Szózat, 1923. december (5. évfolyam, 273-295. szám)

1923-12-28 / 293. szám

10 • Baláss Árpád új nótáskönyve. Még szinte ned­ves rajta a friss nyomás. És mégis, miikor a kezembe vessem, nem a nyomdafestéket érzem­, hánom­ valami egészen különös, üde, tavaszi illatot. Balázs Árpád most megjelent negyedik nótáskönyvében elavenan él a szöveg és az a busz magyar dal, halkan, behízel­gőn dalolni kezd. Kesergő férfikámat, lefojtott enen­­veditás, e'.zokogott égő vágyak és Petőfi lánglokán utolérhetetlenné nemesedett vallomások váltják fel boon.-' egymást. Ahogy végiglapozom a nótáskönyvet, sorra kerülnek a szebbnél szebb új nóták, amelyeket még a Balács Árpádhoz közelebb álók is kevésszer hallottak, ilyen: Farkas Imrének gyönyörű szövegé­vel ,,H® majd minket újra összehoz a vágást“ és „s­onstagvilágos éjszakákon“ cínül, amelyekkel méltóan verseny­ehetnek Fényes Lóránd, Éltető Ákos és az örök ifjútista lelkű Antal Ivánnak versei ... Az utóbbinak van egy olyan új verse is „valamikor még eljövök érted“, amit Balázs Árpád még nyilvánosan sohasem játszott, Petőfi szerelmi túrájának hat leg­szebb gyöngyszeme került örök szép foglalatba. Nem csak a centenárium hatása alatt foglalkozott Petőfi­vel, különösen a zeneköltő Balázs, de mert érezte, hogy a m®i izgalmas, nyugta­lan korban az a fensé­ges, nyugodt, maradandó értékű szöveg csillapítólag jótékonyan fog hatni minden érző tél­ekre és a meló­diáik varázna, még hatalmasabbá fogja varázsolni széps­égét és erejét. A magyar nótának termékeny, Virágzó fája, Balázs Árpád talán karácsonyi aján­dékul jelenítette meg éppen most e füzetet, sunyi biz­tos, hogy ajándék ez minden ifjú szívnek és minden magyarnak. Magyarul tanulnak belőle nemzedékek énekelni. .0.0 # Magyar művésznő sikerei Bécsben. Keleti Lily vasárnap a Konzertéverein zenekari hangverse­nyének vendége volt és a Nilius főzeneigazgató dirigálta zenekar is előadta Liszt esz-dúr zongora­versenyét. A Konzerthaus nagyterme tel­ben meg­telt elto’ó közönséggel, amely számos Havány, gok társsal honorálta a magyar művésznő virtuóz, de amegtett poétikus előadását Hétfői önálló hang­versenyének komoly, tartalm­as műsora és­­a műsor finom m­azsifealitástól áthatott interpretálása meg­szerezte­­ azután a bécsi sajtó elismerését is, amely Keleti T.ilyt, mint fölényes tudása pianistát elismerő kritikában méltatja!, * A Kisfaludy Társaság ülése!. A Kisfaludy Társsa­ág a Magyar Tudományos Akadémia kis ülés­termében dec. 29 én, szombaton d. u. 5 órakor ren­des ülést tart, melyen Papp Viktor meghívott el­őadó jelentését a Greguss-juta­lomról Voinovich Géza r. tag olvassa föl, majd a Gregues-jutalomra vonatkozó döntést ard­ták ki. A­ Társaság január 2-án d. u. 5 órakor rendes ülést­­ tart, melyen­­„Megemlékezés Szi­lády Áronról“ és „Egy fejezet a magyar irodalmi ízlés történetéből (Berzsenyi Dániel)“ e-lcímel Hor­váth János r. tag olvassa fel székfoglalódót. Forbáth­ Sándor vendég három versét Szász Károly r. tag mutatja be. * Csoportkiáillítás a Nemzeti Szol­nban. A Nem­zeti Szalon legközelebbi kiállítása a XXXVHAk Csoport­állitás lesz, amelynek kenetén belül Udvary Pál, Pardócz Árpád, Kotász Károly, Ripssám Hen­rik és Ringer Erzsébet festőművészek gyűjteménye­,­ valamint Teles Gina szobrászmű­vésznő kollekciója kerül bemutatásra.