tanácsoljuk Az utóbbi években egyre nagyobb gondot jelent a kis­termelőknek, szakcsoportok­nak, hogy mit termeljenek, mivel foglalkozzanak, mit te­lepítsenek, ami jól és gaz­daságosan értékesíthető. Ma már csak „úgy”, spontán árut termelni nem szabad. Az árutermeléshez informá­cióra, tájékozódásra van szükség. Ehhez próbálunk tanácsot, segítséget adni a kertészkedőknek, az állat­tartóknak egyaránt. A KERTÉSZETI TERMÉKEK termelésében nemcsak az étkezési, export, hanem a konzerv- és hűtőipari áruk előállításának is egyre na­gyobb a szerepük a kisgaz­daságoknak, mivel az emlí­tettek munkaigényes termé­kek. A fólia alatti terme­lést — amely megyénkben mintegy 1 millió négyzet­­méteres — a szakcsopor­tokban indokolt tovább nö­velni. Különösen a paprika, paradicsom, az uborka ter­melésének fokozása szüksé­ges, de a saláta, retek, ka­ralábé, karfiol, spenót, stb. is magas árakon lesz érté­kesíthető. Növelni kellene a fűtött fólia alatti zöldség­­termelést, mert ez igen vis­­­sza­esett megyénkben az utóbbi években, és az áraik várhatóan tovább emelked­nek. A fólia őszi, téli hasz­nosítása ma már gazdaságo­sabb , mint a tavaszi idő­szakban. A szabadföldi zöldségfélék árumennyisége évek óta jó­nak mondható, ezért terv­szerűtl­enül csak úgy „vak­tában” termelni megfonto­landó. Korlátlan értékesítés lehetséges megfelelő árakon méretes uborka, konzervpa­­radicsom, a sárga- és görög­dinnyénél, nyári burgonyá­nál, karfiolnál, gyökérnél, zöldbabféléknél. Hegyes és tv-paprikát azonban csak szerződésre termeljenek, bár várhatóan a kereslet 1989- ben növekszik. BÁTRABBAN ÚJAT Az úgynevezett „kisebb” termékekből — saláta, sóska, kel-, vörös-, fejes káposzta, retek, répa, zöldborsó, csö­ves kukorica, étkezési tök — szintén csak annyit termel­jünk, amire a felvásárlók szerződést kötnek. Ezen termékek átvételére korlá­tok vannak ugyanúgy, mint a csomós zöldhagyma, retek, karalábé, gyökérzöldség ese­tében. A különleges zöldségnövé­­n­yek termelésére azonban bátrabban lehetne vállalkoz­ni. Ilyenek a cukkini, bim­bós kel, kínai kel, póré, me­télőhagyma, feketegyökér, brokkoli, sütőtök, padlizsán, fekete retek, édes kömény, stb. Igaz, ezeket inkább a szabadpiacon lehet értékesí­teni. A zöldborsó, zöldbab — ha minőségi és friss — mindig eladható lesz. A szá­razbab, mák, lencse, tök­­magfélék értékesítését viszont szintén csak szerződötten vál­lalják. Főleg szárazbabból kellene a termelést növelni. A GYÜMÖLCSFÉLÉKNÉL kevesebb gond lesz az érté­kesítéssel, különösen ha na­gyobb mennyiségű egységes és minőségi áruról van szó. A málna, feketeribizli, kaj­szi, szamóca, dió, mandula továbbra is jó áron lesz el­adható, különösen ha arra szerződést is kötnek a ter­melők. Ugyanakkor növek­szik a meggy, cseresznye, szilva, nyári és téli körte, őszibarack, nyári alma iránti kereslet. A birs, mo­gyoró, naspolya — mint ku­riózumok — mindig értéke­síthetők. A téli almát főleg saját ellátásra termeljenek és telepítsenek, s lehetőleg már ne jonatán fajtát. A csemegeszőlő iránt is egyre magasabb áron és nagyobb mennyiségben lesz kereslet. Az Állattenyésztést a kisüzemekben ugyancsak tovább kellene növelni, bár a feltételek nehezednek, a takarmányárak növekedése, szemestakarmányok csökke­nése és más költségek emel­kedése miatt. Igaz a felvá­sárlási árak is növekednek. Az export és a kereslet szempontjából továbbra i­s a legjobb befektetés a há­­zinyúltenyésztés és a