Szövetkezeti Élet, 1981 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1981-01-01 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1981. január Ara: 3,60 forint VI. A VESZPRÉM MEGYEI IPARI, MEZŐGAZDASÁGI ÉS FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETEK LAPJA fejlesztésekben a szomszédos szövetkezetekkel, jóllehet megfelelő együttműködés esetén párhuzamos beruházások volnának elkerülhetők, vagy azok célszerű elhelyezésére nyílna lehetőség." A dolgozók élet- és munkakörülményeiről szólva örvendetes tényeket sorolt fel: „Az 1975—80-as évek között az egy dolgozóra jutó éves jövedelem 38,5 ezerről 46,6 ezer forintra emelkedett, s ez 21,2 százalékos növekedésnek felel meg. Szövetkezeteink évente növekvő szociális alapot képeznek. Ennek mintegy 60 százalékát az öreg, nyugdíjas és járadékos tagok megsegítésére fordítják. Jelentős előrelépés történt a dolgozók üzemi étkeztetése terén is, a gazdaságok egy részében megvalósultak a korszerű munkásszállítás tárgyi feltételei." Végezetül javasolta a küldöttközgyűlésnek, hogy az elnökség határozata alapján a szövetkezetek e plénuma egészítse ki az előterjesztett munkaprogram-tervezetet azzal, hogy a szövetkezetek évente készítsenek energiafelhasználási tervet, és történjen meg azok rendszeres ellenőrzése. Kerüljön sor a feltárt és kidolgozott energiakímélő technológiák alkalmazására és széles körű elterjesztésére. Továbbá ajánlotta, kapjon kiemelt figyelmet a középkáder-állomány és a középvezetők továbbképzése. Felszólalt a küldöttközgyűlésen Balogh Mihály, a megyei pártbizottság titkára is. A TESZÖV decemberi küldöttközgyűlése: Határkő a mezőgazdasági szövetkezetek két ötéves tervciklusa között Tervszerűség és alkalmazkodás Petrás János, a szövetség titkára sommázta eképpen az első és második, összevontan tárgyalt napirendi pont kiegészítőjében a TESZÖV decemberi küldöttközgyűlésének munkaprogramját. Az ülés valóban nagy jelentőségét sejtették a meghívottaknak előre eljuttatott terjedelmes írásos összefoglalók lényegi, tartami címei is: „Munkaprogram az MSZMP XII. kongresszusa határozatainak végrehajtásából adódó feladatok megvalósítására Veszprém megye mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalmában”: „Előterjesztés a termelőszövetkezetek 1980. gazdálkodásáról, az V. ötéves terv teljesítéséről, az 1981. évi feladatokról és a VI. ötéves terv előkészítéséről." A kongresszus által meghatározott tennivalók között szerepelt többek között az, hogy megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a gabona és kukorica termesztésének fejlesztésére, az állattenyésztés, és a takarmánygazdálkodás színvonalának növelésére, a hústermelés fokozására, valamint a felhasznált anyagok és melléktermékek hatékonyabb hasznosítására. A megyei pártértekezlet határozata leszögezte azt az örvendetes tényt, hogy szövetkezeteinkben fokozódott a tervszerűség, és minden eddiginél jobban alkalmazkodtak a megváltozott, nehezebbé vált külső és belső feltételekhez. Javultak a falusi lakosság életfeltételei, a XI. kongresszus által kijelölt szociálpolitikai célkitűzések döntően megvalósultak, és nem utolsósorban fejlődött és gazdagodott a szövetkezeti demokrácia. Az MSZMP XII. kongresszusa, a megyei pártértekezlet határozata és a TOT állásfoglalása alapján szövetkezeteink, közös vállalataink és a TESZÖV feladatai kapták a legnagyobb hangsúlyt. Nagy gondot kell fordítani az adottságokhoz igazodó termékszerkezet formálására, az értelemszerű szakosodásra. A közös gazdaságok arra törekedjenek, hogy a