Szózat, 1922. május (4. évfolyam, 100-124. szám)

1922-05-27 / 120. szám

1922 MÁJUS 27 SZOMBAT Szöter 7­ ­ — Evangéliumi egyházi szövetség. Németor­szág­­huszonhét evangélikus országos egyháza teg­nap Wittenbergben Luther sírján megalakította a német evangéliumi egyházi szövetséget. A szövet­ség választmánya ma alakult meg Berlinben és el­határozta azt, hogy a világ lutheránus egyházai­nál megkezdi a reformáció örökének fenntartására irányuló egységes és egységesítő munkát.­­ Az első pápai nuneius Japánban. A Reu­­ter-iroda jelenti Tokióból, hogy Giardini bíborno­­kot, aki jelenleg mint a Vatikán rendkkvüli kö­vete tartózkodik ott, a Szentszék első japáni kép­viselőjévé nevezték ki.­­ Amerikába szóló útleveleket nem adnak ki.­­A Magyar Távirati Iroda illetékes helyen nyert in­formációk alapj­án jelenti, hogy az Északiamerikai Egyesült­ Államokb­a az 1922 június 1-től 1923 jú­­i­us 30-ig terjedő egyévi időtartam alatt ismét csa­k 5635 magyar bevándorló léphet be. Múltán az 1921 —1922. költségvetési évben a megállapított kvóta be­telte folytán az Egyesült-Álamokban és az európai kikötők némelyikében még az elmúlt 1921. évi de­cember havában visszautasított, továbbá az ugyanez oknál fogva az engedélyezett h­a­jóstársasságok által szál­lásra az elmúlt év vég­én már el sem fogadott, végül pedig az időközben útlevelet nyert ki­vándo­­­olni szándékozók száma már ezideig túllépi az 1922/23. költségvetési évire megállapított kvótát, a belügyminiszter az Északamerikai Egyesült­ Álla­mokba szóló útlevelek kiállítását egyelőre betiltotta.­­ A Mária-kongregáció negyedszázados jubi­leuma. Május 25-én, áldozócsütörtökön tartotta az Egyetemi Mária-kongregáció alapításának 25 éves évfordulóján jubileumi díszü­nnepélyét. A nagy számmal egybegyűlt hallgatóság előtt P. Tomcsány Lajos S. J., a kongregáció megalapí­tója az alapítás történetét ismertette. Ezután dr. Hindy Zoltán, az Országos Katolikus Szövetség igazgatója, az egyetemi keresztmozgalmakkal kap­csolatban a katolicizmus nemzetfenntartó jelentő­ségét méltatta és integritás szempontjából való különös fontosságát emelte ki. A díszünnepet az egyetemi és társadalmi egyesületek kiküldötteinek üdvözlő szavai zárták be. Délután tartotta a kon­gregáció új magisztrátusának beiktatását dr. Hu­­dyma Emil főgimnáziumi igazgató lelkesítő sza­vainak kíséretében. — A szén ára. A kereskedelemügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg a fekete szén országos átlagárát az Országos Központi Árvizs­­gálóbizottság meghallgatásával így állapította meg: az 1921 július és augusztus hónapokban a ma­gyar impérium alatt állott és fekete szenet ter­melő bányák szenének átlagára métermázsánként 125,52 korona; az 1921 szeptember—december hónapokban pedig már a szerb megszállás alól felszabadult területen lévő fekete szénbányák sze­nére is vonatkozóan a fekete szén országos átlag­ára métermázsánként 188,55 korona. Az 1921 szeptember—december hónapokra megállapított fekete szénre vonatkozó országos átlagár, egyben az 1922. évi első évnegyedre ideiglenes jellegű, fekete szénre vonatkozó országos átlagárnak te­kintendő. — Zarándoklat Máriabesnyőre. A budapesti férfiak május 28-án, vasárnap reggel 11 óraikor za­rándokolnak a Jézus Szent Szive templomából Má­­riabcesn­yére. A raramnid'oiktetőt d­r. Csisztrik János ■követség­ tanácsos, címzetes püspök vezeti. A zene­kart a csembőrtartalék zászlóalj szolgáltatja. Min­den kedvezményes jegy, szabad,jegy stb. érvényes. Késés esetén a rendezőség gondoskodik a jegyellá­tásról, de a jegyek a vasúton is kaphatók. A zarán­doklat aznap este tár vissza, a keleti pályaudvartól zárt menetben a Rókus-kórhá­z előtti Szűz Mária - szoborhoz ér, majd befejező áldásra a Jézus Szent Szive templomba tér vissza. — Iskolatársak találkozója. Akik a kecskeméti református főgimnáziumban az 1897. évben