Szózat, 1922. május (4. évfolyam, 100-124. szám)
1922-05-03 / 100. szám
* 1922 MÁJUS 3 SZERDA ellenségei a demokráciának és ellenségei saját feles keretüknek is. Ellenségei a nemzetnek, amelynek van elég baja amúgy is. A felekezeti békétlenség a magyar nép lelkében nincs meg, azt a , külföldről hozták és oltották belé azért, hogy visszavonást szítsanak közöttünk egy harmadik javára. Ellenségei a demokráciának, mert visszavonást szítanak a társadalmi osztályok és az egyének között és unitból osztályharcot készítenek elő. (Úgy van! -Úgy van!) Ellenségei saját hitfelekezetüknek is, mert a hazugság előbb-utóbb kiderül, mégpedig egész fölfogásuk merő hazugság, mely veszélybe vetem azt a tekintélyt, mellyel saját feleskezetüik előtt bírtak. ne üljenek föl ilyen jelszavaknak. Mi kezetfogva egységesen akarjuk ezt a nemzetet megmenteni. Kérem önöket, tegyék ezt lehetővé azáltal, hogy az egységes párt zászlaját diadalra viszik. (Élénk éljenzés és taps.) A miniszterelnök beszéde után egri Nagy János, a kerület volt nemzetgyűlési képviselője mondotta el programmbeszédét. A múlt nemzetgyűlést alkotó munkájában gátolta, hogy nem volt egységes alap, amelyen közös akarattal tudtak volna dolgozni az ország javára. Az egységes kormányzásnak megteremtésén kellett dolgozni, mert a koalíciós kormányzás mindig megboszulta magát. A személyeskedéseknek és pártharcoknak a táborából menekült és belépett az egységes pártba azért, mert gróf Bethlen István személyében olyan vezért látott, aki a magyar földmívesnéppel és a társadalom minden osztályával összefogva akarja és ki tudja menteni az országot nehéz helyzetéből. Programmja becsületes, őszinte, önzetlen, és ha kell, önfeláldozó mumikusprogramm. A demokráciában és a királykérdésben a miniszterelnök álláspontját fogadja el. Nemzetünk ellen négyszáz éven át politikai bűntényeket követtek el Egri -Nagy János beszéde után Gömbös Gyula, a egységes párt ügyvezető alelnöke intézett beszédet a választókhoz. — Tolmácsolom önök előtt a központ üdvözletét és kívánom, hogy azokat az eszméket, melyet» két gróf Bethlen István, nagyatádi Szabó István,, Mayer János és az önök, képviselője hirdet, hirdessék önök is, tartsanak ki olyan egységben, amilyen egységet ma az önök soraiban látok. Amikor ma Eger városába érkeztünk, mély benyomást gyakorolt rám annak a történelmi múltja. Eger városában olyan polgárok éltek, akik örökléletre hivatott nemzetnek voltak fiai. (Éljenzés.) A nemzet nagyságát látom * történelmi múlt* ban.Vajha adna erőt a Mindeniható nekünk, magyaroknak, hogy őseinkhez méltók legyünk, megint és hogy mint hajdan Eger várában, úgy most Csonka-Magyarországban az egész magyar nemzet, ugy álljon helyén minden férfi, mentse meg ezt a szerencsétlen nemzetet. (Éljenzés.) — A magyar politikában csak egy vezéreszme vezethet bennünket, hogy szerencsétlen helyzetünkben integritást keressünk minden oldalon. De amidőn integritást keresünk, elsősorban integritásra van szükségünk itt belül, Csonka- Magyarország keretén belül. (Halljuk! Halljuk!) — Ezzel a nemzettel négyszáz éven keresztül olyan bűntényt követtel el politikai szempontból, amelynek hatását ma is érezzük. Nincs turáni átok, mesterségesen szították az ellentéteket négyszáz éven keresztül, különösen az utolsó időkben az egyes társadalmi osztályok között azzal a céllal, hogy a nemzet a benne lakó őserőt , ne tudja kifejteni. (Úgy van! Úgy van!) Most, amióta függetlenek vagyunk és szabadon rendelkezünk önmagunk fölött, csonkaságunkban is csak egy kötelességünk van: minden ellentétet kiküszöbölni. Úgy érzi, hogy ha e vezéreszmék mellett kitartanak, elérjük úgy bel-, mint külpolitikailag a kitűzött célokat. Tartsanak ki tehát a vezetők mellett a jövőben is. A nemzeti megújhodás szempontjából legnagyobb politikai eseménynek tartja gróf Bethlen Istvánnak, az erdélyi magyar mágnásnak a kisgazda Nagyatádival és Mager Jánossal való kézfogását. Tény az, hogy ellenségek vesznek körül bennünket és tény az is, hogy csak harmonikus, egységes munkával tudunk célhoz jutni. Az egységes párt politikájának alapeszméje a független Magyarország, a fajvédelem és a magyar testvériség. Azt