­­ Trikál József: Természetbölcselet. Szent István könyvek. Szent István­ Társulat kiadása. Alapos osc.­­Jódás vár azokra, akik ezt a könyvet avzal a gondo­lattal veszik kézibe, hogy vitázók­ajtot fognak élvezni. Ehelyett magiaeszempontú világszemléletet nyomok benne. Trikál professzor kis könyve hegycsúcsra ve­zet, ahonnan széles látókörű és tiszta a kilátás s ha az alacsonyabban fekvő nyergeket köd borítaná, a természetbölc­selő biztoskezű Útmutatás­ával oszlatja el. Trikál természet!bölcselete nincs elvonatkoztatva a természettől, nem mozog légüres térben, hanem a természetvizsgálói által megállapított tényeken épül föl. A természetbúvár mindig egyoldal­u, a tudomány mai állása indiait köteles is az lenni. Lejárni a poli­hisztorok kora, csak detai­stát, specialisták lehetnek igazi tudósok. A specialista­­ természetnek mindg csak bizonyos, aránylag szűk körét látja maga előtt, abba mélyed el, amit alkot. Egozi darab, amelyből az egységet a természetné lesel­ő em­elkedett szempontjai szerint rakja össze. A merev mozaikszerűséget a ter­­mészetfilozófus töri keresztül átfogó világszemléleté­vel, amely az egymás mellé rakott torzókba életet lohol. Trikál professzor ilyen termaés kifö­lesetlő. Be­vezető fejezetei a ter­nészeti bölcs­et ólaméival tájé­koztat ismeretelmdeti álapota. A szerves és szervet­len világ, az a’aeborenén élet bölcse1et© után külön flatoxetet számtál a darwinizmusnak. Rámutat a Dar­­winetoi’et hibáira, amelyeket emkor­berek állapí­­totta­k meg' és int a túlzásoktól. A fejlődéselmélet (nyilván törzsfejlődés) nincs ellentétben a keresztény vil­ágné-'ette’. A lélek eredete nyilvánvaló, a teste eltűr magyarázatokat. Utal arra, hogy a biogenetikai alaptörvény csírája már Szent Tamás művében meg­van. A szerző maga, mint kitetszik, a polyfile­tikno m­agyarázatot fogadja el. Mesteri az utolsó fejezet, amely a n­a­gy bölcsel­ők tiszta okfejtésével jut el a végső eredményre, a helyes egyelvüeósz magyaráza­tára. A ho’yee e,vy®,vüeög a’anka az egy Isten. Ez az eg ysé"és nézr-pomt, amelyből szerzőnk a vilá­g­­egye­temet szem­él i , ez a kötéssetet a természetet va- zóban k­rienszter­ifibb okaiban és rendeltetésében látna Müve vérén válogatott Írod®lm­ összeállítást közöl útmutatóul azok számá.na, akik kristálytiszta fejtegetései és magasan fejlett kő­zési morli «román kedvet kapnak a mélyebb betekintésre. Befc!