Szózat, 1922. december (4. évfolyam, 276-299. szám)
1922-12-05 / 279. szám
8 KÖZGAZDASÁG, MEZŐGAZDASÁG I' • I Ti I" I ..... Ilii IMII IIII.M Intenzív tejtermelést és jövedelmező állattenyésztést tanuljunk Dániától Steinecker Ferenc nyilatkozata Dániában tett tanulmányútjáról A Szózat megírta, hogy Steinecker Ferenc műegyetemi tanár, a Tejforgalmi Tanács elnöke Dániába utazott, hogy az ottani tejszövetkezeti mozgalmat és általában az intenzív tejgazdaság rendszerét tanulmányozza. Társaságában voltak a többek között Horánszky Dezső, az Országos Központi Hitelszövetkezet igazgatója, és Tolndy Pál miniszteri tanácsos, mint a földművelésügyi minisztérium megbízottja.. A kiküldöttek vasárnap érkeztek haza tanulmányútjukról is .Steinnecker Ferenc tapasztalatairól hétfőn délelőtt jelentést tett Bod János közélelmezési miniszternek. Steincker Ferenc útjának eredményéről a következőket mondotta a Szózat munkatársának: • A legjobb benyomásokkal és a leghasznosabb tapasztalatokkal hagytuk el Dániát. Jártunk a többek között Kopenhágában, Kjzilkeborgban, Auguszban és megtekintettük aseelandi állattenyésztő egyesülek majorságát, mely egyike a dániai mezőgazdasági minta-intézmények legtökéletesebbjéhek. Amelyre" jártunk, mindenütt élénk tanulmány "tárgyává tettük a vidéki tejszövetkezeteket és a parasztgazdaságokat. Igen érdekelt’: henninistet, Eropenhágábanpéldául e vaj nurkázása, melyet náluunk is meg lehet és meg kell valósítani. A máikázás abból áll, hogy különösen árukivitelre kerülő .Vaj cső-, magifeit állami védőjeggyel látják el, ami azt jelenti, hogy/ e, vaj hántválatlan voltálés tiszta minőséget az állam garantálja. Persze olyan vajhoz, melynek minősége kifogásolható, az állam nem adja oda a márkáját. .t. Igen érdekeltek bennünket a dániai parasztgazdaságok, melyeken a harmincholdas gazdának legalább 30 tehenevan. Dániában például nem azzal jelölik meg a kisbirtok nagyságának fogalmát, mint nálunk, tudniillik, hogy,, ez-Jigtökrös gazda", amaz pedig „titkolda e kisgazda". Dániában azt mondják: ,,dzeflarnimctehenés gazda". Ez a fogalom aztán mindent kifejez. -—•A dániai tejszüvetkezetek üöködéséről ,csak bizonyos elragadtatással lehet beszélni.- Az összes téjszövetkezett .k, szó m a 1800' és kitűöő prodtuktivatásukat jellemzi, hogy a múlt évben vájreportból 200 millió dán koronát vettek, be, ami körülbelül 10 milliárd pistb&ar koronának felel meg. Azt mindenki,’tud.ja,’hogy ta ■ kis Dánia testenszékproduktumaival ugyanolyan az egész Világot elárasztja. ? . ' ■ - * — A dánok tejtermékproduktumái mellett igen figyelemreméltó az angol hússertés ■ tenyésztésük is, mely szintén máris a világhíresség felé törekszik. Egy-egy kisebb gazdának 100—200 darab angol hússertése van, amely igen gyorsan fejlődik és kitűnően jövedelmez. Kívánatos volna, ha, az angol hússertéstenyésztés érdekében nálunk is minden lehetőt elkövetnének az arra illetékesek.