Szózat, 1924. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1924-01-27 / 23. szám
. S mikor már minden szükséges előzetes lépés megtörtént a gonosztevők lefülelésére és az eljárás levezetésére, akkor következik el a döntés, a bírói eljárás. Nem a magam véleményét, hanem egy nagyon magasrangú és kiváló bíró véleményét tolmácsolom akkor, amikor fájdalommal állapítom meg: talán részben az Ausztriával való áldatlan évszázados harcok miatt is a magyar jogszolgáltatás tradíciói sokszor a merev formalizmus és betűimádás irányában alakultak ki, szemben például a szabad Anglia szabadabb szellemű jogszolgáltatásával. Viszont örömmel állapíthatjuk meg, hogy az ellenforradalom óta e tradíciók ellenére is a magyar bíróság minden igyekezetével oda törekedett, hogy ítéleteiben az elavult betű fölött miinél tökéletesebben a törvény szellemét s annak intencióit juttassa érvényre. Csak ez a szabadabb ítéletmondás hidalhatja át a nagy törvénykönyvreform előtt a paragrafusok és betűk között tátongó szakadékokat. És csak ez a bírói szellem és újabb fejlődés erősítheti meg az emberek millióiban, az éhező, nyomorgó, vergődő magyarság széles rétegeiben az éltető bizalmat jog és igazság iránt. Az állam alapjait rendíti meg az az egyre általánosabbá váló meggyőződés, hogy ebben az országban csak a kiskofákat és a kötetöket, ellopott béresgyereket, a nyomorúság apró bűnöseit lehet megfogni és megbüntetni, de a nagy gazemberek, az autón száguldó nagy rablók, a magyarság vérén hízó óriás pókok, a nagy adóeltitkolók, a miilliárdokban csalók ki tudnak bújni hol a feneketlen korrupció nyitotta réseken, hol a paragrafusok hiányosságain. Ránk fogják, hogy mi összeköttetésben vagyunk a bombamerénylőkkel és azokat menteni igyekszünk: alávaló rágalom. De igenis vádoljuk az egész politikai baloldalt minden gazdasági érdekköreivel egyetemben, hogy menteni igyekeznek a magyarság életének megvontak, a nagystílű gazokat, tűzik nem bombával robbantják szét a magyar élet utolsó primitív csigaházait, de annál le véglegesebb eredménnyel. Kormányzat és bíróság részéről bátorság és elhatározottság kell e gonosztevők és minden rendű és fajtájú érdekszövetségeik megsemmisítéséhez. Bízunk Nagy Emilben és a magyar bíróságban:meg lehetnek győződve, hogy a nemzet legjobbjai elvárják tőlök a becstelen idegenek erkölcsi és gazdasági megsemmisítését s ha a nagy operációt végrehajtják, a magyar nemzet egyeteme fog tapsolni nekik. Jogrendet üvöltenek itt esztendőik óta azok, akik évtizedek óta elgáncsolók ezen a nyomorult magyar földön minden nemesebb föllángolásnak, eszmének és akarásnak: nos, lássuk azt a jogrendet, amely nem kis érdekcsoportoké, hanem a nemzet egyetemes kincse és további életének a legfőbb föltétele. „Mifem szép halott leszel. Megszépül ssati-arcom. Mosoly less as ajkamon. Üveges nagy szememben. Valaki bermemgyoz.“ Az anya nem váltózott el. Csupán szépen, lapos orra nyúlt meg’ egy kissé. Az arcbőre olyan volt, mint azok a zománcfeiher, le nem szakított gyöngy virágok, amelyeket éjjeliszekrényére szerető késsék hoztak a délelőtt folyamán. Virág volt a másik asztalkán is és a lábánál a takaróján. Nagyon szerette a virágokat. A kellőben, a gomblyukában, vagy az asztalán, boros asztalán is, — mindig volt virág. Halála első órájától mindmáig egy percig sem volt virág nélkül. Télen is színes tőlük egyszerű sírhantja. Kik hozták ezeket a halottas-szobáiba, ■kik hordják folyton a sírra, — ki tudná... Amint ott merevedett az ágyon, csak a feje mutatta a régi Adyt. A teste, rendkívül szívós