*Id8H hfeek * Az utolsó négy Bassermann előadás a Renais­sance Színházban, él­én. hétfőn (Szilveszterkor) 10 és egynegyed óraikor ..Vom andern Ufer“, kedden . (újév napján) 10 és egynegyed óraikor „Die Wildente“, szerdán és csütörtökön rendes esti előadásban fél 8 órakor Bam*rm-enB leghíresebb szerepében, a „Nagy baritonban“ lép fel. Λ Uránia — Teri — «2 emberiség filmje mindkét rész együtt az Urániában — ma utoljára S, három­­•'jegyed 7, fél 8 és 10 óra 19 perckor. e»'r­»******o*s»**w**« GRUBI Vie ELBESZÉLÉS (1b) Irta: TELEGDY JENŐ — A Grubitól óhajt elbúcsúzni? — kérdezte Kázmér, hogy a díszes hölgy csak nem akar megindulni. Bosszús villám cikázott át a kisasszony ar­cán. Vihar volt keletkezőben .... — Nem jár nekem még valami? — tört fel belőle az első roham. — Nekem, — nyújtotta a szót naival a­z ur ! —Mit is mond a végrendelet? . . . Egy­szers mindenkorra fizetendő ötvenesek, korona, ha megválók a szolgálattól.. . . — idézte Nelli néni szavait a zöld fehérnép s az­­indulatok reszkettek minden porcikájában. — A végrendelet? — kacagott csöndesen, mint a jó tavaszi eső. Kázmér , a vég . . . ren . . .­delet .. . .‘1 Édes Csombor kisasszony, hol van m­ár a végrendelet! Meghalt, kiszenve­dett és maga segített a legbuzgóbban szomorú végű közül ... — Én? Azt mondja, uram, hogy én? •— Nem, a szomszédasszony --­ tréfálkozott Kázmér. — Az járt minden délután a nagy­­nénámhez, az beszélt szegény öregnek Inkát a hasába, az vette rá, hogy meg kell támadni a bolond végrendeletet . . . Persze, petéző, csak nem engedhetjük, hogy az unokaöccs eme hatekst hozathasson a házakra, amelyek nem őt illetik? Csombor kisasszony szédülni kezdett, — Honnan veszi ezeket? — kiáltotta inge­rülten. — A szomszédasszonytól, drága kisasszony, — nevetett Kázmér s olyan friss és jókedvű volt, mint aki minden gondját elvetette. — De nagyon jól­ mulatt — csodálkozott a facér ápolónő s valamit szimatolt a lev­égőben. —­ Eb, aki bánja, — vágott vissza az úr. No megállj, majd betűzök neked. — Sza­ladt a vér a kisasszony fejébe.. — Hát ha nincs már végrendelet, nem mennénk talán együtt? —- kérdezte szemtelenül. Kázmér ekkor oly harsányan kacagott fel,, hogy még a pókok is (ha voltak) ijedten mens- Ivü-’tek, hikaikhe. — Nem, nem . . . gyönyörű, nem ... Én már csak* ittmaradok, tudja, nagyon megszok­tam ezeket a szobákat. Annyira, hogy a fele­ségemet is idehozom. Meg az anyját, a Lujza nénit, hisz ismeri, vagy nem? Hennin kisasszonnyal tótágast állt a szoba. Lehetséges ez? Lehetséges, hogy ő hozta össze ezt a házasságot? Jót tett, mikor rosszat akart? El kell hinnie, ha erre az emberre néz. Hiszen ez tombol, ez tobzódik, ez megpukkad örö­mében. — Igaz, hogy el ne feledjem —­ folytatta Kázmér, tovább kacagva. — Megépítjük ám az emeleteket is, de nem kettőt, hanem hármat. Az alapfalak kibírják, jó szolid anyagból épültek. A kisasszony ránézett, mintha meg akarná ölni, a szája elfehéredett, zöld ridikülje hiszté­rikusan táncolt a kezében. — Gyalázatos. -- szorította egy szóba mind­azt a mérget, gyűlöletet, féltékenységet és go­noszságot, ami benne kavargott e egy meg­semmisítő pillantást vetve az egyre jobbizűen ■ nevető Kázmárra, kirohant a szobából Az ajtót úgy vágta, be maga után, hogy megrem­­egett belő­l egész hez. A Lujza mam­a, a szelíd, a pórázon vezetett, a minden zajtól ijedező Lujza mama — először életében — a sarkára állt. —• Szeretik