Szózat, 1923. július (5. évfolyam, 146-171. szám)
1923-07-01 / 146. szám
TsOTrams i r A&XRNXK I Megnyílt a Földtani Intézet Múzeuma A Földtani Intézet öt évi szenetelés után végre ismét megnyílt. A magyar geológusok 6z évi munkáját és Semsey Andornak ma felbecsülhetetlen milliókat érő ajándékait Darányi Ignác akkori földmivelésügyi miniszter helyezte el a Stefánia-úti díszes palotába s 15 éven át a kir. Földtani Intézet múzeuma dísze és büszkesége volt a magyar tudományosságnak. A Forradalom és a kommunizmus alatt ez a múzeum is áldozatul esett, annak az ideológiának, hogy ami régi, az jó nem lehet, tehát le kell rombolni, hogy az új korszellemnek megfelelően újat kelljen építeni. A rombolás megtörtént, de az építés nem. A Földtani Intézet szűkös dotációja miatt a Múzeumot fűteni sem lehetett s így évenként csak pár enyhébb tavaszi hónapban foglalkozhattak az intézeti geológusok a múzeum rendezésével. A múzeum felállításában most is nagyjában a régi beosztást, tartották meg, de különösen a gyakorlati és ismeretterjesztő részben több új gyűjteményt rendeztek be. A múzeum Stefánia-úti frontján a hazai ősgerincesek gyüteményébe léptünk, ahol középen azonnal szembeötlik a zalaegerszegi hatalmas maimatitcsontváz, tőle balra a 6,5 m. hosszú cethal csontváza, amit a soproni megyei Borbolyán találtak, jobbra a barlangi medve és az egykor Magyarországon élt hiéna csontváza. A szekrényekben a mastodinok, rinocerosok, oroszlánok maradványai, a disznóknak, lovaknak és más gerincesek őseinek csontmaradványai vannak elhelyezve, amelyek Magyarország területén egykor éltek. A múzeumnak a víztorony felőli és a régi lóversenytér felőli szárnyán a kőzeteknek és őslényeknek a különböző geológiai korok szerint való felállítása következik hegységek szerint csoportosítva. Különösen érdekesen tanulságos e részen a szekrények felett levő vitrinákkal igen ízlésesen felállított terminológiai hírszáméira. A Szabó József utcai szárny kizárólag a gyakorlati irányú gyűjteményeket foglalja magában. it Van a páratlanul gazdag bányageológiai gyűjtemény is. Külön gyűjtemény mutatja be a magyarországi mezőgazdaságra annyira fontos talajtípusokat a talajjavításhoz szükséges ásványi anyagokat, a műtrágyák ásványi anyagait, az építőköveket, a hazai anyagokat olvadási fokuk szerint csoportosítva, a festékföldeket, a díszítő- és ékköveket, a köszörüsre és csiszolásra szolgáló kőzetekéit, stb. Külön gyűjteményben vannak csoportosítva az iparban fölhasználható ásványok és kőzetek, minden egyes fajtájánál részletesen felsorolva, hogy minő célra használják fel. A földtani múzeum megkopott ruhában bár, de tartalommal megerősödve, hivatva lesz a magyar kultúrát az idegeneknek bemutatni, a hazai tanulni vágyó közönség, különösen pedig iskolai és főiskolai hallgatóságunk Hasznos ismereteket meríthetnek belőle, a gyakorlati tér a működő szakemberek, iparosok, gyárosok pedig a gazdag gyüjeményben a szükséges ásványi nyersanyagok előfordulásáról nyerhetnek útbaigazítást, míg a gazdaközönséget az országterületén előforduló különböző talajokra és talajjavító anyagokra tanítja meg. A múzeum tekinthető umlh umlh mlh mhlw byy w mmm vasárnap d. e. 10 órától 1 óráig* díjtalanul tekint Ímni ő meg, kedden, szerdán és pénteken pedig ugyanazon időben 10® K belépődíj mellett. A hivatalos lap holnap reggeli száma közli a kormányzó kéziratát, melyben Belitska Sándor honvédelmi minisztert állásától saját kérelmére felmenti és helyette gróf Csáky Károly tábornokot, nevezi ki honvédelmi miniszterré. A legfelsőbb kéziratok szövege a következő: A Magyar Távirati Iroda jelenti: A hivatalos lap holnapi