Szózat, 1924. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-27 / 23. szám

. S mikor már minden szükséges előzetes lépés megtörtént a gonosztevők lefülelésére és az eljárás levezetésére, akkor következik el a döntés, a bírói eljárás. Nem a magam véleményét, hanem egy nagyon magasrangú és kiváló bíró véleményét tolmácsolom ak­kor, amikor fájdalommal állapítom meg: ta­lán részben az Ausztriával való áldatlan év­százados harcok miatt is a magyar jogszol­gáltatás tradíciói sokszor a merev formaliz­mus és betű­imádás irányában alakultak ki, szemben például a szabad Anglia szabadabb szellemű jogszolgáltatásával. Viszont öröm­mel állapíthatjuk meg, hogy az ellenforra­dalom óta e tradíciók ellenére is a magyar bíróság minden igyekezetével oda töreke­dett, hogy ítéleteiben az elavult betű fölött miinél tökéletesebben a törvény szellemét s annak intencióit juttassa érvényre. Csak ez a szabad­abb ítéletmondás hidalhatja át a nagy törvénykönyvreform előtt a paragra­fusok és betűk között tátongó szakadékokat. És csak ez a bírói szellem és újabb fejlődés erősítheti meg az emberek millióiban, az éhező, nyomorgó, vergődő magyarság széles rétegeiben az éltető bizalmat jog és igazság iránt. Az állam alapjait rendíti meg az az egyre általánosabbá váló meggyőződés, hogy ebben az országban csak a kis­kofákat és a kötetöket, ellopott béresgyereket, a nyomorú­ság­­ apró bűnöseit lehet megfogni és meg­büntetni, de a nagy gazemberek, az autón száguldó nagy rablók, a magyarság vérén hízó óriás pókok, a nagy adóeltitkolók, a miilliárdokban csalók ki tudnak bújni hol a feneketlen korrupció nyitotta réseken, hol a paragrafusok hiányosságain. Ránk fogják, hogy mi összeköttetésben vagyunk a bom­bamerénylőkkel és azokat menteni igyekszünk: alávaló rágalom. De igenis vádoljuk az egész politikai baloldalt minden gazdasági érdekköreivel egyetemben, hogy menteni igyekeznek a magyarság éle­tének megvontak, a nagystílű gazokat, tűzik nem bombával robbantják szét a magyar élet utolsó primitív csigaházait, de annál le véglegesebb eredménnyel. Kormányzat és bíróság részéről bátor­ság és elhatározottság kell e gonosztevők és minden rendű és fajtájú érdekszövetségeik megsemmisítéséhez. Bízunk Nagy Emilben és a magyar bíróságban:­­meg lehetnek győ­ződve, hogy a nemzet legjobbjai elvárják tő­lök a becstelen idegenek erkölcsi és gazda­sági megsemmisítését s ha a nagy operációt végrehajtják, a magyar nemzet egyeteme fog tapsolni nekik. Jogrendet üvöltenek itt esztendőik óta azok, akik évtizedek óta el­gáncsolók ezen a nyomorult magyar földön minden nemesebb föllángolásnak, eszmének és akarásnak: nos, lássuk azt a jogrendet, amely nem kis érdekcsoportoké, hanem a nemzet egyetemes kincse és további életének a legfőbb föltétele. „M­ifem­ szép halott leszel­. Megszépül ssati­-arcom. Mosoly less as ajkamon. Üveges nagy szememben. Valaki bermemgyo­z.“ Az anya nem váltó­zo­tt el. Csupán szépen, la­pos orra nyúlt meg’ egy kissé. Az arcbőre olyan volt, mint azok a zománcfeiher, le nem szakított gyöngy virágok, amelyeket éjjeliszekrényére szerető késsék hoztak a délelőtt folyamán. Vi­rág volt a másik asztalkán is és a lábánál a takaróján. Nagyon szerette a virágokat. A ke­llőben, a gomblyukában, vagy az asztalán, boros asztalán is, — mindig volt virág. Halála első órájától mindmáig egy percig sem volt virág nél­kül. Télen is színes tőlük egyszerű sír­­hantja. Kik hozták ezeket a halottas-szobáiba, ■kik hordják folyton a sírra, — ki tudná... Amint ott merevedett az ágyon, csak a feje mutatta a régi Adyt. A teste, rendkívül szívós teste, összütüpör­ödött. Széles válla, doan­­born melle. — nem volt sehol. _ A halottat ágya körül egész délután nem zavarta sírás. Könnyes volt némely szem, de a zokogás nem nyugtalanította a szalba békéjét.