—A dániai intenzív szövetkezeti életnek legbiztosabb alapja a mezőgazdasági szakoktatás rendkívül fejlettsége. Amerre jártunk, mindenütt, gyönyörű épületek keltették föl figyelmünket. Mindegyikben mintaszerű népfőiskolák szolgálják a tisztán mezőgazdasági célú szakoktatást. Iv.Koppasságában 4 nagy magán tejvállalat működik mintaszerűen. A tejhamisítás Dániában ismeretlen fogalam, amiben nag része van a nép helyesen és egészségesen ki iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiif!!. rvarrötff&rtiSpó S1ÍSÍV! * F,őfti érni: leveltörházicípő J islSSI X | fejlődött szociális érzékének. Dániában a tejhamisitás kérdését erkölcsi alapon oldották meg és nem jogi alapon, mint nálunk szeretnék. Tanulmányutunk végső konzekvenciáit a következő alapokra szeretném fektetni: a magyar mezőgazdasági rendszert okvetlenül reformálni kell; 2. ki kell fejleszteni a felsőbb szakoktatást; 3. az Alföldön fásítani kell a legelőket; 4. át kell térni az intenzív állattenyésztésre; 5. nagy gondot kell fordítani a tehenészetek kifejlesztésére; 6. az angol hússertés tenyésztését úgy az egyeseknek, mint az államnak minden lehetőséggel elő kell segíteni. Mindenekfölött persze legelső teendő, hogy a háború alatt elhanyagolt és megszűnt tejszövetkezeteket újra életre kell kelteni és ki kell fejleszteni a lehető legtökéletesebb alapokon. Amíg ezt nem tesszük, addig csak félmunkát végzünk. Egyébként Dániában észlelt tapasztalataimról december hónapban a Magyar Társaságban tartandó nyilvános eladáson fogok beszámolni részletesen. Az Ipartest illeték Országos Szövetségének nagygyűlése. Vasárnap délelőtt tartotta az Ipartestületek Országos Szövetsége nagygyűlését a Gólyavárban, amelyen az ország összes ipartestületeinek küldöttségei megjelentek, hogy tiltakozzanak az iparoíjtársadalmat ért sérelmek ellen. A nagygyűlésen megjelentek a nemzetgyűlés tagjai közül is többen, így ott láttuk Eckhardt Tibor, Perlaky György, dr. Usutty Ferenc, Méter Ernő, dr. Horonnay Tivadar nemzetgyűlési képviselőket, a pénzügyminiszter képviseletében pedig dr. Zsigmond Kiúikh. államtitkár jelent meg. A nagygyűlést pálffy Dániel volt nemzetgyűlési képviselő, a szövetség elnöke nyitotta meg és beszédében vázolta a mai napnak jelentőségét, amikor az ország összes iparosai képviseleteik által gyűltek egybe, hogy az iparosságon esett sérelem ellen tiltakozhassanak. Usetty Ferenci nemzetgyűlési képviselő pártja megbízásából bejelentette, hogy nyugodtak lehetnek az iparosok, a betegpénztárnak fizetendő előlegért senkit sem fognak exekváln, és ezt a bejelentést_a népjóléti, miniszter fölhatalmazása alapján teszi. ■ Hangsúlyozta, hogy az iparosok és a kereskedők jogos kívánsága, mellé áll maga és pártja minden törekvésével. Perlaki György képviselő hasonló értelemben szólalt föl s kijelentette hogy az iparosság jogos kívánságait teljesíteni fogják. Homonnay Tivadar" a." Hallerféle nemzetgyűlési párt nevében szintén megígérte támogatását az iparosság számára. A pénzügyminiszter képviselője, dr. Zsigmond Emil h. államtitkár megnyugtatta az egybegyűlteket hogy a pénzügyminiszter teljesen magáévá teszi a kisiparosság kérelmét s azon lesz, hogy a kérdéses adók beszedése miatt a kisiparosságot kellemetlen zaklatások ne érjék. Ezután áttértek a napirend tárgyalására. Farkas Elek a Baross Szövetség igazgatója a betegpénztárnak nyújtandó előleg ügyében tartott előadása során sürgette a munkásbiztosítás reformját, kimutatta, hogy az iparosoktól kívánt előleg méltánytalan és behajthatatlan, tulajdonképpen nem is azt a célt szolgálná, amelyhet el akarnak érni, hanem atankoknak nyújtana nagy jövedelmet. Háromszáz millió korona előleget követelnek az iparosoktól a betegpénztár számára, de