Szózat, 1923. december (5. évfolyam, 273-295. szám)
1923-12-28 / 293. szám
10 • Baláss Árpád új nótáskönyve. Még szinte nedves rajta a friss nyomás. És mégis, miikor a kezembe vessem, nem a nyomdafestéket érzem, hánom valami egészen különös, üde, tavaszi illatot. Balázs Árpád most megjelent negyedik nótáskönyvében elavenan él a szöveg és az a busz magyar dal, halkan, behízelgőn dalolni kezd. Kesergő férfikámat, lefojtott enenveditás, e'.zokogott égő vágyak és Petőfi lánglokán utolérhetetlenné nemesedett vallomások váltják fel boon.-' egymást. Ahogy végiglapozom a nótáskönyvet, sorra kerülnek a szebbnél szebb új nóták, amelyeket még a Balács Árpádhoz közelebb álók is kevésszer hallottak, ilyen: Farkas Imrének gyönyörű szövegével ,,H® majd minket újra összehoz a vágást“ és „sonstagvilágos éjszakákon“ cínül, amelyekkel méltóan versenyehetnek Fényes Lóránd, Éltető Ákos és az örök ifjútista lelkű Antal Ivánnak versei ... Az utóbbinak van egy olyan új verse is „valamikor még eljövök érted“, amit Balázs Árpád még nyilvánosan sohasem játszott, Petőfi szerelmi túrájának hat legszebb gyöngyszeme került örök szép foglalatba. Nem csak a centenárium hatása alatt foglalkozott Petőfivel, különösen a zeneköltő Balázs, de mert érezte, hogy a m®i izgalmas, nyugtalan korban az a fenséges, nyugodt, maradandó értékű szöveg csillapítólag jótékonyan fog hatni minden érző télekre és a melódiáik varázna, még hatalmasabbá fogja varázsolni szépségét és erejét. A magyar nótának termékeny, Virágzó fája, Balázs Árpád talán karácsonyi ajándékul jelenítette meg éppen most e füzetet, sunyi biztos, hogy ajándék ez minden ifjú szívnek és minden magyarnak. Magyarul tanulnak belőle nemzedékek énekelni. .0.0 # Magyar művésznő sikerei Bécsben. Keleti Lily vasárnap a Konzertéverein zenekari hangversenyének vendége volt és a Nilius főzeneigazgató dirigálta zenekar is előadta Liszt esz-dúr zongoraversenyét. A Konzerthaus nagyterme telben megtelt elto’ó közönséggel, amely számos Havány, gok társsal honorálta a magyar művésznő virtuóz, de amegtett poétikus előadását Hétfői önálló hangversenyének komoly, tartalmas műsora ésa műsor finom mazsifealitástól áthatott interpretálása megszerezte azután a bécsi sajtó elismerését is, amely Keleti T.ilyt, mint fölényes tudása pianistát elismerő kritikában méltatja!, * A Kisfaludy Társaság ülése!. A Kisfaludy Társsaág a Magyar Tudományos Akadémia kis üléstermében dec. 29 én, szombaton d. u. 5 órakor rendes ülést tart, melyen Papp Viktor meghívott előadó jelentését a Greguss-jutalomról Voinovich Géza r. tag olvassa föl, majd a Gregues-jutalomra vonatkozó döntést ardták ki. A Társaság január 2-án d. u. 5 órakor rendes ülést tart, melyen„Megemlékezés Szilády Áronról“ és „Egy fejezet a magyar irodalmi ízlés történetéből (Berzsenyi Dániel)“ e-lcímel Horváth János r. tag olvassa fel székfoglalódót. Forbáth Sándor vendég három versét Szász Károly r. tag mutatja be. * Csoportkiáillítás a Nemzeti Szolnban. A Nemzeti Szalon legközelebbi kiállítása a XXXVHAk Csoportállitás lesz, amelynek kenetén belül Udvary Pál, Pardócz Árpád, Kotász Károly, Ripssám Henrik és Ringer Erzsébet festőművészek gyűjteménye, valamint Teles Gina szobrászművésznő kollekciója kerül bemutatásra. Trikál József: Természetbölcselet. Szent István könyvek. Szent István Társulat kiadása. Alapos osc.Jódás vár azokra, akik ezt a könyvet avzal a gondolattal veszik kézibe, hogy vitázókajtot fognak élvezni. Ehelyett magiaeszempontú világszemléletet nyomok benne. Trikál professzor kis könyve hegycsúcsra vezet, ahonnan széles látókörű és tiszta a kilátás s ha az alacsonyabban fekvő nyergeket köd borítaná, a természetbölcselő biztoskezű Útmutatásával oszlatja el. Trikál