száma a következő ,kormányzói kéziratokat közli: A magyar királyi miniszteri lrnök előterjesztésére Belitska Sándortábornagyot saját kérelmére a magyar királyi honvédelmi miniszteri állásától :feelmenteni és kőrösszeghi és odorjani grróf Csáky Károly szolgálatonkivüli viszolybeli magyar királyi tábornokot magyar királyi honvédelmi miniszterré kineveltem. Az ületőkhöz intézett kézirataimat idezárva megküldöm. Kelt Gödöllőn, 1923 junius hó 58. napján. Horthy k. Gróf Bethlen ’István s. k. Kedves Belitska altábornapbyl Sajnálattal értesültem, Jusigna megrendült egészségi állapota miatt miniszteri állásától megválni kényerem Amidőn, önt ennélfogva a magyar királyi miniszterelnök előterjesztésére a magyar királyi honvédelmi miniszteri állását ét saját terelmére ezennel fölmentem, fáradhatatlan buzgalommal és odaadással teljesített, kiváló szolgálataiért teljes elit mérésemet és kössönetemet fejezem ki. Kelt Gödöllőn, 1923 junius hó 28. napján. Holtáig s k. Gróf Bethem István s. b. Kedves gróf Csáky tábornok! A magyar királyi miniszterekiök előterjesztésére Önt magyar firályi injavédelni miniszterré kinevezeng Kelt Gödöllőn,1923 janim* hó 28. napján. Ho*tay s k. Gróf Bethlen István s. k. Belitska Sándor honvédelmi iltiniszer távozási szándéka nem mai keletű. Már régebben foglalkozott ezzel a gondolattal és csupán kezdedekű okokból maradt meg állásában mostanáig. El Határozásának okai kizárólag magánjellegűek és abban semmiféle politikai szempont nem játszott közre. A Kormányzó a távozó miniszterhez kéziratot intéz :ett, melyben kifejtett ügybuzgó és eredményes ttmödéséért legteljesebb elismerését és köszönetét fejezte ki.. Belitska Sándor altábornagyot 19211 decemberében nevezte ki Sréter István távozása után honvédelmi miniszterré a kormányzó. Az ő Mini ködöséhez fűződik az új honvédelmi törvény, a hurdiváltági törvény, továbbá a békeszerződés végrehajtásával kapcsolatos törvények előkészítése és megállatása, a csendőrség átszervezése, a folyam- és vámötség felállítása. Az ő vállaira hárult annak a nehézi feladatnak megoldása, hogy a fegyveres erő keretei a trianoni békeszerződés intézkedéseihez ajkai) ipartasaanak. Tevé«■■■»■nBn kenységét minisz.térségének egész ideje a fair sir. ímou* parlamenti pártok helyeslése és támogatása kisér. Politikai körükben rokonszenves egyénisége, megnyerő modora folytán általános népszerűségnek örvendett, nagyarányú szaktudása és kiváló organisuió tehetsége pedig a közbizalmat nevezte meg szúrnám Gróf Csáki Károly ezredes — akit a Kormányzó a miniszteri kinevezéssel egyidejűleg tábornokká nevezett ki — 1873 április tizedikén Szepes-Mimissettben született Atyja néhai gróf Csáky Albin, ki Wkerle nagy kabinetjében vallás- és közoktatásügyi miniszter volt. A kassai katonai alreáliskola elvégzése után a főreáliskolába, majd a Ludmvika Akadémiába került Ezután mint fiatal tisztet, honvéd huszárezred kötelékébe osztották, ahol 1918-ig szolgált A baimra alatt hosszabb időt töltött az északi harctéren, ahol később egy huszárezred parancsnokságát vette át és több kitüntetést szerzett Azokban az időszakokban, amelyeket a háború alatt itthon töltött, mint a honvédelmi minisztérium oszályvezetőije fejtette ki kiváló adminiszrtratív képességeit. A forradalom kitörésekor felvidéki birtokára vonult vissza és ott élte át a kommunizmus napjait. A Felvidékről 1948. őszén jött vissza a fővárosba. A forradalmak óta aktív **clganetet nem teljesített A honvédelmi miniszteri változás tárgyában ki" bocsájtott, legfelsőbb kéziratok nyilvánosságra jutása körül egy párját ritkító és általános feltűnést keltő indiszkérció történt A