Szózat, 1922. október (4. évfolyam, 225-250. szám)
1922-10-05 / 228. szám
M összes magyar főiskolákban megszűnik a munka Az egész ország ifjúsága egységesen követeli sérelmeinek orvoslását . A Szózat tudósítójától Tegnap óta a Műegyetemen szünetelnek az előadások s a lezárt kapuk hirdetik,hogy a magyar ifjúság fajvédelmi álláspontjának oltalmában ,ha kell, a legnagyobb áldozatot is meghozza drága munkanapjainak feláldozásával. A holnapi naptól kezdve elnéptelenednek az összes többi magyar főiskolák is, annak tanúbizonyságaképen, hogy a keresztény és nemzeti alapon álló egységes magyar diákság teljes szolidaritásban sorakozik a man egyetemi hallgatók mögé. Az egész országban megnyilatkozó, fegyelmezettségében impozáns és méltóságteljes tüntetés ellenállhatatlanul dokumentálja azt, hogy a magyar főiskolai ifjúság fajának védelmében s a magyarság jövő generációjának szuprimáciáját biztosító numerus clausus oltalmazásában rendíthetetlenül halad tovább azon az úton, amelyet ellenforradalmi öntudatra ébredésében megkezdett és amely meggyőződése szerint egyedül vezet a magyar Nagy-Magyarország visszaállítása és megteremtése felé. Büszke örömmel nézi az ország egész magyar lakossága ezt a hatalmas megmozdulást, mert az a huszonötezer főnyi diákság, amely ma egységes erővel adott kifejezést egységes akaratának, drága biztosítéka annak, hogy a jövendő Magyarország immár megmásíthatatlanul öntudatosan keresztény és magyar lesz. Egységes az egész magyar ifjusáág A zsidó kapitalizmus vakmerő numerus claususa, amellyel a magyar végzettségű mérnöküket külföldi diplomaiájú, megbízhatatlan elemek előnyére megpróbálta megfosztani exiszlenciájuk megalapozásának lehetőségétől; a Műegyetem állásfoglalása után, mára egy frontba tömörítette az egész magyar főiskolai ifjúságot. A Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetsége, mint már hírt adtunk róla, negyvenhat egyesületének nevében már tegnap azonosította magát a Hungáriában és a Műegyetemi Segítő Egyesületben tömörült technikusok követeléseivel és állásfoglalásával. Ma délután pedig, a több mint tizenötezer tagot Számláló Turul Bajtársi Szövetség vezértáborozása mondotta ki Velcsov György szenátor indítványára, csatlakozását. A vidéki egyetemek és főiskolák megkeresésére a Turul Bajtársi Szövetség táviratilag utasította debreceni és szegedi helyi szervezeteit hasonló állásfoglalásra, a MEFHOSz pedig a soproni bányászati főiskolásokat, a keszthelyi és a magyaróvári gazdasági akadémiát és a miskolci jogakadémiát szólította föl, hogy csatlakoznak a budapesti ifjúság mozgalmához. Hasonló intézkedéseket tett a MEislíQSz keretébe tartozó Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete is, amely azonos állásfoglalásra utasította öt vidéki egyesületét, s Bezárulnak Magyarország főiskolái A Tudományegyetem és az összes budapesti főiskolák kapuit holnap reggel bezárják és mindaddig zárva tartják, míg az egész keresztíny ifjúság eme egyöntetű állásfoglalására a kormány határozott ígéretet nem tesz olyan irányban, hogy a nemzetgyűlés összeillése alkalmával rögtön be fogják terjeszteni a nosztrifikálásra vonatkozó törvényjavaslatot. A budapesti tudományegyetem rektori tanácsa szerdán délután foglalkozott az egyetem bezárásának kérdésével s azt nem tartotta szükségesnek. A Turul Bajtársi Szövetség azonban a kimondott szolidaritás alapján megtette a szükséges intézkedéseket, hogy az egyetemekbe a magyar ifjúság