Szózat, 1923. szeptember (5. évfolyam, 197-221. szám)

1923-09-11 / 204. szám

mm—————— i 11 i n IRODALOM, MŰVÉSZET Két bemutató Vígszínház: Első csöngetés Henneau­in és Coolus neve a Vígszínház­­­aik'-mái, számos francia vígjátéki sikerét fém­jelezte­, épp azért azzal az érzéssel mentünk el az előadásra, hogy ismét a szokott bravúros ■-technikával megírt, erkölcsileg könnyű faj­súlyú bohózatot látunk. Azonban épp az ellen­kezőben volt részünk. A szerzők ezúttal mintha­­a háború utáni komoly hangulattól magukba szálltak volna, nem a házasságot figurázzák ki, hanem szinte egyenesen annak látszanak pro­pagandát csinálni. A darab ugyan most is Üsse léhán indul, de a továbbiak során komoly mederben halad és a­ harmadik felvonásban szinte meghaló ,akkordokban­ csendül ki. A vígjáték hőse az öregedő világfi, kit a barátnője azzal akar a maga számára meg­őrizni, hogy mikor első csöngetésként az első köszvénye jelentkezik nála, az orvosával önm­eg­­tartóztató, szolid, rendes életet rendeltet neki. S hogy véletlenül m­essék vissza előbbi, kic csapongó életmódjába, fölhozatja vidékről a világfi: Massetln­­uno­kaöcesét és családját. Masselip eleinte­ kapálózik, de később bele­­­­nyugszik a­ barátnője ráerőszakolt gondosk­o­­­­dásába, és vidám arcot vág.a félszeg. vidéki ro­konok bevonulásához. Hamarosan­­beletörődik a helyzetébe­, állandóan otthon ül, "csak az unokaöccse feleségét kiséri el. a múzeumokba. Sokat vannak együtt, mert a férj, ki külsejét­­is­­ elhanyagolja, tagál nyelvtanulmányaiba piélyed, az anyós pedig, ki vidéken orgonadara­­b hóikat szerzett, Masse­ln barátjával és titkárá­val a kabarékat járja és simmiket­ komponál.­­ Masselin nemcsak megszokja, hanem annyira meg is kedveli a családi életet, hogy barátnő­jét elhanyagolja, sőt mikor az a vidéki roko­nok­­ eltávolítását követeli, szakít vele, mert — szerelmes­e az unokaöccse feleségébe. A fiatal asszony is szereti őt és elhatározzák, hogy megszöknek. De midőn a szobatudós elmondja Ma­ssalinnek, hogy mennyire szereti a feleségét, s a nagybácsi James gesztussal lemond és erő­­­­s­en torzító tükörben mutatja meg unokaöccse feleségének az ő jövendő életét, amely mellette reá várna.­ Az asszonyba, megérti Massel­in ajándékát­ és belépő férje nyakaiba, borul, kiből a­­nagybácsi közben egészen elegáns fiút for­mált. ... , A vidékieknek .a, pár­isiakkal való szoraibe­­'­állítása ugyan nem uj ötlet a francia­ vi­gjáté­­kokb­íh,. amint" ..Scule“-ra il kezd.. az „Ön agy­­s ága "két* Térjét dg láthattuk,. * /le .n­ízervel: színpadtech­ni­kai. tudása meg mindig érdekes színeket tud keverni az elsemények megszokott •"szövevényébe. * A daráik "fölépítése —­ mint .a .szerzők oly’ sok korábbi munkája -- mesteri, irányzata viszont amazokéval szemben dicsére­tes kiemelést érdem­el. A harmadik fölvonás, mint már föntebb említettük, egyes jelenetei­ben költői szépségű. Mikor a férfi és nő be­vallja szerelmét egymásnak, nem­ is veszik aj­kukra a szerelem szót. A nő így szól:­­ —­ De, hiszen akkor...­­ A férfi lehajtja fejét és csak ennyit mond: — Igen...