Szózat, 1923. szeptember (5. évfolyam, 197-221. szám)
1923-09-01 / 197. szám
* Kierosodott az olasz-görög konfliktus A ff&rtfg kormány makacssága Háborúra vezetijel ~ Olaszország megszállotta Korfut és csapatokat küldött Tangerbe — Mussolini nem enged ! B&mnaanagdre ite elvadultak legyenek a békeszerszteek által teremtett Európa viszonyai, mégis a legnagyobb megbotránkozás és fölháborodás hang 3n kell megemlékezni arról az orgyilkosságról, amelynek áldozataiul nemzetközi megbízásból folyó kötelességüket teljesítő olasz tisztek estek. Mert mi történt Epiruszban? Legyilkoltak emeberket, akik hivatalos kötelezettségüknek tettek eleget, egy olyan kötelezettségnek, amelyet tulajdonképpen nemzeközi megállapodás hárított vállaikra. Görögországban meggyilkolt áldozatok ugyanis nemcsak olasz alattvalók, hanem az új nemzetközi jog reprezentánsai voltak és a görögök egy fekedetükkel, amely a sajtójuknak féktelen izgatására vezethető vissza, nemcsak olasz állampolgárokat pusztítottak el, hanem olyan férfiakat, akik nemzetközi döntéseket hajtottak végre. 15 galád merényletnek előzményei ismeretesek. Bonatas ezredes, a forradalmi kormány miniszterelnöke, július tizenharmadikán azzal a kéréssel fordult a legfelsőbb tanácshoz, hogy a görög-albán határt Görögország előnyére igazítsák ki. A kérést a legfelsőbb tanács július huszanhetedikén visszautasította, egyben távirati utasttet küldött, hogy ezt a munkát úgy végezzék el, amint azt az internacionális egyezményekben megjelölték. És ekkor indult meg az az elvetemült fiaffópropaganda, amely végsőkig korbácsolta a határenti epiróták elkeseredését, addig a fokig, amikor fegyvert ragadtak kezükbe és orvul meggyilkolták a nemzetközi bizottság olasz tagjait. Aki tudatában van Annak , és mi, akik a setttentarrt sajtópropagandája által nem egyszer kerültünk a világ közvéleménye elé, mint Európa békedöntói,nagyon jól tudhatjuk, hogyan intézik a hatálkiisjazító bizottság ellen indított sajtókampányt. Nyilvánvaló, hogy központból irányították és ez a központ nem hihetett más, mint annak a Bonalas ezredesnek, a sajtóirodája, amely hatalmát politikai ellenfeleinek brutális legyilkolásával alapozta meg. Egészen magától értetődik, sőt természetes is az, hogy Olaszország a legmesszebbmenő, a leghatározottabb elégtételt követelte. Különösen hangzik, hogy az angol sajtó nem osztja égt jó, világos álláspontot és támadja az olasz kormányt, amely föltétlenül a helyes úton jár akkor, amikor nemcsak állampolgárainak, hanem anemzetközi döntvények végrehajtóinak meggyilkolásáért követel teljes elégtételt. Ebben a kérdésben az angol sajtó úgy vélekedik, mintha a határmegállapító bizottság döntéseihez és tagjaihoz semmi köze nem volna, mintha Tellini tábornok és társai nem is nemzetközi határozatokat hajtottak volna végre, úgy l látszik, hogy az angol közvéleményben még mindig gyökere van annak a nézetnek, amely szerint a nagy brit birodalom expozitúráját Görögországba kellene helyezni, mert ha ez nem így lenne, akkor az angol sajtójaik állásfoglalása legalább is érthetetlen volna. Ebben a kérdésben Olaszország úgy jár el, mint egy nagyhatalomnak el kell járnia, ha alattvalóit, sőt delegáltjait legyilkolják, akik hozzá még nem le hazájuk érdekeit, hanem nemzetközi érdekeket képviseltek. A görög kormány rosszindulata azonban minden-kire nyilvánvaló, kiderült ez az előzményekből, még jobb abból, hogy