Szózat, 1923. november (5. évfolyam, 248-272. szám)
1923-11-01 / 248. szám
Poincaré Kikötései mellett is megtartják a Jóvátételi Konferenciát Ati Kormány alakult Szássorsságban Ellentétes ifirek Hdtj az ország magatartásáról . * A mai Lap eseményei bizonyítják, hogy a nyufesszáhatalmaik a jóvátételi kérdés szabályozására -garál: őszintén törekednek.Ennek bizonyítéka, botor a francia megkötések ellenére ragaszkodnak a szakértői konferencia megtartásához. Az »» általános vélemény, hogy Poincaré kikötési miait ,nem lehet tőle ugyanolyan eredményeket várni, mint amilyeneket. Anglia reméli, mindazonáltal még ebben a formájában is jobb mint ■ semmi. Kezetünk szerint Anglia arra számít, hogy ezzel az összejövetellel Amerika bekapcsolódik ismét az európai ügyekbe, másrészről azUnióra nézve nem tévesztenéel itatását az sem, ha az egész világgal szemben ismét Franciaország és Belgium erőszakossága akadályozná meg a kibontakozást. A meggondolások alapján természetes, hogy az angol kormány nem akarja rá ügyet, Poinearéval folytatott diplomáciai huzavonákkal késleltetni, elfogadja :■ kikötéseit. Ezt bizonyítják a Londonban lejátszódott, események. .Hétfőn a kabinet tanácskozást tartott, amelyen azt határozták, hogy Párisból bevárják az újabb értesüléseket. Tagnap délelőtt ezt az álláspontot mégis elejtették. .Kihatároztutó, hogy a Bt .érdekelteti jegyzékeit tudomásul vessék és az Ohió kormányával haladéktalanul küldik, hogy miután valamennyi szövetséges hozzájárul az értekezlet megtartásához, most már gyorsítani lehet, az akciót és azzal a kéretemmel fordulnak hozzá, hogy nevesse meg szápviselőit, így tehát a szakértői érekedet a jóvátételi ,bizottrágnak lesz alárendelve. Általában véve azt kívánják, hogy elnökül az amerSBcRt szakértőt kérjék fel és a tanácskozások szinhelye ha nem Paris, akkor Berlin legyen. Az előjelek szerint Amerika készséggel csatlakozik az angol felfogáshoz.. A Roitter-irodánál jelentik Washingtonból, hogy föltétlenül szakértőt küldenek ki a bizottságba. Coolidge elnöknek pedig az a nézete, hogy Poincaré magatartása nem gátolja a programon végrehajtávát. Ezekután a jóvátételi bizottság sem sejtet egyebet, minthogy ti maga részéről is hozzájárul a szakértői bizottság megalakilásáhozz. "A kormányéviával való megegyezés után-csak forma, szerinte ez fogja kinevezni a szakértőket, természetesen az Amerited képviselő kivételével, akit saját kormánya küld ki. Fellisef szocialista az iff szász miniszterelnök A német birodalom belső rendje kétségkívül megszeilárdtult azzal, hogy a szászországi kommunista tűzfészeket felperzselték. A szász parlament tegnap este igy órakor összegyűlt, amelyen a jobboldal derültsége közepette egy kommunista képviselő olvastael Zeiger lemondó levelét. Északa Felicsih szocialista képviselőt 6H szavazattal miniszterelnökké választották. Kayser német néppárti képviselő IS szavazatot kapott. .1 nemzeti párttal.' kivonultak az ülésről, igy 71 képviselő nem 'nyilvánította nézetét Az új miniszterelnök Mr szerint ideiglenes jelleggel tiszta ,szociáldemokrata kisebbségi kormányt fog alakítani. A bajor krízis újabb fejleményeiről a legellentéteb.jó kirovások kerülnek forgalomba. A lapok és távirati ügynökségek világnézeti, álláspontjaik szerint hozzák a legkülönbözőbb híradásokat. A radikálisok — teljesen értelmetlenül — Szászország elleni katonai készülődésekről hoznak hírt. Nyilvánvaló, hogy ilyen akciónak Zeigner eltávolítása, után semmi értelme sem lenne. A hivatalos közleményekből ezzel szemben csak az derül ki, hogy Bajorország berlini követe ma adta át a birodalmi kormánynak München válaszjegyzékét, anélkül, hogy ennek tartalmáról bővebb, felvilágosításokat adna. / szocialisták feltételei Bécs, október 31. (A Szózat tudósítójának telefonjelentése.) Berlinből jelentik: A német szociáldemokrata parlamenti frakció ma délelőtt ülést tartott, hogy tanácskozzék további magatartásáról. A tanácskozás több mint hat órán keresztül tartott és egyelőre azzal a határozattal