mé­hészkedés, az akácmézterme­­­lés növelése. A kedvező árak és a korlátlan kereslet jó ösztönző lehet. Ám broy­­ler csirkét, hízott libát, puly­kát, kacsát, fürjet csak az tenyésszen, akinek az alap­anyag és a szerződéses érté­kesítési feltételek megvan­nak. A juhtartással, hizlalás­sal, pecsenyebárány-neve­­léssel csak ott foglalkozza­nak, ahol a legeltetési fel­tételek adottak. A háztáji hízottsertés-nevelés 1988-ban visszaesett megyénkben, de ugyanez mondható el a ko­catartásról is. A felvásárlási árak azon­ban most növekedtek, a mi­nőségi sertésért jóval töb­bet fizet a tsz, húsipar, az áfész. Sajnos a minőség meg­állapítása nehézkes, s így a termelők bizalmatlanok. A tej és a marha felvásár­­lási árak növekednek a leg­nagyobb mértékben. A tojás iránti kereslet nő, ugyan­úgy a felvásárlási és fo­gyasztói ára is. Jól döntenek tehát azok, akik tojótyúk tartására adják a fejüket olyan hibridek beállításával, amelyek folyamatosan toj­nak. (Tetra—H, Tetra—S, Sbever, stb.), mert a tavaszi tojásértékesítés nehezebb és termelése is gazdaságtalan. Nagy Lajos Hogyan gyarapszik a lajosvárosi lakásszövetkezet? Eger Város Tanácsa, és a Me­tróöv lakásszövetkezeti osztálya már jó ideje előkészítette a te­lepülés részletes rendezési ter­vének megfelelő programot, azon meggondolásból, hogy a baros­­városban működő lakásszövetke­zet alkalmas a Faiskola. Pogo­­nyi, Berzsenyi, Zombori utcák által határolt tömbbelsőben is 166 lakásos és 166 garázsos te­lepszerű, többszintes lakótelepi építkezés megvalósítására és ké­sőbbi fenntartására. A három érdekelt fél még 1986. decembe­rében megállapodásban rögzítet­te az együttműködés feltételeit, amelynek alapján a szövetkezet megtette a szükséges intézkedé­seket a beruházás beindítására. Az építési engedélyes tervekkel kapcsolatban a területen lakó családiház-tulajdonosok kifogás­sal éltek a városi tanácsnál, amelynek a vb helyt is adott, — így azt módosítani kellett. Ezért most a helyi igényeknek is megfelelő — szintszá­m­csökken­­tés következtében — 143 lakás és 8 garázs épülhet. Ez a kénysze­rű módosítás az építési költsé­gek növekedését eredményezte azon felül, hogy az építés kez­dési határideje fél évve­ eltoló­dott. A Heves Megyei Tanácsi Tervező Vállalat ennek ellenére az eredetileg vállalt határidő­re leszállította a módosított kivi­teli terveket 1988. március 31-ig. A kivitelezői kínálati piacra és ármérséklésre számítva az AG­­HOBER egri irodáj­a — mint megbízott lebonyolító — ver­senytárgyalást hirdetett meg, amelyre sajnálatos­ módon csak két kivitelező adta be pályáza­tát. Ezt a csalódásunkat kom­penzálta az a kivitelezői maga­tartás, amelyet a Heves Megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál tapasztaltun­k: az elnyert mun­ka előkészítését olyan szinten végezte, hogy célszerű műszaki megoldásokkal 5 százalékos ár­engedményt érhettünk el és az építési engedély kiadását köve­tő 15. napon már az alapozási munkákat is kezdhette. (1988. jú­­lus 30.) Az előkészítési időszakban a meghirdetett lakásokra óriási érdeklődés mutatkozott. A szer­vezés, a tájékoztatás, a nyilván­tartások vezetése jelentős több­lettelj­esítést követelt a szövetke­zeti állomány 3 fős csapatától. Az alakuló taggyűlés után az válhatott konkrét vevővé, aki a lakás alapterületének függvényé­ben a 150, illetve a 200 ezer fo­rintot előlegként befizette A tanáccsal kötött megállapo­dás értelmében a tb 70 százalé­kos