még csak a kötelező részvétlatolgatást is halogatták, főképen pedig abból, hogy Olaszország jogos követeléseinek teljesítése elől ilyen lehetetlen módon húzódoznak. A Bonatas-fél a kormány, amelynek legalitását maga Angiin sem ismerte el, kifogásokat emelt az olasz követelések teljesítése ellen, naiv kiírni gyározkodásokhoz fordult, elmondván, hogy a gyilkosságról a görög kormány nem is szerezhetett tudomást és hasonlókat, azonban arról nem beszélt, hogy ebben a kérdésben milyen féktelenül viselkedett Görögországnak feltétlenül központból irányított sajtója.gyébbiránt a Naiv Work Times tudósítója is megállapította, hogy a görög őrség elég közel volt a gyilkosság színhelyéhez, hogy a lövöldözést meghallhatta volna. Sőt az őrség azt vallotta, hogy az olasz tiszteket körülbelül harminc, vagy negyven főnyi csapat támadta,meg, ami már eleve kizárja azt, hogy itt csak egy egyszerű raulékalantiról lenne szó. Egyáltalában minden jel arra mutat, hogy ebben a konfliktusban, amely Kelet-Európa békéjét fenyegeti, egyedül Görögországot terheli a felelősség. Írjon az angol, vagy francia sajtó akármit. Úgy látszik ebben a pillanatban, hogy Olaszország, nyugati szövetségeseinek sajtója az olasz állásfront ellen fordul. Az indítóokok ismeretesek. Anglia még mindig érdekeinek exponensét látja Görögországban. Franciaország pedig nem örömmel gondol Marselllre, aki annak idején nem fogadta el az általános latin testvériség köpönyege alatt működő francia idegenfónia tervezetét. "Ne felejtsük el, hogy Olaszország ajóvátétel kérdésben is szembenáll a skét nyugati hatalommal, bár Európa újjáépítésének é érdekében ,Angliával együtt halad, azonban a németóvátétel teljesítése érdekében hadiadósságainak törését kívánja. Ez a kívánság annál is jogosabb, toer: Olaszország a behajthatatlan jóvátételekből is kevesebbet kap, mint amennyi háborús adóssága. Anglia azonban, amely politikájának sarkpontjává Európa újjáépítésének eszméjét tette, megérthetné, hogy ebben a jelenlegi konfliktusban melléktekintetek nélkül Olaszországnak van igaza és Mussolini kormánya jogosan jár el, ha a maga számára a legmesszebbmenő elégtételt követeli. II. olasz flotta megszánta Korfut Bécs, augusztus St. (A. Szózat tudósítójának teletor..jelentése. Rómából jelentik: A félhivatalos Corriere 'Catalíti egy külön kiadása a következőket hozza nyilvánosságra. Görögország elégtelen válasza miatt az olasz kormány azonnal megtette a már előkészített határozatainak végrehajtása, iránti lépéseket. Egy olasz torpedózuzó Corfu parancsnokát, megadásra szólította fel. Egy olasz hadihajója jelent meg a sziget előtt.* A görög válasz elfogadja a lation Bécs, augusztus 31. (A Szózat tudósítójának telefonjelentése.) Rómából jelentik: Mussolini miniszterelnök a minisztertanács elé terjesztette a görög jegyzék szövegét, amit ki nem elégítőnekő és elfogadhatatlannak talál. A hadügyi és tengerészeti miniszterek szintén jelentéseket tettek a foganatosított rendszabályokról. Még a mai nap folyamán várják Corfu megszállását. Ugyanebben a minisztertanácsban Mussolini megokolta a carabiniereknek Tangerbe, az olasz konzulátus és az olasz állampolgárok védelmére való útnak indítását. Milánóban ledobták a görög címert Bécs, augusztus 31. (A Szózat tudósítójának telefonjelentése.) Milánóból jelentik: Az elmúlt éjszaka a görög konzulátus előtt két autó állott meg fiatalemberekkel, akik a