Szövetkezeti Értesítő, 1920 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1920-07-10 / 28. szám
2. oldal SZÖVETKEZETI ÉRTESÍTŐ XII. évfolyam bocsátott kötvények alkalmasnak nyilváníttattak: arra is, hogy ezekben a gyámoltak és gondozottak pénzei gyümölcsözőleg elhelyezteesenek és arra is, hogy a kötvényeket a postatakarékpénztár a saját betétösszegeinek és kamatainak gyümölcsöző elhelyezése céljából megvásárolhassa. Ezekkel az előnyökkel szemben az Országos Központi Hitelszövetkezet vállalja azt a ,»terhet“, hogy a javaslat 18. §-a értelmében tartoznék a szövetkezet eszméjének terjesztése és népszerűsítése, valamint a szövetkezeti rendszer tökéletesítése érdekében szükséges teendőket elvégzi. Ellenben a szövetkezeti eszme népszerűsítése mellett megengedné a javaslat, hogy az Országos Központi Hitelszövetkezet belterjesebb földművelés céljára szükséges állatok, gazdasági gépek és eszközök, anyagok és tömegcikkek adás-vételét abban az esetben, ha ezt a tömegbeszerzés gazdasági előnyei szükségessé teszik, nem tagoknak, iti közvetíthesse. T©!&©§pi?épés — talsarélsosság tsztás3. A folyton tartó árdrágulás és a pénz értékének karnyarlása, folyton a külföldi szövetkezetek legnagyobb része már fölemelte az üzletrészeket. A tőkeszerzésnek természetesen ez a legegyenesebb útja. Mindamellett más téren is látunk eredményes kísérleteket arra nézve, hogy miként lehet a szövetkezettetések megfelelő üzemi tőkét összegyűjtenis. Arról már mgemlékezettaz Értesítő, hogy a hamburgi „Produktion“ alapszabályai szerint a tagok 100 márkával járulnak az úgynevezett szükségalaphoz. Az alapból azután laz ínségbe került (munkanélküli, beteg) tagok támogatást kaptak, melyet, ha ismét munkábajutnak, vagy újra egészségesek lesznek, részletek nem törjesztelhetnek. Más utám járt a bécsi „Voxwarts*" fogyasztási szövetkezet. Az évvégi vásárlási visszatéri ütéseket nem fizette ki kesrzipén®ben, hanem a tag takarékkönyvébe vezette be. Ilyen módon a szövetkezet nagyobb forgalmi tőkéhez jutott, viszont a tagok érdekében se cselekedett, mert minden tagját Iozzájuttatta egy kis tőkében melyet azután a szükség napjaiban igénybe vehetett. Hogy ez a rendszer milyen jó hatással van a szövetkezeti tagok takarékossági hajlamának a fejlesztésére, egy legutóbb megjelent beszámolóból illjük. Ha a bécsi példát ma,nálunk is iseghomositanók és az évvégi vásárlási visszatérítésekért a takarékosztályaiak utalnók át, a magunk tőkéjével dolgozva, jobban erősödne szövetkezetünk s amellett tagklárcai kik (külföldi hasparló példák bizonyítják és semmi okunk sínesem rá- hogy itt ne várjunk hasonló eredményeket), lassannikint megsiaokitták laki is, hogy más fölös pénzüket is a szövetkezeti takarékban helyezzék el. Régi tapasztaltait az, hogy a takarékosságnak esteik a megkezdése nehéz, de aki maga előtt látja a takarékkönyvet és látja, hogy miként emelkednek a számok félévenként önmaguktól is, hasszann Ha,ssian leszokik arról, hogy (habár ideiglenesen is) fölösleges pénzét a ruhásszekrényben vagy a szalmma zsákban helyezze el. Hogy mekkora eredményt érhetnének el tagtársaink tesztül, ha az év végén a takarék osztói jóan helyeznék el azt az összeget, melyet vásárlási visszatérítésképei kapnak és amely a háztartásban a legtöbb esetben alig tesz ki többet egy-két napi gumiszappanfat megtakarításánál, egy példával kívánom illusztrálni. Szövetkezetünk a