Szózat, 1925. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1925-01-01 / 1. szám
Nem alakul részvénytársasággá a Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezete A tömegellátásnak szövetkezeti alapon való szervezésénél igen fontos szerepet vívott ki magának a Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezete. Ez a siker legutóbb kihívta maga ellen a szövetkezeti gondolat ellenségeit, akik legutóbb is különféle állításokat kockáztattak meg a Szövetkezet ellen. Felkerestük ma a Szövetkezet vezetőségét és feltett kérdéseinkre a következő felvilágosítást kaptuk: — Mi nem tudunk semmiféle animozitásról, vagy ellenszenvről, ami a köztisztviselői karban állítólag a Szövetkezet ellen megnyilvánulna. Erre nincs is ok! A Szövetkezet jelenlegi vezetősége át van hatva attól a céltól, amelyre a Szövetkezetet naggyá fejlődése kötelezi, hogy t. i. tagjainak a mai nehéz gazdasági viszonyok között a lehető legnagyobb gazdasági kedvezéseket biztosítsa. Hogy módot adjunk más szövetkezetek által tagjaiknak nyújtott előnyökkel való összehasonlításra, egyszerűen reámutatunk azon tényekre, amelyekben az általunk nyújtott gazdasági kedvezmények megnyilvánulnak. — 1921 óta a múlt esztendeig a Szövetkezet a rendes osztalékon felül tagjainak minden üzletrészre ingyen adott egy új üzletrészt, ezzel akarván tagjainak a vagyonban való részeseedését növelni. Mikor az inflációs időkben más részvénytársaságok több-kevesebb készpénzbefizetés ellenében adtak ki új részvényeket, ak. \fcor mi ingyen, minden ellenszolgáltatás nélkül tettük ezt azért, mert alapszabályaink szerinti az osztalék mértéke korlátozva lévén, ily mó-jdan akartuk tagjainkat a Szövetkezet vagyoná- ban részeltetni. *— A tagok vásárlási összege után az osztalékon felül évenként 16 és 10 százalék közt váltakozva vásárlási visszatérítést adtunk készpénzben és már most jelezhetjük, hogy az 1924. évi üzletév nyereségéből minden valószínűség szerint ugyanily mértékben fogunk tudni a közgyűlésnek javaslatot tenni. Hogy ez mit jelent stabil korona mellett, azt mindenki rögtön beláthatja, ha tekintetbe veszi, hogy a mai nehéz viszonyok mellett a detail kereskedő alig számíthat 10 százaléknál több hasznot az áru eladásánál. Szövetkezetünk oly áruk vásárlásánál is megadja ezt a fenti visszatérítést, amelyeknél, mint például liszt és cukornál köztudomásúan úgyszólván semmi haszon sem mutatkozik, mert önköltségi áron adják el vevőinknek. — Újra föltettük üzletkörünkbe a fa- és szénárusítást. Az általunk eladott szén és fa minőségét és árát össze kell hasonlítani más kereskedők által eladott szén és fa minőségével és árával és számba kell venni, hogy nálunk vásárolt fa és szén vételára után ugyancsak adunk vásárlási visszatérítést, a hála Istennek folyton javuló koronával is számolva. Sőt ezeknél a cikkeknél , bármely hitelképes közszolgálati alkalmazottnak ,a tüzelőanyagokat havi részletfizetésre szállítjuk. Ugyanezt a részletfizetést bevezettük a textil- és cipőárukra is, amelyeknél természetesen a vásárlási visszatérítést is megadjuk. Tüzelőanyagoknál 4 milliárd korona, textilnél 3 és félmillióva korona értékű árut osztottunk ki eddig hitelre és részletfizetésre, ami mindenesetre súlyos kamatveszteséget jelent, merd ezt csak saját üzleti keresetünkből tudtuk fedezni. Bevezettük az úgynevezett olcsó árúaikciók rendszerét is, így nemrégiben hat héten keresztül — addig t.