kivárnia, hogy találják meg a magyar nép fiai az egység csillagát és akkor nemcsak nemzetünk, Iránom Nagyi Magyarországunk~isföltámad. . ., Gömbös Gyula után Plósz István volt nemzetgyűlési képviselő, mentette ki nagyatádi Szabó István és Mayor János távolmaradását. Beszédében az egységre hívta föl Eger város és Heves vármegye polgárait. Ezután Babochay díszelnök a nagygyűlést bezárta. A gyűlés után gróf Bethlen István miniszterelnök küldöttségeket fogadott a városházán, majd déli 1 órakor a Korona-szálló éttermében bankett volt, amelyen Dobozy György főispán a kormányzóra, Babochay Sándor pártelnök gróf Bethlen Istvánra ürítette poharát. A miniszterelnök válaszul a következőket mondotta: A meztelen lovag a páncélossal szemben — Tisztelt uraim! Az előttem szóló pártelnök úr Kolumbus Kristófra hivatkozott. Én Kolumbus Kristóf szülővárosából, Genovából jöttem, ahol igyekeztünk mindent megtenni a magyar nemzetért s ahol úgyszólván a vicltesen lovag volt kénytelen felvenni a harcot a páncélos loiaiggal szemben és a magyar nemzetért helytállani. A biblia szerint Kain és Abel áldozatokat mutattak be az Urnák, amikor is Ábelnek a füstje az ég felé szállott, Káiné pedig a földön elterült. Ez a történet emlékeztet engem arra a küzdelemre, melyet mi a magyar politikában folytatunk. Mi is áldozatokat mutatunk be, reméljük és várjuk, hogy azok a politikai elvek, melyeket hirdetünk, azok a szavak, melyek ajkainkat elhagyják, megihletik a magyar népet és se áldozat füstje az ég felé száll. De vannak ellenségeink, akik látva azt, hogy az ő füstjük a földön szétterül, élesztgetik ezt a tüzet és arra törekszenek, hogy az ő füstjük is az ég felé szálljon. Ezt a tüzet pedig napról-napra újab ideákkal élesztgetik. A legújab idea a genovai konferencia. A magyar kormány elment Genovába és őszerintük teljes sikertelenséggel tért haza. Szerintük ugyanis olyan embereket küldött a magyar kormány, akik alkalmatlanok és képtelenek voltak arra, hogy a magyar érdekeket megvédjék, akik nem értettek a mesterséghez, akik dilettánsok. Ezen a téren nem bocsátkozom vitába. Amit elértünk, arról becsülettel és őszintén számoltam be a nagy, nyilvánosság előtt. Nem szépítettünk, de nem is titkoltunk semmit. A mi törekvésünk az volt, hogy mindent megtegyünk a magyar nép érdekében, amit megtehettünk. Nem hagyhatjuk cserben testvéreinket . Szóvétettük a kisebbségi kérdést, mely nemzetünknek nagy problémája, mert nemcsak Csonka-Magyarországban élnek magyarok, hanem a régi Nagy-Magyarországban is, akik velünk lélekben, hitben, vérben és a hazaszeretetben egyek. Mi nem hagyhatjuk cserben testvéreinket, mert őket velünk ezeréves történelmi múltúnk szálai, a magyar kultúrának egysége főz egybe. De szóvátestünk sok más kérdést is Czonka-Magyarország érdekében. És hogyha most nem foglalkozom ezekkel a kérdésekkel bővebben, ez nem jelenti azt, hogy mi tétlenül nézzük ellenfeleink munkáját. De igenis bűn volna hiú reményeket ébreszteni ebben a nemzetben és ezért csak igazságot hirdetünk. De visszahoztunk sok tapasztalatot is és ellenfeleinkkel szemben a hangsúlyt ezekre kívánom fektetni. Visszahoztuk a tapasztalatát annak, hogy milyen cselekvések és nyilatkozásokártanak ennek az országnak. (Halljuk! Halljaik!)Mindenesetre súlyosan árt az országnak az a propaganda, amelyet Bécsben és a körülöttünk lévő többi államokban kifejtenek. Továbbá igen súlyosan ártanak azok a bűntények, amelyeket ebben az országban elkövettek. Én ezeket elítélem és ellenük a törvény szigorával járok el. Ezek ártanak, de még nagyobb mértékben ártanak az olyan kijelentések, mint hogyha a kormány ezekkel szemben nem akarna, vagy néki merne eljárni, mert azt a benyomást kelti a külföldön, mintha itt valóban olyan kormány volna, amely tehetetlen, fél és nem mer a hibákkal szembeszállani Éretlen csínyek . De azt az ország tekintélyének az is, hogy akkor, amikor mi magyar férfiak Genovában mindent elkövettünk, hogy ezt a nemzetet méltóan képviseljük, idebenn az országban nyilatkozatot tettek tisztán pártpolitikai célzattal és kortesfogásból (Úgy van! Úgy van!), olyan írásban, hogy "v/i/u/i férfiak tekintélyét,akik a külföldön