Szózat, 1922. augusztus (4. évfolyam, 174-199. szám)
1922-08-01 / 174. szám
4 1922 AUGUSZTUS 1 KEDD és a nemzet akaratának mégkylív ártusaitTeBe’BiP lenné tette volna. Azonban ... «; a választójog, amelyet mi rendeletileg statuáltunk, nagyon is bő és általános választójog, amely aránylag több polgárt ruház fel választójoggel, mint ahányan Franciaországban vagy Angliában választójoggal rendelkeznek. • A lakosság nagyobb percentje bsr ezen Választójog alapján Magyarországon választójoggal, mint Angliában vagy Franciaországban. Ez nem szűk választójog, hanem általános választójog és ha bizonyos szűkítést létesítettünk is, a nők választójogát szűkítettük, a férfiak választójoga alig néhány százalékkal csökkent. Én csak azt léptettem életbe, amire vonatkozólag a múlt nemzetgyűlésen itt a bizottságban megegyeztünk , volt. Az ellenzékkel való tárgyalások rendjén Kalsai képviselőtársam volt az, aki kijelentette, hogy a miniszterelnök oly messzemenő előrehaladást tett ezen a téren, hogy ő ez ellen a javaslat ellen a maga részéről abnormális parlamenti fegyverekkel küzdeni nem fog. A Közjogi téren egyáltalán nincs jogfosztás, mert szerzett jogok nincsenek. A múlt nemzetgyűlés idejében érvényben volt választójog csak annak a nemzetgyűlésnek az idejére lett statuálva és maga az a nemzetgyűlés mondta ki, hogy új választójogot kell csinálni. Nem volt ebben a tekintetben semmi különbség a pártok között, hogy ez az új választójog csak szőkébb lehet, mint az a választójog, amelyet annak idején Friedrich akkori miniszterelnök úr rendeletben statuált. Az ellenzék sem zárkózott el az elől, hogy a választójog szűkíttessék. Csak az volt a baj, hogy ahányan voltak az ellenzéken, annyiféle állásponton voltak és nem lehetett olyan plattformban megegyezni, amelyet minden tényező elfogadott volna. Ez volt az oka, hogy kénytelen volt rendeleti útra terelni a kormány a kérdést, de ott is csak azt léptette életbe a kormány, amire nézve a többség a parlamentben megvolt Az ellenzék féktelen terrorja a választásokon . Ami azt a kérdést illeti, hogy mi erőszakkal meghamisítottuk a nemzet akaratát a választásokon, hogy még Bánffy alatt sem voltakilyen választások, erre a válaszom az, hogy Bánffy alatt sem voltak almérvű és oly jellegű izgatások, mint ezeknél a válasz- , - fásoknál. . .— A választási küzdelem elejétől kezdve minket mint királygyilkosokat állítottak oda, a vallási fanatizmus kérdése bevitetett a legszélsőbb mértékben ezekbe a választásokba, mégpedig ellenünk, mert minket protestáns kormánynak tüntettek fel, akik a protestánsokat a katholikusok nyakába akarjuk ültetni s akik az ország nyakára protestáns királyt akarunk hozni, akik lehetetlenné akarják tenni a katolikusok hitét, szabad vallását. Eltekintve ezektől a vallási izgatásoktól, volt itt bőven osztály elleni izgatás és tulajdonelleni izgatás is. (Felkiáltások jobbfelől.: Úgy van!) mert megalakult egyes kerületekben az úgynevezett szegények és szegénység pártja és olyan terrort fejtettek ki épen a kisgazdatársadalom ellen, ami sok községben lehetetlenné tette, hogy a kisgazdatársadalom hozzátartozói leszavazzanak, mert felgyujtással és agyonveréssel fenyegették őket. (Felkiáltások jobbfelől: Úgy van!) — Akkor illetné a kormányt joggal.Nemrehányás, hogyha tétlenül, ölbedugott kézzel nézte volna ezt az izgatást és tűrte volna, hogy újból lángra lobbantassék az a tű: ebben az országban, amelyet két évi nehéz munkával kellett nekünk lokalizálni. (Apu van! jobbfelöl.) " — Ha e kötelesség letje,sites folytán, egyik és másik jelöltnek vagy kortesének szabadsága korlátoztatott, ez a magasabb kötelesség teljesítése jegyében folyt le. (Élénk helyeslés és lap, jobb felől.) De ezek teljesen kivételes esetek , voltak, amelyek semmiesetre sem hamisították meg a nemzeti akarat többségét az ellenzék hamis választási statisztikája ! De nézzük azt az argumentumot, amelyet több