Szózat, 1922. április (4. évfolyam, 75-99. szám)

1922-04-07 / 81. szám

& IRODALOM 15! MŰVÉSZET (*) Báró Ju­s­in« Fwn» elődága. A Történeti és RésésEti T­­ársu­lat a Magyar Tudományos Aka­démia felad­aséremjében csütörtökön délután együttes ülést tartott, melyen báró Hissing Frigyes Ákos müncheni egyetemi tanárnak az előadását hallgatta meg. A kiváló német tudós „A görög művészet Egyiptom­ban" címen tartott előadást igen sok vetített képpel tarkítva. Az ülés megnyi­tásakor báró Klebehbera Kuné, mint a Történeti Társulat elnöke üdvözölte báró Bitinget .Az il­lusztris vendég előadásának bevezetőjéül báró Klebelsberg ismertette Iierodos III. kötetéből Egyiptom történetét, mely Eirusz perzsa király Amasis Fáraó, majd Kambysos kirá­ly idejében folyt le Egyiptom és uralkod­ó dinasztiája pusztu­lásáig. Biasing báró megköszönte az üdvözlést és köszönetet mondott azért, hogy eljöhetett hoz­­zánk előadását megtartani. „Szomorú napokban érkezett — úgymond —, az utcákon tengő gyász S­­lobocók nemcsak az országot most ért gyásznak, hanem annak a gyászos állapotnak is kifejezői, melyekbe a békekötés Magyarországot épp úgy döntötte, mint Németországot. Azonban- akik a nagy küzdelemben mint fegyvertársak véreztek, egymás mellett, kell, hogy kéz-kézben haladjanak, egymás mellett, abban az új mérkőzésben, amely hivatva van igazolni azt, hogy mintaazok a rá­galmak, melyekkel a központi hatalmakat barbá­roknak nevezték a nyugati sajtókban — nem ál­­lanak fenn. A békekötések sok mindentől meg­foszt­hatuak bennünket, de nem irthatjá­k ki szí­vünkből az egymás iránt érzett hűséget. Ezután áttért az előadása tulajdonkaipeni tárgyára. Kö­­zép-Egyiptomban újabban fölfedezett sírleleteiből kiindulva — a sírt előadó Nagy Sándor idejéből valónak tartja —, a talált feliratok alapján azt igyekezett kimutatni, hogy a sírban telt görög­­egyiptomi reliefek megegyeznek egy jól ismert csoportjával azoknak a reliefeknek, melyeknek legjelentősebb példánya a Tigrane relief Alexan­driában. A közönség, mely a termet zsúfolásig meg­töltötte, ki későn megél­jenedte , megtapsolta a vendéget, akinek előadásaiért elnök még egyszer köszönetet m­ondott. (*) Az Iparművészeti Társulat sírem­lékpályá­zatának nyertesei. Az Országos Magyar Iparmű­vészeti Társulat pályázatot, hirdetett művészi sk­aralék­et terveire. A pályázat elő csoportjába sorozta az egyszerű, nemesebb ízlésnek meg­felelő síremlékek ter­veit, a második csoportba azokat a terveket, amelyek hazai vörösm­árványból kerülnének kivitelre, a han­ona­­dik csoportba ped­ig fojjáknak a terveit, melyekkel nem­zetünk sok elhalt jelesének sírját óhajtanék lefiatább idolgáruieser), emlé­kü­k­höz intíltó módon jelezik­. A pá­lyázat kizálóbizotsága most döntött a beérkezett pálya­­művekről. A döntés szerint az első csoportba tartozó tervek közül egyenként 3000 koronás díjjal jutalmazta Horváth Béla és Hosszú-Pink­r Gyula két tervét, Möl­ler Tibor, Ohm­ann Béla és Salamonéz Károly egy-egy tervét. A vörössi­órvi Tigboll ké­szítendő skremtekre beér­kezett tervek közül az ISOO koronás első díjat Ohmannt Béla egy terveinek ítélte, azonkívül ezer-ezer koronás második díjat Halmágyi István és Branoszis János ter­vének. A