Szózat, 1922. augusztus (4. évfolyam, 174-199. szám)
1922-08-04 / 177. szám
61*22 AUGUSZTUS 4 PÉNTEK 1R Dőlt 101. gyalogezred bajtársi szövetsége !”" *— A Szózat kiküldött tudósítójától —* Békés, Csanád, Csongrád vármegyék katonái • verhetetlen 101 -ik gyalogezred augusztus 2-án a dicsőséges scomarestie-szobodziei csata évfordulóján bajtársi összejövetelt tartott Békéscsabán. A bajtársi összejövetel határozata szerint a volt 101-es gyalogezred elhatározta, hogy megalakítja német mintára az úgynevezett bajtársi szövetséget, amelyben a régi ezred kötelékébe tartozó tiszti és legénységi állomány szerves összhangzásban mindig és mindenkor készen lesz arra, hogy a magyar haza és a magyar nemzet érdekében, ha kell tettes is, készen álljon. Alösik gyalogezred ünnepélyén megjelent nemcsak az ezred tisztikara, hanem a legénység is hatalmas számban. Az ezred ünnepélye a katolikus templomban tartott istentisztelettel kezdődött, amikor az ezred regementipáterja, dr. Hevész Gyula tábori lelkész, tartott magasszárnyalású, lelkesítő beszédet, amely a Humnusz elénekesével ért véget. Ezután a hatalmas számban összegyűlt százegyeseket viradó nagytermében gyűltek össze, a bajtársi szövetség megalakításának nagygyűlésére. Az ezred vezetői közül ez alkalommal megjelentek: Panvicz , Henzl, Flaska ezredesek s az aktív tiszteik hatalmas száma. Az egybegyűltek elhatározták, hogy német mintára megalakítják a volt 101-es gyalogezred bajtársi szövetségét. A szövetség tisztikara ez alkalommal így alakult meg. Elnökök: Medovarszky Mátyás polgármesterhelyettes, Kummer Ferenc őrnagy, ügyvezető alelnökök: Berty János százados, dr. Gally Károly ügyvéd. Titkárok: Belanka Mihály építész, Molnár Mihály főhadnagy. Pénztányok: Reisz Gábor titkár és 15 tagú Választmány. A tisztikar megalakulása után Mahadek Pál volt 101-es Százados ismertette a megalakulás célját és a jövő munkaprogrammját, amelyet az egyik együtt bajtársak lelkesen vettek tudomásul és egyhangúlag hozzájárultak az előterjesztésekhez. A gyűlés lefolyását a Fiume-szálloda éttermében bankett követte. A lakomán elsőnek Panvicz ezredes megbízásából Nenzl ezredes szólalt föl, aki a kormányzóra mondott mélyhatású, lelkes beszédet. Utána Saguly József, a békéscsabai Rudolf főgimnázium tanára tett javaslatot a kormányzó Jél József főherceg távirati üdvözlésére, amely alkalommal a 101. gyalogezred bajtársi szövetsége a kormányzó efőméltóságához és József főherceghez a következő táviratok elküldését határozta el: Kabinetiroda, Budapest. A volt cs. és kb. 101-dik gyalogezred 1917 aug. 3-án vívta meg egyik legdicsőségesebb csatáját Ennek évfordulóját ünnepli ma nagy számban összegyűlt tisztikara és legénysége. A bajtársi együttérzés ápolására alapítottuk meg bajtársi szövetségünket. A szövetség a legmélyebb hódolattal üdvözli megalakulása alkalmából Magyarország fegyveres erejének megteremtőjét, a tudatos, önzetlen, törhetetlen legelső magyar embert, a kormányzó krőfőméltóságát. A volt 1obdik gyalogezred a háború folyamán dicsőségesen kivette részét Magyarország védelmében. Mi, akik az ezred kötelékébe tartozunk, fogadjuk, hogy magyar nemzetünkhöz hűtlenek semmi részben nem leszünk. Dr. Medovarszky Mátyás, h. polgármester, elnök. *•» József királyi herceg őfensége, * Budapest. A volt cs. és kir. 101-diák gyalogezred 1917 augusztus 2-án Fenséged parancsnoksága alatt vívta meg a dicsőséges komarestiek szobodzici csatát. Ennek emlékére és a bajtársi együttérzés ápolására alapítottuk meg ma, a csata évfordulóján, bajtársi szövetségünket. Bajtársi szövetségünk ebből az alkalomból hódolattal üdvözli egykori hős vezérét, a legmagyarabb főherceget, nagy Palatínusunk méltó unokáját. A háború szenvedései eggyé olvasztották magyar érzésben a királyi trón ragyogásában élő főherceget a nádfedeles kunyhó kérgestenyerű lakójával. Sőt ezt soha el nem felejtjük. Magyarország újjáépítésében kérjük segítő ikezét. r- •«■**'• -•**. Mi, volt 101-es katonák, mindig követjük Fenséged parancsát. Dr. Medovarszky Mátyás, h. polgármester, a szövetség elnöke. A banketten számos szebbnél szebb