Szózat, 1923. április (5. évfolyam, 74-97. szám)

1923-04-10 / 80. szám

1923 ÁPRILIS 10 KEDD Emlékezzünk! Ma négy éve, hogy a sárospataki „ellenforradalmárok“ közül újból áldozatául esett egy fiatal magyar gazdaember a vörös hóhérok vérszomjának. Riskó István a Sátoraljaújhelyen megtartott párperces törvénykezési eljárás eredménye gyanánt a Kossuth-szobor előtt felállított akasztófán szenvedte el becstelen kezektől azt a halált, mely csak a legembertelenebb bűnökért és csak a legaljasabb bűnösöknek jár ki. Az ő bűne az volt, hogy férfiasan feszítette szembe mellét a vörös zsidó uralomnak. A gaz terrorral megfélemlített és otromba jelszavakkal elkábított tömeg, mely kész eszközévé sülyedt az idegen fajtához tartozó hatalmasságoknak, magára hagyta őt: el kellett buknia. Ártatlanul elomló vére a legszörnyűbb megtorlást követeli gaz gyilkosaira, akik közül a legnagyobb bűnöst eleddig még nem érte el az igazságszolgáltatás keze. Mi természetesebb, mint hogy a „vádbiztos“, aki különben fiatalkorú zsidókölyök volt, ma kívül az országon a többi emigránsok között élheti életét és onnan lesi az idők jobbrafordulását. Emlékezzünk! — Meghalt Kinsky Nóra grófnő. Egy kis sziléziai faluból gyászos halálhírt hozott a posta. Gróf Wiezek Ferencné, Kinsky Nóra grófnő a sziléziai Poruba községbe március huszonhatodikán elhunyt. A fiatal grófnő, akinek váratlan halálhíre könnyet lop minden orosz rabságot járt magyar ember szemébe, a hadifogságban szenvedőknek valóságos őrangyala volt. Mint a Vöröskereszt Egylet kiküldöttje, végigjárta az oroszországi hadifogolytáborokat , minden csüggedő számára volt egy-egy vigasztaló szava. Őrhelyét a kommün alatt sem hagyta el. Mint egyszerű betegápolónő enyhítette idegenben élő véreink szenvedéseit, s mivel az oroszok kémet láttak benne, sok üldöztetésben volt része. — Megkoszorúzzák gróf Széchenyi István sírját. Sopronból jelentik. A soproni napilapok cikkekben emlékeznek meg gróf Széchenyi István halálának hatvanharmadik évfordulójáról. Kedden, április tizedikén, a temetés évfordulóján koszorút helyeznek a cenki sírra. — Az egyetemi ifjúság gazdasági szervezkedése. A mit?Magyar egyetemi ifjúság életerős gazdasági szervezete, a Keresztény Főiskolai Hallgatók Centrum Fogyasztási Szövetkezete április hetedikén tartotta meg harmadik rendes közgyűlését. A gyűlés, melyen dr. Szily Kálmán egyetemi tanár, Bornemissza Géza, a Centrum igazgatója, Kiss Vilmos, a Hangya igazgatója és Csurgó József mondottak lelkes beszédeket, illetve beszámolókat, sikeres képet nyújtott arról a gazdasági szervezkedésről, melyet derék egyetemi ifjúságnak folytat. A jelentésekből megtudtuk, hogy ifjúság úri divat üzemet, cipőüzemet és kalapüzemet tart Tai, s nemsokára már nyomdával és varróműhellyel is szaporítáni üzemei számát. A diákság szövet-, kezete ezenkívül Budapesten öt főüzletet, vidéken pedig három fiókraktárat tart fenn. Az üzemek és üzletek fault évi összforgalma meghaladja a százhúsz millió koronát. A beszámolók hálával említették meg az OKIK-t, mely kedvező feltételű kölcsönökkel és a Hangyát, mely jelentős árukészlettel segítette elő ifjúságunk dicséretes törekvését. — Nem eresztenek be zsidó hallgatókat az oláh egyetemekre. Bukarestből jelentik: Az összes oláh egyetemek és főiskolák hallgatói Bukarestben együttes gyűlést tartottak, s me-lyen elhatározták, hogy a zsidó hallontóket az egyetemekre mindaddig nem eresztik be, min a kormány a numerus clausust el nem rendeli. A zsidó hallgagók a rendőrségtől és a katonaságtól kértek védelmet. — Tea a svájci gyermeknyaraltatási akció vezetőjének tiszteletére, budapesti református egyház a Lorántffy