Szózat, 1923. szeptember (5. évfolyam, 197-221. szám)
1923-09-01 / 197. szám
2 # 1923 SZEPTEMBER 1 SZOMBAT Megszavazták általánosságban a közalkalmazottak létszámcsökkentését Klebelsberg magáévá tette a fajvédők népoktatási követeléseit A többség leszavazta a mezőgazdasági kishaszonbérletek ügyének napirendre tűzését A közalkalmazottak létszámmapasztásának általános vitája ma befejeződött. Mielőtt az elnök lezárta volna, gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter mondott hosszabb beszédet, melyben örömmel vettük észre a fajvédők sürgetésének és agitációjának nyomait. A kultuszminiszter eddigi intézkedéseiben ugyanis leginkább a földműves nép intenzív művelésének programútját nélkülöztük, az átfogó tervet, mely a jövőbe néző intézkedésekkel megnyitja a falvak és tanyák gyermekei előtt a magasabb kultúrfokokra felemelkedést. Hiányzott a mezőgazdasági szakoktatás megfelelő kifejlesztése is, mert az eddigi intézkedések túlságosan jelentéktelenek és elégtelenek voltak egy agrár jellegű országhoz. A kultuszminiszter mai beszédében ezeknek a hiányoknak pótlását • Ígérte és azzal a reménységgel biztatjuk magunkat, hogy nem maradt az ígéretnél. Rakovszky belügyminiszter , a vitát fjező felszólalásában a csonka vármegyék megszüntetése ellen felhozott érvekkel szembefordulva, a javaslat eredeti intézkedései mellett kötötte le magát. Bár a nemzetgyűlés meglehetősen nyári hangulatban van és a javaslat iránt kevés érdeklődés mutatkozik, azt hiszszük, hogy a részletes vita során a csonkasági megyékre vonatkozó szakaszoknál még kevés összeütközések várhatók. Amikor a zárszavakra sor került, Szilágyi Llajos érthető és jogosult ingerültséggel vetette fel azt a kérdést, hogy miért nem reflektál :sem a pénzügyminiszter, sem a kormány más tagja arra az általa beterjesztett fontos határozati javaslatra, hogy a közalkalmazottak fizetését ne a zürichi jegyzések, hanem a belföldön uralkodó tényleges drágaság arányában állapítsák meg. Csípős szavakkal mutatott rá a kormány ígéretére, hogy a fizetések megállapításánál hónapról hónapra tekintettel lesz a drágaság hullámzására, sőt a pénzügyminiszter, amikor állásaveszélyben forgott, a tényleges drágaság figyelembevételét is megígérte. Most azonban ezek az ígéretek felejtve vannak és a kormány ezekben a kérdésekben még csak nyilatkozni sem tartja érdemesnek. A tisztviselők nem tudják, hogy szeptember elsején milyen fizetést kapnak. Szilágyi — noha a kormány hű csatlósainak csoportja ugyncsak türelmetlenkedett felszólalása alatt ■— imponáló következetességgel és eréllyel képviselte álláspontját. Kern rajta múlt, hogy a kormány részéről választ kicsikarni nem tudott és a többség minden skrupulus és habozás nélkül leszavazta.A napirend megállapításánál rövid vita fejlődött ki a mezőgazdasági kishaszonőrek ügyének napirendre tűzése felett. Az egységes párt akérdés napirendre tűzése ellen foglalt állást.Az ülés elején a letartóztatott ébredők ügyét tette szóvá Kis Menyhért.. Beszédét és a belügyminiszter válaszát lapunk más helyen közöljük. A népoktatás reformja A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed tezenagy órakor nyitotta meg .Scitovszkij Béla elnök, BartosAndor ismerteti a hivatalos nehézkes ügy-k kezelését. A