végződött, hogy a szociáldemokraták egyelőre nem lépnek ki a koalícióból. A vita után — mely sokkal kevésbé heves volt,mint várták és amelyben a radikális frakció bizonyos tartózkodást tanlellott — határozatot hoztak, melynek értelmében a szocsáldemokrata frakció bizonyos feltételek mellett benne maradnak a koalícióban. A feltételek a következők: A katonai kivételes állapot megszüntetése. A birodalmi kormány a bajorországi hatalom birtokosainak magatartását nyílt alkst.mán.vs.tígériként kezeli e a birodalmi alkománynyal összhangban haladéktalanul, megteszi Bajorország ellen a szükséges lépéseket, Szászországban a rend és a nyugalom fenntartása a védőrendőrség feladata. A birodalmi véderő segítségét csak a polgári hatalom birtokosának felszólítására lehet igénybe venni. A jobboldali radikális törekvések híveit, akiket újabban beállítottak a birodalmi véderőbe, el kell bocsátani. .Minthogy Stresemann az utóbbi napok fáradalmai következtében annyira kimerült, hogy kénytelen volt ágyba feküdni, vallellínűleg csak holnap kerül a sor az említett feltételekről való tárgyalásra. Hogyan lesz egy sajtóperből két sajtóper szuport per-mániája —“Ulain Ferenc nemzetgyűlési képviselő védőbeszéde a «Szózat» munkatársai mellett Kádár Lakos az Új Nemzedék 1950 junius 11-én Mtegljerant számában Rupertek címmel cikket írt, amelyben Rupert Rezsőnek a nemzetmi illés ersmpi ülésén a nemzeti hadseregről mondott szavait tette gióvá és ezzel kapcsolatosan Ruipertet és a hozzá hasonló szabású egyéneket jellemezte. Rupert a cikk miatt Kádár Lehel ellen sajtópert indított, amelyet a budapesti büntetörvényszék 1922 november 1 - én , tárgyalt. A tárgyalásról Cseglédy Ernámtól, a Szózat 1922 november-iki számában Rupert, Rezső sajtópere címmel tudósítást irt. A Szózatnak ugyanebben a számában Kádár Lehel a Festi Jogrend elinűi rovatban tett néhány megjegyzést a ruponbhicus férfiúnak ,a bíróság előtt való viselkedéséről. Rupert Rezső úgy Czeglédy tudósítása miatt, mint Kádár rövid szarkasztikus cikke miatt újból megindította a sajtós pert becsületsértés és rágalmazás cílén. Szóval a , Bentrik Rupert, aki meg akarja szerezni a rettent 1 hete tiet előnevet,egy sajtóperből kettőt csinált. Czeglédy Einámival tudósításában Rupert totcfogásalta, hogy Kádár Lehel vádlott és dr. Vasok Ernő védő védekezéseit a Szózatban leközölte, pedig azok pusztán atárgyaláson elhangzott beszédeik hűeyeprodukciói voltak. Czeglédy tudósításában Rupert iá körvetkező mondatokét inkriminálta: „Rupert Rezső kis vidéki ügyvéd korában, a katolikus gotulos tatot szolgálta, de mikor nemzetgyűlési képviselővé cerekszi, tagál, elhagyja a zászlót és a leggyászosabb politikai szerepet ráratja“. ..Kifejtette a védő azt is, hogy Rupert Rezső az ország határain belül ugyanazt cselekszi, amit az emigránsok a~ ország határain ától és hogy Rupert politikája és/a kisantant golf- iunkája csaknem teljesen fedik egymást“. Ezenkívül ,is több kitételt panaszolt be Rupert, például Kádár Lehel következő kijelentésének reprodukálását: „egy katomai diktatúra alatt lehetetlenné vált volna, hogy ■ olyan emberek, mint Rupert Rezső, feltűnjenek“.Kádár Lehel szatirikus cikkében pedig azt is fogalyoza leginkább Rupert, hogy „A nyertet ismertük, mint ébredőt ki zsidó üldöz, ismertük, mint kisgaz srót, ismertük, mint zsidók védőjét, ismertük, mint zavaros hások elkövetőjét . . .“ stb. A kettős sajtóper tárgyalását szerdán délelőtt, 9 órakor tartotta a budapesti büntető törvényszékenTörekl Géza kúriai bíró tanácsa. Előbb Czeglédy Imánuelt hallgatták ki, aki a cikk szerzőségét vállalta, majd elmondta, hogy a sajtóper tárgyalásán nem volt jelen, cikkét a Magyar OrszágosTudósító InrBan kőnyomatos kiadványa és egyéb információk alapján írta. Ólain Ferenc nemzetgyűlési képviselő, mindkét vádlott védője kérte Czeglédy ügyével kapcsolatosan abizonyítás elrendelését, bizonyításul az iratok beesését, valamint Vasék Ernő ügyvéd tanúként u traló kihallgatását. A bíróság rövid tanácskorás