„ amíg az új vámtarifarendszer életbelépte ezt megengedte — olcsó zsírt szolgáltattunk ki s a zsír kg.-ját 36.000 koronáért adtuk akkor, amikor a piacon 43.000 koronáért volt kapható. Fölhívjuk a figyelmet arra is, hogy Budapesten az egész ősz folyamán a legolcsóbb burgonya nálunk volt kapható, amennyiben 1200 koronáért adtuk kilogrammját, szemben a főváros olcsó burgonyaakciójának 1400 koronás árával, megakadályozva a burgonya további áremelkedését. A legközelebbi időben, amikor az állami szövet- és cipő akció meg fog szűnni, tervbe vettük textil- és cipőáruknak önköltségi áron való árusítását és minden reményünk megvan arra, hogy e téren is ármérséklést fogunk tudni elérni. . . Olvastuk egyes lapokban azokat a cikkeket, melyek a szövetkezetnek részvénytársasággá való átalakulásáról és a szövetkezeti üzletrészek összevásárlásáról szólnak. Ez a hír már azért is teljesen alaptalan, mert hiszen a szövetkezetnek részvénytásasággá való átalakulása jogi abszurdum. Üzletrészek összevásárlásáról sincsen tudomásunk és óva intjük e helyen is tagjainkat, hogy üzletrészeiket másra átruházzák, mind a bekövetkező aranymérlegre való áttérés alkalmával az üzletrészek át fognak érzélkeltetni és akkor azok, akik most potom áron üzletrészeiket átruházzák, esetleg nagy károsodást szenvednének. Éppen ezzel a kérdéssel van összefüggésben a tagfelvételnek részünkről való időleges szüneteltetése is, amelyet szintén a jelenlegi és régi tagjaink gazdasági érdekéből kellett a gazdasági körülmények nyomása alatt elrendelnünk. Nem akartuk ugyanis 60 papírkoronás új üzletrészek kibocsátásával az üzletrésztőlket felvizezni és ezáltal okozói lenni annak, hogy a régi tagok üzletrészei elértéktelenedjenek, vagy értékükben csökkenjenek. Németországban a szövetkezeti tagok védelmére a törvény mondotta ki, hogy az aranymérleg megalkotásáig új tagok nem vehetők fel, nálunk törvény hiányában igazgatóságunk ezt a kereskedelmi törvényben lefektetett felelőssége alapján rendelte el. Végül határozottan valótlannak nyilvánítunk minden oly állítást, mely arra irányul, hogy szövetkezetünk az államtól a kedvezményes ellátás lebonyoítására nyújtott pénzeket saját céljaira, vagy egyáltalán nem a kedvezményes ellátás céljaira fordította volna! A kincstári pénzek kiutalását és felhasználását a pénzügyminisztérium kirendeltsége, a Pénzintézeti Központ két revizora állandóan ellenőrizték, két állami bizottság pedig utólag vizsgálta felül a lebonyolítást ,így nyugodtan állunk e tekintetben is bármely állítás elé. Agyagóriás írta: Kiss Menyhért A Párkák nagyon szerették, mikor az élet guzsalyáról fonalait levagdosták. Adtak neki egy szálat, mellyel egy hatalmas, arannyal telt zackó volt bekötve. Egy másik szál megnövesztette őt, mintegy fenyőszálat Norvégia őserdőiben. A harmadik fonál selyemből, aranyból, gyémántból, napsugárból, tavaszi virágzásból szövődött: szemei, hangja, mosolya diadalmasan döntött le minden akadályt a női szívekben. . Ennyi gazdagsággal kevesen születtek e földre. És ő mégis boldogtalan volt. Az után vágyakozott, amitől, világok választották el. Hahatatlan költő szeretett volna lenni. Pedig a Múzsák születési napján, mikor a nemzők eljöttek és kértek valami ajándékot az új emberpalántának, azt felelték zordonan: „Kiről a Párkák ily pazarul gondoskodtak, elégedjék meg ennyi hatalommal. Legyen ő nekünk örökre idegen“ ... A halhatlanság papnői megátkozták az új élet felé induló csecsemőt, de vannak átkok a szellem birodalmában, melyek bár valójában örök érvényűek, látszat szerint, lent a földön az áldás szivárványködében csillannak föl, s valóságnak mutatják a hazugságot, halhatatlannak az elmúlt, nap felé szárnyaló, hatalmas sásnak a föld porában fürdő verebet, elandalító, bűbájos torkú csalogánynak a kordé előtt üvöltő szamarat. Történetem főhőse, Kriváncsek Pál lovagi keziyűt dobott a Múzsáknak s összeráncolt szemöldökkel ripakodott a finomvonalú, gyenge istennőkre: „Vénasszonylocsogás a szavatok. Majd megmutatom nektek!