legfelsőbb kéziratokat ugyanis a félhivatalos Magyar Távirati Iroda csak este nyolc órakor megjelent kiadásában közölte, a hivatalos Budapesti Közlöny pedig csak vasárnap reggel megjelenő számában fogja azt közzétenni. Ennek daca« egyik szélső radikális esti lap már délután öt órakor közölte a miniszterváltozásról szóló hírt melyhez tehát csupán indiszkréció útján juthatott idő előtt. A miniszterváltozásról hivatalos közlést a Távirati Iroda említett kiadását megelőzőleg nem adni ki, ezért a többi esti lap a honvédelmi minisem távozásáról szóló hírt nem is közölhette. Nem tudni,, hogy miképpen jutott a szélső radikális lap hrréhez, és nem akarunk hitelt, adni annak a találgatásnak, mely az elkövetett indiszkréció forrását abban i. . .si, hogy az illető szélső radikális lapot ugyanabban a nyomdában állítják elő, melyben a hivatalos Bitónpesti Közlönyt készítik. Azonban rá akarunk neitelni a szemita sajtó terén egyre jobban elharapódó--- moralitásra, mely semmiféle eszköztől nem riad vissza a maga üzleticélja érdekében. A hivanlo- 151 kok megszerzése csupán azért, hogy egy zsidó fi. lett. sajtóvállalat jobban prosperálhasson, olyan frittlen erkölcstelenségre és mindenre kész elszánt-'orra vall, mely előtt semmi sem szent s melynek tevék» ■ sége csak kártékony lehet. Ez a sajtó az. sr»*y fel fordulást, forradalmat, az ország önsseomlásét idézte csak azért mert jó üzletet látott a töntet. 1. izgatásában. Ez az elvetemedett sajtó az. njoTyr»?’ működése ugyanilyen veszélyeket nejt védpóba. ■ n • jövőre nézve. Ezért, sürgetjük mi a hasefiatlap.,*erkölcstelen, a nemzetrontó sajtó erélyes megfér •• zését. ' ‘ A szélső radikális csokrp egyébkért az ifj hon rrtalmi miniszter nevét; gróf Csáky Károly helyét Csáky Zsigmondinak irta s megtette őt a esendő főparancsnokának, holott a miniszter a forradalom.i óta katonai szolgálatot nem teljesített. Ha a groteszk tévedés igazolja leginkább, hogy információja «,■ származhatott negativ forrásból. II iiMé^mBÍBíUUSSUSiiin» nimm iiiim nimm i ——......... i — i BelSiska Sándor* honvédelmi miniszter távozása Gráf Csiírky Kánoly az aj fjonvédeltoi miniszter '» ■**#I Arcképek az Operaházból Aquila-Adler Adelina,ta. papp Viktor Hangja olyan, mint a meleg bársony. Sötétkék, mélytüzű, puha tapintású. Nemes, mint a kócsag; könnyed, mint a bárányfelhő s hajlétkony, mint az aranyhaj, ível, mint a rakéta, mely a magasban pattan szét százszinű buborékká, andalít, mint az estharangszó s ráül a szívre, mint boldogító narkotikum. Szívből jön és szívhez szól. Leírom, ha meg is haragszanak érte: nálunk ma ez a hang---- a legszebb. Tökéletes lírai szoprán. Olvadó, fiatal, friss és tiszta. Könnyedebb és kiegyenlítettebb nem lehet. Drámai erőben és fényben talán szűkölködik, koloratúráját esetleg felül lehet múlni, de bája és kelleme — páratlan. Rosina, Margit, Violetta és Mimi énekszólamát ilyennek képzelhette Rossini, Gounod, Verdi és Puccini. Míg rózsaszínű rózsává bomlott ki, sok vissonstagságon ment át ez a hang. Gyermekkorában csak titokban dúdolgatott, félt énekelni. Miikor a család beleegyezett, hogy színésznő legyen, nem énekesnőnek, hanem drámai színészmőnek képeztették. Szabados Béláé az érdem, hogy felismerte a színésznövendék torkában rejlő kincset. Tőle Merli professzor vette át s tanította két évig. A Zeneakadémiára mindjárt másodévesnek vették fel, de az operai tanításam felvételi vizsgálatán a bizottság elutasította. — Mert dupla hangja van — mondták a bölcs tanárok. Én nem tudom, hogy ez mit jelent s mi&Q8T tőle kérdeztem meg, humorosam igy válaszadtt:— Úgy hiszem, azt, hogy egyszer az Operabálban s egyszer a