után a bizonyítás kérelmét elutasította, egyben kimondotta, hogy a két pert együtt fogja tárgyalni. Kádár Lehel kihallgatása következett. Kádár kijelenti, hogy nem kérte és nem kéri a valódiság bizonyítását, cikke polemikus természetű írás volt, amelynek tartalmát épp ezért nem kívánja bizonyítani, annál inkább sem, mert többnyire naponta ír hasonló cikkeket. Hajós Zoltán, a famagén vádló jogi képviselője mondotta el vádbeszédét, majd Alain Ferenc nemes isgyűlési képviselő védőbeszéde következett. Rámutat arra, hogy Czeglédy közölt egy tudósítást egy sajtóperről, a közleményébe belekerült mindaz, ami a perben a védelem részéről Rupert ellen elhangzott. Kérdi, melyik az a törvényszakasz, amelyik konkretizálja, hogy sajtóvétségnek tekintendő, ha a tudósításból valami ami történt, kima vád. Azt csak nem lehet rágalmazásnak tekinteni, ha a cikkíró tudósításából valamit kihagy. Azzal az állásponttal egyezően, hogy nem szabad tendenciózusan beállítani valamit, éppen ő szeretné legjobban, hogy újirányú jogrend álljon elő. Ezzel szemben minden pártpolitikai orgánum tendenciákat teremt. Ez nagyon szomorú és káros állapot, de ez így van és ennek véget is kellene vetni. Azonban a bíróság , ezt maga elvégezni nem lesz képes, még akkor sem, ha olyan törvényt kap ítélkezési alapul, mely alkalmas erre. A tendencia az élet minden megnyilatkozá- s sában megvan. Saját személyével kapcsolatosan szinte naponta tapasztal különböző orgánumok részé- ről tendenciózus beállítást, mi lenne, ha minden egyes esetben rágalmazási pert indítana a tendenciával dolgozó orgánum ellen. Az élet ezerféle változatának megfelelően a társadalom keretében rengeteg tendencia áll elő s arra szükség van. Rupert Rezső minden szereplése oda tendált, hogy eljöjjön az a korszak, amikor a külföld fogja megdiktálni, hogy kinek kezére leéll adni tíz ország paragrafusát. Ezért van szükség Rupert Rezső ellen tendenciára. A mi tendenciánk — mondja Ulain képviselő — és az övék között az a különbség, hogy a mi tendenciánkat mi magunk írjuk elő, az övéket azonban az ellenség. Végül Kádár Lehel inkriminált cikkére kijelenti, hogy kisterjedelmű polemikus írás, amellyel nem is érdemes a vád szempontjából foglalkozni. Mindkét vádlott felmentését kérte. Közel egy óra hosszat tartó tanácskozás után a bíróság kihirdette ítéletét, mely szerint Czeglédy Eráiméit és Kádár Lehelt sajtó útján elkövetett rágalmazásért fejenként hetvenezer, korona fő- és harmincezer korona mellékbüntetésre ítéli. Az ítéletellen a vád s a védelem egyaránt felebbessett. . 1923 XCV3S&8BR 1 CSÜTÖRTÖK Baross János a kisebbségi jogokról és Benesék kritikájáról Baross János nemzetgyűlési képviselő a nemzet-gyűlés interpellációs könyvébe két interpellációt jegyzett be. Az egyiket Sir Eric Urmuond, a Népszövetség titkárának bukaresti pohárköszöntője tárgyában, a másikat Maruváry Géza külügyminiszter azon lépésével kapcsolatban, hogy a magyar kormány képviseletében megjelent a cseh követségen a soh köztársaság ötéves jubileuma alkalmával rendezett ünnepélyen. Az interpellációkra vonatkozólag Baross János a következőket mondotta munkatársunknak: — Tegnap két interpellációt jegyeztem be a külügyi miniszter úrhoz. Az egyiket Sir Eric Dumondnak, a Népszövetség titkárának a bukaresti pohárköszöntője tárgyában. Már magánakaz interpelláció bejegyzésének meg volt az a kedvező hatása, hogy Drumond úr a ma déli lapokban nyilatkozatot tett közzé, melyben a bukaresti sajtóértesítéseket dezavuálja. Mivel távol áll tőlünk az, hogy Dromond úr szavahihetőségében kételkedjünk, meg kell állapítanunk azt, hogy a román hivatalok sajtóhírszolgálat megint tendenciózusan ferdített és valótlanságokat röpített a világba. Kívánatosnak tartanám azonban, ha Drummic úr egy budapesti pohárkaszüntőben foglalkoznék, azzal a kérdéssel, aminek dezaonálását a ma déli lapokban hiába kerestük, tudniillik a kisebbségek sémiméinek ,a Népszövetséghez való viszonyával. Összefüggésben van ez a kérdés Benes cseh külügyminiszter