kijelölési joggal rendelke­zett Sajnos a kijelöltek között kevés volt a fizetőképes igény­lő, pedig a jogosultak az egyéb kedvezményeken felül jelentős tanácsi támogatásban is része­sülhettek. Az építők közül 39-en kaptak 4 705 000 forint összegű tanácsi támogatást A tömbösített, utcára orientált földszint 4- emelet + tetőtér, il­­­letve földszint 4- 2 emelet 4- te­tőtér beépítésű belső pihenő — játszóudvar­oe épületegyüttesben 18 különböző alapterületű lakás­ból (49 négyzetméterestől a 87 négyzetméteresig) válogathatott az érdeklődő. Az építési tömbö­ket jól illeszkedő folyosók és pihenőpavilonok kötik össze. A sarokszekciókban nyert elhelye­zést 7 üzlet, amelyek a kör­nyékbeliek ellátását fogják szol­gálni. A gépkocsik részére jól megvilágított, kiépített parkírozó is készül. A lakások megoszlá­sa: 27 db 1,5 szobás, 54 db 14-2 félszobás, 26 db 2 és félszobás, 28 db 2 és félszobás 4* hálófül­kés, 4—4 db 3 szobás és 2 4- 2 félszobás, amelyek ,,kulcsát­adásra” kész lakások. Felsze­reltségükre jellemzők a mű­anyag ajtók-ablakok, tapétázott falak, beépített konyhabútorok,­­ szekrények. S ami roppant elő­nyös: a lakások egyedi gázka­zános fűtésűek. Lényeges az, hogy az épületek a magasságok, a forma, az elhelyezés miatt is jól illeszkednek a szép kertes, családiházas környezetbe. A kezdeti nehézségek ismétlő­déseként az 1987. évi V. törvény bevezetése is gondot okozott, mert az eredeti számításainkhoz viszonyítva 18 százalékos többlet­­költséggel járt és az egyösszegű szerződésekre vonatkozó ÁFA elszámolására nem volt konkrét szabályozása. Nem kis izgalom után azonban mindkét probléma rendeződött, az OTP egri igaz­gatósága segítő közreműködésé­vel, illetve a módosító rendelet­tel. Az év vége még további fe­szültségeket hozott, mert a be­ruházás 9 lakására nem volt meg a konkrét befizető. Ez a vállalkozási szerződés felbontá­sát és áremelést is eredményez­hetett volna. A Szövosz kezes­ségvállalási nyilatkozatával utóbb ez az akadály is elhárult, amit viszont követett egy újabb kér­dés: vajon milyen hitelfeltéte­lekkel köt szerződést az OTP? Az októbertől folyamatosan beadott hitelkérelmek elbírálását a túlzott leterheltség miatt csak az év végére fejezte be az OTP. A tagság bizonytalanságát az új állásfoglalás eloszlatta, miszerint választhatnak az új és a régi feltételek között. A beruházás első harmadának értékelésénél megállapíthatjuk: a kivitelezés gyorsítása lehetővé teszi azt, hogy a tervezett ez évi 37 lakással együtt a következő 44 lakás is átadásra kerüljön és talán az 1990. október 30-i vég­ső befejezési határidő előtt be­­költözhesenek a tulajdonosok. Ami pedig az értékesítési ne­hézséget okozta — a meghirde­tett 20 000 forint négyzetméte­renkénti lakásár — az Egerben kialakult árakhoz viszonyítva el­fogadható. Ilyen körülmények között, számított és nem várt hatások­kal tarkítva gyarapítja ottho­nait a Lajosvárosi Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet, annak reményében, hogy az 1300 laká­sos fenntartó állomány megelé­gedésére s az új beköltözők örö­mére az 1988. évi nehéz gazda­sági évet követő beszámolóban további eredményekről adhat számot. Nádor Miklós l*KA«s»övi4 kezelt cin öle. Eger Eredményes év után házakat, itt épít a hevesi takarékszövetkezet AZ EGYRE NÖVEKVŐ VERSENY, a pénzelhelyezé­si lehetőségek kiterjedése fo­kozott feladatok elé állítja a takarékszövetkezetek dol­gozóit is. Már második éve, hogy