­­ — Én , is — mondja a nő. S e­ néhány szó, megfelelő mozdulattal és arcjátékkal­­ kisérve, ékesebben beszél, mint három­­­oldalnyi föllangzős köm­ondat. Másik ,finom jelenet, mikor a férfi köszvényroham­ot színlelve, akarja a nőt magától elhidegíten­i s •a nő, észreveszi ezt, valamint a célzatot is és­­ megköszöni. . . ■ A színészek játéka nem ejtette­ el ,a víg­játék egyetlen, kevésbé hangsúlyozott szépsé­gét sem. A világfit Tanay játszotta előkelten, gazdaságos tartózkodással és s­cik érzéssel és­­a lemondás rezignációját úgy érzékeltette, hogy­­néni keltette az, olcsó, szentianentalizmus hatá­sát, mégis megható volt. M. Makay Margit adta a vidéki asszonykát sok­­szívvel és­ azzal­­a melegségge­l, amely csak az ő művészi egyé­niségének sajátja.. A Három nővér óta tudjuk az értékét , és szeretnék mindig művészeténél­ megfelelő, szerepben látni, mind az ő jövője­, mind a színház sikere szempontjából. Gót a léha, barátból hallatlanul , groteszk fi­gurát, ío­y k­iáll. Gyöngyösi Erzsi az átalakuló anyóst mu­latságosan jelenítette meg. Lázár Mária a ba­rátnőt ruházta föl diszkrét színekkel. Dénes játékaiban a nyelvtudós nem volt elég plasz­tikus, különösen az átalakulását nem magya­­■ rázta­­ meg kellően. Balassa, Szerémy,­­ Pártos és Béla Miklós kisebb szerepükben is nagy odaadással működtek közre a siker érdekében. Magyar Színház: Navarrai Margit Fodor László, kinek vígjátékát szombatom este mutatta be a Magyar Színház, új ember a színpadi irodalomban. Ami a darabkrás mester-­­ségbeli részét­­ illeti, azt — az eredményből ítélve — elég jól megtanulta. Leginkább a fran­ciák voltak mesterei; erre vall a darab felépí­tésén és mese vezetésén kívül a téma megválasz­tása is. S a rivalda fényében egyelőre csak ezeket a kitartással és­ szorgalommal elsajátít­ható külsőségeket, a fényesre csiszolt­­fegyver­­étől látjuk,r de hogy önmagából, az egyéniség'i­gyéből mit hozott, azt majd csak akkor ítélhet-­ jük meg, ha fölveti a sisakrostélyát és bele­pi­lanthatunk a lelkébe! Pedig bizonyára ko­molyabb és messzebbmenő tervei is vannak, mert nem hinnők, hogy csak azért indul neki ilyen becsületes és­ lelkiismeretes fölkészült­séggel, hogy megelégedjék a káprázatos, de üres eredménnyel _és_ ne törekedjék többre. Ezen az ötletesen kimódolt és fordulatosan bo­nyolított játékon túl más is van, ami jelentős, ami mély és néha végzetes: az emberi élet. Fodor László vígjátékénak meséje egy fia­tal férj körül szövődik, akit — mivel az apja nagy politikus volt — az esküvője napján ki­neveznek miniszterelnökké és a nászéj helyett kénytelen elmenni a pártba, hogy kabinetjét megalakíthassa. A fiatal menyecske természe­tesen gyűlöli a politikát, amely ifjú férjét el­rabolta és még az ellenzék vezérével is kész kacérkodni, hogy az urát buktassa meg. A mi­niszterelnök két hónap múlva meg is bukik és boldogan tér vissza ifjú nejéhez. Ez az ösztövér mess a közhelyek gipsz­díszeivel annyira körül van teremtett ézve, hogy szinte tubnizottnak látszik, csak midőn az egész játék