úrnak a prágai parlamentben tett nyilatkozatával, amelyben Benes úr figyelmezteti Magyarországot, hogy a jövőben Magyarországnak be kell tartania, a trianoni békét. A trianoni béke kétoldalú jogügylet. A trianoni békében illetve a Müllerand-féle kísérőlevélben világosan biztosítva van részünkre az ethnográfiai határkiigazítás, továbbá a kisebbségek összes politikai és emberi jogainak teljes leolosidása. Mindeddig a kisantant "állalmisak eszük ágában sem véd a bennünket megillető jogoknak elismerése és tiszteletben tartása. Majd ha ele is teljesítették szerződésbeli kötelezettségeiket, akkor lesz csak joguk tőlünk is követelni a békeszerződés betartását. Sajnos, a magyar kormány a szerződésszerű magyar jogokat még követelni sem meri, ellenben a legminimálisabb nemzeti önérzet arcul verésével képviselteti magát a külügyminiszter által a cseh köztársaság, vagyis Felső-Magyarország elrablásának ötéves üramünnepére rendezett cseh banketten. Ebben a tárgyban jegyeztem be második interpellációmat, mert rá akartam mutatni arra, hogy méltán háborítja fel a magyar közvélemény önérzetét,de mint taktika is tejesen elhibázott. A magyar kormány eddigi megalázkodó magatartását ezzel a hallatlan incidenssel megkoronázta, megfeledkezvén arról, hogy csak azt a nemzetet becsülik mások is, amelyik önmagát is megbecsüli. • Gazdasági és politikai szempontból "Csathországnak sokkal nagyobb érdeke, hogy velünk megegyezzen, mint minekünk. A túlfejlesztett cseh nagyipar, amelynek pénzén csinálódik a cseh implatizípus, katasztrofális válságba jutott nemcsak a Felvidéken, de Csehországban is. A magyar határok megnyitásatehát elsőrendű érdeke a cseh nagyiparnak, mert így visszaszerzi a régi magyar Absatzgebietet, másrészt szabad levegőt és utat nyitnánk részükre a távolabbi, piacok felé. A cseh imperialista politika tehát ipari, pénzügyi és szociális téren csődbe jutott, elmaradhatatlan volt tehát annak politikai csődje is. . Ennek klasszikus bizonysága az idén ősszel tartott községi és vármegyei választás. Ez alkalommal, a Felvidéken a prágai politika a szavazatoknak csak tizennyolc százalékát kapt meg, az óriási többségi Benesek Politikájától való elszakadást és a Felvidék autonómiáját követelte. A cseh kormány egy óriási visszaéléssel akarta meghamisítani a szavazást, úgy hogy egyrészt kihagyta a magyar választókat és a legnagyobb közigazgatási terrort fejtette ki az ellenzéki szavazókkal szemben, másrészt egy fegyvergyakorlatot rendeztek az idén a Felvidéken, ahol cseh és morva ezrediket koncentráltak és minden ezredet abban a felvidéki, községben szavaztattak le, ahol éppen aznap éjjel meghaltak. Az eredmény mégis az lett, hogy a morva, a sziléziai és német-cseh ezred,ek leszavaztak Hlinka pártjára vagy a magyar pártokra, a cseh katonaság pedig a kommunista pártra. A prágai politika tehát éppen most az utolsó órákban jutott csődbe. A magyar külpolitikának tehát az egész világot fel kellett volna már lármázni ezzel a szenzációs történelmi eseménnyel, mely bebizonyította, hogy az egész cseh-szlovák államalakulat életképtel«). Ehelyett most sietett a magyar kormány aethernij.Adókkal Benesék politikájának a segítségére. Egyrészt még a trianoni kevés jogaink érvényesítését sem kísérlik meg, hanem behódolnak Benes poltikájának, másrészt pedig a prágai rezsimmel halálosan elégedetlen Felvidéki lakosság lelkében is kétségbeejtő depressziót fog okozni az a tény, hogy akkor, amikor a cseh-szlovák köztársaságnak polgárai elég bátrak voltak kimutatni halálos elégedetlenségüket a jelenlegi prágai rendszerrel szemben, akkor a magyar kormány térdet-fejet hajtva előtt . Én tagadom azt, hogy mireánk nézve a külföldi kölcsön életkérdés lenne. A külföldi kölcsön és az ezzel összefüggő politikai, megaláztatásunk elsősorban a cseheknek az érdeke. Ha pedig tényleg igaz, hogy a külföldi kölcsön reánk nézve ma már életkérdés, ezért kizárólag koncepció és előrelátás nélküli pénzügyi és tehetszex külpolitikánkat terheli a Schlößpifft