görög címert letépték és összetörték. Később még egy bombát is dobtak, amely azonban kárt nem tett. Anglia nem avatkozik be a konfliktusba Bécs, augusztus 31. (A Szózat tudósítójának telefonjelentése.) Londonból jelentik: Egy Reuter értesítés hírül adja, hogy az angol kormány eltekint attól, hogy a görög-olasz konfliktusba beleavatkozzék, mert az incidens a párisi követségi konferencia, hatáskörébe tartozik. Görögország magatartása beláthatatlan következményekkel jár fi at Berlin, augusztus 31. Római táviratok szerint Olaszország minden eshetőségre felkészül. Görögország kihívó magatartása beláthatatlan következményekkel járhat, mert Mussolini el van tökélve, hogy az ulimátumrbak egyetlen pontjában sem enged. Az olasz minisztertanács Helyesli Mussolini politikáját Róma, augusztus 31. Mussolini miniszterelnök a minisztertanács elé terjesztette a görög válasz szövegét és kijelentette, hogy a válasz nem kielégítő és ennélfogva nem is lehet azt elfogadni. Ezért már meg is tette a megfelelő intézkedéseket. Mussolini beszéde után Diae hadügyminiszter és Thacmn di Reveitengerészeti miniszter szintén jelentést tettek intézkedéseikről. Mussolini még megokolta a minisztertanács előtt azt az intézkedését is, hogy csapatokat küldött Tangerbe az olasz konzulátus és az olasz polgárok védelmére. A minisztertanács egyhangúlag hozzájárult Mussolini politikájához. Az újságok még a mai nap folyamán várják Korfu szigetének megszállását. BELPOLITIKA Friedrich Istvánt a rendőrség kisszllgatta a részvényügyben Friedrich István nemzetgyűlési képviselőt tegnap este kézbesített meghívóval ma délelőttre a rendőrségre hívták azzal, hogy vallomására az igazságügy miniszternek a Reggel című napilap ellen indított ügyében van szükség. A kihallgatást végző rendőrtisztviselő azonban minden igyekezetét arra fordította, hogy Friedrich Istvántól megtudja, hogy mely adatok állanak rendelkezésére a keresztény ellenzéki blokknak a kormány ellen és hogy ezeket az adatokat milyen úton és kiktől szerezték meg. Friedrich István természetesen megtagadta a vallomást VILÁGPOLITIKA Csehország HÉBER VOLT POZSONYI CSEH MINISZTER TITKÁRÁT LETARTÓZTATTÁK. Prágából jelentik: A Farodny Politika jelenti, hogy Derev volt felvidéki miniszter egykori titkárát, Dugonicsot felesgének feljelentésére a Rosin miniszter ellen elkövetett merényletben való bűnrészesség gyanúja miatt letartóztatták. Szerbia radios Zürichben telepedik le, a Dolly Expressz genf, értesülése szerint Radics, aki tudvalévően Jugoszláviából üldöztetése elöl kiszökött, Zürich közelében villát vásárolt magának. A svájci lapok azt írják, hogy Radics itt akarja főhadiszállását felütni és innen akarja a jövőben irányítani a horvátok szerbellenes mozgalmát. Bulgária BULGÁRIÁBÓL KIUTASÍTJÁK A CSEHEKET. Daskalov temetése alkalmával négy bolgár diák kifejezésre juttatta azt, hogy a cseh köztársaság emigráns kedvence iránt nem viseltetik különösebb szimpátiával. A cseh kormány a négy diákot kiutasította a köztársaság területéről. A bolgár külügyi követ a cseh külügyminisztériumban szóbeli jegyzéket nyújtott át a kiutasítás ellen. A bolgár kormány a Narodny Politika, értesülése szerint a, Bulgáriában tartózkodó cseh átlaspolgárokat kiutasította. im @306PTBMBBR 1 SZOMBA. Harc a városházáért Vázsonyi újból diktátora akar lenni a fővárosnak A szüretre vágyakozó nemzetgyűlés napról-napra néptelenebb folyosóin