takarékbetétek talán fönnállása óta öt százalék kamatot fizet. Emiél valószínűleg meg fog marredni a jövőben is. A vásárlási visszatérítések összegét vegyük átlagban két százalékkal (bár az utóbbi években három százalékos visszatérítést fizetett szövetkezetünk). Ha tehát egy tagtársunk — mondjuk — hússz éven át állandóan bennhagyja a visszatérítési összeget, és minden évben csak 1000 koronáért vásárol, a szövetkezetben, a következő összeget takaríthatja meg: 661 korona 32 fillér, nem nagy összeg a mai világban, de ez csak a legminimálisabb számítás hozadéka. Több mint valószínű, hogy átlagban 3%-os vásárlási visszatérintéssel számolhatunk, mert hiszen minden remény megvan arra, hogy az elmúlt évihez hasonló megrázkódtatások a szövetkezeti életben nem fognak újra megismétlődni. Viszont még átlagban is többet vásárolnak tagtársaink évi 1000 korona értékű árunál. Úgy hogy 15—20 év után egy szép kis tőkére tehet, szert a hűséges szövetkezeti tag. Már most is ismerünk oly tagtársnőt, aki annak idején így kezdette meg a takarékoskodást, úgy okoskodván, hogy a vásárlási visszatérítés amúgy is nem várt jövedelem — hiszem a bevásárlásnál olcsóbb és jobb árut kapott és máris haszna volt a szövetkezetnez való csatlakozástól —, a visszatéri test tehát takarékba tette, hogy majdan legyen mivel kiházasítani leánykáját. Jós ma már legalább ezt az egy gondot elvetette magától. Másoknak a mostani ínséges napok gondjait könnyítette meg az idejekorán félretett pénzecske. Megfontolandónek vélem tehát mind a két módot és ajánlom úgy tagtársaink, mint a rövidesen összeülő közgyűlés figyelmébe. Egy 100 vagy 200 koronás szükség,alap létesítése esetén már egy év múlva abban a helyzetben válna a szövetkezet vezetősége, hogy ínségbe jutott tagtársainknak esetleg az alaprll befizetett összegnél is nagyobb kölcsönt nyújthatna — természetesen megfelelő elsibályosó keretében—, ha pedig tagtársaink авоп,fölül is bennhagynák a vásárlási visszatérités összegeit, még külön-külön is biztosítanák magukat az élet viszontagságai ellen. Hiszen valamenynyien ki vagyunk téve annak, hogy mimika,nélküliség vagy a családban előforduló betegségek esetén is rendesnél nagyobb kiadások történnek háztartásunkban s ezekben az esetekben bizony jól jönnének az idejében félretett koronák. . , (Я , -i-г , *r Й Ы'Щ М СЗ N ,2 да ^ ^ я « 7? дат £ и Е 1 да Й 33 л g!cS ______________ (2 ёд s н! ^ ásl 1. évben ............... 1000 20 20 — 20— 2. évben ............... 1000 20 20 Г— 41 •— 3. évben ............... WOO 20 20 20 5 63-05 -1. évben ........ 1000 20 20 3 15 80-20 5. évben ............... 1000 20 20 4 31 110-51 6. évben ............. . 1000 20 20 5-53 136 04 7. évben ............... woo 20 20 6-80 162-8-10. évben ............... 1000 20 20 8 14 190-98 8. évben ............... 1000 20 20 0-53 220-53 10. évben ............... 1000 20 20 11 03 251-50 11. évben ............... 1000 20 20 12-57 284-13 12. évben ............... 1000 20 20 14-21 318-34 13. évben ............... 1000 20 20 13-22 354-26 14. évben ............... 1000 20 20 17-71 391-07 15. évben ............... 1000 20 20 10-06 431-57 16. évben ............... 1000 20 20 21-58 473-15 17. évben ............... 1000 20 20 23-66 516-81 18. évben ............... 1000 20 20 25-84 562-65 10. évben ............... 1000 20 20 28-13 010-78 20. évben ........ 1000 20 20 30 54.61-32 400 400 261-32 661-32