Szózat, 1924. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-01 / 1. szám

1924 JANUÁR 1 KEDD S­zózat 1755: E napon­ született Soprom me­­gyében Saphon gróf Festetics György, a kosi­thyi Georgikon meg­­alapítója. A bécsi sítpresiumban ne­velkedett. Ezután 18 éven keresztül­­katonáskodott. 1790-ben a Graeven­­huszárezred több tisztje feliratot in­tézett a rendek búzáihoz, magyar kommandót, magyar szolgálati nyel­vet és az idegen tiszteknek magya­rokkal való felváltatását kérve. Fel­-­ -tetics gróf alezredes és L­czkovics Sándor százados voltak a kezdemé­nyezők, mindkettőjüket fogságra ve­tették, a memorandum többi aláíró­ját pedig más ezredekhez tették. A rendek a királyhoz fordultak a két fogoly tiszt szabad QU-bocsá­ttatásáér­t, mivelhogy a kér­vényben semmi büntetni való nem fordult elő és a rendek felfolyamodása, nagy nehezen, célját is érte.. Festetics rögtön nyugalomba vonult és 162.000 holdas birtokának központjában, K­eszthelyen telepedett le és itt szakadatlan küaér­etezéseivel, folytonos tanulmány néven az okszerű gazdálkodás legkatonosabb úttörőjévé lett. Csurgón ref. gimnáziumot alapitott és templomot építtetett. Gazda­tisztjeinek gazdálkodási szabál­yzatot dolgozott és dolgoz­tatott ki, amely a termelés és állattenyésztés minden ága­zatára kiterjedt és ezt a gadatiszteknek­­szóról-szóra meg ke­llett teiulusok, működésükben zsinórmértékül követ­­niök. A tapasztalat vezette ezután arra a gondolatra, hogy megfel­elő gazdatiszteik állandó kiképzése végett ren­des­­tanintézetet állítson fel. Ez az intézet volt a Georgi­kon. 1801-ig a keszthelyi gazdasági főiskola csak a Fon­­tetlcs-uradalmaikat szó­gál­ta, ezután vált nyilvános or­szágos intézetté. A magyar gazdasági élet fejlődésére igen nagy jelentőségű mozzanat volt ez, emlékezetét gazdatár­sadalamnak és az egész magyar közélet kegyelettel őrzi. Gróf Festetics alapította a keszthelyi Ilexikon-üü­nnepeket is, — amelyek évente májusban voltak — ezekre­ korának legjelesebb költőit, tudósait, gazdáit, politikusait szá­kta m­eghin­ni. ---------­Csajthay Ferenc jubilál Csajthay Ferenc, a „Budapesti Hírlap“ he­lyettes fesze­res­ztője, a holnapi napom ünnepli negyvenéves újságírói jubileumát. Nem mellé­tünk el közömbösen ez ünnepség mellett, Csajthay Ferenc egyéniségének tartozunk az­­zal, hogy mi is elvigyük hozzá e ritka ünnep alkalmából üdvözletünket. Csajthay Ferenc egyike a régi újságírógerenáció legnemesebb és leguriabb alakjainak, egyike azoknak, akik­nek hite és meggyőződése volt, akik nem ásóidért, hanem meggyőződésből szolgálták a magyar kultúrát és a magyar ideálokat. Nem­zedéke átmenetet jelent a régi keményzsigmondi hagyományokra épült sajtótól a libegő, mo­dern újságírásig, s hogy ez a lihegő, új, mo­dern, technikájában fejlett, szellemében azon­ban idegen sajtó nem tudott egészen úrrá lenni a napisajtó egész területén, elsősorban Csajthay Ferenc érdeme, aki nem tudta­­ be­venni a zsidó sajtónak sem ízlését, sem hang­ját, sem technikáját. Kemény, férfias keze alatt egész újságírónemzedék nőtt, azok, akik ma a keresztény sajtóban értéket jelentenek,a keze alatt nőttek és fejlődtek, az ő irányításánál indultak neki annak a pályának, amely