teste, összütüpörödött. Széles válla, doanborn melle. — nem volt sehol. _ A halottat ágya körül egész délután nem zavarta sírás. Könnyes volt némely szem, de a zokogás nem nyugtalanította a szalba békéjét.Legközvetlenebb hozzátartozói messze földről,világinvarok miatt nem tudtak eljönni. Bizonyára azért vágott le ollóval a halott dús hajából egy ionosét valaki, hogy majd faláéi, és mindszenti szokás szerint odaadja _ hajtotti emlékként annak," akit^ a költő _ e világon a legjobban szeretett. — az édesanyjának. " A hóesés kora este elállt. A város, az ország, a nemzet, csendesebb lett a leghangosabb jsaavu magyarral. Este nyolc óra felé átvitték a halottat diszravatalra a Nemzeti Múzeum kupla-csarnokába. Papp Viktor: PHILIPP SNOWDEN kincstári lord az új kabinetben, az angol szociaizmus nagy idhoorotikus.Ő, aki eltántoríthatatlan ellensége a kommunizmusnak. Eleget panaszkodnak is az angol túlzók, hogy Snowden miatt ők a meserolt képviselve az angol kabinetben. 1864-ben Yorkshirében született, erős akaratú ember, aki a csökönyösségig makacs, akárcsak a többi yorkshireiek és azt mondják, hogy Macdonalddal a pártáséiban, ahol két ízben elnökséget viselt, nem mindig áltattak baráti lábon. Mégis, a háború alatt a védelem kérdésében pacifista és sorozásellenes volt. Huszonkétéves korában lépett, be az an-1 1924 JANUÁR 2? VASÁRNAP Macdonald kormánya mérsékelt elemekből áll A kisebbségi kabinet nem jelent szélsőbalratolódást Az új miniszterek életrajza London, január 24. Az új angol kabinetről, amely nagyrészt a munkáspárt tagjaiból alakult meg, a budapesti sajtó egy része hamis beállításban tájékoztatja az otthoniakat. Úgy tüntetik fel, mintha a most megalakult kisebbségi kabinet az angol politika eddigi irányát szélsőbaloldali vágányokra térítette volna el. A liberális lapok ebből a minden alapot nélkülöző realitásiból messzemenő külpolitikai következtetéseket is vonnak le. A mesterkedés célja nyilvánvaló. A ferdítésekkel meg akarják téveszteni a magyar közönséget s azt a hiedelmet kelteni, hogy az angol belpolitikai helyzet ilyetén való kialakulásának hatása lesz a brit külpolitikának Magyarországgal szemben tanúsított eddigi magatartására is. Valójában azon,bárt semmiféle szélsőséges alakulásról nincs szó. Magát a Labour-partyt is szakadékok választják el a kontinensen erőlködő marxista szocializmustól, az új kabinet tagjai pedig a párt legmérnékeltebb elemeiből kerültek ki. Az alábbiéletrajzokat éppen annak a bizonyítására adjuk a magyar közönség elé, hogy a munkáspárti kormány miniszterei nemcsak hogy maguk nem a sélsőségeseik, hanem egyenesen ellenségei a szélsőségeknek s emiatt a kommunisták gyűlöletét vonták magukra. RAMSAY MACDONALD, aki a kormányelnökségen kívüla külügyminiszterséget is magára vállalta, uncnov, komor külsejű, azujtós szénás siklót ember, a filmeik elgondolkozó arca azokat a kálvinista ősöket idézi emlékalaatünkbe, akiknek sarjadékaként 1866-ban Skóciában Lessie Moutli a plucsikában switetett. A falusi plébánoshoz járt iskolába, aztán inasnak adták, majd segéd lett belőle, mindez ,még odahaza, ahol anyja és nagyanyj nevelték.), mint a legtöbb szegény skót, ő is Londonba ment szerencsét próbálni. Ott kezdetiben vámirással reagette életét és káténként régi magyar koronaértékben körülbelül 1é koronát keresett. Közben fáradhatatlanul tanult, azaz szerkiadatlanul olvasott, úgy hogy minhamarabb aprócska liberális lapokba kezdett irogatni .Egy szerkesztőségi véletlenség megismertette őt Themes Lough liberális képviselővel, akinek titkárjává, szegődött , e pillanattól kezdve szenvedélyesen kezdett a politika felé orientálódni. Southamptonba® fellépett a képviselőjelöltnek, de csak 897 szavazatot nyert el több ezer szótöbbséggel győző ellenjelöltjével Iawnban. Ettől az időtől kezdve neve mindinkább ismertté vált, amiót lassaniántt a szélső politikai pártok szolgálatábaszegődött. Tagje lett a Fábián Society nevű szocialista klubnak, végül belépett a Független Munkáspártiba. Eközben megismerkedett Miss Margaret Ethel Gladstonesal, aki a Royal Institution ismert tanárának a leánya volt, Udokahuga a híres kémikusnak, Lord Keltemnek. A politikai rokonszenv összekapcsolta egymással a két feket származású fiatalt, összebarátkoztak, egymásba szerettek, házasságukból öt gyermek született, akik közül aég négy ma is él, két fiú és két leány. Macdonald asszony 3911-ben bekövetkezett halála végtelenül ,lesújtotta férjét, aki megható élet, rajzot szentelt felesége emlékezetének. Macdonald-t Kehr Hardie léptette be a független munkáspártba, amelynak műhamaraibb vezetőjévé küzdötte fel magát, ahol minden törekvése arra irányult, hogy ezt a gazdasági alapokon szervezett pártot palársrand párttá makditea át, amely 1905-től kezdve már külön állást foglalt el a parlamentben. 1906-ban a párt az Ioiternationale alapelveit fogadta el, 1914—18 között a háború következtében kettészakadt, Macdonald, Snowden és a párt vezető tagjai minden befolyásukat pacifista irányban törekedtek érvényesíteni. A forradalom utánmeghívták Oroszországba, azután Stockholmba, annak megkísérlése végett, hogy győzelem nélküli békét sikerüljön kötni. dermidőn Macdonald, hajóra szállt, a tengerészek szindikátusa Havelock Wilson, vezetése alatt megtagadta az Oroszországba szállítást, úgy hogy Macdonald-nak el kellett hagynia a kaput. Az 1918-as választásokon megbukott és csak 1922-ben választották meg Gallesben. Az új kormányelnök általánosságban intel lfetvel, nem barátja a trade-uniomoiknak, igazi &3.8 m.ademaan, aki elveihez való ragaszkodásának, inaskézzel összefogott életének, magára, ragadó ércelszólásának körsiönlheti azt a nagy befolyást, amellyel vaj az angol munkások vezetője. Egy évvel ezelőtt az a végső megtiszteltetés érte, hogy a munkáspárt a parlament.bán vezető szónokául őt tette meg eignes helyett, fel adóügyi szervezetibe, de egy kerékpárbatenet következtében nyomorék lett és elhagyta az álami szolgálatot.'’ Újságírásra' adta magát, felolvasásokat tartott és szocialista röpiratokat irt. Snowden mérsékelt szocializmusa az összekötő kapocs a liberálisok és a szélső törekvésűek között. Felesége Mrc, Ethel Snowden írta különben alegerősebb két kritikát a bolsevizmusról 1920-ban és 21-ben oroszországi utazása után. JOHN ROBERT CLYNES, az új pecsétőr végigérte a nyomorúságos ézelarcúg minden gyötrelmét, kamaszkorában is nehéz munkát kellett végeznie. Tíz éves koráig egy gyapjúfonóban dolgozott, aztán hosszas önművelés után egy Trade Union tisztviselője lett, huszonkét éves korában a gáztelepek szindikátusába lépett be, amelynek később elnökévé választották. A háborít alatt ragaszkodott a szövetségesek és a nemzeti védelem ügyéhez. A koalíció egyik leghívebb munkásává vált egészen a fegyverszünetig és mint parlamenti titkár a közélelmezés rányitásában vett részt. Kis termetű ember, sovány, munkánküt fejű és mindamellett pártjában és a parlamentben is meggondoltnak, desitáletűnek és mindennemű felforgató ellenségének bizonyult. Ő volt az, aki 1919-ben a glasgowi Trade Union ülésén szembeszállt a hefetizmussal és megakadályozta azt a