Lzsnzeánna Egyesület és a Református Nőegylet teaeszére rendezett IrletKároly zürichi református lelkész tiszteletére. Irlet Károly, a svájci gyermeknyaraltatási akció lelkes szervezője tette lehetővé sok ezer magyar gyermek, fejletedre való különbség nélkül svájci nyaraltatását. Az ünnepélyen résztvett, a protestáns társadalom számos tagja Ravasz László református püspök magasszárnyalású beszédben üdvözölte magyar, majd német nyelven a puritán kis apostoli munkát végző Irlet Károlyt. Kovács J. István bibliai magyarázattal csalt könnyeket a hallgatóság szemébe. A műsor számai között szerepelt Missner Aranka operaházi művésznő. Grill, Lola, a kiváló szavalóművésznő, "Molnár Imre, a magyar dalnak legkiválóbb regőse és Beriny János zongoraművész eldrdált?.. Az I .énikszámokat Béla kísérte ro-vorop s TMmmeknek’ése fejezte be a lélekemelő finnen égőt, amely fohászt a szeretettel qs vsrít:- Tileb Kir| ‘:— Vérrel... Murinoviek Jenő főkapitány , ma a főváros közigazgatási bizottságában bejelentette, hogy a rendőrség veeztői intézkedtek a destruktív sajtótermékeknek a rendőrség hivatalos helyiségeiből való kitessékelése érdekében. Egyetlen szó, egyetlen hang tör fel csak belőlünk e hír hallatára: „Végre!“ Végre, annyi idők után rájöttek a rendőrség vezetői arra, hogy az „Az Est“ és társlapjai, amelyek oly megindult könnyzáporral mosogatták, vigasztalták Kun Bélának fájdalmas kék foltjait, amiket az egészséges erkölcsi érzékű, kemény magyar öklű rendőzegények felháborodása bélyegzett rája, még most is ugyanazokat a könnyeket sírja — és jaj annak, akit a könnyek fertőző mérge megmar. Az utóbbi időben nagyon féltettük rendőrségünket, mert Esték duzzadt könnyzacskójából túl sokszor hullott rája védelmet siró zápor. Most végre végre megérezték a Lánchíddal szemiben is, hogy az Esték könnyei, sorvasztó méreg, amely lankadtra puhítja a kart, melynek ütni kel, ha rá kerül a sor azokat, akikért ma Klein Árminnak csak burkolt, de annál őszintébb fájdalomból sarjadzó könnyei vannak. — Jolanda hercegnő esküvője. Rómából jelentik. A lapok részleteket közölnek az olasz királyi család legidősebb leányának, Jolandának gróf Calvi de Bergeloval történt esküvőjéről. Az esküvői menet a királyi szülők lakosztályából indult el. A polgári esküvőt a nagykövetek fogadótermében tartották. A menyasszonyt a király vezette a zsúfolásig megtelt terembe, ahol Mussolini miniszterelnök a kormány élén faseista öltözetben jelent meg. Az egyházi szertartást a Paolini-kápolnában Monsignore Beccaria végezte. Jolanda hercegnő esküvője alkalmából több mint kétezer cseresznye-, orchidea- és narancsvirágokkal teli kosarat kapott ajándékba. A király az esküvő alkalmából általános amnesztiát adott, de ebben nem részesülhettek azok, akiket szökés vagy árulás miatt ítéltek el. * yj&r J&r írer j&r ysr z^r yvr twyr te Ha nemzeteket egyes személyekkel V t hasonlítunk össze, akkor a nemzetiség . te nem egyéb, mint rokonok közti szeretet, y V barátság s a familiabeli becsület fenn- , A tartását eszközlő ébredség; ha pedig méyíé lyebben tekintjük, akkor az emberi lény í fa minden ereibe s lelke legbelsőbb rejtő . kibe szőtt természeti tulajdon, melyet az önbecs megsemmisedése nélkül szinte oly A te lehetetlen kiirtani, mint bizonyos, hogy '■}s a szív kiszakittatása után világunkon te többé élni nem lehet. Fi . Gróf Széchenyi István. te Asií A<sr A>t£. SKC. Ma: A>S£ — Kiütéses tifuszmegbetegedés a főkapitányságon. Hétfőn éjjel a fertőtlenítő intézet emberei megjelentek a főkapitányság épületében és a II. emelet 211. számú helység három szobáját fertőtlenítették. Ez a három szoba a Pettendy-detektívcsoport