memorandumának kedvező elintézéséig senki be ne léphessen. Ismerve a nagy országos, főiskolai szervezetek fegyelmezettségét, a mai napra számíthatunk arra, hogy az összes vidéki főiskolákon is egy csapásra meg fognak szűnni az előadások. Az egyszámi hallgatóság mismoranduma A műegyetemi ifjúság által megszövegezett és már tegnap ismertetett memorandummal a mérnökikamarák fölállítása tárgyában a Műegyetem ifjúsága ma küldöttségnel kereste, föl a kereskedelmi minisztert, kinek távollétében Töry miniszteri tanácsos fogadta az ifjúságot és biztosította, hogy a mérnöki kamarák megszervezéséről a kereskedelemügyi miniszter a nemzetgyűlés összeillése után rögtön be fogja terjeszteni törvényjavaslatát, sőt a most revízió alatt álló ipartörvény benyújtásánál is módot fognak találni arra, hogy ilyen és hasonló sérelmeit a mérnöki karnak a törvény szigorával akadályozhassák meg. A kultuszminiszter, csütörtök délelőtt 12 órakor fogadja a magyar diákság küldöttségét, Nagy Ivánt, a MEFHOSz elnökét, Velcsov Györgyöt, a Turul Bajtársi Szövetség szenátorát és Vér Tibort, a műegyetemi ifjúság vezérét. A küldöttség a Műegyetem memorandumán kívül fel fogja terjeszteni a magyar főiskolai hallgatóság konferenciájának határozati javaslatát is, amelynek elfogadásától II. igik.függővé a diákságtovábbi magatartását. A határozati javaslat a következőket foglalja magában: „A MEFHOSz országos képviselőtestülete foglalkozva a numerus clausus ügyével, megállapítja, hogy az mindaddig illuzórikusnak tekinthető, rígiga törvénynek és a vele kapcsolatos rendeleteknek fogyatékosságai ki nem egészíttetnek. Nevezetesen szükségesnek tartja a következők megvalósítását: 1. Kérjük, hogy ugyanazokból az alapelvekből kifolyólag, amelyek indokolttá tették a numerus clausus behozatalát az egyetemeken, a külföldön tanult és ott oklevelet szerzett főiskolások diplomáinak posztrifikálása szintén a faji számarány szerint történjék. 2. Terjesztessék ki a numerus clausus az öszszes főiskolákra is. 3. Hivatalosan is mondassák ki, hogy olyan esetben, amidőn valamely fakultásra a megengedettnél kevesebb számú jelenhező kéri felvételét, a faji arányszámnak a jelentkezettek számához kell igazodnia. Végül kéri az egyetemi ifjúság a memorandumban, hogy a kultuszminiszter a keresztény magyar egyetemi ifjúság jövendőjének biztosítására a fönti pontok értelmében törvényjavaslatot terjesszen a nemzetgyűlés elé, hogy saját hazájában egyszers mindenkorra biztosítva legyen a magyar faj szupremóciója. Az egész keresztény magyarság feszült figyelemmel tekint a memorandum sorsának fejleményei elé, mert e kívánságok teljesítésétől függ az, hogy újból megindul-e az egyetemeken a tudományos munka. A szervezett magyar főiskolai hallgatóság szilárd egységben áll e memorandumokban foglalt pontok követelései mögött és e kérdések megoldásának elodázása a magyar főiskolák életében a legsúlyosabb következményeket vágná maga után. Összegyűjtik a minusius clensus eseteket A zsidó liberális sajtóorgánumok bőségesen közlötték tegnap Goldberger gyáros nyilatkozatát, aki tagadta azt az esetet, amely vállalatánál egy magyar mérnök visszautasításával kirobbantotta a főiskolai hallgatók állásfoglalását. E nyilatkozattal szemben a visszautasilóti magyar diploma,jur egy eszmének — akit egyelőre nem tartunk szükségesnek megnevezni —, esküvel is kész bizonyítani, hogy a gyár igazgatósága jelentkezését azzal a pökhendi kijelentéssel utasította el, hogy