Szózat, 1922. november (4. évfolyam, 251-275. szám)
1922-11-18 / 265. szám
t ven éven át évi két és félmilliárd koronát kell majd fizetnie a kölcsönök törlesztésére és ezt a szörnyű terhet az elmúlt rezsim gazdálkodásának köszönhetjük. És azok az urak, akik úgy gazdálkodtak, azok mernek kritizálni? Amikor ilyen kritikát hallok, elhagy a türelem és azt kell mondanom, hogy ez a rosszindulatú kritizálás is egyik tünete annak a faji prepotenciának, amely nyakára ült a fővárosnak a múltban és nyakára akar ülni a jövőben is. Mi csendesen és a polgárság bizalmából szerényen dolgozunk és büszkén m mondhatóra, hogy a folyó kiadások és a zárszámadások egyensúlyának tekintetében túlszárnyaljuk Európa minden olyan városát, ahol szociáldemokrata-liberális rezsim uralkodik. Fönntartom azt a vádat és számszerű adatokkal be is fogom bizonyítani, hogy az elmúlt rezsim a fölvett külföldi kölcsönöket nem fordította mind beruházásra. A külföldi hitelezőkkel most folyó tárgyalások alkalmával az első pillanatban kiderült az, hogy 36 millió aranykoronát nem olyan beruházásokra fordítottak, amelyek e kölcsön amortizációját biztosították és amelyek a fővárosnak jövedelmeztek volna. — Igazságos kritikát mindig szívesen fogadok, de az ilyen garázdálkodást véghezvivő Potemlíin-alkotásaik dicsőségén nyugvó urak kritikáját a leghatározottabban visszautasítom. (Óriási taps és helyeslés.) Wolff Károly beszéde után a párt számos tagja szólalt még föl a közüzemi pótlékokról szóló impányrendelet, ügyében, amelyet végül is elfogadtak. A határozatot párthatározattá emelték. fegYELEK Uszitók Tisztelt Szerkesztő úr! A keresztény sajtó nem foglalkozott eléggé a leg .többi demokrata vacsorával, amelyen Vázsonyi Vilmos ugyancsak kimutogatta fogafehérét. Beszédéből sok mindent megtanulhatunk mi keresztény magyarok. Tudjuk meg, hogy a „vulkanikus erők kitörésétől“ Vázsonyi Vilmos nem a ma is lappangó kommunizmus részéről tart, hanem a keresztény magyarságot bélyegzi meg ezz/.el a feltevéssel; épp úgy, ahogy végiggyalázta, annak idején az egész magyar tisztikart és hivatalnoki etátr.ot, meg az egész magyar középosztályt; mindent, ami nem is lehet más, csak magyar. . . Tudjuk meg, hogy „igazság a jog alapján“ csak addig volt itt, amíg Vázsonyi Vilmos menthette át a törvény labirintján a paragrafus szerint meg nem fogható, de a magyar erkölcs tisztességével összeférhet,ellen idegen faji sérelmekét. ■*' Tudjuk meg, hogy azok az, „erők“, amelyek egyetlen célja az, hogy hogyan tegyék „földi pokollá a létet azok számára, akik ebben az országban vannak“, a keresztény magyarságból kerülnek ki Nem ők élnek abból, hogy mások számára megnehezítsék az életet, hanem mi! Mi vagyunk az élősdiek (71, akik az ellenfáradalom után elkövetkeztünk; mi „a népszenvedély parazitái“, nem ők, akik évtizedek óta agitálnak, forrongnak S a népszenvedélyt gyújtogatták, kirobbantották s ma is ezt készítik elő minden szereplésükkel, a lapjaikban, meg a „vacsoráikon“. De, őszerintök, a keresztény magyarság akar itt felfordulást, mert hisz’ érdeke, hogy ne legyen itt rend, ne legyen itt igazi Magyarország, ugyet! ■ Ó, milyen rettentő igazság az, hogy: „az ő életük a mi halálunk“! Vagy mink, keresztény magyarok, ,ne mondhassuk őrólok ugyanazt, amit ők mondanak és olyan fennen hirdetnek