Szózat, 1924. szeptember (6. évfolyam, 192-215. szám)

1924-09-20 / 207. szám

mi SZEPTEMBER 20 SZOMBAT ■Szózgsq­ SZEPTEMBER 30 NAP 2­0 SZOMBAT R. kath.: Easzták vt. Görög kath.: Easzták Napkelte: 5 óra 44 perckor Protestáns: Friderika Görög keleti: szept 7. Szocont vt. Napnyugta: 6 óra 01 perckor NAPIREND Miniszterek fogadnak: Kereskedelemügyi minisz­ter: 11—1. — Nyitvalevő múzeumok: Nemzeti Múzeum ásványtára: 9—fél 2. — Akadémia. Széchényi-szoba: 10—12. — Iparművészeti Múzeum: 9—fél 2. — Tanszer­­museum: 9—1. — Társadalmi Múzeum: 10—1. — Me­zőgazdasági Múzeum: 10—1. — Báta György Múzeum: 9—1. — Kereskedelmi Múzeum: 9—2. — Szépművé­szeti Múzeum gipszszoba tárlata: 10—lel 2. — Nyitva, levő könyvtárak: Akadémia könyvtára: 8—7. — Nemzeti Múzeum könyvtára: 9—4. — Egyetem könyv­tára: 9—2. — Városi nyilvános könyvtár: 9—2. — Kereskedelmi Múzeum könyvtára: 9—2. — Erzsébet Népakadémia könyvtára: 8—9. — Országos Peda­gógiai Múzeum könyvtára: 9—1. — Iparművészeti Múzeum könyvtára: 10—12. — Központi Statisztikai Hivatal könyvtár: 9—2. Az időjárásban változás nem várható Északon a nyomáshullámok egymást követik, míg a kontameraist állandóan, egyenletes nagy légnyomás borítja, ahol ennélfogva, túlnyomóan derült és enyhe az idő. Hazánkban csendes, szép őszi időjárás ural­kodik. Időprognózis: Az időjárásban változás nem várható. — A fölmivelésügyi minisztérium vízrajzi osztálya jelenti: A Duna egész hosszában apad. Víz­állása átlagosam közepes. A Tisza Vásárosulamfénymár és Szeged alatt árad. Vizál­isa ige­n alacsony. — Pótválasztás lesz a Dunántúli Református Egyházkerület püspök-jelöltjei közt. A Dunán­túli Református Egyházkerület a Németh Ist­ván püspök halálával megüresedett püspöki állásra még a múlt hetekben elrendelte a vá­lasztást. A szavazatszedő bizottság szeptember 19-én bontotta fel a szavazatokat. A bizottság megállapította, hogy a presbitériumok 216 ér­vényes szavazatot adtak le, melyek a követke­zőképpen oszlottak meg: dr. Antal Géza egy­házkerületi főjegyző, pápai theológiai tanár 95, Czeglédy Sándor győri lelkész, esperes 58, Kiss József pápai lelkész, esperes 32, Medgyasszay Vince lepcsényi lelkész, esperes 31 szavazatot kapott. Ennek folytán a bizottság az egyházi törvények értelmében pótválasztást rendelt el a legtöbb szavazatot kapot két jelölt, dr. Antal Géza és Czeglédy Sándor között. — Ünnepi zenés mise a Szervitáknál. Vasárnap, szeptember 21-ém a fájdalmas Szűz Mária-üü­nnepen d. u. 10 óraikor a Szervita-Atyák templomjába,n ünne­pélyes miagymi­se lese, melyen az énekkar V. Geller­t-dúr miséjét adja elő. Ez af likailom miatt felkérjük mindazon uraikat és hölgyeket, a­kik még belépni óhajtan­á­nak a templom énekkaréiba, jelentkezzenek e karnagynál a kóruson esténként fél 7 óraikor. — Meghosszabbították a nyíregyházai kiál­lítást. Nyíregyházáról jelentik: A jubileumi kiállítást közkívánatra szeptember 24-éig meg­hosszabbították. — Olaszországban mindenütt lelkes szeretettel fogadták a magyar képviselőket. Milambóból jelen­tik: A magyar képviselők i a legnagyobb elragad­­tattassal ny­ilatkoz­­ak a trieszti fogadtatásról és ün­neplésekről,­ melyeknek belsősége és közvetlen lel­­kesé®e minden várakozást fölülmúlt. Trieszt, pre­fektusa, Moroni, aki a nagyszerű fogadtatást elő­készítette, kiiemelte, hogy a magyar képviselők a nagy és dicső nemzethez méltóan szerepel­tek: a trieszti­ ünnepléseken. A