működnek, lerombolják. Épp így ártalmára van a nemzetnek, ha az elkövetett éretlen csínyeket még ma is dicsőítik, amikor mindenki tudja a külföldön, hogy ezek a csínyek nem voltak egyébre, mint arra valók, hogy ezáltal a magyar politika egységét megtbontván, egyes férfiak hatalomhoz jussanak. Az erőviszonyok tekintetében a külföldön sokkal világosabban látnak, mert hiszen ők a győzők- és a kezükben van a fegyver és a hatalom. Gsinyek dicsőítésével őket félrevezetni nem lehet, ezt csak a tudatlanok, a rövidlátók és azok számára teszik, akik nem tudják, melyek az igazi erős viszonyok. — Bele kell kapcsolódnunk a nagyvilág problémájába. Genovában igenis egy új Európa kialakítása folyik. Még hosszú és nagy munkára lesz szükség, hogy ez az új Európa kialakuljon, de nekünk magyaroknak arra van szükségünk, hogy azok a férfiak, akik odamennek, a nemzet által nyújtható legnagyobb tekintéllyel menjenek oda. Vagy résztre szűnt, Európa kialakításában, vagy hajónk felett a hullámok fognak összecsapni, önfegyelem a közéletben . Nem erőszakra van szükségünk, hanem kultúrára. A kultúra nemcsak a tudománynak kifejezője, hanem a lélek pallérozottságának. A kultúra jelent az önfegyelmet, a magán- és a közéletben. A közéleti önfegyelmet, sajnos, nélkülözzük országunkban, pedig ez akadályozza meg a hiúság, az önzés és hasonló bűnök előtérbe nyomulását. Örömmel látom, hogy ebben a városban megvan az egység a szívekben és megvan a telkeknek az a pallérozottsága, amelyre a magyar jövő szempontjából szükségünk van. Éltetem ennek a városnak polgárságát és elsősorban Szmrecsányi érsek önagyméltóságát, aki e város kultúrájának élén áll. A miniszterelnök beszéde után Széky Péter földbirtokos tiltakozott az ellen az állítás ellen, hogy az egységes pártnak nincs talaja. Ellenkezőjét bizonyítják ennek mindazok, akik a társadalom legkülönbözőbb rétegeiből itten egybegyűltek. Iityik Gyula alispán s pohárköszöntője után gróf Bethlen István egy másik asztalhoz lépett, ahol szintén rövid beszédet mondott. Itt Csöprögi András kisgazda gróf Bethlen Istvánra. Gömbös Gyula a magyar faj örök életére, Nagy János képviselőjelölt pedig a magyar kisgazdákra ürítette poharát, Plósz István volt nemzetgyűlési képviselő felszólalása után a társasebéd véget ért. A lakoma után a miniszterelnök kíséretével együtt a várost tekintette meg, majd részt vett a A MÖVE sportünnepélyén s az érseknél tett rövid látogatás után este visszautazott Budapestre. Gróf Klebelsóerg beiüspiniszfer prosraitimbeszóde Sopronban A Magyar Távirati Iroda jelenti: Klebelsbergi Kunó belügyminiszter vasárnap délután tartotta meg programmbeszédét Sopronban. Schwarcz Károly helybeli egységes pártelnök üdvözlő szavai után a belügyminiszter programmbeszéde során többek között a következőket mondotta: — Sopronban elmondott politikai beszédeimben mindig gondosan kerültem a pártpolitikai fejtegetéseket, mert az ország mai nehéz helyzeté- ben nem azt kell keresni, ami magyart a magyartól elválaszthatja, hanem ami összeköt hazánk megmentésének nehéz munkájában. A mostani választási mozgalmakba azonban belevettek egy még megoldatlan kérdést, a királykérdést és ezért az a veszély fenyeget bennünket, hogya nemzet két ellenséges táborra oszlik egy olyan ügyben, amelyhez ma sikerrel hozzányúlni nem lehet. Én fel akarom emelni tiltakozó szavamat az ellen, hogy a királykérdést belevigyük ebbe a választási mozgalomba, mert a királykérdés nemzeti, kérdés és nem pártkérdés, amelyet kortescélokra kihasználni nem szabad. — Aki azt képzeli, hogy a királykérdés gyakorlatilag a mi belügyünk, az nem ismeri az európai helyzetet. (Helyeslés.) A magyar királyklérdés rendkívüli horderejűnél fogva közép-európai, sőt általános európai klérdés, melynek megoldásában számos tényező érdekeivé van. .Hasztalan helyezkedünk mi arra a nemzetközi jogi szempontból kétségtelenül jogos álláspontra, hogy akirálykérdés megoldásába való minden beavatkozás sérti szuverenitásunkat. Neon lenne erőnk ezen álláspontunk sikeres érvényre juttatásához. Ha a király kérdést akár a Habsburg-ház restaurációjának, akár a szabad ki-választás irányában akarjuk ma megoldani.