képviselő úr felhozott a titkos kerületek eredménye szempontjából,és hogy állítólag- a titkos kerületek eredménye bizonyítja, hogy ha a többi nyílt szavazási kerületekben a kormány erőszakos esz-fközökkel nem lépett volna fel, az esetben többsé-' get nem nyert volna. Hogyhaaz egész országban titkos lett volna a szavazás, akkor is az eredményekben eltérés a városi és falusi kerületek között mindig fog jelentkezni, mert a városokban más társadalmi rétegek, osztályokés foglalkozások vannak képviselve, más világnézetek és politikai irányok jelentkeznek, mint faluhelyenés vidékein (Úgy van jobbfelől.) A képviselő urak bizonyos nyers számokat hasonlítottak össze,amelyek öszszehasonlítása egyáltalában nem alkalmas, mert mindenekelőtt le kell ülni ezen eredményekből a szociáldemokrata párt eredményét, hiszen a szociáldemokrata párt részéről beszervezett ipari munkásság csakis a városokban van nagyszámban képviselve, ellenben faluhelyen a párt a maga részéről jelölteket sem állított. Hogyha ezt,megteszem és összehasonlítom a titkos szavazással bíró törvényhatósági városok eredményét a nyil szavazással bíró falusieredményekké), arra a , meglepő eredményre jutok, hogy13 képviselő között a titkos szavazásit törvénybdósági városokban 10 képviselő választalolt meg, aki kormányt támogatott, 3, aki polgári ellenzéket támogatott.Ellenben a falusi kerületekben tíz kormányt támogatóra négy polgári ellenzéki esik, úgy, hogy, éppen fordítva áll az az argumentum, amelyeta képviselő urak fölhoznak a törvényhatósági városokra nézve. Budapest az összehasonlításra azért,nem alkalmas, mert itt a kormány a maga részéről jelöltet nem állított. Ez lehetett a kormány részéről taktikai hiba, amint utólag annak is bizonyult, mert Budapest körzetben a szociáldemokrata párt után az egységes párt nyerte el a legtöbb szavazatot, annak ellenére, hogy alig szerveződtünk s abban a kerületben csak; azok kedvéért jelöltünk, akik a maguk részéről fellépni jónak látták. Ez a taktikai hiba, sajnos, a kormánynak ártott, de nem használható fel bizonyítékul arra, hogy milyeneredményeket ért el az ellenzék Budapesten. Hassarék republikanizmusa — Ezekkel összeomlanak azok a premisszák, amelyekből Kassai képviselőtársam kiindult, amikor fesszegezte azt a dialoktuáról, hogy ennek a parhtdéstnek nincs-n megy az erkölcsi presztízse arra, hogy törvényeket hozzon. Ellenkezőleg, mi abban a meggyőződésben élünk, hogy a parlamentnek és a parlament többségének'megvan az az erkölcsi presztízse az or- - szág -'elött, amelyre támaszkodva 'érvényes törvényeket hozhat és olyanokat, amelyeket a nemzet magára nézne érvényeseknek ismer el. (Úgy van jobbfelöl és a középen.) és legkevésbbé fogadunk el ebben a tekintetben kitanítást Kassai képviselő úr részéről, miért anélüte, hogy e tekintetben személyes térre akarnék kemenni, , annyit meg kell jegyeznem, hogy az az út, amelyen is képviselő úr ma jár, nem az az út, amelyen eddig járt s amelyet hirdetett.Úgy van! jobbjelölt.) . Benczés János: Körüljárta az egész parlamentet. Gigéfi■ Bethlen István miniszterelnök: Függetlem -kisgazdapártnak nevezi magát az ő pártja, de nincs benne egyetlenegy kisgazda és tudtommal jelöltjei között sem volt egyetlenegy kisgazda sem. S én azt hiszem, hogy az a kisgazdapárt, amely Budapesten szerzi, be a maga volumait, olyan távol áll a kisgazdatársadalomból, amilyen távol Makó Jeruzsálemtől. (Derültség a jobboldalom, kassai képviselő,úr liberalizmusa mögött nem is, liberalizmus, hanem egészen közönséges modern radikalizmus él. (Igaz! Egy van jobbfelöl.) A programmájóból eddig nem sokat hallottunk, fia ugyan programjának nevezhető a kormány programmjának általános rregációja. De egy prograrampontot mégis hajoltunk az ő programmjából, ezt ő is, az indemnitási vita rendjén elmondott hastzédében hozta fel. Ez a népszavazás követelése a király kérdésben. Gróf Apponyfi Albert képviselő úr összehasonlítva