a leg­keservesebb minden magyar élethivatások között Csajthay Ferenc laptípust teremtett, a nyugodt, szemlélődő, a közjelenségeket lelki­­ismerettel és meggyőződéssel tárgyaló sajtó típusát, amelyen a hangsúly a nemzeti gondo­latra és a nyelv tisztaságára esett. Mint a „Budapesti Hírlap“ teljes hatalmú felelős szer­kesztője, több mint harminc éven keresztül nagy, férfias energiával, kem­ény ítélettel és nagy tekintéllyel vezette azt a lapot, amely­nek majdnem minden sikere és jelentősége az ő napról napra való nehéz munkájának ér­deme. Rákosi Jenő volt ennél a lapnál az ötlet, de Csajthay Ferenc volt a rendszer. Csajthay Ferencé volt a munka és Csajthay Ferencé volt a szerkesztés művészete, amelyet nagy tö­kéletességre fejlesztett. Az ő iskolájából kerül­tek ki a legjobb újságírók és a legjobb szer­kesztők. Kemény, férfias természetű magyar ember volt, aki egyenes keményen megmondta mindig a maga igazát, aki sohasem taktiká­zott, hanem szemtől szembe állott azzal, akivel elintézni valója volt. Ítéleteiben mindig el­fogulatlan tudott maradni, soha nem vezette más, mint a meggyőződés és a belátás. Azért, ami a lapban megjelent, mindig­ helytállóit m­int férfi: emlékezetes, hogy amikor Nessi Pál polémiába keveredett Rákosi Jenő miatt a „Budapesti Hírlap“-piai, Csajthay Ferenc sú­lyos feltételű pisztolypárbajt vívott vele és Nessi Pál golyója Csajthay mellébe fúródott, úgy hogy­ hetekig élet és halál között feküdt, míg végre szívós természete megmentette, Csajthay Ferenc egy darab kortörtén­elmet je­lent, benne volt a magyar közélet minden küz­delmében, hiszen a liberalizmus korának publicisztikai háborúsága a „Budapesti Hírlap“ erődrendszere környékén folyt le. Sokat tudna beszélni ennek a korszaknak apró titkairól, amelyekből összetevődött maga a korszak, maga a rendszer, éseslátása mindig mögéje tu­dott látni apró emberi dolgoknak. Sorsa nem­ fcözonséges újságírói sors, mint ahogy ő sem­ tar­tozott soha az egyéniség nélkül való betűiparo­sokhoz. Az átlagújságírót elfelejtik és jubi­lauma csak alkalom arra, hogy a feledésből egy napra előrántsák, Cajthay jubileuma azon­ban nem ilyen, mert Csalthay annak ellenére, hogy már egy-két esztendő óta nem fejti ki a régi aktivitást, mégis létezik, megvan, mun­káját, hatását, szellemét érezzük mindannyian, kik iskolájába jártunk és keze alatt nőttünk mesterségünkben. Kemény magyar alakjára ma is, a régi tisztelettel és a régi­ szerete­ttel nézünk és ünnepéhez elküldjük minden elismerésünket . Változékony, havas­ idő. Nyugatról­­lesnnyomás marteram nyomul a szárazföldre, míg keleten és délen a légnyomás alacsony. Iz­land táján nagyobb kiterjedésű depresszió van. Európában az idő változékony és h­ideg. Keleten mindenütt 10 fok alatt van a hőmérséklet. Ki­sebb havazások Közép-Európában, nagyobbak a Balkánon voltak, míg a francia partokon eső esett. Hazánkban a Dunántú­lól lefestettek gyenge havazást. Az idő állan­dóan hideg. A keleti részeken a hőmérő ma reggel 20 fok alá sülyedt (minimuma Csongoron 23 fok), és nappal sem emelkedett 5 fok fölé. Időprognózis: Változékony idő, he­lyenként havazással, lényeges n­űváltozás néven-1. A föld- s mivel­ésügyi minisztér­ium vízrajzi