­­Legközvetlenebb hozzátartozói messze földről,­­világinvarok miatt nem tudtak eljönni. Bizonyára azért vágott le ollóval a halott dús hajából egy ionosét valaki, hogy majd fa­láéi, és­ mindszenti szokás szerint odaadja _ ha­­jtotti emlékként annak," akit^ a költő _ e világon a­ legjobban szeretett. — az édesanyjának. " A hóesés kora este elállt. A város, az or­szág, a nemzet, csendesebb lett a leghangosab­b jsaavu magyarral. Este nyolc óra felé átvitték a halottat disz­­ravatalra a Nemzeti Múzeum kupla-csarno­­­ká­ba. Papp Viktor: PHILIPP SNOWDEN kincstári lord az új kabinetben, az angol szociaizmus nagy idhoorotikus.Ő, aki eltántoríthatatlan ellensége a kommunizmusnak. Eleget panaszkodnak is az angol túlzók, hogy Snowden miatt ők a meserolt képviselve az angol kabinetben. 1864-­be­n Yorkshirében született, erős akaratú ember, aki a csökönyösségig makacs, akárcsak a többi yorkshireiek és azt mondják, hogy­­ Macdonalddal a pártáséiban, ahol két ízben elnökséget­­ viselt, nem mindig áltattak baráti lábon. Mégis, a há­­­­ború alatt a védelem kérdésében pacifista és sorozás­el­lenes volt. Huszon­kétéves korában lépett, be az an-1 1924 JANUÁR 2? VASÁRNAP Macdonald kormánya mérsékelt elemekből áll A kisebbségi kabinet nem jelent szélsőbalratolódást Az új miniszterek életrajza London, január 24. Az új angol kabinetről, amely nagyrészt a munkáspárt tagjaiból alakult meg, a buda­­­pesti sajtó egy része hamis­ beállításban tájé­koztatja az otthoniakat. Úgy­­ tüntetik fel, mintha a most megalakult kisebbségi kabinet az angol politika eddigi irányát szélső­bal­oldali vágányokra térítette volna el. A libe­rális lapok eb­ből a minden alapot nélkülöző realitásiból messzemenő külpolitikai következ­tetéseket is­ vonnak le. A mesterkedés célja nyilvánvaló. A ferdítésekkel meg akarják té­veszteni­ a magyar közönséget s azt a hiedel­met kelteni, hogy az angol belpolitikai helyzet ilyetén való kialakulásának hatása lesz a brit külpolitikának Magyarországgal szemben ta­núsított eddigi magatartására is. Valójában azon,bárt semmiféle szélsőséges alakulásról nincs szó. Magát a La­bour-party­t is szakadé­kok választják e­l a­ kontinensen erőlködő mar­xista szocializmustól, az új kabinet tagjai pe­dig a párt legmérnékeltebb elemeiből kerültek ki. Az alábbi­­életrajzokat éppen annak a bizo­nyítására adjuk a magyar közönség elé, hogy a munkáspárti kormány miniszterei nemcsak hogy maguk nem a sélsőségeseik, hanem egye­nesen ellenségei a szélsőségeknek s emiatt a kommunisták gyűlöletét vonták magukra. RAMSAY MACDONALD, aki a kormány­elnökségen kív­ül­­a külügyminiszter­­séget is magára vállalta, uncn­ov, komor külsejű, azujtós szénás siklót em­­ber, a film­eik elgondolkozó arca azokat a kálvinista ősöket idézi emlékalaatünkbe, a­k­­iknek sarjadékaként 1866-­ban Skóciában Lessie Mout­li a plucsikában switetett. A falusi plébánoshoz járt iskolába, aztán inasnak adták, majd segéd lett belőle, mindez ,még odahaza, ahol anyja és nagy­­anyj nevelték.