rendelkezésükre álló beruházási forrásokat rövidebb idő alatt megvalósítható, a gazdaságos termelést növelő, gyorsan megtérülő befektetésekben kamatoztassák. Ezen belül is inkább a rekonstrukciós jellegű beruházások kerüljenek előtérbe. Kiegészítőjében Petrás János, a TESZÖV titkára elmondotta, hogy a népgazdaság V. ötéves tervciklusát megyénk mezőgazdasági termelőszövetkezetei kedvező eredményekkel zárhatják. Ebben az időszakban tovább erősödött a szövetkezeti tulajdon. A közös vagyon közel három milliárd forinttal növekedett, így mostanra csaknem 9 milliárdra tehető. Igazolódott, hogy a koncentráltabb üzemek nagyobb és gyorsabb ütemű fejlesztésre képesek, gyorsabban tudnak alkalmazkodni a változó közgazdasági körülményekhez, és dinamikus termelésfejlesztésre képesek. A szövetkezetek termelési szerkezetüket a természeti adottságokhoz és a népgazdasági igényekhez igazították. A növénytermesztés és az állattenyésztés aránya az utóbbi favára, a tervnek megfelelően alakult. Ugyanakkor komoly gond, hogy a szálastakarmányok termesztése gyakorlatilag az 1976-os szinten stagnál, aminek napvető okaként a szövetség titkára azt jelölte meg, hogy a takarmánynövények termesztése még nem kapja meg azt a kellő szakmai figyelmet és gondosságot, ami az árunövényekre és a kukoricára jellemző. Elmondotta, a kedvezőtlen adottságú gazdaságok többsége a megyei átlagot meghaladó fejlődést ért el. Ebben nem kis szerep jutott az átlagosnál nagyobb arányú kiegészítő tevékenységeknek. A szerződéses rendszerben történő termelés és értékesítés eddigi tapasztalatait így foglalta össze: „Erősödött a szerződéses rendszerben történő termelés és értékesítés. Gondot jelent viszont, hogy a mezőgazdasági termékek tárolásával, szállításával kapcsolatos anyagi terheket és a kockázat nagyobb részét változatlanul a termelő gazdaságok viselik, különösen, amikor egy-egy területen kínálati piac alakul ki.A rációs és szerződéses kapcsolatok eredményességének, összhangjának javítása terén is bőven akad még tennivaló. Az ésszerű munkamegosztás és a szakosodás gazdaságossági oldalát az egy-egy szövetkezet gazdasági lehetőségeit meghaladó, nagyobb befektetéseket igénylő beruházások közös elkészítésében találhatják meg a társuló gazdaságok. A munkaprogram komplex egészként foglalkozott továbbá a szövetkezeti élet valamennyi lényeges területével. Ezután a termelőszövetkezetek 1980-as gazdálkodásáról, az ötödik ötéves terv teljesítéséről, az idei feladatokról, és a most következő tervidőszak előkészítéséről szóló előterjesztés került a küldöttközgyűlés elé, amelyet a szövetség legutóbbi elnökségi ülésén már megtárgyalt. Adottságok és lehetőségek terén volt országosok, vasunk is azzal a funkcióval, hogy értékelje és összegezze a megye termelőszövetkezetei elmúlt ötévi működésének, gazdálkodásának tapasztalatait. Teendőnk: állást foglalni a következő ötéves tervidőszak gazdasági, politikai és mozgalmi feladataival kapcsolatban". Petrás János, a szövetség titkára foglalta össze az elhangzottakat Termőföldünk védelme Az utóbbi idők nagy feladata a mezőgazdaságban a termőföld védelme, termőképességének növelése a környezetvédelmi szempontok legmesszebbmenőkig való figyelembevételével. Ugyanakkor az állattállomány növelése, jobb ellátása megköveteli a rét- és legelőgazdálkodás színvonalának, a takarmánytermelés mennyiségi mutatóinak emelését. Az állattenyésztés összes lehetséges forrásának kihasználásával, így például a szakosított telepek megteremtésével, illetve rekonstrukciójával törekednie kell