osztályának jelentése: A Fű’.Bodunán gyönge áradás mutatkozik mindenütt jég­­zajlással. A Tisza lassú apadás ugyancsak jégzajlással. Szegednél és Szolnoknál a jég már megállt. A mellékfo­lyókban ugyancsak mindenütt ál­l a jég. — Mozgalom indul a hadisírok érdekében. A kormány mozgalmat indított meg a hősök és hadi­foglyok temetőjének gondozására. Magyarország te­rületén 24 helyen összesen 31 ilyen temető van, ame­lyekben mintegy 50.000 katona nyugszik. Legnagyobb a rákoskeresztúri temető, ahol több mint 18.000 katona van eltemetve Nagyobb hősök temetője van még Debrecenben, Miskolcon és Nyíregyházán. Nagyobb h­adifogoly-tem­ető Esztergom­ban, Ottffy-Asszonyfán és Zalaegerszegen található, e­zek a temetők a forra­dalom és a kommunizmus alatt teljesen tönkremen­tek. Később a kormány vette kezébe a temetők gon­dozását, amiben egy-két helyen — például Szombat­helyen — a város is segítségére van. Sajnálattal ál­lapítható meg azonban, hogy a legtöbb helyen nem mutatkozik kellő érdeklődés e kegyelete® cél iránt. A­ kormány nemrégiben rendeletet adott ki, amelyben felhívta a közigazgatási hatóságok figyelmét, hogy igyekezzenek az egyes vallásfelekezetek és társadalmi egyesületek bevonásával bizottságokat létesíteni, ame­lyek feladata volna a hősi sírok díszesebb karbantar­tása. A jövő tavasz fogja megmutatni, hogy ennek a rendeletnek milyen eredménye lesz. Legcélszerűbb volna, ha magánosok, iskolák masnikra vállalnák néhány sír gondozását, mert evvel nemes versengés fejlődhetnék ki a sírok gondozása körül. Síremlékek­ről — siníi­ükról — a kormány maga is gondoskodik és a megállapított típusok alapján bizonyos számú darabot már el is helyezett az egyes temetőkben. A jelenlegi viszonyok mellett azonban óriási összeget igényelne — még a legegyszerűbb síremlék mellett is — ha a kormánynak magának kellene valamennyi síremlék felállítására vállalkoznia. A további sír­emlékek felállításánál a társadalmat is be kell kap­csolni e kegyeletes mozgalomba. Ennek legjobb módja az lenne, ha minden városban és községben, ahol hősi és hadi­fogoly temetők vannak és ahol síremlékeket még neon állítottak, gyűjtés útján — szinielőadások, népünnepélyek rendezésével — egy alapot létesítené­nek, amelynek eredményéből a közigazgatási hatósá­­ságok bevonásával ott helyben készíttetnék el a sir­­em­lékeket. Ó ESZTENDŐ — ÚJ ESZTENDŐ Disticbocok Elmúlt egy rövid év — s a magyar­ megv­enüle százzal! Csillagokat kereső két szeme földre tekint. Nyílik a férflököl s alamizsna hull a tenyérbe. Hajlik a büszke fej és görbül a szittya gerinc. Oh magyarom! Ne igyál idegennek hájstalálról, illatos és zamatos méreg az, el ne felejtsd! Négy folyamok nedvét, három hegy friss levegőjét, Szivd be, az adja a vért, úgy leszel újra erős! K. János. — Főispáni felmentések és kinevezések. A Kor­mányzó a belügyminiszter előterjesztésére dr. Dará­nyi Kálmánt, Győr és Moson vármegyék, főispánját, Huszár Aladárt, Esztergom és Komárom vármegyék, valamint Komárom szabad királyi város főispánját, dr. Sztranyovszky Sándort, Nógrád és Hont várme­gyék főispánját, Péchy Lászlót, Szat­már Ugocsa és Berese vármegyék főispánját,­­dr. Kállay Miklóst, Szabolcs és Ung vármegyék