Máv szervezetének decentralizálását követeli és az üzletvezetőségeknek nagyobb hatásköri önállóságot kíván, biztosítani. Gróf Klebelsberg Kunó: A kultusztárca létszkacsökkentése nem lehet iskolarombolás, hanem a közigazgatás egyszerűsítése, a kezelőszemélyzet apasztesa, és különösen a túltengő központnak leépítése. Az akció keresztül vitele után a kultusztárcának 142?7.saját adatkazottja marad, nem számítva természetesen bele a községi és a felekezeti tanszemélyzetet. Ha országunk analfabétáinak számát nézzük ,amely 1 millió 900 ezer főt tesz ki, akkor azt konstatálhatjuk, hogy, sajnos, nincsen elég népiskolául.Ezek a mutatkozó bajok nemcsak abból származnak, hogy nem volt elég népiskolánk, hanem nemzetünknek települési elhelyezkedettségéből is, továbbá az egyébként rendkívül üdvös magyar alföldi tanyai rendszerből is származnak, mert itta beiskolázásnak ,Siok nehézségével állunk szemben. Nehézségek támadnak a larrárundiumoknál is. Törvényhozási uton :leéresni fogom a módot, hogy az uradalmakat iskolaépítésre kényszerítsük. Újabban polgári iskolák felállítása terén örvendetes mozgalom indult ki a falvakból. Arra fogok törekedni, hogy minden nagyobb faluban, ahol arra, óhaj megnyilvánul, polgári iskollét szervezzenek. Tovább menve, a közoktatásügyi danádban kidolgoztattam a felső mezőgazdasági is Skolák tantervét, az őszi ülésszakon remélem, hogy az' 'idevonatkozó törvényjavaslatot bemutathatom, amely n nemcsak középfokú gazdasági oktatásra fog, kiterjedni, hanem úgy a népiskolai és a középiskolai, mint a felső fokon felöleli az egész magyar gazdasági népoktatást, mely a javaslat indokolásával együtt készen van. A létszámapasztis az óvónőknél, néptartóiknál és polgári iskolai tanítóknál a selectió jellegével fog bilid és egy minimális számra fog szorítkozni. Legelőször is apasztani kívánom a túltengőközpontot. A tervbe vett decentralizáció folytán reélem, hogy a kultuszminisztériumban felhalmozódó státaszám tetemesen meg fog csökkenni és a milligzitemek ideje maradhat a nagy reformok megérlése.@aére. Decentralizálni kívánja 4. népoktatási közigaz:estés£- is. A termezsékiss ász törvényházfie,ász városokban az önkormányzatnak az érdekelt szülőknek és a tanfelügyelőknek össze kell működnie, önkormányzati alapon, hogy az iskola jó legyen. A főispánok szereplésénél minden politikumot ki fognak kapcsolni. A javaslattal az a célja, hogy a jövőben is megmaradjunk Kelet-Európa legműveltebb népének. Kéri a javaslat elfogadását . Csik József: Egy nemzet ereje elsősorban kultúrájában van. Kultúra elsősorban a tanítóságra van bízva. A tanítóságot mindenféle politikától védeni kell. Kifogásolja a főispánok szerepét a tanítók kinevezése körül. Ebben politikai célok érvényesítését látja. Annak a felfogásának ad kifejezést, hogy a régi rendszert addig kell fenntartani, míg az új tanügyi közigazgatási szervezetet el nem készítették. Javaslatot nem fogadja el.