lepereg előttünk, akkor vesz­­szü­­k észre, hogy a gömbölyítet formák mögött nincs semmi. S m­íg a miniszterelnök kineve­zésétől bukásáig eljutunk, fölü­letesen ,szelle­mes megjegyzések hangzanak, el a politikáról, amelyet közepes tehetségű, szerencsés akarap-, kok­ léra, minden komoly tartalmat és célt nél­külöző, játékának állít be a szerző. A francia politika­ talán mégis más. Azt a­ kényes jelene­tet pedig, midőn a miniszterelnök hivatalában a feleségével elvonul, teljesen fölöslegesnek és igy kihallgandónak véljük, mert a cselekményt­ nem viszi, előbbre, a jobb izlésüeket bosszantja és csak arra nyújt alkalmat a szerzőnek, hogy két alakja, kínosan vontatott, keresetten unal­mas és erőszakolt párbeszéddel húzzon ki mint­egy tíz percnyi időközt. A fiatal szerző vígjátékát egy-két kivétellel csupa fiatal színész játszotta friss kedvvel és sok-sok ambícióval. S valamennyitőjük alaki­, fája annyira volt figyelmet keltő, amennyire a szerep nekik ehhez módot adott. Hoykó Fe­renc kedves, mint egy szerelmes kamasz, de miniszterelnöknek mégis kissé fiatal volt, Tóth Baske fiatal asszonya is üde bakfisként­ hatott. Baráti öreg politikusa kedélyes bohém, Ihász ellenzéki vezére pedig kedélyzetett bankjai. A többi politikus szereplő is olyan volt, ahogyan a szerző elképzelte. Az új szerzőt a bemutató közönsége szokat­lan melegséggel fogadta. Minden erejével szó­rakozni igyekezett, és sok jóindulattal tapsolt a szereplőknek, akiket a felvonások végén a szer­zővel együtt a lámpák elé idézett. H. L. * Jótékony céla ínyk nivolv előí­rás 1. A m­. tár. ,M­­lari rendőrség özvegyeit és árváit segítő ..Lenke-uti jótékony Jóbanjr asztaltársaság" szept. kán, szom­baton esti fél 9- órai kezdettel a Reichl Ferenc (volt Burger) vendéglőben (I., Lenke-ut 115.) műsoros.estél ."rendezett, amely nagyszerűen sikerült. Az előadáson­­ részt vett 3 számmal a­ lágymányosi Szabadság Ital­kor is. Irredenta dalokat énekelt Cseer Péter, a színre került egyfelvonásos bohózatokban, pedig :­Kapuvári­ Aranka, Kapuváry Mancika, Sebestyén Esztike, Krettel Terns, Takács Terus, Péntek Man­cika, Sebestyén Ákos, Simon József, Szenesén­­Má­tyás, ‘ Péntek '* Géza, Brüll Miklós és Pásztor Attila szerepeltek. A siker oroszlánrésze a jótékony fém­ est rendezőjét, Péntek Zoltánt illeti. Az előadást reggelig­ tartó tánc követte. ■* Az Iparművészeti Múzeum megnyitása. Az Óvsz. ívtagy. Iparművésze­ti Múzeum (IX, Ul­lSi-ch 33-7-37.) és az Ossz. Rátti György Múzeum (VI. Vilma tirálynő-i­t 13.)­­gyűjteményei megtekinthetők: hét,­köznapokon hétfő kivételével délelőtt 9—fél 2 óráig. Vasár- és ünnepnapokon délelőtt 10—1 óráig. Belépő­díj ICO korona, külföldiek részére 500 korona. Vasár­nap díjtalanul. Az Om. Magy. Iparművészeti Mu­­zum .könyvtára nyitva van hétköznapokon hétfő ki­vételével délelőtt 10—3 óráig és délután 3 órától este 8 óráig­. Vasárnap és ünnepnapokon délelőtt 10—1 óráig. Belépődíj nincsen. Színházi hírek * Az Opera megnyitása. A m. kir. Operaház most következő évadját szeptember 16-én nyitja meg Erkel Ferenc Bánk Bánjával. A dalműk főszereplői Sándor Krizsi, Badanovich,­­Környei, Szemere. Vasárnap Lo­­hengript, adják (Medok, Hazelbeck, Pilinszki, Palló). .Kedden a Pillangó kisasszony kerül színre. Az elő­adásokat 7 órakor kezdik. Jegyeket keddtől kezdődő­kig (szeptember 11.) lehet váltani. * A Tolone felújítása. A Nemzeti Színház ezidei évadjában szerdán este a Tolone­ kerül színre Jászai Mari első fellépésével.