a lakosság zsebében megmaradó forintok iránt óriási kereslet indult meg, egymásra licitálva a kedve­zőbb ajánlatokat. Maguk a takarékszövetkezetek is kénytelenek változtatni a ka­matfeltételeket, hogy a la­kossági betétek a szövetke­zetben maradjanak, vagy még növekedjenek is. Így van ez Hevesen és környékén is, ahol már 1988- ban érezték a pénzügyi pia­con dúló versenyt Az OTP és az egyre szaporodó ban­kok mellett az ÁFÉS­Z-ek, mezőgazdasági szövetkeze­tek is gyűjtik a lakosság megtakarított összegeit. En­nek ellenére a hevesi taka­rékszövetkezet iránti bizal­mat mutatja, hogy az elmúlt év végén a betétek összege növekedett és meghaladta a 450 millió forintot. Ebben nagy szerepe van a dolgozók jó ügyintézésének és azoknak a segítségnyúj­tásoknak, amelyeket a „Ta­karék” adott évek óta az életkörülmények javításához. Csak az elmúlt évben 341 millió forint kölcsönt jut­tattak a hozzájuk fordulók­nak. Amint azt Godó Pálnétől, a szövetkezet elnökétől hal­lottuk, további jelentős fej­lesztéseket végeztek az egy­ségek kulturáltságának nö­velésére. Budapesten — mint ismeretes —, áprilisban új kirendeltséget nyitottak, ahol már 20­ millió forint betét kamatozik. S 3,7 milliós be­ruházással Átányban is szép egység nyílt. Szükség volt rá, mert egyre nagyobb a for­galom. Hevesen az újtelepen is lerakták egy újabb kiren­deltség alapjait. A legfiata­labb üzletet májusban sze­retnék megnyitni. A múlt évben megnyílt hevesi totó­­zójukban kezdettől nagy a forgalom. Nyolc hónap alatt 2,7 millió forintot hagytak itt a szerencsejátékosok, akik persze hiányolják, hogy eddig még nagy összegű nye­reményt nem tudtak nekik kifizetni. A fejlesztések között sze­repelt 13 IBM-típusú számí­tógép beszerzése is, hogy a kirendeltségeken dolgozók munkáját tovább könnyítsék. A gépek már munkába áll­tak, gyűjtik és raktározzák a tagsági adatokat. A hagyományos banki munka mellett lakásépítésbe is belekezdtek a múlt év­ben. Már épül a tíz korsze­rű, csoportos családi ház, amelyet félkész, vagy telje­sen kész állapotban értékesí­tenek. Árulják ugyanekkor a lakosság által felajánlott ingatlanokat is. Ezt az utób­bi tevékenységet 40 millió forint összegben végezték a múlt évben. Az 1988. évi eredmények ismeretében indították út­jukra idei elképzeléseiket. Betétben mintegy 8—10 szá­zalékos növekedést tervez­nek. Változások várhatók a kölcsönök kamataiban és a folyósításokban is. Már is­meretes, hogy a közép és rö­­­­vid lejáratú kölcsönök ka­mata milyen mértékben nő. A betéteseknek 2 százalék­kal olcsóbban adják ezeket a kölcsönöket. Az építkezőket azonban egyelőre türelemre kérik, mert a hosszú lejáratú köl­csön kamatáról hivatalosan még nem tudnak januárban a szövetkezetben. Az idén Kiskörén emele­tet építenek a szövetkezet üzletházára, ahol egyben kétszobás üdülőt is kialakí­tanak. Ezt csereüdülés for­májában akarják hasznosí­tani. Kisebb felújítások, korszerűsítések és a felsze­reltség növelése is szerepel­nek még az idei tervekben. Van mire tervezniük, mert a múlt év gazdálkodási eredményük meghaladja a 8 millió forintot. Ebből az összegből a tagsági kedvez­ményeket is szeretnék fej­leszteni, de jelentős össze­get fordítanak kulturális és sportcélokra, az idős, nyug­díjasok támogatására is. A hevesi takarékszövetke­zet évek óta elsők között van a kezdeményezésben, az új tevékenységek fejleszté­sében. Gazdálkodásuk ered­ményeit jól hasznosítják a szövetkezet