Szózat, 1924. március (6. évfolyam, 51-75. szám)
1924-03-01 / 51. szám
im MÁRCIUS 1 gyQMBAt elTDotijélk és az egész budai oldalit, mert ha egy nagy terület egyik oldalára rárakok egy rashetonépítményt, akkor az eldullemákt. — Amikor egy ilyen vagyiszabialsu javaslattal állok szemben, amikor hatalmas akipókkal rendelkezem, akkor egy egészen m koncepció jut eszeimbe, akkor a görög klaszsaiktus időkre gondolok. A stadionba nemcsak az atlétika való,hanem oda lehetőleg minden sportot koncentrálni kell, sőt nemcsak a psortot, hanem a művészeket is, akik ma a gyártelepek reónjában rajzolnak, festenek és szobrokat készítenek. Ezeket kell oda áthelyezni, egy berket kell alkotni a magyar művészet és a magyar testnevelés számára. Kívánatos volna az, hogy az a szobrász lássa azt a híres mgyar futót, vagy lovast és -azután mintázza meg figuráit, nem pedig a gyártelepen beékezve a máig a rossz villájában üljön és gondolkozzék olyan dolgok felett, amelyek eszébe sem juthatnak, mert a miliő nem alkalmas arra, hogy intuititív dolgokat termeljen. A magyar stadionban a magyar nemzeti kultúránk építményét szeretném látni. Amagyar nemzeti géniusz alkotása legyen az. Nagyszűtésű tervre van szükség. Itt a Dunán van sok számért. Víz, sziget, fa, nagy park, hely kell egy stadionhoz. Ez felel meg annak a szellemnek, amely a miniszter úr beszédéből kicserdül, aki hivatkozott a klasszikus időkre. Én azt hiszem, hogy egy nemzet csakakkor életrevaló, ha maga is rasszikus- életet akar élni; egy nemzet_ Csáki akkor hivatkozhatik nagy történelmi hivatására, ha maga is kllaszszikus akar lenni. Ne kérjünk örökösen másoktól kölcsön klasszicizmust, hanem mi magunk akarjunk tökéletesebb emberek és tökéletesebb nemzet lenni. A javaslatot elfogadom. (Élénk helyeslés és taps.) Várnai Dániel: Nem tartja helyesnek, hogy a totál hatőr forra’immadóját elengedrtése és a sértál kevesesbb összes jutott teszrevevési célra. Határozati javaslatot nyújt be, hogyaz eredeti rendelet végrehajtási utasítását vonják vissza. Karafiári Jenő: A leventeegyesületekkel csak azt célozzák, hogy a magyar nemzet leromlott közegészségügyét helyreállítsák. Nagyon csodálja, hogy a szociáldemokraták kifogásolják azt, hogy a sportmark nemzetinek kell lenni. Túlságos antipátiával viseltetnek úgy látszik minden iránt, ami magyar és nemzeti. Pedig itt a nemzeti jelző csak azt jelenti, hogy speciálisan magyar sportaigakat akarnak kifejleszteni és kiművelni. Illetékes helyen a legnagyobb előzékenység nyilvánult meg a munkás testedző egyesületekkel szemben. Minden osztálykülönbség nélkül gondoskodás történik az ifjúság testneveléséről. Kijelenti, hogy a javaslatnak semmiféle politikai célja nincs, az egyedül a magyar közönség leromlott egészségi állapotát akarja helyreállítani. A sportban politikai differenciák nincsenek és a munkásság is tökéletesen kiveheti részét a tanács munkájában. Abban az érzésben, hogy a munkások tízezrei állanak mögötte a sport általánosításának dolgában, a javaslatot elfogadja. A kultuszminiszter válaszol a felszólalásokra Gróf Klebelsberg Kuné. A vita során nem voltak véleménykülönbségek és tárgyilagosan fogyalkoztak a kérdéssel. Kijelenti, hogy a végrehajtási utasilást rendszeresen átdolgozta és megnyitotta a jogi lehetőségét annak, hogy régi érdemes sportegyesületek a maguk kebelén belül alakíthassák, meg a Levente Egyesületet. Ezt a kérdést különben is a lehető legliberálisabban fogja kezelni. Szükségesnek tartja a Nemzeti Stadion minél hamarább való felépítéséit. Az első kötelesség ezen a téren, hogy megfelelő teret szemeljen ki erre a célra. Már a tavasszal az összes érdekképviseletek bevonásiéval helyszíi ankétet fog tartani a tekintetbe jövő tereken és helyeken. A sport demokratizálását