trieszti városháza díszter­mében ott van­tak a Városi hatóságok fejeli teljes díszben. A f­épviseeltekat bemutatták a magyarok tiszteletére megjelent nagyszámú előkelőségeknek és megindult, a szívélyes, ibarájtsá­gos esszüm­ecsekre. Este a trieszti olasz-magyar kamara rendezett nagy va­csorát a Hotel Saviésban. Érde­kes véletlen folytán ez a nap egybeesett az olasz trónörökös születés­napjával s ezért a magyar képviselők nevében Puky Endre olasznyel­vű felköszöntöt mondott az olasz ki­rályra é­s a trónörökösre. Értve válaszul Moroni pre­fektus viszont a kormányzót köszöntötte fel, a­ki olyan méltóan kormányoz egy dicsőséges múlttal és jövővel rendelkező nagy nemzetet. A vacsorán még Thomamn­ Ernő, Fáy István kecskeméti főispán, Taffer mérnök, Endre Zsigimond nemzetgyű­­lési kép­viselő, Skivich Fláik­ó, Trieszt képviselője és Bánó Frigyes beszélitek. A vacsorán elhangzott beszédeiket báró Abele magyar konzul talm­ácsol­ta. Nem kuruzslóc!­kk — csak áldásos háziszer : a kitűnő Bráneay sosborszesz! Ludendorffot gy­alázza egy miskolci szemita lapocska Csodálatos az a nagy szolidaritás, mely a zsidóság minden egyes tagját öszeköti. Való­ban igaz az a mondás, hogy a newyorki, madridi, berlini vagy stockholmi szemita sajtó ugyanúgy jaj dúl fel és kiabálja tele a világot, mint a budapesti, ha véletlenül Reszege Miskolcon vagy valamelyik Isten háta mögött lévő ma­gyar faluban pofonütnek egy zsidót. A látha­tatlan szálak szempillantás alatt elviszik a faj­­testvér hangját a világ ellenkező sarkára is, uszítanak, szörnyüködnek és elégtételt követel­nek. Külön kifinomult hatodik érzékkel lesik ki a támadásra alkalmas legkisebb területet is és egyöntetű riadóval kezdik meg a harcot. Csak természetes, hogy azokat pécézik ki első­sorban, akik nekik kellemetlenek, akik a zsidó nemzetköziséggel szembeszállva nemzeti esz­méket mernek vallani. Elég, ha Mussolini, Primo di Rivera, Hitler vagy a magyar faji gondolat bátor képviselői ellen indított haj­szára hivatkozunk. Azon sem csodálkoztunk, ha éppen a nemzeti és keresztény gondolat egyik legmarkánsabb megtestesítőjét, Luden­­dorff tábornokot veszik a tollak hegyére. A vezető egyéniségek személyi varázsának, te­kintélyének lerombolásával akarják a nekik kellemetlen eszmét elbuktatni vagy legalább is gáncsolni. Most legutóbb az egyik miskolci, újságnak nevezett zsidó sajtótermék került a kezünkbe, mely Ludendorff tábornok hírnevét akarja megtépázni és szűklátókörű de még ki­sebb számú olvasóival elhitetni, hogy a német faj egyik legkiválóbb katona zsenije csak amolyan talmi hadfi, mint amilyen kávéházi Konrád ezrével lapulta ki Budapesten a világ­háborút. A miskolci kis faji csábos „A részeg kadét“ címmel verejtékezett ki valami fölé­nyesen szellemeskedni vágyó cikkecskét, mely­ben Ludendorff parlamenti szereplésével kap­csolatban a következőképpen dadogja el na­gyon is átlátszó célzatú „szellemi“ termékét: „Ludendorff azzal dicsekszik, hogy kivont karddal rohamozta meg meg német csapatok élén Lüttichet. Könnyű volt megrohamozni, miután a várat 30,5 cm. mozsarak rommá lőt­ték”. A kis tintahéber memóriája már nem nyúlik vissza annyira, hogy emlékezetébe tudná idézni az 1914 augusztusi lapok színes leírásait, melyek bőségesen foglalkoztak Lüt­tich elfoglalásával. Ludendorff elesett tábor­noktársa békelétszámú dandárénak parancs­nokságát a saját elhatározásából