hivatalos helyisége, amelynek fertőtlenítése azért vált szükségessé, mert a csoport Vadász Antal nevű tagja kiütéses tífuszban megbetegedett. A detektív állapota rendkívül súlyos, tegnap lett rosszul a hivatalában, a rendőrorvos vizsgálta meg és éppen ezért hétfőn éjjel a rendőrorvos hivatali helyiségeit is dezinaciálták. Az oláhok betiltották a szerzetesrendek működését. Az oláh kamara és szenátus a kormány részéről beterjesztett, törvényjavaslatot fogadtak el, amely Románia területén letelepedett valamennyi egyházi rend működését betiltja, a görög keleti és görög katolikus felekezetiek kivételével. Az ellenzék egy részén kívül a nemzeti kisebbségek képviselői a törvényjavaslat ellen szavaztak. A törvény a bencések, minoriták, piaristák és irgalmatok rendházait sújtja, amelyek pedig, amióta Romániában kereszténység van, áldásos tevékenységet fejtettek ki. — Házasság. Szőke Gyula, a Magyar Távirati Iroda szegedi fiókjának segédszerkesztője vasárnap eljegyezte Török Etelkát, Török József szegedi földbirtokos leányát. — Kép az utcáról. Hitközségi elnököt temetnek. Kivonult a rendőrség teljes díszben, hogy minden rendzavarást megakadályozzon. — Tessék fölmenni a járdára — kiált a rendőr egy kélemandlis vidéki magyarra. — Hát aztán már mér’? — kérdi sértődötten a magyar. — Nem látja? — szól a rendőr odaintve a díszes temetés felé. — Magyarország legelső zsidóját temetik. — Bár temetnék már ilyen díszesen az utolsót, — mondja busán a magyar, felballagva a járdára. — Ubi bene, ibi patria. Prágából jelentik: Vasárnap Prágába érkeztek a bécsi zsidó főiskolai hallgatók kiküldöttei és a közoktatásügyi minisztériumban kérték, tegyék lehetővé a bécsi főiskolák zsidó hallgatói egy részének, hogy tanulmányaikat reh fői ’--dékon enhttaP'fr 'Mí, mert s bérei ' ”f - - •’ kodé autoreftáts irányzat miatt mmn tanút* — Idill a főváros közgyűlésén. Annak, hogy a főváros közgyűlése a nagy haranggal, dobbal, síppal reklámozott Borovitz-féle álbizalmi indítvánnyal szemben Csilléry András javaslatát egyhangúan fogadta el, érdekes és jellemző erővel világító háttere van. Az ellenzék ugyanis csúfos kudarca láttán egy szálig megszökött a végső szavazás elől, de ezt a visszavonulást természetesen nem szemérmes szégyenkezés, hanem egy sokkal drasztikusabban megnyilatkozó körülmény siettette. Ugyanis még a névszerinti szavazás alatt megjelent a kormánybizalmat játszó városházi demokratacsintalanok között legfőbb politikai lelkismeretük, zord Rassay atya személyében. Nagy jön a megszeppenés a ferdén villogó szemrehányás megjelenésekor s ez a megszeppents dermedt rémületté fogyott, midőn a lelkiismeret vésztjósló nyugalommal ezt kérdezte: — Ki csinálta ezt a marhaságot? A fő játékkitaláló Marrell-gyerek dadogva mutatott a Horovitzra, aki viszont szepegve erősített®, hogy őt csak beugratták... A vége persze nagy hadd el-hadd lett, a gyerekek sietve oldalogtak el a szirózsa minden irányába, csak egy bátor szaladó kiáltott vissza csúfolózva Raskay-papa felé: — Ne hencegjen! Már maga is megbukott taktikából! — Egymás közt. Weisz és Grün beszélget a kávéházban: — Nézze Weisz, csináljon nekem egy szívességet ? ? — Jelentsen föl engem a rendőrségen, hogy százmillióval nem tudok elszámolni. — Megbolondult? Azt akarja, hogy becsukják? Azt hiszi, olyan jó a rendőrségen?. — Nézze Weisz, maga nem egy okos ember. Háromszázmillió korona kosztpénz és részvény , van rábízva a bizományi üzletemre. Maga följelent, betesznek az újságba, engem letartóztatnak és másnap az összes hitelezőim és megbízóim kiegyeznek ötven százalékra. A rendőrségről elbocsátanak, kerestem az üzleten százötvenmilliót