“ Idősebb Kriváncsek Pálnak malmai, tanyái, vállalatai voltak. Szegény, szorgalmas legényként tutajozott le a harsogó Vágón, de vissza nem ment soha a Kárpátok tetejére, jobban ízlett a csanádi fehér kenyér, a kecskeméti édes bor a debreceni paprikás szalonna. Nagy szorgalommal összegyűjtött vagyonát át akarta adni legidősebb fiának, kiért minden szép asszony és szép leány élt-halt egész Szabolcs vármegyében. Szép is volt, gazdag is volt, tudott a kupa mélyébe nézni és karddal verekedni, ha lovagi tornára szólította a fél fiúi becsűet. Egyszóval férjhezadó mamák legszebb álmai egyesültek benne. Már-már egy feketeszemű alföldi bajadér varázshálójában ficánkolt a hatalmas Krivánesek, de a tizenkettedik órában, mikor más ezt sóhajtja: „Piroskádé leszel, vagy a halálé !“ ő azt mondta atyjának: Apám, nem kérem meg a kezét Marossy Piroskának. Kimegyek Párisba, a Múzsákkal társalkodói. — Te a pucérlányokkal és a balletpatkányokkal fogsz társalogni, fiam. No nem baj, csak önmérséklettel folytasd tanulmányaidat. — Nem Anor az én istenségem, hanem Thália és Melponéne, apám. Tudd meg, író akarok lenni. — Akkor mirek Párisba menni? A magyar író menjen Szegedre, Debrecenbe,vagy Csíkszeredába, ott láhat magyar életet, magyar alakokat. De Pál nem engedelmeskedett. Kiment Párisba, a magyar indalom ősforrásához. Atyja könnyes szemműl hosszan merengett a homokfutón eltűnő délceg fia után: — Gyönyört szláv, puha, lágy, mint a lengyel csipke, csak engedelmeskedni nem tud. Ez a nagy magyar alföldi szél megrontotta, akár Kossuth Lajost. A Szajna padján a dúsgazdag ifjú előtt minden ajtó megnyit. Nem sok pénzébe került és összeismerkedett a legismertebb francia írókkal. Nem a műveiket tanulmányozta, hanem az életüket. S az életük legtöbbjének nem lehetett ész-Szófiából jelentik. A bolgár sajtó élénk magyarázatokkal kíséri Cankov belgrádi útját. Az agráriusok lapja tiltakozik mindenféle katonai természetű szövetség ellen, mert az káros következménye, két volna Bulgáriára.. A kommunisták lapja megvádolja a Cankoff-kormányt, hogy elárulta, macedóniai és dobrudzsai kivándorlók ügyét. Az agrárius színezetű Zenjedelska Otbrana azt hiszi, hogy Cankoff a Bulgáriában garázdálkodó rablóbandák ellen keres támogatást Belgrádban. A liberális lapok szerint az antibolsevista balkán-szövetség megalakítása már befejezett dolog, de Belgrád követeli, hogy Bulgária mondjon le végleg Macedóniáról, mégpedig olyan feltételek mellett, mint amilyeneket annak idején Sztarhbulinszki elfogadott. Ennek ellenértékéül a szerbkormány Bulgária előnyére fogja megoldani a jugisizláv területre menekült bolgár agrárius kivándorlók ügyét A szerb kormány mindenesetre ellenezni fogja, hogy Bulgáriában helyreállítsák a kötelező katonai szolgálatot, vagy emeljék a létszámot. Az Tttro szerint az antibolsevista balkán-egyezmény, amelyet ma megkötöttek, belső zavarokkal szemben is szavatosságot vállal a békéért. Egyébként Gamkoff útjának tényleges