érettségit ítettek, Kecskeméten a június hó 24-én tartandó 26 éves találkozón jelenjenek meg. Jelenlegi tartózkodásuk és rés­ztvételük előző bejelentését kéri: Szemerey Zsigmond kir. törvényszéki bíró, Kecskeméten. A második kerületi katolikus főgimnázium igaz­gatósága felkéri az­ intézet volt növendékeit, hogy dr. József Ferenc királyi herceg térs társainak 10 éves talál­kozója alkalmával, május 29-én déllőtt 10 órakor az intézet dísztermében tartandó ünnepélyre minél n­­­gyobb számban meg­jelenni szíveskedjenek. — Gyilkosság az Attila-utcában. Csütörtökön éjjel tizenegy órakor az Attila-utca 51. számú ház­ban halálos kimenetelű verekedés volt. Pál Fe­renc kocsis és Kovács Lajos postaszolga megtá­madta a kaput nyitó Horváth Istvánná házmes­ternél, majd ólmos bottal nekiestek­ Horváth Ist­ván házmesternek is, akit addig ütlegeltek, amíg össze nem esett. A mentők Hováthot a telepi­­utcai kórházba vittek, ahol ma délelőtt sérülé­seibe belehalt. A rendőrség a támadókat, akik közül Kovács Lajos postaiszolga már régóta ellen­séges viszonyban volt Horváthtal és több ízben le­­szúrással fenyegette, letartóztatta. Kihallgatásuk után átkísérték őket az ügyészség fogházába. — A Luther-Társaság Nyíregyházán. A Lu­ther-Társaság budai és miskolci ünnepeit a tár­saságnak május 21-én Nyíregyházán, a tiszai egy­házkerület elnökségének jelenlegi székhelyén ren­dezett ünnepélye kultúrtörténeti esemény jelentő­ségére emelte. Az a szeretetteljes fogadtatás, mely­ben a Luther-Társaság itt részesült, az a feszült figyelem, mellyel a nyíregyházai evangélikus nép Kapi Béla püspöknek magasan szárnyaló fejte­getéseit kisérte, bizonyságot szolgáltattak amellett, hogy Szabolcs vármegye székhelyét egy a keresz­tény nemzeti eszme szempontjából kiválóan ér­tékes nép lakja. Az egyházközség 20-án érkezett vendégeit már a vasúti állomáson is nagyszámú küldöttséggel fogadta, melynek üdvözletét Paulik János lelkész tolmácsolta. A városba érkező ko­csik azután az evangélikus templom előtt össze­gyűlt híveknek s a zászlókat lengető iskolásgyer­­mekeknek lelkes éljenzése mellett a központi is­kolák emeletes épülete előtt állottak meg, hol az elemi iskoláknak, a főgimnáziumnak, a leány­­gimnáziumnak, valamin­t a nőegyzetnek vezetői tar­tottak meleg üdvözlőbeszédeket. Vasárnap dél­előtt már jóval 10 óra előtt a templom előtti tér­séget fekete ünneplőbe öltözött hívek serege lepte el s mire beharangoztak, a hatalmas templom ha­marosan megtelt. A „Jöves Szent Lélek“ kezdetű körének elhangzása után Paulik János helybeli lelkész imádkozott s rövid liturgikus oltári szol­gálat s áldásosztás után kezdetét vette a Luther- Társaság ünnepélye. Paulik lelkész üdvözlő sza­vai után báró Radvánszky Albert, a társaság vi­lági elnöke tartott megnyitóbeszédet, mely a tár­saság céljainak rövid vázolása mellett a reformá­ció magyarországi elterjedésének jelentősebb mo­­mentumaira is kiterjeszkedett. Majd Kapi Béla püspök emelkedett szólásra. Előadását elnöktársának ama megállapításához fűzi, hogy a Luther-Társaság kulturprogrammjá­­nak szorosan bele kell simulnia a nemzeti életet teremtő kultu­rprogramaiba. Tényleg elsősorban­­kulturmunkára van szüksége a nemzetnek. A ret­tenetes összeomlás a nyomorúságok végtelen s­oro­­zatát zúdította reánk, de nem a haza megcsonkí­tása, hanem a magyar lélek mentalitásának elvesz­tése a legnagyobb veszedelem. Jövője csak ak­kor lesz a nemzetnek, ha megismeri hivatását és felis­meri a nemzeti újjászületés szükségességét. Ezt a szót: hazaszeretet, sokat emlegetik: költők éne­keikben, szónokok beszédeikben százszor, ezerszer. De azt a hazaszeretetet, mely erkölcsi tartalommal is bír — az életben ritkán találjuk meg. A haza­­szeretet a következő erkölcsi jellemvonásokat kell, hogy tartalmazza: 1. kegyelet érzését, amely egy­bekapcsolódik a történelmi múlttal; 2. a