vette át az üt­közet hevében és a hadüzenet után két nappal valóban rohammal foglalta el a várat. Har­minc és feles ágyú Lüttich közelében sem volt és az egykori hivatalos hadijelentések is ki­emelik, hogy Lüttich páratlanul gyors elfog­lalása kizáróan Ludendorff tábornok személyes bátorságának köszönhető. De hát a kis miskolci zsidó ezzel keveset törődik. Azok a harminc és feles ágyak, melyektől a miskolci, zsidó any­­nyira el van ragadtatva, csak egy héttel a vár elfoglalása után érkeztek meg és lőtték széjjel a legszélső erődítményeket. De ez még nem min­den! Igazi kávéházi Konrádhoz méltó alapos­sággal tárgyalja ezután a tannenbergi csatát. „A tannensbergi csatát is könnyen megnyerhette Schliffen haditerveinek segítségével, azzal sincs mit dicsekednie”. Köztudomású, h­ogy Schliffen idejében a német vezérkar még nem számított egy egyidejű orosz-francia táma­dásra és Schliff­ennek nem is volt a Mazuri-ta­­vakra vonatkozó kidolgozott haditerve. Azt a csodálatos éleslátásra valló tannenbergi hadi­tervet Hindenburg és Ludendorff dolgozta ki, amellyel azután az oroszokat pozdorjává ver­ték. Hiszen akkor minden kávéházi Konrád tudta, hogy Ludendorff az ő hadseregénél pon­tosan kétszer akkora két orosz hadsereget vert meg egymásután és ezzel egész Magyarorszá­got megmentette az oroszoktól, mert csak a Mazuri-tavak között nyert diadal adott időt arra, hogy Mackensen hadserege megérkezhes­­sék a Kárpátokra. A tengeralattjáró harcot is Ludendorff terhére írja a miskolci zsidó toll­forgató. Azt állítja, hogy Ludendorff kénysze­­rítette Tirpitzet a túlfeszített tengeralattjáró harcra, holott Tirpitz maga elismerte, hogy ezt a fegyvert ő ajánlotta fel a hadvezetőségnek. A zsidó faji szolidaritáshoz híven a paci­fista miskolci zsidógyerek Liittickért, a Mazuri­­tavak­ért és a tengeralatjáró harcért nevezi ré­szeg kadétnak azt a Ludendorff tábornokot, akinek a hazáján kívül Magyarország is több i­bet köszönhet, mint a harmonikanadrágos,­­ tornyossapkás osztrák vezetőknek. Luden­­■­dorffot akarják ledefni, ■ mert a hős tábor­­i nők most a szó fegyverével próbálja felrázni­­ nemzetét és békés­ eszközökkel akarja némi­­­­képpen enyhíteni a vesztett háború borzalmait. — Százezrek fogják figyelemmel kísérni azt­on ökölét, amelyet­ a Szózat mai számának más helyén már részletesen ismertetünk, s amiben az első lépést holnapi vasárnapi számunk teszi meg. A közönség várakozása, amivel akciónk megkezdéséit napok óta sürgette, nem kevésbé serkentett besmainskiet, mint feladatunk­­közérdekű volttá. A Szózat mint részletes közlése már m­egmagyarázsa, hogy a társadalmi se­gítés módját — a magunk munkakörében — hogyan gondoljuk megvalósíthatónak. Az ismertetés elma­gyarázza, hogy mi állást, foglalkozást, munkát aka­runk közvetíteni — díjtalanul — apró érdetésetek hasábjain, könnyíteni akarunk a lakásproblémán és piacot nyitni mindannak az apró-cseprő tevékeny­ségnek, ami nem biztosít rendszeres munkát, de igyekszik juttatni egy-egy darab kenyeret annak, akinek életgomnndjain más nem segít. Az olyan eladni való holminak is megnyitjuk a Szózat nagy nyilvá­nossága segítségével a piacot, amit fizetett hirdetés­sel nem lehetne értékesíteni, mert a költséget­ nem bízná meg. Ha ingyenhirdetéseinkkel hirdetési be­vételeink egy részének feláldozásával közelebb sike­rül vinni egy darab kenyeret egy állástalan­ apa, egy küzdő anya, vagy