Szózat, 1923. február (5. évfolyam, 25-47. szám)

1923-02-25 / 45. szám

1923 FEBRUÁR 25 VASÁRNAP­ I MEZŐGAZDASÁG A cukorrépa ára nincs arányban a cukor árával Írta: Dr. Gesztalyi Nagy László A gazdaközönség öntudata az utóbbi idő­ben mind erőteljesebben bontakozott ki. Fo­kozza ezt a tudatot a mezőgazdasági kama­ráknak folytonos agitációja, amelyek min­den fontos, a mezőgazdaság egyetemét ér­deklő kérdésben egységes és erélyes állásfog­lalásra igyekeznek bírni a termelő gazdakö­­zönséget, így történt ez a cukorrépa termelés kérdésében is.­­A mezőgazdasági kamarák alég az ősz folyamán megkezdték a maguk kebelében a cukorrépa termelési szerződések és, az ezzel összefüggő kérdések tárgyalását. A­­gazdák kívánságait az egyes kamarák kö­zölték az illetékes cukorgyárak vezetőségével, ezek azonban csak egyöntetűen voltak haj­landók eljárni. Közben megalakult a Cukor­­répatermelők Országos­ Szövetsége,­ amely a­ legkiválóbb cukorrépa termelőkből egy szű­­kebb körű végrehajtóbizottságot választott, amely elkészítette azt tervezetet, amelyet a­­­Cukorgyárosok elé terjesztet­ek. A cél az volt, hog­y még a vetési időszak előtt­ létesüljön megállapodás a­­ gyárosokkal a cukorrépa árát illetőleg. A gazdákat az a szempont ve­­z­ette, hogy a cukorrépa átvételi ára nincsen arányban a cukor árával, aminek egyik oka. A­z, hogy a" cukorgyárosok" erős kartell­jei egy kampány alatt többször is kierőszakolja a cukor árának felemelését, nag­y cukorrépa­ termelőket a tél folyamain megkötött szerző­dés köti az egész termelési idényre,, holott közben a termelés­ viteléhez szükséges cikkek árai szintén rohamosan emelkednek. Ezen­felül sok olyan pontja volt­ a szerződésnek, amelyek ma már­ fenn nem tarthatók. Vagyis a cukorrépa termelők egy, a mai viszonykhoz teljesen illő, a mai gazdasági helyzetnek megfelelő tervezetet készítettek elő.­­ Nem mulaszthatjuk el ez alkalommal is. A gazdak­özön­ség figyelm­ét a cukorgyárosok vílá­gátartására felhívni. Ők ezúttal is arra számítanak, hogy erősen megszervezett kisz­­tériukkal szemben a gazdaközönség nem fog megfelelő erővel — a múlt tapasztalatai sze­rint­— fellépni és éppen azért nyugodtan szá­­mítanak tíz egyes cukor­répa termelő gazdák további termelésére. Ennek azonban végé­nek kell lenni. Ha most nem áll sarkára a cukorrépaterm­elő gazdai közönség és nem­ igyekszik álláspontját keresztül erőszakolni, akkor hosszú időre ismételten kiszolgál­tatja magát a cukorgyárosok önkényének. A mezőgazdasági kamarák résen lesz­nek az esetleges egyes termelőkkel kötendő szerződéseknél és meg fogják védeni a gaz­dák érdekeit.­­ Nem változott a búza ára. A termény tőzs­dén tartott irányzat mellett ma kis for­gialom volt úgy­­kenyér­magvakban, mint terménycik­­kekben. Eladtak Nagykanizsáról 13.500 koroná­val, Balmazújvárosról 13.500 koronával, rögtöni szállításra 76—78 kilogrammos fajsúlyú búzát, míg­­budapesti paritásban 13.550 (13.600) koroná­val kötöttek le több tételt. Rozs 8350 -8500 kor. volt métermázsánként budapesti paritásban. A termény­cikkek piacán eladtak pestvidéki és dunántúli állomásokról szokván­yminőségű zabot 8200—8300 koronával méterm­ázsánként, takarmányár­pában nem volt üzlet, sörárpa Vácról 8600, Szolnokról 8500 koronával kötöttek. Horzsolt tengerit rögtöni szállításra nem vásá­roltak: március végére 9700 és május végére Békéscsabáról 11.400 koronával kötöttek több vagont. — A tőzsdetanács által megállapított hivatalos árfolyamok a következők: Búza 76 kg.-os tiszavidéki 13.30­0—500, egyéb 13.000 400, Skg.