öször József általánosságban elfogadja a javaslatot, csupán a tizenharmadik szakaszra nézve tesz indítványt, mely az árvaszéki elnökökre vonatkozik és a gyámügyi ,személyzet, reformjáról szól. Indítványt nyújt be arra vonatkozólag, hogy alétszámapasztást ne a minisztériumok fejei, vagy a kisebb hivatalok vezetőinek jelentései alapján hajtsák végre, hanem a tisztviselők maguk közül válasszanak egy bizottságot annak elbírálására, hogy kit bocsássanak el. Nem tételezi fel, hogy a kormány a felekezeti iskolákat meg kívánja szüntetni, mert a felekezeti iskolák között is vannak nyintaikolák. A javaslatot nem fogadja el. . Az elnök a javaslat általános vitáját berekeszti. A belügyminiszter mégis megszünteti a csonka vármegyéket Rákovszky Iván belügyminiszter. Az ország megcsonkítása szükségessés tette a létszámapasztást. Senki sem tagadhatja, hogy az országban olyan hivatalok voltak és vannak, , amelyek feleslegesek, amelyeket a háború hozott létre. A javaslat nem jelent mást, mint adminisztratív pénzügyi rendszabályt. A vármegyék egyesítéséről szólva kijelenti, hogy ehhez hasonló eset történt már a múltban is és ma is vannak olyan vármegyék, amelyeket törvény szerint egyesített vármegyéknek nevezünk. A magyar ember nemcsak a vármegyénkeresztülszereti a hazáját. Nem helyesek azok az érvek, amelyeket a csonka vármegyék fentartása érdekében itt hangoztattak, mert ha ezeket fenntartani, kívánnék, akkor a szomszédos vármegyéink rovására kellene megcsonkításokat eszközölni. Szilágyi Lajos: Nézete szerint a tanácskozást tovább folytatni nem lehet, minthogy a pénzügyminiszter, aki tulajdonképpen a javaslat beterjesztője, egyáltalában nem válaszolt az elhangzott kritikákra, s helyettese sincs jelen. " ' " . Rakovszky Iván belügyminiszter kijelenti, hogy a pénzügyminiszter beteg. Begymegi- Kiss Pál a házszabályokhoz szólal fel. Szintén kifogásolja, hogy a pénzügyminiszter az elhangzott felszólalásokra nem válaszolt Szilágyi Lajos: Tessék a nemzetgyűlést feloszlatni. (Zaj.) Színházikomédia! - Szakács Andor kéri, hogy mielőtt Szilágyi Lajos benyújtott határozati javaslata felől döntene a Ház, a kormány ismertesse meg álláspontját erre a fontos határozati javaslatra nézve. Zürichi kurzus vagy drágaság paritás Szilágyi Lajos: Tegnapelőtt a kormány minden tekintetben megkörnyékezte,, hogy interpellációját ne mondja el, hanem halassza el másnapra. Határozati javaslatot nyújtott be, h hogy a közalkalmazottak fizetését ne a zürichi kurzus, hanem a belföldi drágaság szerint állapítsák meg,, azonban a kormány, úgy látszik, nem hajlandó nyilatkozni ebben a kérdésben. Itt arról van szó, hogy szeptember elsején milyen fizetést kép Magyarországon, húszezer közalkalmazott. A pénzügyminiszter azt mondta, hogy a köztisztviselők fizetésénél mindenkor a piaci helyzetet és a drágaságot figyelembe fogja venni. De ezt a pénzügyminiszter csak akkor monda, mikor nagyon ingott alatta a pénzügyiminiiszteri szék. Később megváltozott az illetékesek véleménye. A legutóbbi minisztertanács ellentétes álláspontra helyezkedett. A kormánypárt most lomha és tunya volt ebben a kérdésben. Felszólalását azzal fejezi be, hogy a kérdést nyilvánosság elé fogják vinni, ott fogják pertraktálni. Ezután az elnök szavazásra tette fel a kérdést A Ház a létszámapasztáli törvényjavaslatot általánosságban elfogadta. A benyújtott határozati javaslatok elvetése után áttértek a részletes tárgyalásra. A címet elfogadták. Az elnök ezután napirendi javaslatot tesz, mely szerint a legközelebbi ülés kedden délelőtt tíz órakor lesz. . Sürgetik