egy az élet forgatagába vetett fiatal ember, avagy leány szájéhoz, már megtaláltuk jutalmunkat azokért a mi'31'jókiért, amikről hirdeté­seink ingyenes része folytán le kell ezek után mon­danunk. Még csak azt kivárniuk hangsúlyozni, hogy akcióink kedvezéseiben a Szózat nem csupán előfize­tőit kívánja részesíteni, hanem — kivétel nélkül, — összes olvasóit is. — Förster Henrik kiadatási ügyében egye­­lőre még ügyészi indítvány sincs. Megírtuk, hogy Förster Henrik ügyében a vizsgálat be­fejeződött, de a kiadatás kérdésében még nem történt döntés. Ez nem is várható rövid időn belül, mert csak az ügyészi indítványra újból összeülő kiadatási tanács határozata után ke­rül az igazságügy miniszter elé, amely eljárás legalább két hetet vesz igénybe. Valószínű, hogy az igazságügyminiszter ezenkívül megvárja, míg Bethlen István átveszi hivatalát és dön­tését csak a vele való megbeszélés után hozza meg. Az üggyel kapcsolatban egyébként a Magyar Távirati Iroda egyes lapok tenden­ciózus koholmányaira vonatkozóan a követ­kező cáfolatot adta ki: Egyes napilapokban olyan értelmű közlemények jelentek meg, hogy a királyi ügyészség a kiadatási letartóztatás­ban lévő Förster (Schultz) Henrik kiadatását indítványozni fogja és e közlemények részlete­sen közlik a királyi ügyészség indítványának indokolását is. Ezzel szemben dr. Sztrache Gusztáv, a királyi ügyészség elnöke kijelenti, hogy a jelzett közleményeknek tartalma a való­ságnak egyáltalában nem felel meg és pedig annál kevésbé, mert az ügy iratai a büntető­­törvényszéktől még csak a mai napon érkez­tek vissza a királyi ügyészséghez s igy a ki­­rály­i ügyészségnek még nem is volt módjában a kiadatás kérdésében állást foglalni. — Vármegyék, városok és községeik újabb ado­mányai a Magyar Nemzeti Szövetségnek. A Magyar Nemzeti Szövetség pénztárába az utóbbi napokban, a következő adományok érkeztek be: Debrecen 2 milió, Böröczi 57, Szikszói főszolliga­bíró 55, Tiszanánia 50, Kunszentimárton 100, Ujjfehértó 100, Szeghalom 50, Bátaszék 50, Kiskunidorozsam 50, Torkaji főszolgabíró 157.5, Pécs város 500, Borsod várnagyé 100, Gödöllő 50, Kondoros 50, Szegvár 300, Szarvas 500, Kerekegyháza 50, Balatonkenese 100, Borsodmádasd 100, Duna­kom­lód 30, Almáskamarás 50, Kisköre 20, Sopron várme­gye 50, Karapcskeszi 50, Kunbaja 100, Koppányi Me­­gyer 170, Majsaimiklóssyár 500, Öskü 50, Nagytál­ya 50, Mudrom 25, Taksony 50, Márkáz 34, Tárpiószecső 50, Jászszentlásziló 200, Sámszen­tőr 100, Szarvasi Hi­telbank 100, Vajszói Kereskedelmi Bank 50, Tarpai Gazdasági Népbank T.-i. 300, Tiszanánai Takarék­pénztár 100 ezer korona. Azonkívül nagyobb adomá­nyaikkal járultak hozzá a Szövetség hazafias céljai­hoz Vásárpisnamé­ny, Sátoraljaújhely, Jészszent­­an­drás, Kotaj, Som­ogyszög, Szerdahely, Szdgámd, Velem­ér,­­Tasz­telek, Gesztorod, Ádámd, Nemesi leány­­falu, Nagyvázsony, Tiszail Vol­takianékpénztár, Mis­kolci takarékpénztár. A Szövetség a fenti adomá­nyokat ezúton is köszönetté­ nyugtázza. Hegedűs Ár­pád Elek káptalan tóti-s­egodi birtokos, a Szövetség is­mert miniepemái­sa újabban 55 ezer koronát adományo­zott a Szövetség céljaira, aki ,a nyár folyamán a Magyar Jövő nemzeti nevelő céljaira is adományozott 750 ezer koronát. " A gyermek­világ legjobb­­b barátj a ° GviznMtK Hsmc/ni­ rowvcb- rajzok, verspk­, meséld­­C«eTrcészrG^ény i S-út:~'C'r**t ni 4000, nrcfijcdévrc. 21.000 korona

Next