­­), mint a legtöbb szegény skót, ő is Londonba ment szerencsét próbálni. Ott kezdetiben vámirással reagette él­etét és káténként régi magyar koronaértékben körülbelül 1é koronát keresett. Köz­ben fáradhatatlanul tanult, azaz szerkiadatlanul ol­vasott, úgy hogy m­in­hamara­bb aprócska liberális la­pokba kezdett irogatni .Egy szerkesztőségi véletlen­­ség megismertette őt Themes Lough liberális kép­viselővel, akinek titkárjává, szegődött , e pillanattól kezdve szenvedélyesen kezdett a politika felé orien­tálódni. Southamptonba® fellépett a képviselőjelöltnek, de csak 897 szavazatot nyert el több ezer szótöbbség­gel győző ellen­jelöltjével Iawnban. Ettől az időtől kezdve neve mindinkább ismertté vált, amiót lassan­­iántt a szélső politikai pártok szolgálatába­­szegődött. Tagje lett a Fábián Society nevű szocialista klubnak, végül belépett a Független Munkáspártiba. Eközben megismerkedett Miss Margaret Ethel Gladstonesal, aki a Royal Institution ismert tanárának a leánya volt, Udokahuga a híres kémikusnak, Lord Keltem­nek. A politikai rokonszen­v összekapcsolta egymás­sal a két feket származású fiatal­t, összebarátkoztak, egymásba szerettek, házasságukból öt gyermek szü­letett, akik közül a­ég négy­ ma is él, két fiú és két leány. Macdonald asszony 3­911-ben bekövetkezett halála végtelenül ,lesújtotta férjét, aki m­egható élet­, rajzot szentelt felesége emlékezetének. Macdonald-t Kehr Hardie léptette be a független munkáspártba, amelynak mű­ham­araibb vezetőjévé küzdötte fel ma­gát, ahol minden törekvése arra irányult, hogy ezt a gazdasági alapokon szervezett pártot palársrand párttá m­akditea át, amely 1905-től kezdve már külön állást foglalt el a parlamentben. 1906-ban a párt az Ioiternationa­le alapelveit fogadta el, 1914—18 között a háború következtében kettészakadt, Macdonald, Snowden és a pá­rt vezető tagjai minden befolyásu­kat pacifista irányban törekedtek érvényesíteni. A forradalom után­­meghívták Oroszországba, azután Stockholmba, annak megkísérlése végett, hogy győ­­zelem nélküli békét sikerüljön kötni. de­rmidőn Macdonald, hajóra szállt, a tengerészek szindikátusa Havelock Wilson, vezetése alatt megtagadta az Orosz­országba szállítást, úgy hogy Macdonald-nak el kel­lett hagynia a kaput. Az 1918-as választásokon meg­bukott és csak 1922-­ben választották meg Gallesben. Az új kor­mányelnök általánosságban intel l­fetvel, nem barátja a trade-uniomoiknak, igazi &3­.8 m.ade­­maan, aki elveihez való ragaszkodásának, inaskézzel összefogott életének, magára,­ ragadó ércelszólásának­­ körsiönlheti azt­ a nagy befolyást, amellyel vaj az angol munkások vezetője. Egy évvel ezelőtt az a végső megtiszteltetés érte, hogy a munkáspárt a parlamen­t.bán vezető szónokául őt tette meg eignes helyett, fe­l adóügyi szervezetibe, de egy kerékpárbatenet kö­vetkeztében nyomorék lett és elhagyta az álami szolgálatot.'’ Újságírásra' adta magát, felolvasásokat tartott és szocialista röpiratoka­t irt. Snowden mér­sékelt szocializmusa az összekötő kapocs a liberálisok és a szélső törekvésű­ek között. Felesége Mrc, Ethel Snowden írta különben a­­legerősebb két­­ kritikát a bolsevizmusról 1920-ban és 21-ben oroszországi uta­zása­­ után. JOHN ROBERT CL­Y­NES, az új pecsétőr végigérte a nyomorúságos ézelarcúg minden gyötrelmét, kamaszkorában is nehéz munkát kellett végeznie. Tíz éves koráig egy­ gyapjúfonóban dolgozott, aztán hosszas önművelés után egy Trade Union tisztviselője lett, h­uszonkét éves korában a­ gáz­­telepek szindikátusába lépett be, amelynek később elnökévé választották. A háborít alatt ragaszkodott a szövetségesek és a nemzeti védelem ügyéhez. A koalíció egyik leghívebb munkásává vált egészen a fegyverszünetig és mint parlamenti titkár a közélel­­mezés rányitásában vett részt. Kis termetű ember, sovány, munkánküt fejű és mindamel­lett pártjában és a parlamentben is meggondoltnak, d­esitáletűnek és mindennemű felforgató ellenségének bizonyult. Ő volt az, aki 1919-ben a glasgowi Trade Union ülésén szembeszállt a h­efet­izmussal és­ megakadályozta azt a