-os tiszavidéki 13.500—700, egyéb 13.400— 100, rozs 8400—590, takarmányárpa 8500—700, ,­or árpa 8800—9200, zab 84000—600, tengeri 8100. Veszélyben a magyar hagymatermés. A magyar hagymatermelők, kereskedők és expor­tőrök már hónapokkal ezelőtt sürgették a hagymakivitel megadását. A kiviteli engedé­lyek késedelmes elintézése eredményezte azután azt, hogy egyrészt a külföldi hagyma­piacokat ellepték más országok hagymái, másrészt a ma­gas kiviteli illeték folytán a magyar hagyma nem volt versenyképes a­ külföldi piacokon. A kormány —­látva a veszedelmet —, a kiviteli illeték elengedésével remélte az exportot fokoz­ni. Ez az intézkedés azonban már oly későn jött, hogy ma mintegy ezer vagon hagyma feleslege ■van az országnak, így a magyarországi hagyma értékesítése teljesen csőd előtt áll. A közélelmezési és kiviteli politika késedel­messége folytán most sok ezer termelő kis exisztencia szenved, akiknek esetleg egész évi munkájuk megy veszendőbe hagymatermésük megsemmisülésével. A helyzeten valamelyest csak az változtatna, ha a kormány a legrövi­debb idő alatt hagymaszárító berendezéseket létesítv M-31 magyar cukor Romániában. Most, amikor a tetőpontját érte el az a harc, amely a­ cukor­répa termelő gazdák és a cukorgyárosok kö­zött kezdődött, szokatlanul hangzik az Erdélyi Barázda február 15 iki számában megjelent következő hír: „a magyarországi cukorgyárak ez évi termelése, várakozáson felül eredmény­nyel fog végződni. A várt ,5 ezer vagon helyett 7200 vagon cukrot állítanak elő a magyar cukor­gyárak. A belfogyasztás szükségletét 1 ezer vagonnal fedezni lehet­, tehát kb. 3­ ezer vagon cukrot lehet exportálni“. Ez a hír nagy megle­petés reánk nézve, ammikor a cukorgyárak állan­dóan panaszkodnak a cukorrépa termelés csök­kenéséről. Sajtgyártás Olaszországban. Az Il Popolo iT Italia legújabb kimutatása szerint Olaszor­szágban 1 6509 sajtgyár van, amelyek évente át­lag 17,659.000­0 toj tejet dolgoznak fel. A sajt­­gyárak évi bevétele é­venként egy milliárd és 765 ezer líra. A sajtgyártás melléktermékeivel Itáliában sertéseket hizlalnak. Svájc is megszorítja a borbevitelt. A svájci kormány rendeletet bocsátott ki, amely fel­­törli • bortermelés védelme szempontjából ,külö­nösen • a­ gyenge valutájú országokból szár­mazó természetes boroknak hordókban való behozatalát korlátozza.­­Az ezidőszerint bevitt borok literje a svájci határon,28— 40 centimébe kerül, mely­ ár, a svájci termés árát is­­­befolyá­solja. Megszüntették a gyapottmonopólium­ot Oroszországban, mert az orosz gyapotterme­lés nem fedezi az ország szükségletét. Az oroszorszá­gi gyapotközpont már eddig is nagy­mennyiségű amerikai, gyapotot kötött le. Mezőgazdasági iparunk fejlesztésének irány­­elveiről tart előadást dr. Sigmond Elek von­- egyetemi­ ny. r. tanár az Országos Széchenyi szövetségben február hó 26-án, hétfőn d. u. fél korakor. Az előadáson vendégek is részt veh­­et­­nek. Felemelték Lengyelországban a borvámot. Lengyelországban a bornak a vámját­ majdnem­­ kétszeresére emelték, ugyanilyen mértékben ■méltók a szőlő vámját. Eddig­ a bor vámja LOD tgtóként 96.000 lengyel márka volt, most 180.900. szőlő vámját kg-kénti 129 lengyel márkáról .'25 piárkára öntelték. Budapesti fiszt- és sartóúr'étet­a 'u ■■ 72-174, búzaliszt IIO-ás 172—174, 0-ás 168—170, bes 162—164, 6-os 158-160, 7 és feles 129—122, szakárpa 52—53, 75 százalékos rozsliszt 114— db' K bg.-ként vidéki nagymalomból zsákkal együtt. A budapesti gabonaforgalom február 23-án a következő volt: A) Vasúti tal­p'-»" Vesti rendeltetéssel, illetve feladással: Búza ér­­iflizett .1816; rozs érkezett 740, árpa érkezett 3008,­­szállittat­ott 300; zab érkezett 1018, elszállitta­tott 150; termel­ érkezett 1559, elszállitta­­tott 270, liszt érkezett 1169, elszállít­tga­tott 1550, korpa elszállittatott 350. C) Hajó tranzitforga­lom budapesti rendeltetéssel, illetve feladással- Tengeri elszállíttatott 300 métermázsa. ' Budapesti takarmányv "nál 1­0' szekéren 1859 métermázsa. Szűkös kínálat mel­lett a vevők száma rendes. Élénk kereslet mel­lett az árak a vásár folyamán emelkedtek Árak métermázsánként: rétiszéna á­ra 4250— 5000, Ha 3250—5000, lucernaszéna 5000—5500 zabosbükköny.