földnek a szeretetét, mely drágává teszi előttünk a vérrel áztatott, fegyverrel szerzett és fegyverrel megvé­delmezett földet; 3. a nemzet lelki és erkölcsi egy­ségébe való beilleszkedést. Az igazi kegyelet nem­ emlegetés, hanem a múltba való eszme belekapcso­­lódás, örökségét­vétel, örökségmegbecsülés. Nem is határozott, kivételes napon fellobbanó érzelmi lán­golás, hanem állandó lelkiállapot, állandó élet­irány. Ha így értelmezem a kegyeletet, nem tudom, nem vádolhatja-e a nemzetet saját lelkiismerete. A hazaszeretet erkölcsi vonásai között második a föld szeretete. Kevés ember szereti annyira földjét, mint a magyar ember. Lelket érez a holt rögben is s a tekintetével szeretettel simogatja azt. De ne legyen ez a földszeretet telekkönyvi bejegyzés sze­rint elhatárolódó, hanem emelkedjék minden em­ber arra a magaslatra, ahol meglátja erkölcsi tu­lajdonaképpen az egész hazát, melyért dolgozol, küzdeni egyformán kötelesség és boldogság. Hol van a te földed, melyet kebledre ölelsz a lelked szeretőjével — kérdezem tőled, szeretett hallga­tóm? Azelőtt Nyíregyháza messze esett a határtól és most egy hazug, igaztalan határ idelopózkodott a közeliitekbe és ezen a határon átszáll az idegen járom alatt nyögő föld lehellete, az elszakított ma­gyar testvérek jajgatásától kisérve. Megértitek-e, hogy­ mit üzen az elszakított föld az itthon levők­­nek, hogy szeressük az egész magyar földet, mit az Isten nekünk adott, melyet az ősök megszerez­tek, megvédtek, hogy azt verejtékünkkel, vérünk­kel tulajdonunkba visszaszerezzük. Vég­ül áttérve a hazaszeretet erkölcsi tartalmá­nak legerősebb vonásánál, hangsúlyozza, hogy hazá­ját csak az szereti, ki értékeli erkölcsi birtokállomá­­nyát, átveszi és saját életében feldolgozza, saját er­­kölcsi értékeivel meggazdagítja azt. A becstelen, önző, jellemtelen nem önmaga­, de hazája ellen is vétkezik.­­Aki saját nevét bemoc­skolja, a nemzet becsületén is foltot ejt. Ébresszük fel a haz­iszere­­tet eme erkölcsi jellemvonását és szeressük hazán­kat munkás, becsületes, erkölcsös, jellemes, áldozat­kész élettel. A mély hatást keltett beszéd után, melyet sűrűn megszakított a közönség tetszésnyilvánítása, még Gedvly Henrik püspök tartott rövid, de meleghangú záróbeszédet Az egyházi vegyeskor két számmal szerepelt s az ünnepély sikerét esek is nagyiban emelték. Majd felhangzott a Himnusz s a közönség kivonuláskor a­ Luther-Társaság céljaira adakozott. Délben közebédre gyütt össze a közönség s a vend­dségiek számát többek között Mikecz alispán és Lut­kés r. kat. prépost plébános is szaporította. A dél­utánt Gedulg püspök vendégszerető házánál töltöt­ték el a vendégek, kik este még az evang. leány­­gimnáziumnak gazdag műsora sikerült estéjén vet-­ tek részt s másnap reggel elutaztak. —­rsteszkrofális robbanás Ausztria töltény­­gyárában. Badenből jelentik, hogy ma délután 3 óra tájban Blumantean az állami töltény­gyár ü­zem­felüg­yelő­ségénél tüsz ütött ki. Vizihiány miatt nem lehetett a tüzet eloltani, amely tovább terjedt a mosóhelyiségre, a­hol a robbanó­anyagokat mos­sák. A tűz kösvetkeztében az egyik épület a levegő­be röpült. A hallottak és sebesültek számát ezideig nem lehetett megállapítani, de annyi bizonyos, hogy szántuk igen nagy. Eddig nem kezdhették meg az eltakarítási in­umkrálatokat, mert még to­­­vábbi, habár csak helyi természetű robbanásoktól tartanak. Az anyagi kár igen jelentékeny összegre rúg. A környéken levő házaik is erősen megsérül­tek. Wienerneustadtból jelentik: A blumaui rob­banás az 1. számú telepihelyiségben következett be. A kár igen jelentékeny. A robbanás a környéken sok háztetőt is le­sodort. Eddigi becslés szerint a halottak száma körülbelül 10, a különböző fokú sebesülteké pedig legalább 60, akik közül 30-at a bécsújhelyi kórházban helyeztek el. Plusz sebesül­tet a Bécsből a szerencsétlenség