Szózat, 1922. augusztus (4. évfolyam, 174-199. szám)

1922-08-04 / 177. szám

6­1*22 AUGUSZTUS 4 PÉNTEK 1R Dőlt 101. gyalogezred bajtársi szövetsége !”" *— A Szózat kiküldött tudósítójától —* Békés, Csa­nád, Csongrád vármegyék katonái • verhetetlen 101 -ik gyalogezred augusztus 2-án a dicsőséges scomarestie-szobodziei csata évforduló­ján bajtársi összejövetelt tartott Békéscsabán. A bajtársi összejövetel határozata szerint a volt 101-es gyalogezred elhatározta, hogy megalakítja német mintára az úgynevezett bajtársi szövetséget, amely­ben a régi ezred kötelékébe tartozó tiszti és legény­ségi állomány szerves összhangzásban mindig és mindenkor készen lesz arra, hogy a magyar haza és a magyar nemzet érdekében, ha kell tettes is, készen álljon. Alös­ik gyalogezred ünnepélyén megjelent nemcsak az ezred tisztikara, hanem a legénység is hatalmas számban. Az ezred ünnepélye a katoli­kus templomban tartott istentisztelettel kezdődött, am­ikor­­ az ezred regementipáterja, dr. Hevész Gyula tábori lelkész, tartott magasszárnyalású, lelkesítő beszédet, amely a Humnusz elénekesével ért véget. Ezután a hatalmas számban összegyűlt száz­­egyesek­et vira­dó nagytermében gyűltek össze, a bajtársi szövetség megalakításának nagygyűlésére. Az ezred vezetői közül ez alkalommal megjelentek: Panvicz , Henzl, Flaska ezredesek s az aktív tisz­teik hatalmas száma. Az egybegyűltek elhatározták, hogy német mintára megalakítják a volt 101-es gyalogezred bajtársi szövetségét. A szövetség tisztikara ez alkalommal így alakult meg. Elnökök: Medovarszky Mátyás polgármester­­helyettes, Kummer Ferenc őrnagy, ügyvezető alelnökök: Bert­y János százados, dr. Gally Károly ügyvéd. Titkárok: Be­lan­ka Mihály építész, Molnár Mi­hály főhadnagy. Pénzt­ányok: Reisz Gábor titkár és 15 tagú Választmány. A tisztikar megalakulása után Mahadek Pál volt 101-es Százados ismertette a megalakulás cél­ját és a jövő munkaprogrammját, amelyet az egyik együtt bajtársak lelkesen vettek tudomásul és egyhangúlag hozzájárultak az előterjesztésekhez. A gyűlés lefolyását a Fiume-szál­loda éttermé­ben bankett követte. A lakomán elsőnek Panvicz ezredes megb­í­zásából N­enzl ezredes szólalt föl, aki a kormányzóra mondott mélyhat­ású, lelkes be­szé­det. Utána Saguly József, a békéscsabai Rudolf főgimnázium tanára tett javaslatot a kormányzó Jél József főherceg távirati üdvözlésére, amely al­kalommal a 101. gyalogezred bajtársi szövetsége a kormányzó efőméltóságához és József főherceghez a következő táviratok elküldését határozta el: Kabinetiroda, Budapest. A volt cs. és kb­. 101-dik gyalogezred 1917 aug. 3-án vívta meg egyik legdicsőségesebb csatáját Ennek évfordulóját ünnepli ma nagy számban összegyűlt tisztikara és legénysége. A bajtársi együttérzés ápolására alapítottuk meg bajtársi szö­­­­vetségünket. A szövetség a legmélyebb hódolattal üdvözli megalakulása alkalmából Magyarország fegyveres erejének megteremtőjét, a tudatos, ön­zetlen, törhetetlen legelső magyar embert, a kor­mányzó k­r­őfőméltóságát. A volt 1obdik gyalog­ezred a háború folyamán dicsőségesen kivette ré­szét Magyarország védelmében. Mi, akik az ezred kötelékébe tartozunk, fogadjuk, hogy magyar nem­zetünkhöz hűtlenek semmi részben nem leszünk. Dr. Medovarszky Mátyás, h. polgármester, elnök. *•» József királyi herceg őfensége, *­­ Budapest. A volt cs. és kir. 101-diák gyalogezred 1917 augusztus 2-án Fenséged parancsnoksága alatt vívta meg a dicsőséges komarestiek szobodzici csa­­tát. Ennek emlékére és a bajtársi együttérzés ápo­lására alapítottuk meg ma, a csata évfordulóján, bajtársi szövetségünket. Bajtársi szövetségünk eb­ből az alkalomból hódolattal üdvözli egykori hős vezérét, a legmagyarabb főherceget, nagy Palatí­nusunk méltó unokáját. A háború szenvedései eggyé olvasztották magyar érzésben a királyi trón ragyogásában élő főherceget a nádfedeles kunyhó kérgestenyerű lakójával. Sőt ezt soha el nem fe­lejtjük. Magyarország újjáépítésében kérjük segítő ikezét. r- •«■**'• -•**. Mi, volt 101-es katonák, mindig követjük Fen­séged parancsát. Dr. Medovarszky Mátyás, h. polgármester, a szövetség elnöke. A banketten számos szebbnél