Városi Szinházban kell élne.frrürff" A dupla hangja miatt elbocsátott leányka Münchenbe ment, ahol Biianchi Biancoméd, Operaházunk egykori nagi művésznőjénél, négy évig tanult. Innen a rarnheimi udvari színházhoz szerződtették, dg. hazavágyott s a Népopera ajánlatát fogadta el. Aquila-Adler Adelina 1892 szeptember 28-án Budappesten született, hetevében az Aquila művésznév. Mikor 1921-ben I Jemslben vendégszerepeit, nehogy a franciáik„ w-boehe“-nak tartsák s megakadályozzák fellépésit, vezetéknevét latinra fordította s azóta igy használja. Édesatyja budweisi, cseh számitazású. Nagy laikatosműhelye, jobban mondott gyára volt a fővárosban. A zenét rendkívül szerette, ő maga nem művelte, de mindenki simradrattát lelkendezve hallgatott. Édes-naiy,ja leánykori neve Simonovászky Vilma. Nyilasi származású. Jól énekelt, szép magas szoprinja volt. Adlerék nem voltak szegények. Adelinát a Sacré Coeurten neveltették. Tizenhat gyermekük közül ő a nyolcadik. Sovány, kancsalfitó, inkább csúnya gyermekleány volt, úgy, tv,így mikor tizenhatéves korában kijelentette, hogy színésznő lesz, kétkedő csodálkozással formadta tervét a család. Rákosi Szidi színészi isskolájában a drámai szakra iratkozott te, de"’pár hónap múlva ! Marii mesterhez került, albiol a hangja olyan szépen fejlődött, hogy 19011-ban az akkor megnyílt Zeneakadémia ri egyiszerre másodévesnek vettél fel. Ő volt az uj Zeneakadémia énektaniszakán az első beavatkozott növendék, s Maleeakyné tanította. Az említett „dupla hang“ eset után otthagyta az intézetet s elősször Noseda Károlyhoz, majd Münchenben Bianchi Biaxitához ment tanulni. Mindkét mos- I tér parádés növendékének tartotta őt. Biandúttól hozták haza Márkusék az akkor megnyíló ‘ Népopeiráihoz. 1912 február 17-én lépett fel először a Szebporcélyi Koatoa mi Bigében, Kieb sam I padi fellépése volt. Nagy sikert hozott. Ettől kezdve művészi karrierje összefügg a Népopera és Városi Színház életével. A nem sebtéssel épített bodály mindig megtelik, ha ő énekel. Itt a szemünk előtt, a közönség veretététől környezve vált nagy művésznővé a lámpaláza( kezdi). Kedvence a saktjMain ’ Még külföldi hírességek vendégjátékai alkalmával is hódol neki a közönség. Bakbins. Slezáik, Titta Ruffonak is volt partnere s megtörtént, hogy mikor a „Laevislai borbély“doni a világhírű baritonistával egy formatus trillát kellett kitartania, Titta Rvffo hamarabb kifulladt, mint ő, mire a színház egetven tapssal tüntette ki Adlert. A nagy olasz pedig nyitt színen koácsokkal jutalmazta érte. A Lepos,rában gyors egymásutánban a Triviáta, Lucia, Faust, Álarcosbál, Hamlet, Hugenották, Hoffmanni meséi, Lohengrin, Radda, Mestonistankok, Carmen, Trubadúr és Zsidónő operák női főszerepeit énekelte. A színház operarepertoárját ő teremtette meg. 1915-ben a M. Kir. Operaház szerződtette. Elró fellépés Aül február 24-én a ..Faust“ Margitját énekelte. Az előbb felsorolt operákban is fellépett, megtetőzve a .Huba királynője' jével, „Nemo“-val, ,Bohémélet‘'-tel és a ..Mignonénál. Az Operaháztól visszakerült a Városi Színházba, ahol a Mária. Stadela, I’igoletto, Bánik bán, Trilby és Széplulatiká-ban voltak nagy sikerei. Mióta a Városi Szintiázat is az állam vette át, ismét az Operaház kötelékébe tartozik, de valódi otthonának most is a régi Népoperát, tartja. A zavaros életű színházban — egyetlen, magános pálmafa. Többször járt külföldön. Először 1913-ban Moszkvában szerzett dicsőséget a magyarság fjain. Koncertem lépett föl, ahol nyolc opera áriást énekelt egy este. olyan sikerrel, hogy az udvari operától szerződési ajánlatot kapott. AI.lateuthnclisú királyi operában a tyjáé...