festék­ra beérkezett fenyek közül pedig dicsérő elismerésben részesítette Horváth Béla és Hasszú-Pintér Gyula, Ludvig Rezső, Salamonéz Károly, Szász Vilmos és Vas János egy-egy pályamunkáját, továbbá Mátrai­ és Ohmann két pályamunkáját. Az összes pályazatunkák holnaptól kezdve láthatók az Iparművészeti Moravum első emeleti 50. számú nagytermében. (*) A Magyar Tudományos Akadémia II. osz­tályának április 1-ikáról elhalasztott ülését ugyanazzal a tárgysorozattal április 10-én, hétfőn dlután 5 órakor fogják megtartani. (2) A gyümölcsfák pusztítása ellen. Többször •hírt adtunk arról, hogy a főváros erélyes rendszabá­­lyokkal igyekszik meggátolni a virágzó növények • és gyümölcsfák pusztítását. Ez ügyben a főváros tanácsa­­ a gyümölcsfák virágzása idején azoknak megrongálása által a külső telrkeiken, immár szokásszarű­leg elkövetett roezőrendőri kihágásoknak megakadályozása céljából a következők­éppe­n intézkedik: Mindenekelőtt külön át.- i rak­ba is megkeresi a zsorr­ács a bud­apesti v állami rend­őrség főkapitányságát, hogy a mezőgazdaságról és mező­­ren­dőrs­égről szóló törvény alapján, főlag a zivarajobb­­parti végálomásoikr­ál és más megállóhely­ekn­­l a virág­zás idején, rendszerint vasár- és ünnepnapokon letört és levagdalt gólyákat vivő és kihágás gyanújában tém­i egyéneket igazolásra szólítsa föl és ellenük a följelentést az eljárás merinditása végül tegye meg. ’ Utasítja to­­vábbá a tanács az erdő- és mezőgazda-­ági hivatalt,­ hogy ez erdő- A laczőrendőri személyzet útján a kiü­ttó kakni szigorú felügyeletet tartson és a rongál­ókat az iletékes kerületi elöljáróságnál jelentse fel és a kín­ágási ügyek tárgyalást tartsa nyilván. Felhívja végül a tanács a kerületi elöljárókat, hogy a gyümölcsfák rongálására vonatkozó feljelentéseket so­onkívül vegye tárgyalás alá és a legszigorúbb mértékkel bírálja el. (—) A központi választmány ülése. A főváros központi választmánya a választók teljes névjegyzékét április 12—17-ig közszemlére teszi­­ti a Központi Vá­­rosháza Gerlóczy­ utcai földszint­i részen. Az egyes kerü­letekre vonatkozó adatokat pedig a kerületi elöljáró­ságoknál teszik közszámáre. Fölszólalni április 13— 15-ig lehet. Az észrevételek feletti döntés, valamint ezeknek a törvényszékekhez való fölterjesztése iránt legközelebb­i val­us leiratl­an intézkednek. (—) Véget ért a k­eft-,és a vetés részletes tár­gyalása. A székesfőváros törvényhatósági bizott­­sá­sa csütörtökön doktran folytatólagos rendes­­íz­­gyűűlést tartott dr. Sipőcz Jenő polgárm­ester elörök­­lésével, aki az ülés megnyitása után kedveset­es szavakban emlé­kszett meg tsz idege­nfosú eltnmut­atról Széchenyi Ödön basáról, akinek emlékét í­g óv­­aőkönyileg is megörökítették. Ezután a dohányi utcai bombamerénylet ügyével foglalkozott, mely­­ről lapuink más helyén számolunk­­be. Mindezek letárgyalása után l­övetkezett volna a költségvetés részletes vitájána­k a folytatása, azonosan a párt­­fcom megállatpod­ás értelük­ben ,az ösases saönoltók elállottak a szótól ,s így a kie­sésvetést részleteiben is elfogadták. A legk­özelebbi­­közgyűlés szombat délután lesz, amikor is dönteni fognak a költség­­vetési vita során beadott indítványok felett. FŐVÁROS (—) A