az utóbbi napokban megint igen gyakran hallani az ablakfülkék meg bársonykanapék ölén beszélgető politikusok szájából ezt a szót: városháza. A minap Vássonyi igyekezett a belügymintéztert meggyőzni arról, hogy az ötvenezer jogosulatlan szavazónak a választói névjegyzékből való törlése országos katasztrófa. Ma ugyancsak Vássonyi beszélgetett igen meghitten Huszár Károllyal, aki bankelnöksége óta még Vázsonyi terjedelmességét is túllicitálta. Persze, ők is a közelgő fővárosi választásokról diskuráltak és igen nagy, egymást megértéssel latolgatták egy fővárosi „polgári“ párt, alakításának lehetőségét. Ma jelent meg hosszú szabadsága után elődiskmáltak és igen nagy, egymást megértéssel szór a parlamentben Csillén András a keresztény községi párt alermökei« és_Vázsonyi kapaciitálását ellensúlyozandó, ő is tárgyalt Rakovszky belügyminiszterrel. Hogy Vássonyi mitt akart a belügyminisztertől, az nem titok. A liberális lapok is elég hangosan világgá kürtölték. A „legnagyobb magyarországi zsidó" nem kért kevesebbet a belügyminisztertől, mint hogy a Friedrich-féle választói törvény alapján eszközöltesse a fővárosi választásokat Hogy a kérésnek teljesítése mitjelentene, azt nemcsak mi, hanem Vázsonyi is nagyon jól tudja: jelentené ez a szocialista demagógiának legteljesebb győzelmét Vázsonyi azonban, úgylátszik, nem fél ettől, mert hiszen őneki mindegy, hogy kikkel szövetkezve, kiknek társaságában, csak bekerüljön újra a városházára, letűnt hatalma hajdani várába. Ő tudja, hogyszociálista fajtársai nem lesznek ellene az ő „tájvédelmi“ városi politikájának. Reméljük azonban, hogy ezt a belügyminiszter is tudja és nem óhajtja Vázsonyiéknak az országos politikában a kormánnyal szemben legutóbb tanúsított jóindulatú passzivitását azzal jutalmazni, hogy az ő kedvükért besegíti a városházára a szocialistákat. A belügyminiszter — mint beavatott helyről értesülünk — egyelőre nem is adott kecsegtető választ Vázsonyiéknak, mert az az álláspontja, hogy a választói névtermlékek ldilazításánál még esetleg nem orvosolt sérelmeknek van illetékes felebbező fóruma: a közigazgatási bíróság. A kihagyottak, névsorát ma tették ki közszemléi; a városházán, mindenki meggyőződhetik tehát arról, érte-e sérelem a kiigazításnál, vagy sem, és aztán fellebezhet a közigazgatási bírósághoz. Meggyőződésünk, hogy valódi sérelem igen kevés lesz. Hűhó annál több. Inkább hisszük, hogy a most már kiigazított névjegyzék választói között is igen sok olyan egyén van még, aki csak a kiigazításra szolgáló terminus rövidsége és a kiigazítást végző személyzet elégtelensége miatt mattadó beíró - jogtalanul a névjegyzékben. Ebből a szempontból mi sem elleneznénk aválasztói névjegyzéknek egy újabb, alaposabb revízióját. A városházán — amelynek birtokáért az az ádáz politikai tüntetés indult meg baloldalról — most még csönd van. De egy-két hét múlva már ott is elkezdődik a bizottságok munkája, hogy előkészítsék a szeptember végén összeülő közgyűlés tárgysorozatát. Ennek az első őszi közgyűlésnek napirendjén fog szerepelni a már eddig is sok találgatásra okot szolgáló tanácsnokválasztás. Akkor fogják betölteni az üresedésben levő három tanácsnoki állást, mégpedig a tanügyit, a világításit és az illetőségit, továbbá számos kisebb ügykört vezető tisztviselői pozíciót. Minden Százat vásárló vagy előfizető keresztény magyar tőkét, keresztény magyar munkást támogat