Szövetkezeti Értesítő, 1920 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1920-09-18 / 38. szám

XII. évfolyam SZÖVETKEZETI ÉRTESÍTŐ 8. oldal amelybe megfelelő helyet kell biztosítani a szövetkezet igazgatóságának is. Az intéző­bizottságnak képezné azután feladatát a segély­­csoport naggyá tétele és annak működésbe­­hozatala. Nincs okom kételkedni, hogy a szövetkezet igazgatósága ne támogatná ezen akciót én némá­som­, hogy a legközelebb megtartandó közgyű­lésen már találkozni is fogunk egy oly javas­lattal, amely a segélycsoportot életre fogja hívni. Ezzel nemcsak ínségbe jutott tagtár­­saink nyomorán fogunk némileg enyhíteni, hanem a szövetkezet az ő áldásos működését egy oly intézménnyel fogja gyarapítani, amely mindenkoron büszkeségére fog válni. Rajtunk áll, hogy így legyen! MTr. SZEMLE. Nem emeltük a Szövetkezeti Értesítő árát, bár a papíráraik emelkedése folytán egy pél­dánynak a nyomd­akötettsége is többet tesz ki a lap kétszeres áránál. Igazgatóságun­k tagtár­­saink nagy zömének m­ai helyzetet n­am hagy-" balra figyelmen kívül és a szö­vetkezet szíve­sen hoz még több áldozatot, mint a múltban, hogy hűséges olvasóink nagyobb megterkesz­te­­tés nélkül megkaphassák­ lapunnk­at. Ha tagtá­r­­sain­k továbbra is szerelttel fogadják az Érte­sítőt, ha uj hivektet szereznek, akik nemcsak elviszik, de olvtassálk is az Értesítőt, akkor ez az áldozat nem hiába való­ És ha megfogad­ják a benne olvasottalkiat, ha kitartanak szö­­vet­k­eztetiínk meslett, ha minden beszep-eelhatő ezü­skiségletüket a szövetkezetnél szerzik be, ha minden megkaronlított fillérjüket a szövetkezet tokiai akosztályfáinél helyezik el, ak­kor ez az áldozat nem is áldozat, de hasznos befektetés, hasonlatosan a magvető tevékenyégéhez, ki­nek munkája a közösség minden tagjának hasznára válik. Szövetkezeti iskola. A német fogyasztási szö­vetkezetek szövetsége Hamburgban, a szövet­ség székhelyén, szövetkezeti iskolát állít föl. Október 1-től április­­­ig tart a tanítás, melyen 20—24 szövetkezeti alkalmazott fog évente részt venni a Ném­et Birodalom különböző szö­vetkezeti ü­zelmeiből, hogy úgy gyakorlati, mint elméleti téren olyan kiképzésben részesüljön, amely a német közgazdaság újjáépítése elé tornyosuló minden akadályt le tud győzni. A gy­akorlatiassággal szoros kapcsol­atban meg kell ismerniük a tanulóknak a gazdasági élet mozg­­ató erőit. Németország fogyasztóinak leg­nagyobb szervezete, a fogyasztási szövetkeze­tek szövetsége, tudatában van annak, hogy az iskolai terv keresztülvitelével egy rendkívül fontos részét végzi el annak a feladatnak, mely úgy az ő külön érdekeinek, mint az általános gazdasági munkálkodásnak előföltételét képezi. A jövő gazdasági rendszernek, mely egész más természetű lesz, mint a múlté, olyan emberekre lesz szüksége, akik képesek lesznek a közgazda­ság eszközeivel bánni. A fölmerülő nagy nehéz­ségek dacára, jobban mondva épp e miatt a ne­hézségek miatt épül az iskola nagy műve, hogy késedelme nélkül­ megvessék az alapját egy szebb és jobb jövőnek és a német fogyasztási szövetkezetek különös büszkeséggel tekinthet­nek majdan vissza arra, hogy az alapvetésnek ehhez a munkájához idejében megtalálták a szükséges eszközöket. Keverik a lisztet. A közélelmezési miniszter egy nyilatkozatában elmondotta, hogy a havi hatk­ilogramos lisztadagba a búza- és rozs­liszten kívül még százhúsz dekagram másfajta lisztet fognak keverni. Szeretné, ha ezt a száz­húsz dekát árpatisztben adhatnák ki, de való­színű, hogy kukoricalisztet is föl kell használni, hogy a szükséglet biztosítható legyen. Niece