csak külföldi oklevéllel ellátott mérnököket alkalmazhat. A Hungária Bajtársi Szövetség különben ma törzsgyűlésen foglalkozott ezzel az Ügygyel s egyben hozzákezdett a magyar mérnöki kar ez esethez hasonló sérelmeinek jegyzőkönyvi összegyűjtéséhez is. Ahol helyssen nosztrifikálak Tegnapi vezércikkünkre vonatkozólag, amelyben a numerus clausus nosztrifikálásoknál való kijátszásával foglalkoztunk ma dr. Iloór Károly orvoskari professzortól levelet kaptunk, amelyből örömmel állapítjuk meg, hogy az orvostudományi karon, amely a fajvédelmi gondolattal szemben mindig a legmegértőbb álláspontot foglalta el, már eddig is a törvény szellemében és a keresztény közvélemény fölfogása szerint jártak el. A levél a következőképpen hangzik: Igen tisztelt Szerkesztő úr! Engedje meg, hogy nagybáton lapja i . e. 227-ik számának vezércikkében foglalt ama kitételt: „mert a külföldi diplomák honosítása elé eddig semminemű akadályt sem állítottunk“, oda kérem helyesbíteni, hogy a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem orvoskara 1919. évi szeptember havától kezdődőiég—netten egy külföldi orvosi diplomát nem honosított. A karban a honosítási ügyek előadásával én vagyok megbízva és így kétségtelenül tudom, hogy minden egyes esetben ■— úgy emlékszem 11 esetről van szó —, a honosítás iránti kérés visszautasítását hoztam javaslatba és a kar javaslatomat minden egyes esetben elfogdta. Hogy a visszautasított azután kérésével más egyetem orvosi fakultásához fordult-e vagy sem, arra nézve értesülésem nincs, valószínű, hogy ez megtörtént és akkor lehetséges is, hogy ott a diplomát honosították, mi soha. Budapest, 1922 október hó 4-én. Kiváló tisztelettel Dr. Ilor Károly egyetemi nyilvános rendes tanár. A kultuszminiszter vésenténye Munkatársunk kérdést intézett gróf Kiebelsberg ■ Kunó kultuszminiszterhez, aki az ügyre vonatkozólag a következőke mondotta munkatársunknak: — Az ügyet állettem a kereskedelmi minisztériumba és a kereskedelmi minisztérium fogja ebben az ügyben lefolytatni a vizsgálatot. "Amennyiben más panaszok is volnának, az ifjúság azokat adja elő a kereskedelemügyi minisztériumban. Az ügy mai állásában nem tartozik a kultuszminisztérium hatáskörébe. 1922 OKTÓBER 5 CSÜTÖRTÖK Vissza kell állítani a tekintélyek tiszteletét Stakovszky Iván belügyminiszter Sopronban Rakovszky Iván belügyminiszter Almásai László, a nemzetgyűlés alelnöke és báró Feilitzsch Bertold kíséretében szerdán délelőtt érkezett Sop- ■ronba, vitéz SimonElemér főispán huzaltációjára. A pályaudvaron vitéz • Sóstok Elemér főispán, Gépei és//’ Lajos alispán, Thurner Mihály polgármester fogadták a belügyminisztert, aki a megyeházára hajtatott. A vármegye hevében Givay-Wolff Lajos alispán, a város nevében Thurner Mihály polgármester üdvözölte a belügyminisztert. Az üdvözlésekre, Irakovszky Iván belügymi- Niszter a következő beszéddel válaszolt: — Az orvos, amikor a betegség tüneteit látja, rém elégedhetik meg azzal, hogy a betegségnek csupán külső szimptómáit vegye tekintetbe, keresztig kell, mik azok az okok, amelyek a bajt előidézték, mert csupán ezeknek az eltönítésével lehet ismét egészséges a szervezet. Nekünk politikusoknak és komornyiérfiaknak szintén így kell tennünk, amikor az ország haját gyógyítani akarjuk. Nemcsak a szimptómával, hanem a betegség gyökereivel is foglalkoznunk kell Ma, amikor a történelem szemüvegén át nézhetjük azokat az eseményeket, amelyek előidézték hazánk gyászos