szebb és haza-­áiisabb érzéssel teli beszéd hangzott el. Dr. Etrtperl Byolft Henzl ezredesre, Saguly József tanár Panvicz ezredesre, Medovarszky Mátyás helyettes polgár­mester a 101-ik gyalogezred távolmaradt hőseire ürítette poharát. Nagy hatást ért el Erkel Béla beszéde, aki a le­génység és az altiszti kar megbízásából, mint az ez­red népszerű főhadnagya tett fogadalmat a hűségről és a katonai szubordinációról. Nagy lelkesedéssel hallgatta végig a több száz főből álló bajtársi társaság Henzl ezredes beszédét, aki Szluka ezredkürtös, aranyéremmel kitüntetett hős harci tetteit méltatta, aki szintén megjelent a bajtási összejövetelen. Berd­y János százados, aki a napokban lett a vitézi szék tagja, hatalmas és tartalmas beszédben méltatta a 101-ik gyalogezred legénységének párat­lan fegyelmezettségét, felebbvalóihoz való ragasz­kodását, hősiességét. Az ezred legénységét éltette és azt kívánta, hogy ha majd ismét fegyverben kell állni, ha hazánkért tenni kell valamit, minden ez­rednek olyan legénysége legyen, mint amilyen le­génysége volt a háború alatt a nemes és vitéz ma­gyar százegyes ezrednek. Berd­y János beszéde hatalmas tetszést vál­tott ki a megjelentek táborában. A legénység részé­ről történt felszólalásnak engedve Bertly százados zászlóaljak szerint összeállítottai a megjelenteket, akik diszmenetben vonultak el az ezred régi törzs­tisztei előtt. A diszm­enet után ugyancsak Bertly százados felolvasta Gyöngyössy volt százegyes alkalmi köl­teményét. A költemény szerzője nem jelenhetett meg az ünnepségen, de elküldött verse osztatlan tetszést aratott. Íme a vers: VITÉZ SZÁZEGYESEK! Ázott orosz mezők, vad hegyeknek bérce, A Karszt kopár háza s az Adria kékje, Észak zúzmarája s hol Dél napja lángol, Döngött a beteg föld léptetek zajától Híretek, nevetek a fél világ félte, Reszketett az, kinek Ti juttok elébe, Kín, éhség, ha fojtott és a halál karja, Ti csak rohantatok, rajta, mindég rajta, Vitéz százegyesek! Ropoghatott fegyver, zúghatott a gránát, Szuronnyal vagy foggal, élőn vagy hullán át Csak vágtátok, ágyú, akna tüzet hányt ott, Mint a Ti szemetek, úgy ám egy se lángolt. Pedig hogy kéri sírva az anyátok szája, Hitt a falu tornya, a babátok csókja. De a Ti kebletek könny hiába marta, Ti csak rohantatok, rajta, mindég rajta. Vitéz százegyesek! Rohantatok s egyszer ... megroppan az ének, Hej, mi lett a bére a nagy vitézségnek! Meghasonlott népen megfogott az átok. Sok csonka törzs árán csonka a hazátok. De ha százszor mondják, hogy ez már a béke, Bent valami rázúg: nem, még nincsen vége, Halál fojtó ködje nem szállt a magyarra , egyszer még rohanunk, rajta, megint rajta, Vitéz százegyesek." Bankett közben cigányok is összeverődtek. Minden kérés, minden felszólítás nélkül. Azok a cigányok, akik a 101-ik gyalogezrednél teljesítet­tek a háború alatt szolgálatot. A banda díjtalanul muzsikálta végig az egész bankettet. Öröm volt látni, amikor a káplárrangba­ns levő prímás boká­ját összeverve, kérte a parancsot régi ezredesétől: — Ezredes urat alázatosan kérem, parancsol­jon, mit játsszon a hang­vető osztag ? ! A 101-ik gyalogezred bajtársi szövetsége ha­tározatiig kimondta, hogy augusztus 2-át, mint az ezred dicső fegyvertényét továbbra is megün­nepelik, de a bajtársi szövetség összejövetelét a jövőben arra az időre teszik, amikor a mezei mun­ka szünetel. November vagy február hónap lesz a bajtársi szövetség összejövetelének napja. A mai napon a megjelentek hatalmas összeget gyűjtöttek és sír az ezred özvegyei és árváinak föl­segélyezésére. Megjegyezzük azt, hogy a 101. gv. e. bajtársi szövetsége az első, amely Magyarországon ilyen formában megalakult. Követendő példa. A többi ezredek megcsinálhatják a 101-ik gyalogezred után. 1 bajor jegyzéket fitnyulfoltak a birodalmi elnöknek Berlin, augusztus 3. A Wolff-ügynökség közli, hogy Preger bajor követ ma délben átnyújtotta a bajor kormány ama jegyzékét, amelyben válaszol a birodalmi elnöknek július 27-iki levelére. A jegy­zékben a bajor kormány „a német nép és haza boldogulása érdekében azt óhajtja, hogy a j­­lius 24-én kibocsátott bajor rendelet ama pontját, mely a 48. törvénycikk