népszínházi bizottság ülése. A főváros népszínházi bizottsága szombaton 11 órakor ülést tart. Az ülésen tárgyalni fogják a Nemzeti Színháznak a bér­leti ügyét. Ismeretes, hogy a Nemzeti Színháznak a fő­várossal kötött szerződése értelmében márciusban lejárt a­­bérlet és a fővárosnak az a szándéka, hogy az eddigi­­inél csak lényegesen magasabb bérösszeg ellenében en­gedi át a Napsóraház épületét. Ez elhatározásultáról ér­tesítették a minisztériumot is­­és a napokban meg is ér­kezett báró V­­lassics Gyula válasza a főváros átiratára, amely szerint jóval magasabb bérösszeget ajánl­ak az addigi bére. A népszínházi bizottság egyébként pollga­­r­init is tűz ki egy magyar operett, opera, avagy nép­színmű jutalmazá­ára, amelynek gondolatával már a múlt év decembereiben is foglalkozott a bizottság. Ak­kor 35.000 koronában állapították meg a kitűzendő pályadíj összegét, a bizottság szombati ülése azonban javasolni fogja, hogy ez összeg 50.000 koronára emeltessék. Fog­lalkozik a bizottság azon gondolattal is, m­iként Mietae a­­kártu­zen­ció pályadíjat a Pepsi-centemtárimm­ ünnepével a­apcsolatba hozni. Ezenkívül a bizottság tervbe vette azt is, hogy a gázgyár területén a Városi­­Színház részére egy díszletraktárt fog építeni Az e célra szükséges költ­ség­ét az üzemi kiadásokból fedeznék és a diszletrak­­tár kiépítését már a közeli hónapokban megkezdenék. E terv megvalósítását az a gondolat is sarkalja, hogy a NifipSiinháznak nincsen alkalmas díszletraktára és ezeknek kociíkc® való behúdatása rengeteg pénzbe torit KSH m2 XPftlLlS 7 PÉNTEK TOfSVÉIWA'KEZÉa § Akik az oláhokat veríték. Ma reggel­­kezdte tárgyalni a Jvstdapesti törvényszé­k .Va* dec­ka 5-ir6 el­ r­öklete alatt Eich József, Singhofer Jakabra.­­ és külön Gyula ixarcügyit, akik 1919-ben, am­­ikor az oláhok Kendere* köztsz’gibe is beromil­­tak, mint tolmácsok önkén* jelertékesve, otesti szolgálatba állottak. Részletes kiimutatást közöltek az oláhokkal a határbeli gazdaságokról s arról, hogy e gazdasi­gotkinak müven nagy az állat­illo­­m­ánya. Majd kocokba ülve meglátogatt­ák a bíró­tokokat, amelyek kifosztásában ők is segédkez­tek. Este ilyen fojtogató járőrt vezettek Horthy Sz.a- Ixil-és örököseinek birtokára is, ahonnan óriási értékű marha­állomá­nyt hajtottak el s a kastélyt is alaposan m­egdezsnálták. Az önytevén Iuiflem­­sédítel vádolja a vádlottakat, akik közül Fülön Gyula nem jelenhetett meg a bíróság e­létt, mert időközben meghalt. A bíróság a tárgyalást befe­jezte. Az ítélet kihirdetését azonban szombatra ha­lász bálák.­­ Kivégeztek elég kémet. A budapesti hon­­­véd törvényszlék Fekete Lajos, rec­e Margik­ony Já­nos nyíregyházai születésű volt vármegyei iroda se­­padt lese­x'- fel őt, aki egy hozzákerült úsen fontos, bzí­­ffoluan Lizahnas ügyi daralbról fovonatos másolatot készített és azt egy velünk ellenséges magatartást ta­­nusitó állant-h­atalommal­ közölte, azzal, hogy meg­felelő pénzjutalom elenében további adatokat is fog­ közölni, — a katonai bntetőlöntettgkönyv 321. §-aiba ütk­öző kémkedés bűntette miatt köteláltató halálra HAD­te. Az ítéletet a legfelsőbb­ Imp.véd fik­­viénysták holybenhagyta és a kormányná az ítélet­nek szabad folyást engedteti. Az itéletet