valamennyi közös gazdaságnak a legjobb eredményekre. Mindez egyszersmind azt is jelenti, hogy a szövetkezetek közép és hosszú távú tervezését a kor követelményeivel összhangban kell megvalósítani. Az elkövetkezendő időszak feladatainak szerves része a teljesítménykövetelmények rendszeres elemzése, az ösztönző hatású differenciált bérezés és az önelszámolás bevezetése az ezzel szorosan összetartozó állandó ellenőrzéssel egyetemben. A termelőszövetkezeteknek sok előnyt nyújtó termelési rendszerek, társulások még mindig sok fel nem tárt tartalékkal rendelkeznek. A koope- Közös érdek Kiegészítőjét így folytatta: „Létrejött a Megyei Kölcsönös Támogatási Alap, amelynek jelenleg 38 tagja van. Szükségesnek tartjuk, hogy a még nem KTA-tagok vizsgálják felül álláspontjukat, lépjenek be a KTA sorába, ezzel is erősítve a szövetkezeti gazdaságok együttműködését. Nem tartjuk kielégítőnek a gazdaságok együttműködési készségét a Hasznos A MEDOSZ megyei elnöke, dr. Bodogán János hozzászólásában a termőföld megbecsüléséről beszélt. Dr. Leitold László, a várpalotai Jó szerencsét MgTsz elnöke azt elemezte, mennyi pozitívumot hozott a gazdaságoknak az új szabályozó rendszer, majd a következő időszak feladatai között fontosnak jelölte meg, hogy a biztonsági alap visszapótlására a tsz-eknek sokat kell fordítaniuk, ha még oly nehéz is. „Minden ágazat fejlődött Veszprém megyében, de az élen mégis a tsz-ek, a mezőgazdaság jár" — mondotta felszólalásában Balogh Mihály, a megyei pártbizottság titkára. Az utóbbi öt esztendőben ugyanis az ipari termelés 33 százalékos növekedést ért el, míg a mezőgazdasági termelőszövetkezetek 55 százalékkal többet adtak a népgazdaságnak, mint az ezt megelőző időszakban. A hozzászóló a rá jellemző lendületes, szuggesztív módon mondott véleményt a szövetkezetek gazdasági, mozgalmi, politikai tevékenységéről. Hangsúlyozta, fejlődött a tsz-ek gazdálkodási politikája, megtanulták figyelemmel kísérni a népgazdaság érdekeit, a piaci viszonyokat, s a minden eddiginél nagyobb, 11 százalékos tiszta nyereségnövekedés a költségek emelkedése ellenére is jó jel, sőt bizonyíték minderre. javaslatok A szövetkezet érdeke, hogy maga döntse el, a jövőben miből mennyit és hol termeljenek. Példaként említette Balogh Mihály, hogy a megye iparában viszonylag rövid idő alatt 300 féle termékváltás történt. Ajánlatosnak mondta a melléküzemágak fejlesztését, de figyelmeztetett, az ott képződött nyereség legjavát a fő tevékenységbe, a mezőgazdaságba kell fektetni. A vezetőkről, az utánpótlás neveléséről is beszélt hozzászólásában. Ha azt akarjuk, hogy a gazdaságok tartani, sőt növelni tudják eredményeiket, s ezzel egyben az élet valamennyi szférájában fejlődést akarunk elérni, a mostani vezetőknek lépést kell tartaniuk a követelményekkel, és gondoskodniuk szükséges újabb jó vezetők munkába állításáról. Fontos elvként jelölte meg, hogy a szövetkezet első számú káderesa maga az elnök. A vita és Petrás János összefoglalója után a küldöttközgyűlés a XII. kongresszus határozataiból adódó feladatokat tartalmazó munkaprogramot annak kiegészítéseivel együtt egyhangúlag elfogadta a szövetség ajánlásaként. Ezt követően az ülés további részében az idei költségvetés irányelveiről döntöttek, s szavazattal erősítették meg a küldöttközgyűlés 1981-es munkatervét, végezetül vegyes ügyeket tárgyaltak meg. Dr. Leitold László, a Várpalotai Jó Szerencsét MGTSZ elnöke, a jövő teendőiről beszélt. Vathy Gyula, a Noszlopi Somlóvár Tsz elnökhelyettese sok gazdasága tapasztalatait összegezte.