főispánját és Purgly Emilt, Kislanád, Arad és Torontó­ vármegyék főis­pánját ezektől az állásaiktól felmentette és dr. Da­rányi Kálmánt Győr szabad királyi­ város főispánját Győr, Moson és Pozsony, Huszár Aladárt Komárom és Esztergom, dr. Sztranyovszky Sándort Nógrád és Hont. Péchy Lászlót Szalmár, Ugocsa és Bereg, dr. Kállay Miklóst Szabolcs és Ung, végül Purgly Emilt Csanád. Arad és Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék főispánjává kinevezte. — h­oufe kubilikUsan­á«. Január 22-én a Kereszt..­ .Jenő' orgonaművész vezetése alatt álló Egyetemi Éneklak­ok és Molnár Imre dalénekes közreműködé­sével csak estély lesz a Zeneakadémián, amelynek ke­retében dr. Spur Endre, a Szását' belső munkatársa vetitett képekkel kisért előadásban fogja ismertetni a budapesti közönséggel. " Jegyek Rózsavölgyinél kaplm­ lót. — Meghalt az utolsó királybíró. Erdélyből érke­­sett jelentés szerint tehetek. Szabó Gergely földbir­tokos, volt királybíró, a Ferenc József-rend lovagja. Udvarhely megye közigazgatási és törvényhatósági bizottságának volt tagja 90 éves korában Zebelakon elhunyt- A megboldogult egy emberöltőn át nagy szerepet ■ játszott a szín székel­y erdélyi megyében és megkülönböztetett tisztel­ít­nek örvendett." Az erdélyi­­nagya­j­ság ismét szegényebb lett, egy történelmi úrmagyar úrról. Az elhunyttnai Erdély utolsó király­­birája szállott sírba.­­ Száz német katona holttestére akadtak Verdun mellett. A Verdun melletti Bethincourt közelében, az úgynevezett halott ember völgyében egy földalatti folyosóra buikka­ntak, melynek felnyitásakor borza­­­­nyls látvány tárult a munkátok elé, tárnában több , mint száz német katona ült illetve á­lt, kiknek te*- i ben, bár több éve nem élnek, a halál nyomai alig­­ látszottak. A katonákat, mint a vizsgálat megállapi- | lotta olyan gázhullám ölte meg, mely nemcsak­­ gyilkolt, hanem az infe m-jgfc-kr, st-itatóe ok konzegrálta­­ a tstemeket. — Napoleon és a tizenhetet-1 szám. Habeat -sas fata... nemcsak a könyvekre, de a számokra is vo­natkozik ez a közmondás, így a tizenhetes szám — miint egy kutató állítja — világhódító Napóleonnal volt összenövő. Bonaparte Napoleon nevét ugyanis 17 betű alkotja. III. Napoleon 1808-ban született. En­­nek az összege is 17. Eugénia császárnő 1823-ban született: 1—8—2—6—17. Férjhez ment 1852-ban. Ennek az évszá­miatk vízszintes összege is 17. Vik­tor Napoleon herceg 1862-ben született, ennek év­­szám összege ismét 17. Végül Louie Napoleon herceg 17 éves volt, amikor elesett . Félmilliók A Jeg­yintézet új bank­­je­­gyekkel készül meglepni az uj esztendő küszö­bén uj jövendőt áhítozó minden magyarokat: kibocsájtja rövidesen az új félmilliós bankje­gyeket. Nem rossz jövendő, amit a Jegyintézet tartogat számunkra újesztendei ajándékul, for­galomba kerül bankjegy képében hamarosan, megforgathatja, aki tudja, már t. i. az a bizo­nyos félmillió, akik számára — mintha csak puszta bibliophil megrendelésről lenne szó kibocsátják. Van kellő előrelátás tehát a Jegy­­intézetnél a jövendő felé, a Jegy­intézetben jó­­előre leadassák: ti ezek a világ félmilliók. Van a Jegyi­ntézetben még kellő humor is és ezzel sem szűkölködik, — nekünk például, nyájas