eredményei még nem ismeretesek és hivatalos nyilatkozat csak két hét múlva várható, amikor a szünetelő szobranje újból egybeüt. fényképe a törekvő írónak. Anatol Francéban az irodalom és politika nagy csúfondárosát látta meg, kit úgy táncoltatott egy pisze masodmód- 5 lány, mint macska az egeret. Pierre Lotti lázas , csavargója volt a párisi éjszakáknak, s imádója a halálosan izgalmas kalandoknak. Rostand hiú volt, ki egy elmés bókért a rossz verset is közzöltette lapjában. Pál megismerte, hogy két út vezet a sikerhez. Az egyik út egyenes, ezen az istenadta lángész jár, innen kitiltották a kegyet, len Gráciák A másik út görbe, cikcakkos, titokzatos, ez lesz az ő útja, ez is sikerhez vezet. S a siker ujjongása és dicsősége eltemeti a bűnt. S ha feljut a Parnaszusra, kit érdekel, hogy piszkos-e a saruja, vérfoltos-e a kardja, darabokra szaggatott-e a köntöse. Aki felérkezik, vannak minénét isteninek, ragyogónak harsomázzák a bármik, s az utána törtetők csapatai, és elkezdett írni, illetve másolni. Francia antikváriusok nyirkos pincéiben öreg könyveket, kéziratokat fedezett fel. A kereskedő örült, hogy néhány sou-ért eladhatja. Kriváncsek Pál megrövidítette nevét s Tulpánia ország boldog már mórban fürdőtt, hogy egy magyarral megsokasodott a magyar író harcos hadserege, igaz, hogy Kriván Pál lakodalmi terítő hosszúságú novellaunalmasak, fárasztók, idegenek voltak, de Tulis - pánikban csak az tetszik, ami idegen, s ami értelmetlen, arra ráfogják, hogy abban valami mély értelem lappang, valami titokzatos szimbolizmus, amit Nyugaton most is megértenek, de a barbár - Keleten csak kétszáz esztendő múlva. Krivány Pált senki se olvasta, s így mindenki joggal azt hitte, hogy van tehetsége. A Magyar Nyelvőr háborút indított ellene, mert a négy-öt nyelv - esperantó szorongyaiba öltöztette gondolatait. De a többség védelmébe vette: „Igaz, hogy értelmetlen, hogy francia rabszolgai utánzat minden sora, de annyit ír, oly szorgalmas, mint egy útkaparó s hátha a kőtörő napszámosok ” a iTnmrii iiiiiTrrrw^fTgrffimTfrTTTrTriWM in limn ni w mii ip»^ wib iit iwi ii ii iTi.wTBmTttTmwrirg^—tr % 1925 JANUAR 1 CSÜTÖRTÖK Nagy izgalmat keltett a Felvidéken a tót püspökök pásztorlevele Feljelentést tettett a pásztorlevél felolvasói ellen (A Szózat tudósítójától.) Tegnapi számunkban már röviden ismertettük a felvidéki tót püspökökkarácsonyi pásztorlevelét, melyben megtiltják a papságnak, hogy a "kommunistákat és szocialistákat egyházi funkcióban részesítsék. A pásztorlevelet, mely Zsolnáról van keltezve, a római katolikus főpapokon kívül Gebe munkácsi görögkatolikus püspök is aláírta. A pásztorlevél érdekes szövege nemcsak az érdekeitek, hanem a csehek körében te óriási feltűnést keltett. Természetesen cseh részről azonnal megindultak a támadások a pásztorlevél terjesztői ellen is s az összes katolikus plébánosok ellen, akik a pásztorlevelet az ünnepek alatt felalvasták, a köztársaság védelméről szóló törvény alapján feljelentést tesznek. Néhány csendőrőrs már el is küldte a feljeleentést felettes hatóságának. Az eljárásmegindítását sürgették a papok ellen a szocialisták is, akik szerint a pusztai levél nyit konfliktust támaszt az egyház és az állam között. Ezt a konfliktust pedig a csehek ellenségei az állam tekintélyének megingatására folyják félikaszinóilni A pásztrorlevél körül támadt harc fejleményeit ez egész. Felvidék lakossága élénk figyelemmel várja. Szerb követelések Bulgáriával szembe