fa, drága-az élelem, mert a szállítási díjtétele­ket — mint szakemberek mondják — „nem bírják elvi­selni“ épp a legnélkülözhetetlenebb cikkek. Hogy ebben nagyrészt igazuk van, mutatják a következő adatok: Egy kiló burgonya szállítási díja 90 allér, egy kiló káposz­tát 117,6 fillérért szállítanak Budapestre Nyíregyházáról, egy kiló sárgarépát Szegedről 86 fillérért. Ha 20 fillér lerakási éa fuvarozási költséget, 20 fillér kirakási díjat és csak 5% romlást számítunk, egy kiló káposzta 116 fil­lérrel lesz drágább a fővárosban, mint Nyíregyházán. De lehet-e ma csak öt százalék veszteséggel számolni. Szállítási késedelmek, az eső, amely a nyitott szállít­mányt szabadon veri, az áru egy részének épp a nyitott vagonban való szállítás folytán gyakori megrézsmálása megdöbbentő módon emelik a költségeket, úgy hogy ha a termelők nem csappant igényeit is számításba vesszük, nem is lehet csodálkozni rajta, hogy a fogyasztó min­dennek a többszöri árát kénytelen — erején fölül —, fizetni, úgy látszik, kezdik ezt már belátni úgynevezett „illetékes körök“ is, mert a kereskedelmi minisztérium ankétet hívott egybe a szállítási díjtételek újabb meg­vitatására. Remélhetőleg most végre meghívják a fo­gyasztók képviselőit is. A múltkori díjszabásmegállapí­­tásnál — úgy látszik — megfeledkeztek erről. Bezárt bolt. Maglódon a kom­mün bukása után Hangya fogyasztási szövetkezet alakult, amely az Általános Fogyasztási Szövetkezet 55. fiókja közelében nyitott boltot. Ez a bolt a napokban bezárt és azóta zárva van. A „jóléti“. A Népszava közli a következő panaszt: „A­ Schlick-Nicholson-gyár jóléti üzeme a múlt héten olcsó zsírt árusított, kilogrammját 100 koronáért. Mi, ott dolgozó munkások örültünk ennek az aránylag olcsó zsírnak és siettünk megvenni. Odahaza azután kellemetlen meglepe­tés érte a vásárlókat, m­ert a vas, büdös és főzésre telje-­sen alkalmatlan volt a zsír. Visszavittük. Az elárusítóim azt mondta: „h­a jó volna, nem adnák el.“ A gyár jóléti üzeme étkezdét tart fönn. Itt is ezzel a romlott zsírral főznek. Az embereket nemcsak az undor kerülgeti, hanem a rosszallót is. Kívánatos lenne, ha az egészségügyi ha­tóság megvizsgálná a Sehlick-Nicholson jóléti üzemének ezt a zsirját.“ Még egy volna kívánatos. Az, hogy a munkásság ismerje föl végre, hogy csak a magaterem­­tette szövetkezetben kaphat jó árut, ahol az áru minő­ségét és a beszerzési módot is joga va­t ellenőrizni. A gyárostól tehát ne várjon és ne kívánjon mást, mint tisztességes munkabért. VEGYES HÍREK. 151 filléres árban ígér burgonyát a közélelmezési miniszter a munkásságnak. Az ellátás sze­rinte biztosítva van.­­ Szalonnát és halat adnak a szep­temberi zsírszelvényekre 110, illetőleg 116 koronáért a községi élelmiszer- és lóhúsüzem elárusítóhelyein. A zsiradékám a fővárosi sertésállomány egy részének le­vágása folytán kerül piacra ily drágán. Hogy várjunk olcsóbb árakat a drága szállítási viszonyok mellett, ha a főváros sem „tud“ alacsonyabb árakat szabni? — Az angol szakszervezetek 1919 végén hét és félmillió tagot, ezek között közel négyszázezer nőt számláltak. A német szakszervezetek nyolc és félmillió tagot mutatnak ki, kö­zülük legtöbbet a vas- és fémmunkások szövetsége, amely­nek 1.700.000 tagja van.­­ Hárommilliós alaptőke­­mellett két év alatt négy és félmilliós bruttónyereséget mutat ki az Élelmiszerkereskedők Áruforgalmi Részvénytársa­sága. Csekélység! Dr. Kalmár Simon Ernő könyve: Az Általános Fogyasztási Szövetkezet a háborúban és a tanácsköztársaság alatt szövetkezetünk összes fiókjaiban kapható. ..­ ARA 4 KORONA 40 FILLÉR. s.s

Next