színhelyére indított segély­von­a­ttal Bécsbe vittek. Bécsből jelentik: A bhimaui robbanás tegnap délután 3 órakor egyik gép túlfűtése következtében keletkezett, a dinamit és dinam­on-telepeken. A halottak száma eddig 19, az életveszélyesen sebesülteké 26, köztük több tűz­oltó és me­ntőalkalmnazott. A könnyen sérültek száma 300 felül emelkedett,­­köztük több asszony és leány. A tüzet csak késő este sikerült lokalizállni. Blumauból jelentik. Ezidőszerint további robbaná­sok­tól nem kell tartani, de még nem merik a rob­banás színhelyét megközelíteni. Egy este 8 óra táj­ban történt úja­bb tüzet, amely a lőgyapotot tar­­talmazó telepen ütött ki. Sikerült eloltani. A blu­­maui töltényigyár négy objektumból áll, amelyek­ben hi­trodynamoint, nitroglycerint, dynamited és ekrazitot halmoztak fel. A telepnek az a helyisége, amely a hidrodynamicnt foglalja magában és amely­nek közvetlen köze­leb­en a neurisshofi munkásko­­lónia van, röpült a levegőbe. A másik három helyiséget sikerült megmenteni. Az anyagi kör ige­n jelentékeny. Ablaktábak, ajtófélfák és egész fafré­­szok zúzódtak és omlottak össze. Az Aspaonig-vasut­ különvonatot indított hogy a sebesülteket Bécsbe szállítsák. — Ötvenéves a lipótmezei elmegyógyintézet. A budapesti lipótmezei elmegyógyintézet június 5-én ünnepli meg ötvenéves jubileumát. Az igazga­tóság ezen a napon díszü­lést tart,­­ melyen a meg­nyitó beszédet a népjóléti miniszter fogja elmondani. Az ünnepi beszédet Oláh Gusztáv igazgató tartja. Az intézet ötvenéves történetét Fabinyi Rudolf is­­merteti. A diszülés után­­i vendégek megtekintik az intézet műhelyében és a betegek által készített tá­v­gyak kiállítását. Gyanús haláleset. Kalmár Gyula huszon­­hároméves bankhivatalnok napokon át bejelentés nélkül távol maradt a hivatalából. Ezért két hiva­­talnoktársa felkereste Csengery­ utca 76. számú ház I. emelet 8. számú lakásán, ahol az ajtót zárva találták s miután zörgetésre sem bocsátották be őket, az ajtót a házfelügyelővel feltörették. Kal­márt ágijában holtan találtak. Ismerősei szerint az öngyilkosság teljesen ki van zárva. A rendőr­ség a holttestet megvizsgáltatta, de külerőszak­ nyomait nem fedezte föl. Kalmár nős ember, a felesége azonban hosszabb idő óta vidéken tartóz­kodik. A rendőrség a holttestet a törvényszéki or­vostani intézetbe szállíttatta. A halálokot a bonco­­lás fogja megállapítani. — Magyar ifjúsági Vörös­ Kereszt címmel a Magyar V­örösd­ereszt Egylet kiadásában tí­z ifjúsági lap jelent meg. Első száma, melyhez a bevezető soro­kat Vass József kultuszminiszter írta, tartalomban gazdag és változatos. Angyalné Lőrinczy Erzsébet szer­kesztő vezércikket, Györgyi Kálmán „Becsületes kézi­munka“ cí­mel gyakorati irányú cikket, Simon Elemér, a Magyar Ifjúsági Vörös­ Kereszt egyévi működéséről ér­­tékes beszámolót, Ispánovics Sándor „Az ifjú vörös­­keresztesek és a cserkészekéről, Takács Edith és Szath­­máry István verset írtak bele. Szerkesztőség és kiadó­­hivatal: VI., Andrássy­ út 8., I. em. .^ Inasokat keresnek. A Budapesti Hatósági Munkaközvetítő (Vili., József­ utca 33. Telefon: József 19 84. Hivatalos órák: hétköznap 8—14 óráig) iparos és kereskedő inasokat ingyenesen közvetít. Jelenleg na­­gyob­b számban keresnek: asztalos (26), bádogos (23), cipész (11), géplakatos (16), kereskedő (10), lakatos (64) és sütő (12) inasokat. — Tíj kereskedelmi tanfolyam. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium egyik legújabb ren­delete értelmében fővárosunk egyetlen állatfai felső kereskedelmi iskolájában (VII., Thököly­ út 48. sz.) szeptember 1-vel egyéves kereskedelmi szaktanfolyam fog megnyílni, középiskolát vagy ezzel egyenlő értékű iskolát végz­ ott férfiak és nők részére. Rendes hallgatókal felvehetők azok is, akik a katonai tisztképző intézetet sikerrel végez­ték vagy tanítói oklevelet tudnak felmutatni. -

Next