Kassai képviselő úr álláspontját ebben a kérdésben ,a mienkével, boldogan kiáltott fel, hogy ime a gyönyörű álláspont egyenesen gusztust csinál nekünk is, hogy ezt az álláspontot fogadjuk el. Azt hiszem, hogy gróf Apponyi Albert képviselő úr Kassai Károly képviselő úrnak ezt a követelését teljesen félreérteté, mert ő nem azt követelte, hogy népszavazás döntsön a Legitimizmus és a szabad királyválasztó elvek fölött,, hanem ő az államforma tekintetében követelt népszavazást. S én azt hiszem, hogy ezen népszavazás mögött semmi egyéb nem áll, mint a rejtett republikanizmus. (Úgy van' jobb/«!.. fz Kassai-párti októbrista törekvése! — Eert arra kérem Kassai képviselő urat, szíveskedjék minket fölvágosítani árról. Tidgy ésinél a bizonyos népszavazásnál, amelyet követel, ő a királyság államformája vagy a respublika met, i lelf fog-e szavazni, illetőleg politikai párthíveinek milyen tanácsot fog adni, hogy hova szavazzanak. Én azt mondom, hogy Hassal képviselőtársam, állásfoglalása mögött rejtett radikalizmus ,lypplang.: (Úgy van! jobbjelöl.) Hiszen, pártjának pl.ig van tagja, aki az 1918 októberi forradalomban valami jelentős szerepet ne vittvolna (Igaz! Úgy van! jobbjelöl.) Jászi Oszkár a bécsi Magyar Újságban erre vonatkozó nézeteit már kifejtette s a következőket írja (olvassa): „Eszem águban sem volt a liberális ellenzék vezéreinek telki derékségét, bátorságát,, életüket is kockáratevő hősiességét lekicsinyelni. Aliberális ellenzék taktikája, egészen más spmpprit alá esik. Abban a véleményben vagyok, hogy az általa követett taktika a törporon és a korrupción túl is hozzájárult választási balsikeréhez. Ennek a taktikának, hibáját főleg két körülményben látom. Az egyik az, hogy a liberális ellenzék, nyilván túlzott óvatosságból nem vállalta az októberi programmal olyan mértékben, és határozottsággal, amely hitem szerint megfelelt volna az ország mai közhangulatának. A szociáldemokrata párt rendkívüli választási sikerét ésóriási mitlaufer-táborát elsősorban az a körülmény, magyarázza meg, hogy ez a párt volt,az a politikai erő, tényező, amely kifejezettel az októberi,programul alapjára helyezkedett. A liberális ellenzéknek ezt azinkább negatív taktikai hibáját egy pozitív is fokozta. A liberális csoport túlközeli relációkba jutott ugyan a szintén ellenzéki, de reakciós latifundista, és 3. habsburgista csoportokkal. Emellett a rége vitézlétt ál-liberalizmus némely ellenforradalmi képviselőjével való szoros kooperációja szintén rontotta a liberális ellenzék helyzetét, éppen a radikálisan gondolkozó polgárság ítélete előtt.’“ Látszik tehát, hogy Jászi Oszkár Vázsonyi képviselő urat nem számítja a liberális ellenzék közé. Jászi Oszkár ezután így folytatja (olvassa): „Különben más szempontból is nyilvánvalóvá vált, hogy mily nagy hiba volt a liberális, ellenzékre nézve a latifundista habsburgistákkal való együttműködés. Hisz maga a Kassaipárt állapította meg, hogy az Andrási—Friedrichféle legitimista demagógia őket hátbatámadta a kormánnyal szövetkezett liberális jelöltek kibuktatására. Kassaiék M—,50 mandátumot vesztettek saját számításuk szerint ezen , hiba következtében. De ha a közvéleménynek a liberális ellenzék nem volt elég októbrista, mint ahogy én állítom, akkor hogyan magyarázható meg a Batthyány. Buza Barna-csoport még teljesebb vereségei Búza Barna valóban szeményen exponálta magát októberért és hogy mégis megbukott, az kizárólag annak tulajdonítható, Sigrp-t a gazemberek a szó szoros ,értelmében kitoloncolták kerületéből. (Derültség.) Ami pedig a Batthyámy-csoportot illeti, az ő állítólagos októbrizmusa még sokkal óvatosabb és felhigítottabb októbrizmus, mint a Ramiéké. Hiszen Batthyányék állítoták fel a nemzeti és a nemzetközi októbrizmus közötti hajszálfinom megkülönböztetést, amelynek éle épen Károlyi ellen irányul s amelynek nincsen semmi alapja a tényekben és a múlt igazi tapasztalataiban