helyzetét, látjuk, hogy a fegyelmezetlenség, a tekintélyek tiszteletének hiánya tette tönkre ezt a nemzetet. Társadalmunknak ez a két betegsége ütötte ki az ország kezéből a fegyvert és tette erősebbé ellenségeinket, elsősorban belső ellenségeinket. Ez vitt bennünket abba a szomorú helyzetbe, amelyben ma vagyunk. És ha gyógyítani akarjuk nemzetünket, ha szebb jövőt akarunk előkészíteni, a lelkek ezen betegségén kell először is segíteni. Az államhatalom, a kormányzat, a közigazgatás, amikoor az egyesekkel szemben jogokat gyakorol, kötelességét teljesíti. Nálunk a háború utolsó éveiben a "nagyközönség beleélte magát olyan hangulatba, hogy minden hatósági intézkedést iszonyú tehernek, vele szemben elkövetett atrocitásnak érzett és tekintett. Ha azt akarjuk, hogy ebben az országban helyreálljanak ismét a normális viszonyok, arra kell törekednünk, hogy ezt a cinizmust öljük ki elsősorban az emberek szívéből. A közigazgatás feladata, hogy elsősorban ezeken a bajokon segítsen, feladata, hogy azt az érzést, amelyet én rakonc átírts ágnak nevezek, kiölje az emberek szívéből. Ezt igazságossággal, szigorral teheti. Csak az a közigazgatás lehet jó, amely igazságos és ejjelygV ■— Amikor, én ide, Sopronba, avármegye és a város közigazgatásának ünnepélyére eljöttem, tettem azért, mert ehhez a városhoz és vármegyéhez a mostani népszavazás után engem is, mint minden magyar embert, meleg szeretet fűz. Amikor ebbe a városba jöttem, tettem azért, hogy hirdessem a becsületes közigazgatási és országos politikát. Tudom, hogy ilyen nagy múlttal bíró és ilyen nagy intelligenciájú város közönségének lelkébe bele vannak írva azok a nagy igazságok, amelyek, nélkül nem tarthatjuk fenn ezt a várost. Hiszem és remélem, hogy ebben az országban végre feltétbrednek legnagyobbtól a legkisebbig a lelkek. Tudni fogják, hogy a magánérdeken felül ott van a közös nagy érdek, a haza érdeke, amely magában foglalja az egyesiek érdekét is. A közigazgatás reformja nézetem szerint , nemcsak szakszerű szempontok és közigazgatási kérdések figyelembevételével oldható meg. Azt az embert, aki ennek a kérdésnek megoldására hivatott, nagy, nemes érzés, az idealizmus kell hogy vezesse. Természetes, hogy minden intézmény, amely sokáigjavítás nélkül áll fenn, túléli önmagát és bizonyos fokig ellentétbe kerül a tovább fejlődő közélettel. Ebből a tételből kell kiindulni a közigazgatás reformjánál. Meg kell védelmezni mindent, ami hagyomány, arra kell törekedni, hogy ujjal cseréljük fel azt, ami idejét múlta. Amikor a közigazgatás reformját készítem elő, előveszem mindazt, amit a múltban megtanultam, de elő fogom venni a vármegye és az ország közigazgatásához kötő szeretetemet. Nagy, alapvető változásokat létrehozó intézkedéseket csak akkor szabad megtenni, ha bele tudjuk vinni szivünk szeretetét.— A tekintélyek tisztelete csak akkor lesz ép, ha azok, akik a hatalmat gyakorolják, maguk is megtesznek mindent az irányban, hogy a tekintélyek tisztelhetők legyenek. Csak az a hatóság vagy vezető férfiú számíthat valóban tekintélyre, aki maga is úgy él és működik,hogy az emeli a hatóságok tekintélyét. Nemcsak becsületesen kell teljesíteni kötelességét, hanem magánéletében is olyannak kell lennie, hogy az tiszteletet és tekintélyt parancsoljon. A belügyminiszter ezután a közönség éljenzése közben Szent Benedek templomába ment misére, majd a vármegyeházáb és innen a városházára ment, ahol kezdetét vette a főispáni beiktatás./.