Ma­dkí'c-T-60 9 órakor hajtottá­k végre a Margit-köruti körlet-fog­ház zárt udvarán az előirt ren­delkezések szerint. A h­onvetíttörvényszék részéről dr. Bihial­ Aladár fgy­­véd törvéznyszéki­ bíró, az ügyészség alsz SW5­ dr. Lit­­tomericzky Nánd­or konvojügyész volt jelen. Az elitélt a halálos ítélet ki­birdu­ftés­éig Fek­ete Lajos néven szerepelt és csak tegnap vallotta be, amikor közölték vele, hogy az ítéletet végrehajtják, hogy okmánya­i hamisak és őt Xfar'fittmi Jánosnak óv­­ják. A kom­munizmus id­ején a nyíregyházi­­brektó­­riuim és forrada­lmi törvényszék elnöke volt és i­tób­­bi Ti­incsétjében több halálos ililet raegiho«ata'M»a« vett részt .Azért sapsopolt álnéven, hogy a felelős- ; végre vonást elkerülje. Margittay megnevezte Win-­i társait is. Kij­elentette, K­ojty meggy­őzésársas kom­­mun­ista, önhibátos prol­el­ár, nem ismer i­stent, sero hazát és nem bánja, amiket tett. Megállapitat­ták, hogy csakugyan Margittaynak hívják és hogy aminket elöítelett, a valóságnak cadikugyan megfelel­­nek. a MEZŐGAZDASÁG Termény- és állatárak. Terménytőzsde. A ga­bona piacon az árak az egész vonalon emelkedtek. El­adtak dunántúli ól­postex-gwi búzát 3100 koronájával, míg ti­bb vágóul 3150 koronájával vásároltak. A rozs ára 2150 korona volt f­ö­la­d­­ó ál­lom­á­sró­l, Zabot 2200— 3250 koro­­nájával adtak el több tetért föladóállom­ásról. Morzsolt tengerit dunántúli állomásról 2275 koronáért vásárol­ták. A­ tőzsdetanács hivatalos árjegyzése a kö­vetkező: fisenvidéki buza 3100—3170, dunántuli és pestenegy­ei 3100—3150, rozs 2170—2200, takarmány­árpa 2225—2300, sörárpa 232­V—2400,­­köles 2900—3200, zab 2200—2250, tengeri 2750­-2775, repco 4400—4600, korpa 1600—1625 korona. 100 kilegraimnd­ként Bu­dapesten. . . .­­Vágó marhavásár. Föllajtár: 44&5 darab. Arák: legjobb minőségű ökör 82—105, közép 62—80, silá­nyabb 35—61, jobb­minőségü bika 63—96, silányabb 43—71, bivaly 37—54,­­jobb­minőségü tcskén 62—90, bikinyE?­& 38—00, kicsontozni való marha 28—31, nö­­vendé­km­arha 32—56. A mai napion életbe lépett 10 szá­zalékos kiviteli illeték, miatt az árak ki 1 (1 graumtervként 4—8 koronáival csökkentek. Sertésvásár. Fölhajtó... 2050. Arák: könnyű sertés 85—132, közép 116—1­18, nehéz sertés 136—141 korona.­­ A földmívelésügyi miniszter a mezőgazda­sági termények hamisítása ellen. A földmivelés­­ügyi miniszter a mezőgazdasági termények, termékek és cikkek harisításának tilalonazásáról szóló törvény-­ cikk alapján a túró és gomolya sajtfélék készítését és forgalmát az e téren tapasztalható visszaélések ideg­­yártása, érdekében újólag rendelettel szabályozza. A rendelet m­egállapítja az egyes áruk maximális víz- és minimális zsírt­artalmát. Eszerint a maximális víztartó­kon, illetőleg a minimális zsírtartalom — ez utóbbi a szárazanyagra vonatkoztatva — százalékokban az a-iándkk szerint állapíttatott meg: a t­­óim­ege, j­u­h­túróé 50 százalék illetőleg 48%, a juhtiúróé 53 százalék, illető­leg t6 százalék, a kevert túróé 56 százalék, illetőleg 32 százalék, a tehéntúróé 70 százalék; száraz anyagában 15 százaléknál kevesebb zsírt tartalmazó tehéntúró csak sovány tehéntúró megjelölssel hozható forgalom­ba; a juhgomolyáé 56 százalék, illetőleg 