úgy érti, hogy a falusi népre is gondolni kell annál is inkább, mert agrár állam vagyunk. Minden faluban meg kell alakítani a Levente Egyesületet. Jobb a bajok megelőzésé, mint a baj gyógyítása. Sporttal pedig megelőzhetjük a betegségeket. A szociáldemokrata szónokok a végrehajtási utasításbankiiforgásoltik a hazafias jelzőt is. Kijelenti, hogy ha a szociáldemokrata sportegyesületekben kikapcsolják az egyoldalú osztálypolitikát és nemzeti alapra helyezkednek, azonos elbánásban részesíti. Gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter kegyelettel emlékezik meg Gerendayról, a testedzés első magyar apostoláról és kéri a törvényjavaslat elfogadását A nemzetgyűlés a törvényjavaslatot általánosságban elfogadja, csak a Szociáldemokraták szavaznak a javaslat ellen. Várnai Dániel javaslatát elvetik. Majd részleteiben is az összes szakaszokat vita nélkül fogadják el és ezzel a testnevelési alapról szóló törvényjavaslatot vgy általánosan,mint részleteiben elfogadta a nemzetgyűlés. Napirendi vita tns elnök ezután napirendi indítványt tett s javasolja, hogy a Ház szerdán tartsa le közelelbbi ülését. Farkas István kéri, hogy a Ház holnap is tartson ülést, amelynek egyetlen pontja a drágaság legyen. Gróf Bethlen István miniszterelnök: Az elnök napirendi indítványát fogadja el azzal a megiragyléssal, hogy a drágasággal kapcsolatos kérdéseket az ellenzék a pénzügyi javaslatok tárgyalásánál is megvitathatja. Bartos Andor, Pakots József, valamint Perlaky György felszólalásai után a Ház az elnök napirendi indítványát fogadta el nagy többséggel Az ülés fél 3 órakor ért véget. Azokkal az intézkedésekkel, amelyeket a kormány a kényszerkölcsön kivetésére és behajtására vonatkozólag részben már életreléptetett, részben ezután szándékozik megvaló éitárni, nemcsak az egész ellenzék szállt szembe, hanem magának a kormánypártnak túlnyomó része is kezdettől fogva a legnagyobb elégedetlenséggel viseltetett a kényszerkölcsöm tervezett kivetési módozataival szemben. Ez az elégedetlenség a pártnak azon az értekezletén robbant ki, amelyen első ízben vették tárgyalás alá a Valorizációról és kényszerkölcsönről szóló törvényjavaslatot. Ezen az értekezleten bukott meg tulajdonképpen Itáliay. Ekkor a miniszterelnök, nehogy az általános elégedetlenség súlyosabb következményekkel járjon, egy tizencöttagú bizottságot küldetett ki a javaslat leginkább kifogásolt részének, a kényszer kölcsönalapról szóló szakasznak az újraszövegezésére. Ugyanaznap délutánján pedig a pénzügyi bizottság ülésén bejelentette, hogy a kormány a kényszerkölcsönre vonatkozólag új javaslatot fog kidolgozni. Ezzel a taktikával sikerült a miniszterelnöknek a kérdés megoldását elodázni, de a párt nagy részében feltámadt elégedetlenséget nem tudta leszerelni, sőt az magái lapíthatólag napiról-napra nő és ma már különösen a kisgazdáik körében szántó elkeseredéssé fokozódott. úgy a valorizáció, mint a kényszerkölcsön-alai megállapítása tekintetében a kormánypárt egyes frakciói között olyan ellentétes felfogások uralkodnak, amelyeket alig lehetmajd simán áthidalni. Ezek az ellentétek már a tizenkettes bizottság első ülése alkalmával nyilvánvalóvá váltak. Ennek a bizottságnak a kormány kívánsága szerint az lett volna a feladata, hogy a kényszerkölcsönről szóló új ■törvényajvaslatot vegye tárgyalás alá. Ez a törvényjavaslat azonban az első értekezlet alkalmával nem volt készen és így a bizottság csak arra szorítkozhatott hogy a párt felfogását és kívánságát a készülő törvényjavaslatra vonatkozólag közölje az ideiglenes pénzügyminiszterrel. Már ekkor kiderült azonban, hogy a párt felfogása ebben a kérdésben egyáltalán nem egységes és a bizottság nagyon sok tagja olyan kívánságokkal lépett fel, amelyek homlokegyenest