egymást s ebbe az egybe nem fogsz beleszólni — kiabálta bele önmagát a haragba s m­unterosan pattant fel foteljéből. — Tehetsz, amit akarsz, én ut­ra engedem, hogy a leányom boldogtalan legyen . . . Már­esi néni­ csak ámtűt­ bámult. — Te beszélsz Így, te hálátlan? Te? Hát asm nr?kam küszöuhatár mind»)? Nem én •tgstottss» egy­ütt a házat? Ezert áldoztam fel magam tiér-pick? Ezért mondtam 'te a ma­gam életéről* Ezért életferű megetted, ezért segítettétek... igen, téged... hiea egy göm­böt se túrba venni egyedül... Mélcsi r­és­i taktikát viteoztatott: a szív­hez kezdőit lezó­aná a ez is először történt meg ebben az életben... És Lujza mama csak- s ugyan érezte, hogy odabenn, m­i jó, b­o-Iond - Vm^221lL 6.\3­21? leáll'F'By védte s nem tigria­taalyáikba Icsanek-e, ilyenkor az anyák? — Nyugodj bele, hogy Kárzmár és Magas egybekelnek — szólt bé:k­ül­é­ke­nye­bben, de igen ha­tározottan. — Hálátlan tere­mtés — rikácsolta a néni csalódottan, hogy már a gyöngéd hangok se használtak — azt hiszed, valaha is belenyu­godnám? Ameddig én éltek, az a rongy ember csakis az élt akaratom ellenére veheti el a szépséges, kerge lányodat... .— Ne bántsd Magdát, azt mondom — *he­­vült Lujza, ama, aki rájött a­ harcias­kodás kellemes izére — és­­ne sértsd Kázmért sem... Vagy még mindig azt hiszed, hogy h­a a te drága-lábas kisasszonyod, akivel í­gy meg­­barátkoztatok, hogy 'Sa... Ez volt a néni sebezhető, pontja. — Hogy én és a kisasszony... azt átü­töd ... Ne papolj a levegőbe... sikoltotta, mert már csak hanggal győzte — tán nem ne­kem köszönheted a­z örökséget is? Ki járt®, vo­lna ki mindazt, amit elértünk, ha én nem vagyok?... De persze, az­­örökség... az jó, jó a te hires párocskádnak... — Igenis, nekik fogok adni mindent... A néni felkacagott, de úgy, hogy szegény­­ Magda még a szomszéd szobáiban is rosszat!. lett tőle. A snemirehárnyás, a sértett dölyf s a rettenetes tudat, hogy biztosnak vélt hatalom csúszik ki a kezéből, kacagott ebben a ször­nyű hangáradatban... — Nekik adsz mindent, úgy? Hát adjad... De eskü­­sz-ÖKO, csak a magadlét adod... Az­ enyémből nem látnak egy fillért se, soha, soha... — De .Méltói, az Istenért engedette egy pülanafa­ a Lujza mama, siká eualyffe még sem bírt el egys­zarra. A néni azonban most fogott csak igazán tüzet. _ ’ ' ' " — Mondhatsz már nekem akármit... Én többé nem közösködöm ... Csinál­jatok, amit akartok... Uraink elválnak... Lujza mama megdöbbent.­­ Komolyan beszélsz? (Vége k5vA Révay-utea SS Az nS unison ’fo** ,,,Ciorkostársak,, KIS KOMÉDIA"Telefon 14-22 •i« ^iSé^lév^e« és "Villa Adolfy" Legfinomabb fonás** retiküSök finora ezüstből *s sbatrkSbó) nagy választékban. Öles* karácsonyi­­ árak Takács János rág és ékszerész. Bodapest .leasel-kSrjt 71 1923 DECEMBER 24 PÉNTEK ® Irodalmi csemege és pompás mulatság­a ,,Far­­kasak az éjben“... Thaddäus Rittner híres koncs­­oldájs melyet nálunk a Renaissance Sambas oly nagy eascerre­ mutatott be. Az író különös invenciója és szellemessége erősen az átlag-vígjátékok fölé emeli össz