ezt az összeget az iparosság a maga erejéből előlegezni nem tudja, és kénytelen lenne a bankokhoz kölcsönért fordulni. Dr. Dobsa László az IPOSz igazgatója a kereseti adótörvénnyel foglalkozott előadásába... Határozati javaslatot terjeszt elő, amely ha a nagygyűlést, azt követeli, hogy az állam közvetlenül hajtsa be a munkásoktól az adót. Eüródy Lajos az asztalosmesterek szövetsége nevében, az úgynevezett repülőtáirósági szabratanácsok gyakorlatát tette szóvá. Határozati javaslatában azt kívánja, hogy a rendes lakó- hellyel és üzlettel bívó iparosokat éskereskedőket ne állítsák a piaci kofákkal együttt a repülő uzsorabíróság elé, hanem vonják felelősségre a rendes büntetőbíróságok, ahol szakértő ülnökök foglalnak helyetátviteli tanácsban. Dr. Dobsa László A forgalmi adónak a blokrendszer, szerint való behajtása, ellen foglalt állást. Kovács József tb. igazgató a felemelt postadíjak és telefondíjak ügyében terjesztette elő határozati javaslatát. A nagygyűlés a határozati javaslatokat egyhangúlag magáévá tette és megbízta az elnökséget, hogy a hétfői napon egy küldöttség élén a határozati javaslatokat a miniszterelnök és a szakminiszterek elé terjessze és kéri a kisiparosság sérelmeinek azonnali orvoslását. A politikai pártok megbízottai szólaltak fel ezután és biztosították az iparosságot, hogy érdekeiknek hathatós szószólóik lesznek a nemzetgyűlésen. Mózer Ernő egységes párti képviselő pártja részéről bejelenti, hogy a párt az osztályérdekek megsemmisítésén dolgozik és megígéri, hogy a maga részéről is azon lesz, hogy a blokrendszert a kormány megszüntesse. Eckhardt Tibor nemzetgyűlési képviselő biztosította az iparosságot a kormány teljes támoogatásáról, mert hiszen a kormány érdeke, hogy az iparostársadalmat törekvésében támogassa. Felszólaltak még a szegedi, pécsi, veszprémi és nyíregyházai ipartestületek megbízottait és az iparosság szervezkedésének szükségességét hangoztatva, kérték a kormány sürgős közbelépését, mielőtt az iparostársadalom lábai alól az idegenek kihoznák a megélhetésnek azt az alapját, amelyben eddig állottak. Ezzel a gyűlés az elnök zárószavával véget ért. A M Máv. fölemelte a podgyászkártérítés összegét.A Máv. igazgatósága azelvesztett személy- és podgyászkártérítési díját kilogrammonként 50 koronáról 1000 koronára emelte. A budapesti birkavásárra 43 darabot hajított föl és minda 43 eladatlanul visszamaradt. Terménytőzsde. A gabonapiacon ma kis forgalom volt, úgy a terménycikkek, mint a kenyérmagvak is a legutóbbi jegyzések alapján keltek el legnagyobbrészt. Eladtak Balaton, boglár, Kaposvár állomásokról rögtöni szállításra 78 kilogramms búzát méter mázsánként 9600 koronájával, míg januári szállításra egy, tétel dunántúli búzát 10.000 koronával kötöttek. Néhány vagon üszkös búza 9150 koronás árban kelt el. Rozsban a forgalom kisebb keretek között mozgott s csupán pestmegyei állomásról kelt el néhányvagon 6400 —6500 koronával. A terménycikkek piacán morzsolt tengeri iránt volt élénkebb érdeklődés és pedig decemberi szállításra 5800, januári szállításra 6300, februárra 6700 koronával kötöttek le több vagon morzsolttengerit. Csöves tengeriben nem volt üzlet. Takarmányárpa kőbányai állomásra szállítva 6500 korona, sörárpa ab Budapest 7100 kor. Kölest 8300—8500 koronával adtak el, alig hajdina zalamegyei