ellentétben állottak azokkal az intenciókkal, amelyekre a kormány készülő javaslatát fel akarta edíteni. Látva a párt hangulatát, Walkó miniszter a bizottság második, kedden tartott értekezletén sem merte közben már elkészült javaslatát bemutatni, hanem megkíséreli az ellenvéleményeket leszerelni, illetve az ellentéteket áthidalni A bizottságnak ezen az értekezletén azonban még hevesebb és elkeseredettebb vita fejlődött ki egyes alapvető kérdésekben. Különösen a konjunkturális vagyonok kiméletlen igénybevételét és a jegyintézeti hitelek élvezőinek megterhelését sürgették sokan, mííg a párt merkantilliberális tagjai a leghevesebben ellenezték ezt. Döntést egyik kérdésben sem mert a miniszter provokálni A bizottság eddigi értekeztetek! csak Walko miniszter képviselte a kormányt, a ma délelőtt tartott ülésen azonban megjelent a miniszterelnök is, hogy személyi presztízsével engedékenységre, illetve megegyezésre bírja a bizottság tagjait. A mai értekezletnek azután végre lett is valami eredménye, mégpedig egy kompromisszum. A bizottság nyolc pontba foglalta óhajait és ezek képeznék a megalkotandó új törvény alapelveit. Eszerint a kényszerkölcsön kivétésénél bizonyos minimumot és progressziót álapítanak meg, az értékpapírokra bizonyos százalékot, vetnek ki, a kereskedelmi cégeket és tőzsdebizományosokat is bevonják a kölcsönakcióba, megadóztatják a legutóbbi négy évben szerzett ingatlanokat, valamint külön a hitbizományokat, a jegybank részvényjegyzését és a kényszerkölcsönt junkumba hozzák, a valorizálatlan hitelélvezőket külön megadóztatják A kormány a maga részéről nem tett kötelező ígéretet ezeknek a követeléseknek a megvalósítására, sőt nem is bizonyos, hogy azokat teljesíteni fogja, annál kevésbé, mert nem egy közülük teljesen ellentétben áll a kormány eddigi merkantil és bankárdekeeket szolgáló pénzügyi politikájával, sőt magával a kényszer kölcsön-re® delettel is. Tény az, hogy még ez a kompromisszum sem alkalmas arra, hogy a párt túlnyomó részének elégedetlenségét és bizalmatlanságát leszerelje. Különösen elégedetlenek azzal a kisgazdák, akiknek alig van számottevő képviseletük magában a bizottságban és akiknek súlyos és jogos sérelmeit nem nagyon veszik figyelembe. A konkrét határozatok közül, amiket az egységes párt bizottságának értekezletei eddig eredményeztek, különösen egyik feltétlenül sérelmes az agrártársadalomra. Ez a határozat az, hogy a kölcsön jegyzést tumbumiba hozzák a jegybank részvényjegyzésével. A kényszerkölcsönt azokra kel nvetni, akik a valorizálatlan hitelek élvezése és más kedvező konjunktúrák folytán mammutvagyonokat szereztek és maguk is nagy részben hozzájárultak a mai állapotnak az előidézéséhez, ahhoz, hogy a belső kölcsön szükségessége egyáltalán felmerült De éppen azért, mert a belső kölcsönre elsősorban ezeket a vagyonokat kell igénybe venni, lehetetlen az, hogy a kényszerkölcsönjegyzések a jegybank részvényjegyzései között junkumot létesítsenek. A jegybank Peru lehet ezeknek a nemzettől legtöbbször idegen érdekeltségeknek az orgánuma, a jegybank az egész nemzeté, annak szervezetében és irányításában tehát a nemzet lakosságának gerincét, az agrártársadalmat kell vezető szerephez juttatni. Az egységes párt tizenkettes bizottságának értekezlete Az egységes párt tizenkettes bizottsága ma délelőtt tartotta harmadik értekezletét, amelyen Walkó Lajos ideiglenes pénzügyminiszteren kívül gróf Bethlen István miniszterelnök is részt vett. A mai értekezleten Szabó Sándor fejtetteki, hogy a jövedelem és vagyonadó nem képezheti igazságos és méltányos alapját a belföldi kölcsönnek. Új erőforrásokat kell keresni és ezek között elsősorban a valorizálatlan jegyintézeti hitelek élvezőinek megadóztatását kívánják, továbbá az utolsó