politikát, amely a munkásságot veszélyes vágányokra tereit© volna. Még ma is idézik azt a mondását, hogy ez úgynevezett direkt akció, azaz a prefetizmus nem való másra, minthogy a férfiak fejüket betörjék, az asszonyok szíve pedig megtörjön. Ettől a pillanattól kezdve a munkások kommunista szárnya halálosan gyűlöli Clynest. ARTHUR HENDERSON belügyminiszter szintén munkás volt. A háború alatt ellenség© a németeknek, miniszter ír koalíció alatt, a hadügyminisztériumba®. Glasgowban 1863-ba született, a New Casles Stephenson-gyárban inaskodott és még ma is tagja a vasmunkások szindikátusának. Az 1895-03 választásokon Darlingtonban lépett fel jelöltnek, de vissza kellett lépnie, mert a newcastlei iparmágnások vétót emeltet ellene. E pillanattól kezdve a munkáspárt felé orientálódott. Lloyd George nem akarta őt felvonni kabinetjébe, úgy, hogy végleg összeveszett a liberálisokkal és ádáz ellenségévé vált a liberálisokkal való mindennemű együttműködésnek. Henderson, akit pártjában Arthur bácsinak neveztek, két gyermek atyja, akik az alsóhávnerb tagjak , maga elbukott a mostani választásokon, de azt remélik, hogy mihamarabb találnak neki kerületet, árai nélkül nem tarthatná meg belügyminiszterségét. JAMES HENRY7 THOMAS. az újgyarmatügyi miniszter, a munkáspárt kezdői közül való. ICew-Portbrus 1878-ban született, 9 éves korában már kifutó gyerek volt, aztán lokomotivtisztogató, majd soffőr, mechonikus és így lassanként ,a Greath-Western Boilway vasút-társaság első munkásai közé küzdötte fel magát, akik titkárukká, majd a vasutasok szindikátusának elnökévé választották. Még nemrégiben is, amikor tagja volt az alsóháznak és a titkos tanácsnak, azzal mulatta magát, hogy szélsebesen vezetett egy lokamativot egy veszedelmes akadálynak, hogy kipróbálja fékrendszerét. Szerencséje volt neki és utasainak is, mert a viillanyosfék jól működött. Még inkább, mint Clynee „Jimmy“ Thomas gyűlöletes a balszélsőknek, akik szemére hányják, hogy megakadályozta a bányászok 192.l-ikd nagy sztrájkját, amelynek a vasutasokkálé a szállítómunkások sztrájkjával együtt kellett volna akcióba lépnie. Keninigiben pedig a mechanikusok és soffőrök haragudtak meg rá, mert nem engedte meg, hogy vasutasai velük együtt sztrájkba lépjenek. Viszont azonban a vasutasoknak pompás fizetési viszonyokat teremtett, az 1921-en életbe léptetett indexes fizetési listák alapján. Thomas meggondolt, de harcias természet, nem fél az akadályoktól, mert megbízik erős kezében. STEPHEN WALSH hadügyminiszter, 1859-ben született, évtizedeken át drzénbányász volt. Aparlamentnek 1906 óta tagja,1922 óta elnöke a bányászszövetségnek. A háború kitörésekor megszavazta a pionikrezredek létesítését, amelyek egyikében szolgáló egyetlen fia hősi hálált halt a csatármezőn. Sidney Webb a Board of Trade elnöke, SS59-ben született- Általában a munkáspárt apjának hívják. Egyik megalapítója volt a már említett Fabián Societynek, nem munkásember, Londonban, Svájciban és Németországban nevelkedett. WISLIAM ADAMSON, a skót miniszter huszonhét évig bányamunkás volt. A háború után egy ideig ő volt a parlamenti munkáspárt elnöke. Az 1920. év őszén 1’áriSba ment, hogy a francia szociálisták között propagandát támasszon a Franciaország és Oroszország között fellörésre készülő harc támogatása ellen. Ekkor a francia kormány Párisból kiutasította. A kabinet többi tagje'' vagy egyáltalán nem tartozik a párthoz,, vagy pedig szakember és nem politikus. Minden "szexat vásárló vagy előfizető "keresztény magyar tőkét, keresztény magyar munkást támogat