és haza-áiisabb érzéssel teli beszéd hangzott el. Dr. Etrtperl Byolft Henzl ezredesre, Saguly József tanár Panvicz ezredesre, Medovarszky Mátyás helyettes polgármester a 101-ik gyalogezred távolmaradt hőseire ürítette poharát. Nagy hatást ért el Erkel Béla beszéde, aki a legénység és az altiszti kar megbízásából, mint az ezred népszerű főhadnagya tett fogadalmat a hűségről és a katonai szubordinációról. Nagy lelkesedéssel hallgatta végig a több száz főből álló bajtársi társaság Henzl ezredes beszédét, aki Szluka ezredkürtös, aranyéremmel kitüntetett hős harci tetteit méltatta, aki szintén megjelent a bajtási összejövetelen. Berdy János százados, aki a napokban lett a vitézi szék tagja, hatalmas és tartalmas beszédben méltatta a 101-ik gyalogezred legénységének páratlan fegyelmezettségét, felebbvalóihoz való ragaszkodását, hősiességét. Az ezred legénységét éltette és azt kívánta, hogy ha majd ismét fegyverben kell állni, ha hazánkért tenni kell valamit, minden ezrednek olyan legénysége legyen, mint amilyen legénysége volt a háború alatt a nemes és vitéz magyar százegyes ezrednek. Berdy János beszéde hatalmas tetszést váltott ki a megjelentek táborában. A legénység részéről történt felszólalásnak engedve Bertly százados zászlóaljak szerint összeállítottai a megjelenteket, akik diszmenetben vonultak el az ezred régi törzstisztei előtt. A diszmenet után ugyancsak Bertly százados felolvasta Gyöngyössy volt százegyes alkalmi költeményét. A költemény szerzője nem jelenhetett meg az ünnepségen, de elküldött verse osztatlan tetszést aratott. Íme a vers: VITÉZ SZÁZEGYESEK! Ázott orosz mezők, vad hegyeknek bérce, A Karszt kopár háza s az Adria kékje, Észak zúzmarája s hol Dél napja lángol, Döngött a beteg föld léptetek zajától Híretek, nevetek a fél világ félte, Reszketett az, kinek Ti juttok elébe, Kín, éhség, ha fojtott és a halál karja, Ti csak rohantatok, rajta, mindég rajta, Vitéz százegyesek! Ropoghatott fegyver, zúghatott a gránát, Szuronnyal vagy foggal, élőn vagy hullán át Csak vágtátok, ágyú, akna tüzet hányt ott, Mint a Ti szemetek, úgy ám egy se lángolt. Pedig hogy kéri sírva az anyátok szája, Hitt a falu tornya, a babátok csókja. De a Ti kebletek könny hiába marta, Ti csak rohantatok, rajta, mindég rajta. Vitéz százegyesek! Rohantatok s egyszer ... megroppan az ének, Hej, mi lett a bére a nagy vitézségnek! Meghasonlott népen megfogott az átok. Sok csonka törzs árán csonka a hazátok. De ha százszor mondják, hogy ez már a béke, Bent valami rázúg: nem, még nincsen vége, Halál fojtó ködje nem szállt a magyarra , egyszer még rohanunk, rajta, megint rajta, Vitéz százegyesek." Bankett közben cigányok is összeverődtek. Minden kérés, minden felszólítás nélkül. Azok a cigányok, akik a 101-ik gyalogezrednél teljesítettek a háború alatt szolgálatot. A banda díjtalanul muzsikálta végig az egész bankettet. Öröm volt látni, amikor a káplárrangbans levő prímás bokáját összeverve, kérte a parancsot régi ezredesétől: — Ezredes urat alázatosan kérem, parancsoljon, mit játsszon a hangvető osztag ? ! A 101-ik gyalogezred bajtársi szövetsége határozatiig kimondta, hogy augusztus 2-át, mint az ezred dicső fegyvertényét továbbra is megünnepelik, de a bajtársi szövetség összejövetelét a jövőben arra az időre teszik, amikor a mezei munka szünetel. November vagy február hónap lesz a bajtársi szövetség összejövetelének napja. A mai napon a megjelentek hatalmas összeget gyűjtöttek és sír az ezred özvegyei és árváinak fölsegélyezésére. Megjegyezzük azt, hogy a 101. gv. e. bajtársi szövetsége az első, amely Magyarországon ilyen formában megalakult. Követendő példa. A többi ezredek megcsinálhatják a 101-ik gyalogezred után. 1 bajor jegyzéket fitnyulfoltak a birodalmi elnöknek Berlin, augusztus 3. A Wolff-ügynökség közli, hogy Preger bajor követ ma délben átnyújtotta a bajor kormány ama jegyzékét, amelyben válaszol a birodalmi elnöknek július 27-iki levelére. A jegyzékben a bajor kormány „a német nép és haza boldogulása érdekében azt óhajtja, hogy a jlius 24-én kibocsátott bajor rendelet ama pontját, mely a 