mirólunk, példátlan vakmerőséggel és cinizmussal?! Nem, —■ „Ők nem a népszenvedély kitörése ellen harcolnak“ —, hisz’ éppen arra építettek mindig hanem a magyarság ellen, amely itt „befészkelt társaság“ (!), de a galíciaiak persze nem azok. S az a határtalan, becstelen ferdítés, hogy mi vagyunk a munkának, meg a munkásnak az ellenségei, akiknek keresztény tömegéből az igazi munka és az igazi munkásság kikerül. Nem mi dolgozunk, nem mi szántjuk verejtékes munkával ezt a földet, hanem ők, akik naphosszat „üzlet“ után futkosnak és ellepik a tőzsdét; nem mi vagyunk a gyárakban, nem mi vagyunk iparosok, hanem azok a szájas agitátorok, akik örökké izgatnak minden ellen, ami nem ezt, ami istenes, ami őszintén magyar . Hisz* ugye, mi találtuk ki az iskolai „nemi felvilágosítást“, nem ők? Hisz* ugye mi özönöljük el a Steinhardt-mulatókat, meg az ezekhez hasonló erkölcsi kloákákat. Mi vagyunk a sikerek, a valutások, az árdrágítók! így fest az „uszítás“, amelyről beszélnek és írnak, amelyet követnek, példátlan lelkiismeretlenséggel; bízva a kipróbált magyar türelemben és m ostobaságban, amolyan-magus közt jót nevetnek. De ha felébredünk és élni akarunk, ha rázni kezdjük rabbitincseiinket; ha tiltakozunk a vérlázító közgazdasági kiszipolyozásunk ellen, akkor ,usziták vagyunk! Akkor jöttment vagyunk, a magyar, Árpád ezeresztendős hazájában, ahol „élnünk-halnunk Xcclt", a mig övék az egész nagyvilág mindenestől. Mindezt jól jegyezzük meg és okuljunk belőle, mert az ő jelszavuk mindig az volt, hogy: vakulj magyar! Tisztelettel *ay ébredő* 1932 NOVEMBER 18 SZOMBAT iaais^eiaBamarea^wahmemBSBBSBH«*«^ Mz isf törvényjavas A Szózat pénteki számában beszámoltunk arról, hogy a kormány a nemzetgyűlés csütörtöki ülésén tizenöt törvényjavaslatot terjesztett a Ház elé. Ismertettük egyszersmind a benyújtott javaslatok közül a Tudományos Akadémia állami támogatásáról és a szeszadóról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatokat. Mai számunkban ismét két törvényjavaslatot ismertetünk, míg a többi javaslat ismertetését következő számainkban fog sor kerülni. Hl. FilSami feelügyelet sutéi hertiUnaSi a isszfosMó vsStiatalofá A biztosító magánvállalatok állami felügyeletéről és egyes közhitelt kérdések rendezéséről szóló törvényjavaslat szerint a biztosító magánvállalatok állami felügyelet alá kerülnek s fölhatalmazást nyer a pénzügyminisztérium, hogy ezt a felügyeletet rendelettel szabályozza, rendelkezéseket állapítson meg a hatóság szervezetéről és hatásköréről, a biztosító vállalat megalakításának és működésének előfeltételeiről, különösen pedig a biztosítási alapról és a díjtartalékról, a közhatóság által fenntartott biztosító vállalatokról, a biztosítási ügyletekkel foglalkozó különböző jótékony egyesületekről. A rendelkezések a hazánkban működő külföldi biztosító vállalatok itteni fióktelepeire is kiterjednek. A törvényjavaslat a külföldi biztosító vállalatokat arra kötelezi, hogy úgy egész üzletéről, mint belföldi üzletéről külön-külön zárszámadást nyújtson be a felügyelő hatósághoz. Újonnan keletkező vállalatot, vagy az országban eddig még nem működő biztosítási vállalatot csak a felügyelő hatóság előzetes engedélye alapján lehet azután a kereskedelmi cégjegyzékbe bejegyezni. A törvényjavaslat tételenként állapítja meg azt, hogy