és maga kap tőlem két százalék. Was?... — A közkórházi orvosok elmaradt segélye. Igen tisztelt Szerkesztő Úr! Látszólag nem nagy jelentőségű ügyet hozunk e levél keretében a nyilvánosság elé, mégis mivel pár száz intelligens embernek jóformán létkérdéséről van szó, szükségesnek tartjuk a figyelmet felhívni azokra a visszás állapotokra, amelyek a közkórházi orvosi személyzet javadalmazása körül fennállanak. Ezek a, nagyobbára fiatalemberek, akiket napi foglalkozásuk akkora munkával terhel, hogy semmiféle mellékjövedelem után nem járhatnak (mert kórházi beosztásukkal együttjáró esetleges magánjövedelmek ma már legnagyobbrészt csak legendaszámba mennek, anyagilag egészen különös módon dotáltatnak. Legkevesbben tudják azt, hogy egy-egy ilyen orvos, akik között a háború a veszteség következtében tekintélyes számmal vannak idősebb és hosszú orvosi gyakorlattal bíró emberek is, azonkívül, hogy lakást és teljes ellátást élveznek, havonként összesen 6000, mondd és hold hatezer korona készpénzfizetést élveznek. Ennek alapján éppen egy esztendei szolgálat kell ahhoz, hogy egy öltözet ruhát csináltathassanak maguknak, de csak abban az esetben, ha évközben egy krajcárt sora költenének el fizetésükből. Ma azonban az a helyzet, hogy ez a fizetés az igények abszolút lefokozása mellett is, alig elegendő valamire. Emellett még se hite, se hamva a márciusi rendkívüli segélynek, amelyet az egyéb közszolgálati alkalmazottak már rég el is költöttek, éppen így a kedvezményes ruhaszövetet és cipőt is csak ígéret formájában mondhatják az orvosok magukénak, ígéret formájában, mely Isten tudja mikor kerül beváltásra. Érdemesnek tartjuk még megjegyezni, hogy az összes rendkívüli segélyeknek amúgy is csak ötven százalékát kapják az orvosok, hivatkozással az általuk élvezett természetbeni jövedelmekre. Nem akarunk mi felelőssé tenni senkit, nem kívánjuk, hogy ebből a panaszból bárkire is hátrány háramozék, egyedül azt szeretnék, h hogy ha már helyzetünkön javítani nem lehet, legalább a kijáró és — azt hisszük — megérdemelt illetményeinket folyósítsák. Eddigi kéréseink, melyek a visszás állapotok javítására irányultak, még csak feleletet sem nyertük az illetékesek részéről. Azt hisszük azonban, hogy az a pár száz intelligens fiatalember, akiknek nejében a fentieket elmondottuk, megérdemel legalább annyit, hogy de már különösebb jóindulatra nem is tarthat számot, legalább ne kezeljék ügyeiket határozott rosszakarattal azok, akik azokat intézni hivatottak. Soraink közzétételéért hálás köszönettel: több kórházi masadorvos. — Aldltottak három zsidó sajtóterméket. A kertieké. (Ifilmi miniszter mtvelvonta a postai szállítás sorzit Jászt Oszkár „Magyar Kálvária, magyar feltámadás“ eimű könyve Münchenben .Magyariens Schuld. Ungarns Stihne Leint alatt mostjelent németnyelvű átdolgozásától, továbbá Biró Lajosnak Bécsben „A zsidók uja~ címen megjelent könyvétől. x Arany-, ezüst, és platinabeváltás IV„ Vármegye-utca 7. Pénztári órák 9—5-ig. * Sa rt entek^ben! Ha használt férfiruháil ' . l’er- '' or*-» ’’L. Uterj li h. (»Iun. Ute a.„a nottenberget, .(Urály-utca 40. Teré' ' t — t 1849. Az igaszegi fényes győzelem után Görgey megbízta Aulichot a Pestre szorult ellenséges hadak szemmeltartásával, maga pedig Komárom felszabadítására indult. Az osztrákok, Götz tábornok parancsnoksága alatt, Vácnál útját akarták állani a magyar seregnek. És kevesen múlt, hogy Klapka valamennyiüket a Dunába nem szorította. Az ütközet folyamán, amely ismét a honvéd fegyvereket koszorúzta meg, Götz tábornok súlyos sebesülten fogságba esett, de már alig élt néhány órát. Görgey nagy katonai pompával temettette.