a mezőgazdasági kishaszonbérletek napirendre tűzését Szakács Andor a napirendthez kér szót és indítványozza, hogy a következő ülés napirendjére tűzzék ki, a mezőgazdasági frishaszonbérletek ügyének tárgyalását, melyre nézve több helyen panaszok merültek, fel, ' " v; '.: • Schanál Károly válaszol Szakács Andor szavaira. Kijelenti, hogy a földreform gondoskodik arról, hogy a kbérlőket ne helyezzék ki bérletükből. Éppen,azért ebben a pillanatban nincsen feltétlen szüksége annak, hogy a kérrept papi rendjetlntsék. Csik József Szakács Andor indítványát elfogadja. Az elnök szavazásin tesiti fel a kérdést, a Ház az elnöki napirendet fogadta el. Az ülés negyedeégy , •ufán ért vésőt.............................. *: A Lőry Gábor-per tárgyalása A Bécsben megjelenő Kinanzmoning ez év július 2-iki számában Feingold karrierje“, „Egy kis banküzletről“, „Állami telefonbeszélgetések arbitrage célokra, és más címeken cikkek jelentek meg, amelyek Feingold Gyula bécsi tőzsdéssel foglalkozva többek között azt írták, hogy amikor az összes zsidók Bécsben az osztrák korona romlását igyekeztek kihasználni, Feingold óriási nyereségekre tett szert, amikor aztán a magyar koronára vetette magát, itt is nagy üzleti sikerei voltak, amiben támogatta őt Eckhardt Tibor is. Feingoldnak módjában állott a Magyar Távirati Iroda vonalát használni és ilyenformán óriási anyagi előnyökhöz jutott, úgy hogy az arbitrage üzletet majdnem egyedül ő dominálta. A cikk megjelenése után Gábor Ignác, a Magyar Távirati Iroda bécsi tőzsdei tudósítója többek jelenlétében azt a kijelentést tette, hogy a cikkhez az adatokat Lőry Pál építész, a Magyar Távirati Iroda bécsi szerkesztőségének vezetője adta Gábornak. E kijelentés miatt Gábor Ignác ellen rágalmazás vétsége címén bűnvádi eljárást indított Lőry Pál. Dr. Jakab Ernő büntetőjárásbíró ma másodízben tűzte ki az ügy tárgyalását. A tárgyaláson Gábor Ignác kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek. Beismerte azt,, hogy tette azt a kijelentést, hogy Lőry Pál szolgáltatta a cikkhez az adatokat. Előadó vallomásában, hogy napokkal ezelőtt egy nyilatkozatot akart közzétenni,, amelyben visszavonja ezt a kijelentést. Lőry Pál azonban annak idején kijelentette, hogy csak akkor egyezik bele a békés megoldásba, ha a perköltségeken kívül még kétmillió osztrák koronát kifizet neki, ennyibe került ugyanis neki a sok Bécsbe való szaladgálás, amit ez az ügy feltétlenül szükségessé tett. Lőry Pál, a sértett, itt közbeszólt és kijelenti, hogy a vádlott állítása nem felel meg a valóságnak. Dr. Gerőcze Bertalan védő kérte a vádlott kihallgatása után sértett kihallgatását is, amit a bíró el is rendelt. Lövy Pál sértett, kihallgatása során elmondotta, hogy ő BerzevtezgBélától, a földmivelésügyi minisztérium bécsi megbízottjától hallotta ez év június 5-én, hogy Gábor Ignác azt mondotta neki (sterzeviczynek), hogy a cikkhez Lőry Pál szolgáltatta az adatokat. Ugyanezt az állítást kockáztatta meg Gábor Ignác dr. Wünscher Frigyes, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója előtt is. Sértett egyébkéntvalószínűnek tartja, hogy Gábor Ignác azért nem rokonszenvezik vele és azért indította ellene ezta hajszát, mivel ő (Lövy Pál) figyelmeztette az igazgatóságot