négy évben szerzett ingatlanok tulajdonosainak bevonásait a kényszerkölcsönbe, amennyiben ezek konjunkturális vagyonok. Kívánja, hogy a belső kölcsönre bocsássanak ki felhívást , világosítsák fel a közönséget, hogy az tulajdonképpen az államinak nyújtott valorizált hitel. Felvetette azt az eszmét, hogy a vagyonváltság földeket is kössék le a belső kölcsön kamatainak fedezésére. Végül tolmácsolta a határmenti birtokosok kívánságát. Azok a birtokosok, akiknek megszánt területen vannak birtokaik és ott jövendéket és vagyonadót fizetnek, mentesülni kivánnak a kényszerkölcsön alól. Szijj Bálint azt a kívánságát fejezte ki, hogy a létminimumot ötvenezer koronáról kettőszázezer koronára emeljék fel, továbbá hogy az ötvenholdas kisgazdákat is mentesítsék a kölcsön alól. Figyelemmel kell lenni — mondotta — az emberek teljesítőképességére. Ma már a harminc-negyven koalas gazdának sincs semmi eladnivalója. Szily Tamás a nagyvagyonok erősebb megterhelését kívánta. Hangsúlyozta, hogy azokra, akik tízmillió jövedelmi és vagyonadót fizetnek, külön pótlékot is ki kell vetni. Walkó Lajos ideiglenes pénzügyminiszter kijelentette, hogy az elhangzott kívánságok alapján dolgozzák majd a pénzügyminisztériumban a törvényjavaslatot és ott állapítják majd meg, mit lehet a gyakorlatban ezekből megvalósítani. Megígérte hogy a törvényjavaslat tervezetét a jövő héten bemutatja a bizottságnak. A kibocsátott szükségrendeletre vonatkozólagkijelentette Walkó miniszter, hogy ezzel március és április hónapokra óhajtja a kormány a költségjegyzék hiányát fedezni, amely ezekben a hónapokban ötszáz milliárdot tesz ki. Ennek fedezésére szolgál az 1923. évben fizetett jövedelmi adó négyszerese, amely 412 989 millió és az 1923. évre kivetett vagyonadó hatszorosa, amely 110.689 millió, összesen 523.678 millió korona. A miniszterelnök azt hangoztatta, hogy vigyázni kell az igazságtalanságok kiküszöbölésére, majd a bizottság óhajait a következő tizenkét pontba foglalta: 1. A belföldi kölcsön alapja a jövedelem és vagyonadó marad, azonban ennél bizonyos minimumot és progressziót állapítanak meg, amelyet a pénzügyminisztérium dolgoz fel és foglal paragrafusokba. A jövedelem- és vagyonadón kívül bizonyos pótlékot fizet több kategória és ezáltal a jövedelem és vagyonadóra megállapítottt sokszoroz, kisebb lesz. 2. A pénzintézetek bevonása a Pénzintézeti Központ jouriális beosztása alapján. 3. Más részvénytársaságok bevonása és pedig először a tőzsdén jegyzett papírokra bizonyos százalék kivetése azzal a kikötéssel, hogy minden vállalat saját papírjában köteles a kivetett százalékot leadni másodszor a tőzsdén nem jegyzett papírokra is bizonyos százalék évetése. 4. A kereskedelmi cégek és a tőzsdebizományok bevonása az értékpapírforgalmú adó alapulvételével. 5. A legutóbbi négy esztendőben mutatkozó ingatlanforgalom megadózta,tem a vételár alapulvételével. 6. A hitbizományok külön megterhelése kényszerkölcsön címén öt százalék erejéig. 7. A jegybank részvényei jegyzésének és a kényszerkölcsönnek junkuimba hozatala. 8. Agyonváltsághátralékosoknak külön pótlékolása. 9. A valorizálatlan hitelt élvezők ezen azinten pótlékolandók. 10. Azok, akik a belföldi kölcsön előlegére kivetett összeget, tehát a jövedelmi adó négyszeresét, illetve a vagyonadó hatszorosát a kontemplált három részlet helyett egyszerre fizetik le, kedvezményben részesítendők. 11. A tízmillión felül való jövedelmi adó szintén bizonyos percent többletet fizet a progresszivitáson felül, ugyanígy a tizmillónál nagyobb vagyon- érm is 12. Azok, akikre 1923-ban vetettek ki először jövedelmi és vagyonadót, ötven százalékig terjedő pótlékot kötelesek fizetni Mélyreható ellentétek az egységes pártban A kényszerkölcsönjavaslat viszontagságai 3