­­Bajba kívül a főszerepeket Bajor Gizi, Fáy Szeréna, Kiss Ferenc, Gál Gyula és­­Almássy játsszák. Kedden először játsszák ez évad­ban a Gyurkovics lányokat. *, A hódító bécsi táncosnő. Elster Fanny­­a .hősnője Faragó­ Nádor daljátékának, mely ra­gyogó keretben, a legkitűnőbb szereposztásban ,kerül rövidesen a Király­ Színház közönsége elé. A nagystílű kettős alakban Honthy Hanná­nak, Stuhlmüller Lojzi táncos szerepében pe­­dig Bátkain­a­k jutott nagyszabású művészi fel­adat. Kivülök Kökény Ilona, Kádár Böske, La­­tabár, D’Arrigo, Jár­ay és Raskó látják el a da­rab ki­t­ünő főszerepeit, melynek szenzációs táncszárm­ait Nicsehy" Emília, ill. Erdélyi "és, Gállai Nándor taní­tják. *. . Szép sikere volt Fodor László „Navarrai Margit“ című vígjá­tékának a Magyar Szín­házban, melynek szombati bemutatóját és va­sárnapi második előadását végigkacagták és végigtapsoltá­k. A pompás gördülékeny elő­adásban különösen Tóth Bőskét ünnepelte a közönség, akit játszótársaival: Barótival, Ihásszal, Hoykóval­, Faludi Sárival és Kászo­­nyi Gizivel számtalanszor a függöny elé hívta. * Latabár az An­drássy-úti Színházban.­­ Az Andrássy-úti Színház csütörtöki bemutatójá­nak egyik kiemelkedő érdekessége lesz Claude Terasse „A faltörő kos“ című gyönyörű zenéjű kis operettje, melynek egyik vezető főszerepé­ben Latabár, a Király­ Színház kitűnő művé­sze lép fel először, mint az Andrássy-úti Szín­ház vendége. Nagy érdeklődésre tarthat szá­mot Szenes Béla vígjátéka, „Az örökség“ is, melyben Vágó Béla lép fel. Nádas Sándor „Boa-tolvaj“, Zágon István „A Káldy-pipa“, Mórez Zsigmond parasztvígjátéka, a ..Kvitt“, "Marton István életképe, „A nagypapa“, vala­mint­ Berky Lili, Kökény Ilona, Németh Ju­liska, Hegyi "Rózsi, Bánóczy és Gázon kitűnő ú­i magán­számai teszik tel­jessé a nagy érdek­lődéssel várt új műsort. * Harmadik jubileumán túl is változatla­nul a legnagyobb­­ siker jegyében folynék Raj­na.—Czobor ..Szépasszony kocsisa" című , ki­tűnő operettjének előadásai a Blaha Lujza­­­Szí­nházban, ahol minden este lelkes tapsok kö­szöntik a kitűnő főszereplőket. Somogyi Nusit, Vaály Ilonkát, Ötvös Gittát, Lászlót,­ Szirm­ait és Tamást. A darab biztos után halad 100-ik előadása felé. * Talpraesett ötletekkel figurázza ki Zilahy Lajos mulatságos új bohózatában, „A jégcsapó­­ban az asszonyi hűséget és a férfi hiszékenysé­get a Belvárosi Színház legközelebbi újdonsá­gában. A cselekmény középpontjaiban egy idő­sebb pesti kozmetikus áll, aki nagyon fiatal és nagyon csinos feleségét furfangos módon meg akarja óvni­ a­ ballépéstől. E meddő törekvések­ből a legm­ulatsá­gosabb helyzeteik támadnak, melyekben