‘”.és: ' ,,2­4 1600, takarmányrépa 800—1125, alomszalma 2600—3100, zsupszalma 3200, kévenként 120—140 I szalmaszecska 8400 K. . A bécsi tern?'-!»j'türsai* '•« hivató ,k­­­.-o-,­­sek kg.-ként egyéb megjelölés híján osztrák koronában: ih/sa»belföldi 4000—4100, rozs bel- i földi 3600—3700, cseh 160- 175 cK, sör árpa bel-­­ földi 2900—3100, felvidéki 3150—3400, takar­mány árpa 2300—2500, tengeri román 2900—3100, ej tengeri 2600—2700, szárított tengeri 2800-­­ 2300, zab román 2400—2600, rizs olasz 7400—­­ 7600, btrr­­-i­­ -Magyar 14—15.000, fehér bab magyar 3500—3600, román 3200—3400, borsó hámozott 8800—11.000,­­ vetőborsó, nagyszemü 7000—8000, aprószemü 559BM5000, lencse nagyszemü román 15.’8ffttó­ 16.500, burgonya belföldi 450—650, felvidéki 460—520­, vöröshagyma­­ belföldi 1200—1400, makói vagy olasz 2100—2500, dió belföldi 6500— '•500, román 7000—8000, széna belföldi préselt 2700—2850, magyar 2300—2350, szalma 1750—1800 (valamennyi nyerstakarmány feladóállomás­­ról.­.­­ .. 1 A berlini t»rT.'.é-iyt«‚‘ • ‹. •‚ ■ i kívül csendes volt.­A vidék kínálata teljesen lélesítéktelen maradt, a kisgazdák egyáltalán nem hajlandók árujuktól megválni. Búzában a malmok továbbra is erős tartózkodást tanu­­s­sítanak. Rozsban a fedezési vásárlások a teg­­­­napi árakat érvényben tartották. Tengeriben­­ Hamburgból nagyobb e­zete­­ket kínáltak el­adásra. Egyéb terményei­nkekben említésre­­méltó változások nem fordultak elő. Hivatalos jegyzése ' Búza 940—960, rozs 820—840, árpa tavaszi uj 820—810, zab márki 760—780, pomerániai 720— 740, tengeri mix. loko Berlin 940—960, búzaliszt 1250—1450* rozsliszt 1200—1350, búza korpa’ 530— 560, rozskorpa 600—320,­­ repce 1800—2000, Budapest?­sm-' A «" • vásár. Felhajtás 400 sertés, melyekből 212, ma­radt eladatlan. Árak: zsirsertés öreg fa 620— 640,, fiatal nehéz 670—690, közép 640—680, könnyű 500'—64*1’ ’K. Vidékre élve elszállittatott 4 da­rab. ... . v ' Budapesti Sisvásár 8,a • 450—580, hátulja 500—620, eleje, 400­-560, Ha egészben '300—400, hátulja 340—400, eleje 250— 320, növendékmarha­ja egészben 160—470, borjú 200—720, Zsigér 260—270, faggyú 250-7440, csont 30—100, marhalés 850—1100, orr és köröm 120— 240, láb 4 darab 200—690, pacal egészben 230— 460, kr­.-ként ' ■ vásári forgalom: Nagymarha: készlet 52, el­­adás 26, nő in! _ ..s börjukészlet 21, eladás 11. Irányzat, lanyha. 11 »SW..o was®»«.»...« ISfc-z áruház, 1¥, Károly-körút 24. sz. Az összes tavaszi újdonságok már beérkeztek. Meglepő nagy választék angol férfi divatszövetekben, ragián- és felöltőkelmékben, legújabb női divatkelmékben, köpeny velúrokban, coverkotban Hői szövet-osztály: Pongyola- és bronzkelmék. .... sí 7 K Sms divatkelm­ék . ....... 99? K 0v5lasz(sí8) gyapju-sol­ichot... 1795 K l/SiKQS SZÖYfillitívBSágok.........1775 K 140 cm. széles kockás divatkelme 2578 K 130 cm.sz.tiszta gyapjú kosztümkelme 2575 K Goverco 140 cm. sz. tiszta gyapjú katiát és kosztümre alkalmas 4875 K Férfiszövet-osztály: Homszpön-tajdonság 140 cm. széles 2575 K Anool tromszpon 140 cm. széles 4950,5950 K Tavaszi öltönykelme tiszta gyapjú divatmintákban 140 cm. szálas 4375 K gifosó-osztály: Duplaszéles grenadinok világos divarszinekben ........ 557 K Mintázott schweizi grenadinok . . 795 K Mintás bársonyok occasio árban ............ 1817 K Vászon-osztály: Kerengpászon ......... 495 K Lepedővászon 156 cm. széles .. 1537 K Nadrágköpper..................... 895 K Batisztschiffen 947K Angol batisztok legfinomabb minőség........... teso K Törülközők ........... 495 K

Next