gyarapodására és a tagsági, lakossági kap­csolatok erősítésére. Sz— Ш [UNK]. január 31. Havasi Miklós­­ ismét régi szövetkezeti dolgozóját vesztette el a mozgalom. Rövid szenvedés után, a család, a rokonság, a barátok, az ismerősök és a megye fogyasztási szövetke­zeti mozgalmának képvise­lői kísérték a közelmúltban Makláron utolsó útjára a takarékszövetkezet egy éve nyugalmazott elnökét. Élete úgy indult, mint sok fiatalé a háborút követő években. Szülei fűszer- és vegyeskereskedők voltak, akik fiuknak is ezt az élet­célt akarták. Az öt osztály elvégzése után elvégezte a polgári iskolát, majd a két­éves kereskedelmi szakisko­lát. A katonai szolgálat letölté­se után a füzesabonyi föld­művesszövetkezet áruházá­nak dolgozója lett. Két év után azonban hazament Maklárra, ahol először üzem­­ágvezető, majd zöldség-gyü­mölcs felvásárló beosztásban dolgozott. Rövid ideig a he­lyi Új Élet Tsz-ben, mint főkönyvelő is tevékenyke­dett, de a szíve mindig a kereskedelemhez húzta. Otthagyta a tsz-irodát, el­vállalta a község iparcikk­­szaküzletének vezetését. Öt évig gondoskodott a község jó áruellátásáról. Ezután a MÉK dolgozójaként a kis­kereskedelmi egységeket el­lenőrizte Egerben. Ám min­dig otthon találta meg iga­zi munkahelyét, így volt ez 1967-ben is, amikor a helyi takarékszö­vetkezet elnöki funkciójára szavaztak neki bizalmat. Két évtizeden át vezette a szö­vetkezetet, közben kitanulta új feladatait. A család és a ház körüli teendők is egyre szaporodtak, de ő nem kí­mélte magát. Szinte éjjel­nappal dolgozott. Ezért is örült, amikor egy évvel ezelőtt megkapta a korkedvezményes nyugdíjat. Eltervezte, hogy ezután már csak a háztáji termeléssel foglalkozik. Az életet szeret­te, de a sok munka, és az alattomos kór meg­támadta szervezetét. Havasi Miklósnak, a mak­lári takarékszövetkezet nyugdíjas elnökének halála mélyen megrendítette a mozgalom dolgozóit. Régi barátot, munkatársat vesz­tettünk el, de felejthetetlen emlékét örökre megőrizzük. я Felvásárlási árváltozások 1989-ben Sokezer kistermelőt érde­kel, hogyan alakulnak a fon­tosabb növényi és állati ter­mékek felvásárlási árai 1989-től. Nos, mint megtudtuk, az étkezési búza felvásárlási tá­jékoztató ára a sikértarta­lomtól függően mázsánként 50—62 forinttal nő, míg a takarmány árpáé, a búzáé, s a morzsolt kukoricáé 30 fo­rinttal, de az előbbieké 371 forint, a kukoricáé 410 fo­rint lesz így mázsánként. Közös megegyezéssel a ter­melő és a vevő ettől +10 százalékkal eltérhet A kistermelői hízott állat alapára 95—120 kilogramm között a fehér hússertés esetében 46,20, míg a többi esetében 44,30 forint/kilo­­gramm. Ehhez I. o. sertés esetén 8,50, másodosztályú­nál 6,00, harmadosztályúnál 3,50, negyedosztályúnál pe­dig 1,00 forint/kilogramm fi­zetendő vágás utáni minősé­gi felárként. A 121—140 ki­logramm között 39 forint. 140 kilogramm felett 37.50 a felvásárlási ár. A vágómar­ha felvásárlási ára a minő­ségtől függően 8.30-tól 19.80 forinttal nő kilogrammon­ként. Fajtacsoporttól függő­en az átvételi ár 39,50—67,50 forint lesz kilogrammonként. A tej ára is növekszik a fizikai tisztaságtól és a mik­robiológiai minőségtől füg­gően a nyári és téli idény­ben eltérően literenként 9,80-tól 11 forintig. Az ár­növekedés­­ 2,68—2,88 forint/ liter. A tehéntej felvásárlási ára rögzített, a többi termé­ké tájékoztató ár, amelytől bizonyos indokolt esetekben közös egyezséggel szintén eltérhetnek. (n. 1.)

Next