természet!bölcselete nincs elvonatkoztatva a természettől, nem mozog légüres térben, hanem a természetvizsgálói által megállapított tényeken épül föl. A természetbúvár mindig egyoldalu, a tudomány mai állása indiait köteles is az lenni. Lejárni a polihisztorok kora, csak detaistát, specialisták lehetnek igazi tudósok. A specialista természetnek mindg csak bizonyos, aránylag szűk körét látja maga előtt, abba mélyed el, amit alkot. Egozi darab, amelyből az egységet a természetné leselő emelkedett szempontjai szerint rakja össze. A merev mozaikszerűséget a természetfilozófus töri keresztül átfogó világszemléletével, amely az egymás mellé rakott torzókba életet lohol. Trikál professzor ilyen termaés kifölesetlő. Bevezető fejezetei a ternészeti bölcset ólaméival tájékoztat ismeretelmdeti álapota. A szerves és szervetlen világ, az a’aeborenén élet bölcse1et© után külön flatoxetet számtál a darwinizmusnak. Rámutat a Darwinetoi’et hibáira, amelyeket emkorberek állapítottak meg' és int a túlzásoktól. A fejlődéselmélet (nyilván törzsfejlődés) nincs ellentétben a keresztény világné-'ette’. A lélek eredete nyilvánvaló, a teste eltűr magyarázatokat. Utal arra, hogy a biogenetikai alaptörvény csírája már Szent Tamás művében megvan. A szerző maga, mint kitetszik, a polyfiletikno magyarázatot fogadja el. Mesteri az utolsó fejezet, amely a nagy bölcselők tiszta okfejtésével jut el a végső eredményre, a helyes egyelvüeósz magyarázatára. A ho’yee e,vy®,vüeög a’anka az egy Isten. Ez az eg ysé"és nézr-pomt, amelyből szerzőnk a világegyetemet személ i , ez a kötéssetet a természetet va- zóban krienszterifibb okaiban és rendeltetésében látna Müve vérén válogatott Írod®lm összeállítást közöl útmutatóul azok számá.na, akik kristálytiszta fejtegetései és magasan fejlett kőzési morli «román kedvet kapnak a mélyebb betekintésre. Befc!*Id8H hfeek * Az utolsó négy Bassermann előadás a Renaissance Színházban, élén. hétfőn (Szilveszterkor) 10 és egynegyed óraikor ..Vom andern Ufer“, kedden . (újév napján) 10 és egynegyed óraikor „Die Wildente“, szerdán és csütörtökön rendes esti előadásban fél 8 órakor Bam*rm-enB leghíresebb szerepében, a „Nagy baritonban“ lép fel. Λ Uránia — Teri — «2 emberiség filmje mindkét rész együtt az Urániában — ma utoljára S, három•'jegyed 7, fél 8 és 10 óra 19 perckor. e»'r»******o*s»**w**« GRUBI Vie ELBESZÉLÉS (1b) Irta: TELEGDY JENŐ — A Grubitól óhajt elbúcsúzni? — kérdezte Kázmér, hogy a díszes hölgy csak nem akar megindulni. Bosszús villám cikázott át a kisasszony arcán. Vihar volt keletkezőben .... — Nem jár nekem még valami? — tört fel belőle az első roham. — Nekem, — nyújtotta a szót naival az ur ! —Mit is mond a végrendelet? . . . Egyszers mindenkorra fizetendő ötvenesek, korona, ha megválók a szolgálattól.. . . — idézte Nelli néni szavait a zöld fehérnép s azindulatok reszkettek minden porcikájában. — A végrendelet? — kacagott csöndesen, mint a jó tavaszi eső. Kázmér , a vég . . . ren . . .delet .. . .‘1 Édes Csombor kisasszony, hol van már a végrendelet! Meghalt, kiszenvedett és maga segített a legbuzgóbban szomorú végű közül ... — Én? Azt mondja, uram, hogy én? •— Nem, a szomszédasszony -- tréfálkozott Kázmér. — Az járt minden délután a nagynénámhez, az beszélt szegény öregnek Inkát a hasába, az vette rá, hogy meg kell támadni a bolond végrendeletet . . . Persze, petéző, csak nem engedhetjük, hogy az unokaöccs eme hatekst hozathasson a házakra, amelyek nem őt illetik? Csombor kisasszony szédülni kezdett, — Honnan veszi ezeket? — kiáltotta ingerülten. — A szomszédasszonytól, drága kisasszony, — nevetett Kázmér s olyan friss és jókedvű volt, mint aki minden gondját elvetette. — De nagyon jól mulatt — csodálkozott a facér ápolónő s valamit szimatolt a levégőben. — Eb, aki bánja, — vágott vissza az úr. No megállj, majd betűzök neked. — Szaladt a vér a kisasszony fejébe.. — Hát ha nincs már végrendelet, nem mennénk talán együtt? —- kérdezte szemtelenül. Kázmér ekkor oly harsányan kacagott fel,, hogy még a pókok is (ha voltak) ijedten mens- Ivü-’tek, hikaikhe. — Nem, nem . . . gyönyörű, nem ... Én már csak* ittmaradok, tudja, nagyon megszoktam ezeket a szobákat. Annyira, hogy a feleségemet is idehozom. Meg az anyját, a Lujza nénit, hisz ismeri, vagy nem? Hennin kisasszonnyal tótágast állt a szoba. Lehetséges ez? Lehetséges, hogy ő hozta össze ezt a házasságot? Jót tett, mikor rosszat akart? El kell hinnie, ha erre az emberre néz. Hiszen ez tombol, ez tobzódik, ez megpukkad örömében. — Igaz, hogy el ne feledjem — folytatta Kázmér, tovább kacagva. — Megépítjük ám az emeleteket is, de nem kettőt, hanem hármat. Az alapfalak kibírják, jó szolid anyagból épültek. A kisasszony ránézett, mintha meg akarná ölni, a szája elfehéredett, zöld ridikülje hisztérikusan táncolt a kezében. — Gyalázatos. -- szorította egy szóba mindazt a mérget, gyűlöletet, féltékenységet és gonoszságot, ami benne kavargott e egy megsemmisítő pillantást vetve az egyre jobbizűen ■ nevető Kázmárra, kirohant a szobából Az ajtót úgy vágta, be maga után, hogy megremegett belől egész hez. A Lujza mama, a szelíd, a pórázon vezetett, a minden zajtól ijedező Lujza mama — először életében — a sarkára állt. —• Szeretik egymást s ebbe az egybe nem fogsz beleszólni — kiabálta bele önmagát a haragba s munterosan pattant fel foteljéből. — Tehetsz, amit akarsz, én utra engedem, hogy a leányom boldogtalan legyen . . . Máresi néni csak ámtűt bámult. — Te beszélsz Így, te hálátlan? Te? Hát asm nr?kam küszöuhatár mind»)? Nem én •tgstottss» együtt a házat? Ezert áldoztam fel magam tiér-pick? Ezért mondtam 'te a magam életéről* Ezért életferű megetted, ezért segítettétek... igen, téged... hiea egy gömböt se túrba venni egyedül... Mélcsi rési taktikát viteoztatott: a szívhez kezdőit lezóaná a ez is először történt meg ebben az életben... És Lujza mama csak- s ugyan érezte, hogy odabenn, mi jó, bo-Iond - Vm^221lL 6.\321? leáll'F'By védte s nem tigriataalyáikba Icsanek-e, ilyenkor az anyák? — Nyugodj bele, hogy Kárzmár és Magas egybekelnek — szólt bé:külékenyebben, de igen határozottan. — Hálátlan teremtés — rikácsolta a néni csalódottan, hogy már a gyöngéd hangok se használtak — azt hiszed, valaha is belenyugodnám? Ameddig én éltek, az a rongy ember csakis az élt akaratom ellenére veheti el a szépséges, kerge lányodat... .— Ne bántsd Magdát, azt mondom — *hevült Lujza, ama, aki rájött a harciaskodás kellemes izére — ésne sértsd Kázmért sem... Vagy még mindig azt hiszed, hogy ha a te drága-lábas kisasszonyod, akivel így megbarátkoztatok, hogy 'Sa... Ez volt a néni sebezhető, pontja. — Hogy én és a kisasszony... azt átütöd ... Ne papolj a levegőbe... sikoltotta, mert már csak hanggal győzte — tán nem nekem köszönheted az örökséget is? Ki járt®, volna ki mindazt, amit elértünk, ha én nem vagyok?... De persze, azörökség... az jó, jó a te hires párocskádnak... — Igenis, nekik fogok adni mindent... A néni felkacagott, de úgy, hogy szegény Magda még a szomszéd szobáiban is rosszat!. lett tőle. A snemirehárnyás, a sértett dölyf s a rettenetes tudat, hogy biztosnak vélt hatalom csúszik ki a kezéből, kacagott ebben a szörnyű hangáradatban... — Nekik adsz mindent, úgy? Hát adjad... De esküsz-ÖKO, csak a magadlét adod... Az enyémből nem látnak egy fillért se, soha, soha... — De .Méltói, az Istenért engedette egy pülanafa a Lujza mama, siká eualyffe még sem bírt el egyszarra. A néni