politikát, amely a munkásságot veszélyes vágá­nyokra tereit© volna. Még ma is idézik azt a mon­dását, hogy ez úgynevezett direkt akció, azaz a pre­­fetizmus nem való másra, minthogy a férfiak fejüket betörjék, az asszonyok szíve pedig megtörjön. Ettől a pillanattól kezdve a munkások kommunista szár­nya halálosan gyűlöli Clynest. ARTHUR HENDERSON belügyminiszter szintén munkás volt. A há­ború alatt ellenség© a németeknek, miniszter ír koalíció alatt, a hadügyminisztériumba®. Glasgowban 1863-ba szüle­tett, a New­ Casles Stephenson-gyárban inaskodott és még ma is tagja a vasmunkások szindikátusának. Az 1895-03 választásokon Darlingtonban lépett fel jelölt­nek, de vissza kellett lépnie, mert a new­castlei ipar­mágnások vétót emeltet ellene. E pillanattól kezdve a munkáspárt felé orientálódott. Lloyd George nem akarta őt felvonni kabinetjébe, úgy, hogy végleg összeveszett a liberálisokkal és ádáz ellenségévé vált a liberálisokkal való mindennemű együttmű­ködés­­nek. Henderson, akit pártjában Arthur bácsinak­ ne­veztek, két gyermek atyja, akik az alsóhávnerb tag­jak , maga elbukott a mostani választásokon, de azt remélik, hogy mihamarabb találnak neki kerületet, árai nélkül nem tarthatná meg belügyminiszterségét. JAMES HENRY7 THOMAS. az új­­gyarmatügyi miniszter, a munkáspárt kezdői közül való. ICew­-Portbrus 1878-ban született, 9 éves korában már kifutó gyerek volt, aztán lokomotiv­­tisztogató, majd soffőr, mechonikus és így lassan­ként ,a Greath-Western Boil­way vasút-tá­rsaság első munkásai közé küzdötte fel magát, akik titkárukká, majd a vasutasok szindikátusának elnökévé válasz­tották. Mé­g nemrégiben is, amikor tagja volt az alsó­háznak és a titkos tanácsnak, azzal mulatta magát, hogy szélsebesen vezetett egy lokamativot egy vesze­delmes akadálynak, hogy kipróbálja fékrendszerét. Szerencséje volt neki és utasainak is, mert a viilla­­nyosfék jól működött. Még inkább, mint Clynee „Jimmy“ Thomas gyűlöletes a balszélsőknek, akik szemére hányják, hogy megakadályozta a bányászok 192.l-ikd nagy sztrájkját, amelynek a vasutasokká­l­é a szállítómunkások sztrájkjával együtt kellett volna akcióba lépnie. Keninigiben pedig a mechanikusok és soffőrök haragudtak meg rá, mert nem engedte meg, hogy vasutasai velük együtt sztrájkba lépje­nek. Viszont azonban a vasutasoknak pompás fizetési viszonyokat teremtett, az 1921-en életbe léptetett indexes fizetési listák alapján. Thomas meggondolt, de harcias természet, nem fél az akadályoktól, mert megbízik erős kezében. STEPHEN W­ALSH hadügyminiszter, 1859-ben született, évtizedeken át drzénbányász volt. A­­parlamentnek 1906 óta tagja,­­1922 óta elnöke a bányászszövetségnek. A háború kitöré­­s­ekor megsza­v­azta a pionikrezredek létesítését, ame­lyek egyikében szolgáló egyetlen fia hősi hálált halt a csatárm­ezőn. Sidney Webb a Board of Trade elnöke, SS59-ben született- Általában a munkás­párt apjának hívják. Egyik megalapítója volt a már említett Fa­bián Societynek, nem munkásember, Londonban, Svájciban és Németországban nevelkedett. WISLIAM ADAMSON, a skót miniszter huszonhét évig bányamunkás volt. A háború után egy ideig ő volt a parlamenti mun­káspárt elnöke. Az 1920. év őszén 1’ári­S­ba ment, hogy a francia szociálisták­ között propagandát tá­masszon a Franciaország és Oroszország között fellö­­ré­sre készülő harc támogatása ellen. Ekkor a francia kormány Párisból kiutasította. A kabinet többi tag­je'' vagy egyáltalán nem tartozik a párthoz,, vagy pedig szakember és nem politikus. Minden "szexat vásárló vagy előfizető "keresztény magyar tőkét, keresztény magyar munkást támogat

Next