a különös és bonyolult meséjü komédiát. A Renaissance Színház tökéletes előadása minden érté­­ket kicsihol a darabból; egytől-egyig pompás mulat­ságos figurák: Simonyi Hatija, Törzs Jenő, Tőkes An­na, Harsányi Sugár és Bacsányd­a .J’ai­kasok az* éjben“... pénteken, szombaton, vasár­nap én hétfős rendes e­stü előadásban kerül színre. A Szomory-premier a Vígszinházban. Laptauzy Dezső és elam­műve: Szabóky Zsigmondi Rafael­ a jövő hét etomostján, január 5-én, kerül bemutatóra a Vígszínházban­. Mint ez illusztris csarae minden új alkotásának­ színrehozatala, ha a premier is a latin házi és irodalmi élet rendes kereteiből magasan l­­em­el­kedő­­ esemény lesz. Ssomory Desső történelmű az Enderaibiaire!, amiből a Nagyasszony, az akadé­miai dijat nyerd 11. József császár és legutóbb a IIr Lajos király épp oly általános elismerést szerzett, mint társadalmi sajtó­mű­veivel, amelyekkel éppeen a Vígszínházban érte el a legnagyobb sirkerakot. A Györgyike drága győrm­ek, a Bella a külföldi közön­ség előtt is fényesen állták meg a helyet és ez vár tavalyi munkájára, a Glóriára is­. A Glória nemesi kúriája után Szomory most egy bankvezér hűvösi­völgyi otthonába vezet, amelynek falai közt, modern polgári környezetben játszik a lebilincselő," érdeklé­­sű" cselekevény. Nagyszerűek az új darab szerepei, különösen a női SKrep®k. Alig van suindamb, amely­ben sunyi nagy női sz­­p volna, mint a Szabóky Zsigmondi Rafaelben. A Vígszínház legkiválóbb mű­­vésznőinek díszes köréhez egy illusztris vendégm­ű­­vésznő csatlakozik. Medgyassay Vilma, aki külföldi sikerei után ezúttal lép fel először Bahidarrabban- Varsányi Irén­­és Gombaszögi Frida mári járhaiteh, először együtt S'ro­moro-darabban. Gazsi Mariska­ a "művészi "feladat kedvéért vállal­ta egy törődött mait­­réna nagyszerű szerepét. Gyön­gyössy Erni, aki éppen Szomory Glóriájában tűnt fel, most is a fő­­szereplők közt van. A legfiatalabb nemzedéket Gödi Franccsska képviseli. Észabóky Zoigafood Rafaelt Fenyvesi Emil látéza, akit művészi pályája egyik legnagyobb felladata elé állít ez a szerep. Lukács Pál, Szerémy Zoltán, Béla Miklós és Fenyő Aladár játszosta a többi fősasrapot. Kivűl­ük Dénes György, Dózsa István, Győző Lajos, Körösi Angela­ és Szalay Károly játszanék még. A Szabóky Zsigmond Asfae­­us díszleteit Málnai Béla, az új, modern öltözékeket Faragó Géza tervezte. * Bissermann a „Nagy bariton“-ban. Általános óhaj nyilvánult meg az iránt hogy Bissermanni mos­ta­ni vendégszereplés© során czt a leghíresebb szere­pét is, melyet több százszor játszott Berlinben és Bresown: „A nagy baritont“ is eljátssza.­­,,A nagy bariton“ 2-án és 8-én szerdán és csütörtökön kerül színre a Renaissanca Színházban repades este előadás­ban fél 8 órái kezdettek­­ ílni — a teljes film mindkét része egy előadás­ban — .aa Urániában — ma utoljára 6, háromnegyed 7, fél 8 és 10 óra 19 perckor. ' WH­O'W hélíbUH decemberhóas­án,pénteken 11,1 ■S3^Mtít Sóhajok hídja Lipctc-kontt 16. ( Vígszínház mellett) Kitarlátok kezd. .'­. 7, 9 Gmko?

Next