állomásról 11,000 koronáért kelt el. Lencse 195 korona volt ,ki Ingram nonként, búza korpa januári szállításra zsákkal együtt 5000 korona. A tőzsdetanács hivatalos árjegyzései a következők: tiszavidéki búza. 0800 9900, dunántúli és pestmegyeibúza 9700 - 9800, rozs 6500—6600, takarmányárpa 6700—6800, sörárpa 7200—7400, köles 8000 -8500, zab 6500—6550, repce 13.800—14.500, korpa 4250—4350 korona. Az államjegyforgalom. November 30-ával 1644.8 millióval emelkedett, amelyet a girokövetelések nagymérvű 1665.9 milliós igénybevétele, a pénztárjegyek beváltására fordított 13 millió, továbbá a kézi zálogkölcsönökre folyósított 46.9 millió idézett elő. Az államnak adott előleg 500 millióval szaporodott, míg az „Egyéb követelések“ 762.7 millióval növekedtek. E kiadások,utcal szemben a kereskedelmi váltók esedékessége révén 868.2 millió államjegy folyt be és a„ .,Egyéb tartozások“ 474.3 millióval emelkedtek. A budapesti vágómarhavásár irányzata lanyha volt. Az árak a legtöbb esetben változatlanok maradtak. Fölkajtatott összesen 841 darab magyar és 600 darab román. Ebből: 24 magyar és tarka ökör, 538 darab magyar és tarka tehén, 60 darab román ökör, 53 darab magyar bika, 9 db magyar bivaly. ^Az árjegyzések: elsőrendű bika 115—200, kivételesen 242^ 250, silányabb 100—110,magyar hízott ökör elsőrendű; 180—200 kivételesen 242—255, másodrendű 130^170, alárendelt minőségű 100—115 tarka hízott ökör elsőrendű 155—200, kivételesen 260—270, másodrendű 110—150, alárendelt minőségű román ökör 180—205, magyar teher, 78—200, kivételesen 280, tarka tehén 80—210 kivételesen 240—300, bivalyo1—125, kivételesen 170—190, növendékmarha 85—95, kicsontozni való marha 70—80. Eladatlan maradt: 57 díjj nagy marha, külföldre vettek 52 darabot* . . . [.ti . Qperaíiáz 7 HsiiaSli 7 Városi 7 Víg V-78 ’ Magier'Ví8 Király gf Belvárosi llh iBiatio Vh Andrássy Va9! Várszínház 7 Renaissance^ Kedd ■Risoletto Új rokon A denűvér ■ Vesatiito ! A l’andor; Kakszkáli 1.. . ’ . [A síró és nevető:, _ ... .... . Gzép Helena |királykisasszony| Iglói diákok Szerda Tossa fPijng ff mód herceg: c A nPvTfJcV* I Baccarat asszony | A bajadói Kékszakáll „ . „ ,, |A síró és nevető| Hamburgi hzep Helena ■jicinilykisasszonyl menyasszony — ' . Csütörtök A' hy fonottak. Cyrano do 3er^erac 'A hűvös vatifácí . .. .4. lipí és fotói ! . * . .. ' . A ysaletto . wereler* A hajad er-Kékszakáll !0 . \r\v . f!4 siró és nevetői _ bzep Helena .királykisasszony! Faua Aki a pofonoké kapja . Péntek. _ .... Úsavargó és '. Jdrälylfcäijy A (iyílik. lány. Kedda Gabler Vra UiävofV» Kuaufea hercege i .’SereDoi !} u 3{ A papos Bold. | Offenbach d |\éli róka |Épi és földi szer.' A bajadér A cazijág ban.-1 Kakuákák 1 Lili hímnő * | A^siró és nevető Kis kadét ^rép.Heléna* királykisasszony , .Iglói diákok Aki a potopokt kapja.' Szombat A kopftúi--Ar igelift«, «pver \ tolonc A zsidóní! \ pabarOi'i ó \ » r.róó /0 A bajader t Aéis-^kár! i. A síró és nevető ' „ ..... bzQp Heléna ikirálykisasszony J . Fei°fr . .Aki a pohosa Vasárnap Bajazzók. C'or- Y ' ' péna Tanner J. bsi U.Urokon briglfl •Ratisza bevroge V iooji kis tbrd'o 6 Ha torj a tói,' v A cíibitó és mérföldi szer. X baischor A buta emberi Kékazakáll Lili bárónő 1 fikró és nevető | A Lamb. meny. Szép Heléna |királykisasszonyi Petőfi AnN -ra posódott 1923 DECEMBERI KEDD