az engedély iránti kérelmet a hatóság mikor utasíthatja el s e határozat ellen a közigazgatási bírósághoz panaszjogot ad. A törvényjavaslat részletesen szabályozza azt az eljárást, melyet a felügyelő hatóságnak követnie kell abban az esetben, ha valamely ily vállalat válságos helyzetbe jut, vagy ha fizetéseit megszüntette. A törvényjavaslat súlyos büntetéssel sújtja azokat a vállalatokat, melyek a törvényjavaslat és a kiadandó kormányrendelet határozmányai ellen vétenek, sőt egyes esetekben a vállalat igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjainak is megvan a büntetőjogi felelőssége. Felhatalmazást kér a törvényjavaslatban a kormány arra, hogy a részvénytársaságok és szövetkezeik mérlegének készítésére vonatkozólag rendeleti úton tett intézkedéseket fönntarthassa és módosíthassa. Az államkincstár érdekeinek védelmére a törvényjavaslat oly rendelkezéseket is tartalmaz, hogy azon az alapon, hogy valamely magyar adós külföldi hitelezőivel szemben fönnálló tartozását a, kivételes hatalom alapján kibocsátott valamely rendeletre való hivatkozással „fizetés hatályával“ koronaértékben letétbe helyezte, az államkincstár ellen követelést érvényesíteni nem lehet. A törvényjavaslat egyben kiegészíti az 1921. évi XXVI. tc. rendelkezéseit azzal, hogy a magyar államadóssági kamatok iinen támasztott követelését 1925. év végéig bírói uton érvényesíteni nem lehet. Gondoskodni kíván a törvényjavaslat arról, hogy az államkincstárnak a Pénzintézeti Központtal szemben fennálló tartozása fedezetére állami pénztárjegyek legyenek kibocsáthatók és végül a Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége által előterjesztett indokok alapján a háborús segély lefoglalhatásának megengedésével lehetővé kívánja tenni, hogy a kisebb illetményű köszolgálati alakalmazottak a Pénzintézeti Központtól az eddiginél nagyobb mérvű kölcsönt vehessenek föl. TV TS véletet adó A trianoni békeszerződés katonai rendelkezései szükségessé tették ez új véderőtörvény megalkotását, amelynek alapján az általános hadkötelezettség megszűnt és ehelyett önkéntes vállalkozáson alapuló rendszer szerint kell hadseregünket kiépíteni. Ezzel létjogos tiltságát vesztette a hadmentességi díjról szóló törvény, egyidejűleg azonban új adót kellett létesíteni, amellyel azokat kellett megterhelni, akik az új véderőtörvény alapján nem tartoznak a kiegészítésnél tekintetbe jövők létszámába. Ennek az új adónak az előteremtésére szolgál a védelmi adóról ,szóló törvényjavaslat, amelynek főbb rendelkezései a következők: Minden magyar állampolgár férfi, aki életének huszadik évét betölti, az év elejétől védelmi adót köteles fizetni azon évnek végéig, amelyiki életének 31■ évét betölti. A már huszadik öt évüket betöltött magyar állampolgár férfiak 1923. év január elsejétől kezdve kötelesek a védelmi adót fizetni. Nem fizetnek védelmi adót a honvédség, a csendőrség, a rendőrség vámőrség, pénzügyőrség, folyamőrség , az állami erdőőrzés kötelékébe tartozó, fegyverviselésre jogosított egyének, továbbá a vagyontalan, keresetképtelen és közsegélyből élő szegények, a világháború alatt rokkantakká váltak és végül a trianoni békeszerződés következtében nyugállományba helyezett hivatásos katonák és átmeneti viszonyban levő katonai egyének. A védelmi adó két részből áll: alapadóból, mely minden adókötelesnél évenként 500 korona és a pótlékokból, melyet azok kötelesek fizetni, akik jövedelmadót, vagy vagyonadót fizetnek. Ez a pótlék a jövedelem és vagyonadó 10 százaléka. Ha a védelmi adó fizetésére kötelezett maga nem fizet jövedelem, vagy vagyonadót, ellenben olyan közös háztartás tagja, amelynek feje fizet ilyen adót, akkor a pótlék a háztartás feje vagyonadójának, illetőleg jövedelemadójának 5,5 százaléka. Ha a háztartás fejének háztartásához több védelmi adóköteles tartozik, akkor az egy évre kivetett pótlékok összege nem haladhatja meg a jövedelem és vagyonadó 10—10 százalékát. A védelmi adó behajtása iránt a községi elöljáróságok intézkednek , és azt részben a községi közegek és városi adóhivatalok, részben pénzügyigazgatóságok vetik ki. A törvényjavaslat további szakaszaiba foglalt büntető és végrehajtási rendelkezések lényegükben megfelelnek a hadmentességi adótörvény eddig érvényben volt rendelkezéseinek azzal az eltéréssel, hogy a törvény alapjául nem az általános védkötelezettség, hanem a hadseregnek önkéntes vállalkozáson alapuló kiépítése szolgál. Miér! mondott 18 Wirtft R»l!sr? Bécs, november 17. (A Szózat tudósítójánál a telefonjelentése.) Mint Berlinből jelentik: A politikai helyzet még egyáltalában nem tisztult ki és a centrum súlyos nehézségeket támaszt a kibontakozás elé. A centrumnak egy frakciója tegnap ülést tartott, melyen dr. Wirth, a volt kancellár is részt vett és hosszabb beszédben indokolta eddig követett politikáját, amely a párt tagjaiban szemmel láthatólag mély benyomást keltett. Wirth távozásának okai közül mint legfőbb okot a közte és a pénzügyminiszter, dr. Hermes között felmerült ellentétet említette fö. Míg ő ugyanis legalább négyéves moratóriumot követelt Németország számára, hogy az alatt az idő alatt stabilizálhassák a márkát, addig Hermes elfogadva a szociáldemokraták által indítványozott tervet, a Birodalmi Bank aranykészletét kívánja a márka stabilizálására fordítaná távozásával, mondotta Wirth, a birodalomnak a külföld felé való orientációja is megváltozik. Míg az ő kormánya kelet felé tájékozódott a rapallói egyezményben lefektetett elvek alapján, addig az új birodalmi elnök, Cuno nyugat felé való orientálódást keres és elsősorban a franciákkal kíván egyetértést keresni. A centrumpárt semmiesetre sem hajlandó beleegyezni dr. Wirth kijelentései után, hogy pártjának legnagyobb ellensége, dr. Hermes vegye át a külügyminisztérium vezetését, mint az az utóbbi napokban szóba került és legföljebb abba egyezik bele, hogy Hermes a pénzügyi tárcát tartsa meg továbbra is. Valószínű, hogy külügyminiszter a birodalom valamely diplomatája lesz. Cuno korminysiahliisi tervei Berlin, november 17. Cuno a Politisch-Parlamentarische Nachrichten jelentése szerint még a mai nap folyamán megkísérli a kormányalakítást. Az a szándéka, hogy Giesberg birodalmi postaminiszter kivételével, aki egészségi okokból megválik hivatalától, a Wilth-kormány minisztereit átveszi kormányába. Az újjáépítési tárca jelöltje dr. Hilleráing. A szociáldemokraták az üresedésben lévő tárcák közül még egyet követelnek. Müller szociáldemokrata képviselő tegnap Cano előtt határozottan kijelentette, hogy a szociáldemokrata pártra nézve a nagykoalíció ebben a pillanatban elfogadhatatlan.