negyedik szakaszának második­­mondatára vonatkozik, hatályon kívül helyezzék. Ezért az államférfi a megfontoláson alapuló fel­fogásért önnek a bajor kormány őszinte köszöne­tet mond, mert ő is a kényszer kiküszöbölésében látja a viszály megszüntetésének egyetlen lehetősé­gét, amely nem jár kárral a német hazára nézve. Amennyiben a július 27-iki levél azt az álláspon­tot képviselné, hogy a bajor rendeletnek nincs al­kotmányos alapja, úgy ehhez nem járulhatok hozzá. Tartózkodnom kell ez alkalommal az alkotmány­­jogi fejtegetésektől, már azért is, mert puszta sor­,­mai jogi döntés nem oldhatná meg ezt a kérdést, amelynek érdemi jelentősége politikai természetű. A bajor rendelet­védelmi intézkedés, amelyre a ba­jor kormányt, az ország területén felelős oltalma­­zóját az alkotmányos rendnek, az állami szük­ségszerűség világos felismerése kényszerítette. Ki­fogásai és óvásai dacára az új törvények fontos sövetséges állami fenségjogokba avatkoztak bele. Az állam szorongatott helyzetét bizonyítja a hűséges német érzelmekkel eltelt bajor nép leg­szélesebb köreinek mélyreható izgalma e törvé­nyek végrehajtása miatt. Oly izgalom ez, amely folytatólagosan még most is kifejezésre jut min­den bajor vidék minden né­prétegjének számos tün­tetésében, úgy északon, mint délen, mind pedig a bajor Pfalzban is. Amennyiben tehát a rendeletet, ami hiba volna, visszavonnák, vagy ki nem elégítő, új bonyodalmakkal fenyegető más rendelkezéssel pótolnák, egész Bajorországban ekkora nyugtalan­ság támadna, hogy azért a bajor kormány már a birodalom boldogulása szempontjából sem vállal­hatná magára a felelősséget. A helyzet komolysá­ga a politikai helyzet szempontjából inkább azt kí­vánná, hogy minden tényező igyekezzék olyan jogi helyzetet teremteni, amely a mi állami szük­ségleteinknek is megfelelne. Ehhez segédkezet nyújtani a bajor kormány bármikor hajlandó. Sür­gősen óhajtja azonban a mostani eset kiküszöbö­lésén kívül azt is, hogy jövendő konfliktusok csí­ráját is kiirtsák, hogy ezzel a birodalom és az egyes államok jó viszonyát szolgálják. A bajor nép hangulatát különösen az az ag­godalom tölti el, hogy a weimari alkotmányt oly módon is lehetne magyarázni, hogy az lehetővé teszi az egyes német államok fenségjogainak foko­zatos megszüntetését, sőt államiságuk megszünteté­sét is. Legutóbbi müncheni látogatása alkalmával épp­úgy, mint levelében is ön, igen tisztelt biro­dalmi Elnök úr, kifejezésre juttatta azt az eltökélt szándékát, hogy az egyes államok államiságát meg­védi. A bajor kormány ezt megelégedéssel ismeri el és bízik abban, hogy az ön tetterős segítségével megtalálja az utat arra, hogy kellő biztonságot sze­rezzen a jövőre nézve és pedig oly szabályokban, amelyek biztosítékul szolgálnak arra, hogy az ál­lamok fenségjogait az ő saját beleegyezésük nél­kül nem lehet korlátozni, vagy megszüntetni. Végezetül legyen szabad azt a meggyőződése­met kifejezésre juttatnom, hogy éppen a mostani szorongatott helyzet és az állami élet teszi paran­csoló szükséggé, hogy a német népet egyes állatitok szerinti csoportjaiban saját meggyőződése kész­tesse békés együttmunkálkodásra az állam felada­tainak megoldása céljából. Bajorországban úgy a kormány, mint a nép el van telve azzal a komoly akarattal, hogy megvédje a német birodalmat a megrázkódtatásoktól, amelyeknek elkerülése ép­pen a mai külpolitikai szempontból válságos idők­ben közös kötelességünk.“ Félhivatalos közlés szerint a birodalmi elnök a birodalmi kancellárral egyetértően arra fogja felkérni a bajor miniszterelnököt, hogy tárgyalá­sok céljából mielőbb utazzék Berlinbe. Berlin, augusztus 3. A közvélemény örömmel üdvözli, hogy Bajor­ország jegyzéke békásé kény­­hangú és további tárgyalások számára utat nyit. Re­mélik, hogy ezeket a tárgyalásokat is áthatja az a becsületes megegyezésre irányuló akarat, amely ki­fejezésre jut a birodalmi elnök levelében is, a ba­jor kormány válásiéban is. sésborssesz­­ kis üveg ára ...................... _ K 90.— 1 középi­é­g ára ............ .............K 230.— 1 nagy üveg ára........ .............— ... K 500.— MÍH HEHÜTT KAPHATÓI A Szózat Képes Ár Almanachja

Next