ol­vasó, ebből juttatott. — Megint meg­feledkeztek a tanárokról,, Minden évben szokásban van, hogy a közalkal­mazottak összes kategóriái karácsonyi ajándé­kot kapnak. Csak a tanárok alkotnak kivételt, mert még egy karácsonyra sem kaptak s­em­mit. Az idén a köz­oktatásügyi minisztérium külö­nösen bőkezű volt a karácsonyi ajándékok osz­togatásában. Hallomás szerint volt számos egy, sőt kétmilliós ajándék is. Az altisztek legalsó kategóriái is nyolcvanezer korona remunerá­­ciót kaptak. A tanárok­ és tanítókról az idén is megfeledkeztek. A minisztériumot az sem kész­teti meggondolásra, hogy egyenesen katasztro­fális tanárhiány fenyeget, mivel a fiatalság ma már olyan pályákra tódul, amely legalább a létminimumot biztosítja. Egy hatodik fizetési osztályban levő főiskolai tanár például hatszáz­ezer koronát kapott kézhez, elsején, holott egy kereskedősegéd fizetése ma már jóval meg­haladja az egymilliót. A tanítók és tanárok ka­rácsonya az idén is szomorú volt, de­­nem haj­landók továbbra is szó nélkül hagyni a remune­­rációk dolgát. Értesüléseink szerint a KANSz, legközelebbi ülésén a tanárság képviselői szó­­váteszik az elmaradt karácsonyi jutalmak ügyét. — Határidőmeghosszabbítás a magyar-oláh­ döntőbíróságná­h A magyar kormány és az oláh kormány között megállapodás létesült arra nézve, hogy a trianoni békeszerződés 239. cikke alapján alakított magyar-oláh vegyes döntőbróság előtt lefolytatható peres eljárás m­egnyitásához szükséges keresetlevelek be­nyújtási határideje — mely eredetileg 1924 december 31-én lejárt volna — hat hónappal meghossszabbíttassék. A d­ön­tőbírós­ág titkár­­ságához címzett kereset­leveleket ehhez képest 1924 június 30-i­g lehet benyújtani.­­— Technikus-bál. A budapesti királyi magyar József műegyetem hallgated báljukat január 16-án­­ rendezik. A­ hagyományos táncestély fővédnökségét József­ királyi herceg és Auguszta királyi hercegasszony, a háziasszonyi tiszteket pedig a technikusai­ág, s a társadalom női elő­kelőségei váll­alták el. Az ’ ötven tagú bár­re­ndező-bizottság minden igyekezetével a­zon van, hogy vendégei előtt, a­z estét minél kedvesebbé és emlékezetesebbé tegye. A­ házbizottság mely a meghívókra előjegyzésüket még el­fogad (Műegyetem, közp. ép, föld. 4.) kézséggel áll az ér­doki­­klóri rendelkezésére. — Vallásos est. A deáklóri. Luther-Szövetség ifjúsági szakosztálya december 30-án a deák béri iskola disztermé­­ben jól sikerült vallásos estélyt rende­zett, meyen Szatatics Sándor szavalt," Hegedűs Irén és István hegedű-zongora számától szerepeltek, dr. Kovács Sándor egyetemi tanár pedig a régi magyar protestáns diákéletről tartott érde­kes élő­adást. Az estély a Himnusz el­ének­lésév­el ért véget. — Az Apponyi-poliklinika bálja. Január 9-én a Fővárosi Vigadó összes termeiben József királyi herceg és Auguszta királyi hercegasszony díszvet­­ene­k.S­ége és gróf Apponyi Aliber­t i*” ’ ge­naci­­lett az Appony­i-po­lelinika' javára zártkörű bált ren­deznek. Meghívóért Szövetség-utca 14—16. szám alá kell fordulni.­ -- Arion angol fogkrém 26.000 cégnél halp­ható!­­— Dr. Gróf István nőorvos rendelését újból meg­kezdte délután 6—5 közt Rönk Szilárd­ utca 7. Tele­fon: József 23—64.

Next