48. törvénycikk negyedik szakaszának másodikmondatára vonatkozik, hatályon kívül helyezzék. Ezért az államférfi a megfontoláson alapuló felfogásért önnek a bajor kormány őszinte köszönetet mond, mert ő is a kényszer kiküszöbölésében látja a viszály megszüntetésének egyetlen lehetőségét, amely nem jár kárral a német hazára nézve. Amennyiben a július 27-iki levél azt az álláspontot képviselné, hogy a bajor rendeletnek nincs alkotmányos alapja, úgy ehhez nem járulhatok hozzá. Tartózkodnom kell ez alkalommal az alkotmányjogi fejtegetésektől, már azért is, mert puszta sor,mai jogi döntés nem oldhatná meg ezt a kérdést, amelynek érdemi jelentősége politikai természetű. A bajor rendeletvédelmi intézkedés, amelyre a bajor kormányt, az ország területén felelős oltalmazóját az alkotmányos rendnek, az állami szükségszerűség világos felismerése kényszerítette. Kifogásai és óvásai dacára az új törvények fontos sövetséges állami fenségjogokba avatkoztak bele. Az állam szorongatott helyzetét bizonyítja a hűséges német érzelmekkel eltelt bajor nép legszélesebb köreinek mélyreható izgalma e törvények végrehajtása miatt. Oly izgalom ez, amely folytatólagosan még most is kifejezésre jut minden bajor vidék minden néprétegjének számos tüntetésében, úgy északon, mint délen, mind pedig a bajor Pfalzban is. Amennyiben tehát a rendeletet, ami hiba volna, visszavonnák, vagy ki nem elégítő, új bonyodalmakkal fenyegető más rendelkezéssel pótolnák, egész Bajorországban ekkora nyugtalanság támadna, hogy azért a bajor kormány már a birodalom boldogulása szempontjából sem vállalhatná magára a felelősséget. A helyzet komolysága a politikai helyzet szempontjából inkább azt kívánná, hogy minden tényező igyekezzék olyan jogi helyzetet teremteni, amely a mi állami szükségleteinknek is megfelelne. Ehhez segédkezet nyújtani a bajor kormány bármikor hajlandó. Sürgősen óhajtja azonban a mostani eset kiküszöbölésén kívül azt is, hogy jövendő konfliktusok csíráját is kiirtsák, hogy ezzel a birodalom és az egyes államok jó viszonyát szolgálják. A bajor nép hangulatát különösen az az aggodalom tölti el, hogy a weimari alkotmányt oly módon is lehetne magyarázni, hogy az lehetővé teszi az egyes német államok fenségjogainak fokozatos megszüntetését, sőt államiságuk megszüntetését is. Legutóbbi müncheni látogatása alkalmával éppúgy, mint levelében is ön, igen tisztelt birodalmi Elnök úr, kifejezésre juttatta azt az eltökélt szándékát, hogy az egyes államok államiságát megvédi. A bajor kormány ezt megelégedéssel ismeri el és bízik abban, hogy az ön tetterős segítségével megtalálja az utat arra, hogy kellő biztonságot szerezzen a jövőre nézve és pedig oly szabályokban, amelyek biztosítékul szolgálnak arra, hogy az államok fenségjogait az ő saját beleegyezésük nélkül nem lehet korlátozni, vagy megszüntetni. Végezetül legyen szabad azt a meggyőződésemet kifejezésre juttatnom, hogy éppen a mostani szorongatott helyzet és az állami élet teszi parancsoló szükséggé, hogy a német népet egyes állatitok szerinti csoportjaiban saját meggyőződése késztesse békés együttmunkálkodásra az állam feladatainak megoldása céljából. Bajorországban úgy a kormány, mint a nép el van telve azzal a komoly akarattal, hogy megvédje a német birodalmat a megrázkódtatásoktól, amelyeknek elkerülése éppen a mai külpolitikai szempontból válságos időkben közös kötelességünk.“ Félhivatalos közlés szerint a birodalmi elnök a birodalmi kancellárral egyetértően arra fogja felkérni a bajor miniszterelnököt, hogy tárgyalások céljából mielőbb utazzék Berlinbe. Berlin, augusztus 3. A közvélemény örömmel üdvözli, hogy Bajorország jegyzéke békásé kényhangú és további tárgyalások számára utat nyit. Remélik, hogy ezeket a tárgyalásokat is áthatja az a becsületes megegyezésre irányuló akarat, amely kifejezésre jut a birodalmi elnök levelében is, a bajor kormány válásiéban is. sésborssesz kis üveg ára ...................... _ K 90.— 1 középiég ára ............ .............K 230.— 1 nagy üveg ára........ .............— ... K 500.— MÍH HEHÜTT KAPHATÓI A Szózat Képes Ár Almanachja