arra, hogy Gábor Ignácnak Bécsben szoros összeköttetései vannak Feingold Gyula tőzsdéssel. Minthogy a védő, a sértett kihallgatása után előadta, hogy ,a sértett által állítottakkal szemben neki ellenbizonyítékai vannak, azoknak előterjesztése végett kéri a tárgyalásnak elnapolását, annál is inkább, mivel remény van arra, hogy az ügyet békésen elintézhetik.A sértett és védője szintén hozzájárultak a védse eme indítványához, mire a bíró a tárgyalást október 26-ára halasztotta el. Ebben az ügyben Kozma Miklós miniszteri tanácsos, a Magyar Távirati Iroda vezetőjétől a következő nyilatkozatot kaptuk: A budapesti királyi büntető járásbíróság előtt augusztus 31-én Lövy Pálnak, a Magyar Távirati Iroda alkalmazottjának és Gábor Ignácnak, a MagyarTávirati Iroda bécsi gazdasági tudósítójának rágalmazási perében Löry Pál bizonyos kijelentésekert tett." E kijelentésekkel kapcsolatban megállapítom, hogy Löry Pál vallomása elejétől végig a tények teljes elferdítésén alapszik. Valótlan Lövy Pálnak az a kijelentése, mintha a Magyar Távirati Iroda akár a Feingold, akár más bankházzal megnemengedett összeköttetést tartott volna fenn. A Feingoldbankházzal a Magyar Távirati Irodának semmiféle összeköttetésenem volt ,és nincs. A Magyar Távirati Iroda Beccselcsak bejelentett engedélyezett és a m. kir. posta által ellenőrzött beszélgetéseket bonyolított és bonyolít le. A Magyar Távirati Iroda Lövy Pált egyáltalában nem kérlelte, hogy Gábor ellen tett feljelentését vonja vissza, csupán Gábor kérésére tudattam Lőryvel, hogy Gábor a Lőryt sértő kijelentéseiért a nyilvánosság előtt hajlandó bocsánatot kérni. Midőn Lőri Gáborral szemben anyagi kívánságokat is támasztott, a közvetítést a magam részéről beszüntettem. Valótlan az, hogy Lőryt bármivel is presszionáltam volna a per visszavonására. Valótlan a nekem imputál, azon kijelentés, hogy. ).Ha Gábor nem fizet, akkor megfizeti a Magyar Távirati Iroda, vagy én. Valótlan az, hogy Löry ellen szisztematikus hajsza folyik. Lőryt alkalmatlansága és szolgálati megbízhatatlansága miatt Bécsből már két hónappal ezelőtt Budapestre helyeztem át. Azóta nincs megelégedve a Magyar Távirati Iroda keresztény szellemével, egyébként Leri-az Új Nemzedék ,július 8-iki számában becsületszó alatt, maga is megállapította, hogy a szóbantonló cikk „a magyar keresztény kurzus ellelé irányuló tendenciózus, a való tényeknek meg nem felelő állításokat tartalmaz s mindazok elleni akik nevét ezzel a keresztény Magyarországot diszkreditálni akaró cikkel kapcsolatba hozzák, az eljárást megindítja“. Egyszóval, valótlan,az, hogy akár a Magyar Távirati Iroda, akár annak vezetője, Löryneki akár egyezkedési, akár pesszionálási célból ajánlatot tett volna, mert hiszen, ha a Magyar Távirati Iroda ez ügyet a nyilvánosság előtt nem akarta volna szerepeltetni, akkor módjában lett volna Lörinek kifizetni az általa követelt összeget, mely esetben Löng úr hallgatott volna. Egyébként Löry állításaiért a bíróságnál ,a Magyar Távirati Iroda nevében is a szükséges lépéseketmegtettem és öt a sajtótörvény 59. szakaszának 2. pontja alapján a Magyar Távirati Iroda szolgálatából, a mai nappal elbocsátottam. , Kozma Mikolós miniszteri tanácsos, / • I/Kassád Törreaui Iroda válalaja. 'I • ' Jjl