47­­százalék, a kevert gomolyáé 58 százalék, illetőleg 45 százalék, a te­héngonyolyáé 00 százalék, illetőleg 43 százalék; lefö­lözött tejből készített gomolyák, amennyiben — száraz­anyagukhoz viszonyítva — 25 százaléknál több zsírt tartalmaznak csak félzsíros-gomolya megjelöléssel, 25 százaléknál keveseb­b zsírt tartalnazó go­molyák pedig soványgomolya megjelöléssel hozhatók, forgalomba. A rendelet­ tová­b­bá eltiltja a légyperévet, légy piszokkal be­lepett és kézzel összefogdosott gomolyasajtok tehámo­­zá­si, avagy leva­karása útján nyert túrógyártási hula­­dékokna­k éselmecikk gyanánt való fölhasználását, ilet­­ve forgal­mi fahoz,a Malát­­i­­ Dohánytermelők az Országos Földbirtok­­ren­dező Bíróság elnökénél. A pénzügyminiszté­­rium a télen fölemelte a d­ohánybevallási árakat, hogy a­rá­fi ál a dohánytermelést fokozza, a folyton emelkedő dohányk­özfogya­szást kiele­gíthesse és esetleg kivitelrt is gyárthasson. A legutóbbi áremelés következtében a dohánytermelési terület ugyan növekedett valamivel, de­­nem számottevően és pedig azért nem, mert a dohány­nál a tömegtermést tulajdonképpen a közép- és na­gyobb birto­kos dohánytermelők adják. A közép- és nagyobb termelők az emelt árak ellenére sem merték dohánytermelésüket fokozni, mert a földreformtörvény miatt bizonytalanságban voltak aziránt, hogy mely te­rületek maradnak meg birtokukban és egyáltalán a megmaradt területek elegendők lesznek-e ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelés többi szükséges ágainak a termesztását lehetővé tegyék. Tekintettel arra a nagy közérdekre, ami a dohán­ytermeelés fenntartásában rej­lik, tegnap a Dohányte­metők Országos Egyesülete küldöttségben kereste föl grőf Keglevich Gábor b. t. t. elnök és alsóeöri Farkas Géza alelnök vezetésével Tóth János b. t. t„ az Országos Földbirto­krendező Biróság elnökét, hogy l­öldlt­­a a figyelmét s kérje­­tőle a do­­hingtermelő gazdaságok sorsának a tisztázását a föld­­reformtörvény végrehajtása során. Tóth János K. t.­­„ az OEB elnöke kifejtette a küldöttség előtt, hogy maga is méltányolja a kérdésnek a fontosságát, át fogja ta­­nuilmánnyúzni az előterjesztett adatokat és lesközete­bi egy legszélesebbkö­rű OFB határozatot fog ebben a kérdéséb­en hozatni. Ő, mint elnök, a bíróság nevében ugyan nem beszélhet, de a DOE-nek az előterjesztése plausib­ilisnek látszik előtte és ha az előterjesztett ada­tok átlanul fuátlyozésa után is meggyőződik erről, igye­kezni fog a javaslatot ennek értelmében kedvezően el­­bíráltatni.­­ A Magyar Munkás Szemle legújabb kettős szánkból idemeljü­k a következő dolgozatokat: T­oldos Béla: A munkanélküüliség orvosszervi. Szekeres Béla: Szovjet-Oroszország a genovai konformikták­. Előfizetési dija egy évre 500, félévre 250, a havi füzet ára 30­0. Szerkesztőség é a kiadóhivatal:­­„ Horthy Mikós-at 15/c. Azon a hajón, amelyre a keresz­ténység szállott, a zsidók különös szerepet játszanak. Míg a kereszté­nyek a hajó szolgálatában foglala­toskodnak, a zsidók kirabolják az élelmiszerkamrá­kat és megfúrják a hajót. .. . Kényszeresetek a zsidó­kat, hogy kártalanítsák az utasokat és matrózokat, akiknek javait ellop­ták és láncoljátok őket az evezőkhöz. Aquinói Szent Tamás

Next