azonban most fogott csak igazán tüzet. _ ’ ' ' " — Mondhatsz már nekem akármit... Én többé nem közösködöm ... Csináljatok, amit akartok... Uraink elválnak... Lujza mama megdöbbent. Komolyan beszélsz? (Vége k5vA Révay-utea SS Az nS unison ’fo** ,,,Ciorkostársak,, KIS KOMÉDIA"Telefon 14-22 •i« ^iSé^lév^e« és "Villa Adolfy" Legfinomabb fonás** retiküSök finora ezüstből *s sbatrkSbó) nagy választékban. Öles* karácsonyi árak Takács János rág és ékszerész. Bodapest .leasel-kSrjt 71 1923 DECEMBER 24 PÉNTEK ® Irodalmi csemege és pompás mulatsága ,,Farkasak az éjben“... Thaddäus Rittner híres koncsoldájs melyet nálunk a Renaissance Sambas oly nagy eascerre mutatott be. Az író különös invenciója és szellemessége erősen az átlag-vígjátékok fölé emeli össz a különös és bonyolult meséjü komédiát. A Renaissance Színház tökéletes előadása minden értéket kicsihol a darabból; egytől-egyig pompás mulatságos figurák: Simonyi Hatija, Törzs Jenő, Tőkes Anna, Harsányi Sugár és Bacsányda .J’aikasok az* éjben“... pénteken, szombaton, vasárnap én hétfős rendes estü előadásban kerül színre. A Szomory-premier a Vígszinházban. Laptauzy Dezső és elamműve: Szabóky Zsigmondi Rafael a jövő hét etomostján, január 5-én, kerül bemutatóra a Vígszínházban. Mint ez illusztris csarae minden új alkotásának színrehozatala, ha a premier is a latin házi és irodalmi élet rendes kereteiből magasan lemelkedő esemény lesz. Ssomory Desső történelmű az Enderaibiaire!, amiből a Nagyasszony, az akadémiai dijat nyerd 11. József császár és legutóbb a IIr Lajos király épp oly általános elismerést szerzett, mint társadalmi sajtóműveivel, amelyekkel éppeen a Vígszínházban érte el a legnagyobb sirkerakot. A Györgyike drága győrmek, a Bella a külföldi közönség előtt is fényesen állták meg a helyet és ez vár tavalyi munkájára, a Glóriára is. A Glória nemesi kúriája után Szomory most egy bankvezér hűvösivölgyi otthonába vezet, amelynek falai közt, modern polgári környezetben játszik a lebilincselő," érdeklésű" cselekevény. Nagyszerűek az új darab szerepei, különösen a női SKrep®k. Alig van suindamb, amelyben sunyi nagy női szp volna, mint a Szabóky Zsigmondi Rafaelben. A Vígszínház legkiválóbb művésznőinek díszes köréhez egy illusztris vendégművésznő csatlakozik. Medgyassay Vilma, aki külföldi sikerei után ezúttal lép fel először Bahidarrabban- Varsányi Irénés Gombaszögi Frida mári járhaiteh, először együtt S'romoro-darabban. Gazsi Mariska a "művészi "feladat kedvéért vállalta egy törődött maitréna nagyszerű szerepét. Gyöngyössy Erni, aki éppen Szomory Glóriájában tűnt fel, most is a főszereplők közt van. A legfiatalabb nemzedéket Gödi Franccsska képviseli. Észabóky Zoigafood Rafaelt Fenyvesi Emil látéza, akit művészi pályája egyik legnagyobb felladata elé állít ez a szerep. Lukács Pál, Szerémy Zoltán, Béla Miklós és Fenyő Aladár játszosta a többi fősasrapot. Kivűlük Dénes György, Dózsa István, Győző Lajos, Körösi Angela és Szalay Károly játszanék még. A Szabóky Zsigmond Asfaeus díszleteit Málnai Béla, az új, modern öltözékeket Faragó Géza tervezte. * Bissermann a „Nagy bariton“-ban. Általános óhaj nyilvánult meg az iránt hogy Bissermanni mostani vendégszereplés© során czt a leghíresebb szerepét is, melyet több százszor játszott Berlinben és Bresown: „A nagy baritont“ is eljátssza.,,A nagy bariton“ 2-án és 8-én szerdán és csütörtökön kerül színre a Renaissanca Színházban repades este előadásban fél 8 órái kezdettek ílni — a teljes film mindkét része egy előadásban — .aa Urániában — ma utoljára 6, háromnegyed 7, fél 8 és 10 óra 19 perckor. ' WHO'W hélíbUH decemberhóasán,pénteken 11,1 ■S3^Mtít Sóhajok hídja Lipctc-kontt 16. ( Vígszínház mellett) Kitarlátok kezd. .'. 7, 9 Gmko?