a színház legkitűnőbb tagjai kitűnő feladatokat kaptak. * Ma. Önagysága két férje, szerdán A trón­örökös a Renaissance Színházban. •"­ A japáni földrengésről tart előadást csü­törtökön Cholnoky professzor az Urániában. Dr. Cholnoky Jenő egyetemi tanár csütörtökön délután fél négy órakor — a már hirdetett elő­adásak helyett —­ a közel napokban lefolyt bor­zalma­-, japáni földrengést ismerteti. Az érde­kes előadást eredeti felvételek illusztrálják. • * Hollandi matiné. A Zeneakadémia nagytermé­ben vasárnap, szeptember 16-án, délelőtt 11 órakor megtartandó ünnepi matinén közreműködnek. A Bu­dai Dalárda Hollandiában előadott műsorának­­ leg­szebb darabjaival, Busztay Sándor és­­Kruyswiefe Annie operai tagok, valam­int Fornasznó Szandtner Ili énekművésznő hollandi dalokkal; Plán Jenő he­gedűművész és Wilhelmus Henry zongoraművész egy hollandi szonáta első előadásával; Jászai Mari é­s Simonffy Margit szavalattal. Vilena királynő élet­­nagyságú arcképét ünnepi költemény kíséretében megkoszorúzza két kisleány. A Hollandiát járt ta­nulók, ha tanítóik vezetésével jönnek, az emeleti he­lyeket díjtalanul foglalják el, de számuk telefonon (József 195.) idejekorán bejelentendő. Egyébként a belépésre jogosító és teljes műsort tartalmazó „Hol­landi emlék“ Vilma királynő arcképével a Zeneaka­démia kapujánál 1000 koronáért kapható. • • A Budai Színkörben ma kedden, szerdán, és pénteken este fél 8 órakor Erdélyi­—Kulinyi—Barna Izsó „Mintha álom volna“ nagysikerű operettújdon­­sága Harmata Hildával a fő női szerepben, csü­tör-­­tökön este pedig Bajor Gizi felléptével Jókai—Hevesi „Fe­ketegyémántok“ színmüve kerül színre. * Lavotta, Szávay Gyula és Géczy István énekes színműve a múlt száz­ad hírneves zeneszerzője, La­ Votta János életéből meríti tárgyát és a vele kapcso­latos eseményekből, amelybe igen kellemes epizód­ként kapcsolódik az úttörő színészek Kelemen László és társainak heroikus küzdelme. A darab úgy tár­gyánál, mint a szerzők személyét illetőleg a legna­gyobb érdeklődésre tarthat számot. A Budai Színkör egész drámai együttese a legnagyobb gonddal és odaadással készül a nagybecsű mű­ szombati bemu­tatójára. Mozihírek “Az Uránia nagy műsora. Két hatalmas filmet mutat be most az Uránia: a szenzációsan érdekes eszkimó-filmet (Nanouk) és (Aki két­szer él) címmel egy amerikai társadalmi szín­művet. Az eszkimó-filmről már közöltünk is­mertetést, oly rendkívüli­ látnivalót nyújt ez a kép, melyhez hasonló még­ nem jutott el hoz­zánk. Az Uránia másik mű­sordara­bja (Aki két­szer él), egymagában is külön attrakció, óriási tengeri viharral­­kezdődik, amelyben hajó pusztul e­l emberestül. Ebbő a tengeri ka­tasztrófából kerül ki a romantikus történet egy férfiről, akit elveszettnek hisznek. Az amerikai filmművészet kiváló produktuma ez a film. Az Uránia e kettős filmje a legnagyobb sikert aratja. Az előadások 5, háromnegyed 7, fél 9 és 10 órakor kezdődnek. A három nővér - cipót-kürtit, II. (Vigsstaház mellett) Előadások !/16, ViS, Vilö-kor ! - --------------- . . . . . . ... .......

Next