Szózat, 1925. február (7. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-01 / 26. szám

tat FEBRUAR 1 VASÁRNAP NEMZETGAZDASÁG A Nemzeti Hitelintézet közgyűlése (A Szózat tudósítójától.) Akiben a keresz­tény gazdasági érvényesülés iránt hit és re­mény van, mely megdöbbenéssel és a fáj­dalom­­érzés egy bizonyos nemével nézte azt a türel­metlen tülekedést, hangos leszólásokat, amely a Nemzeti Hitelintézet mai, sorrendiben V4k ren­des közgyűlésének állandó kísérő zenéje volt. Az egyetlen igazi keresztény pénzintézet évi közgyűlésének lefolyását máskép szeretnék el­képzelni. Nagy és komoly gazdasági tervekről, az intézet által végzett munkának eredményei­ről, várható fejlődéséről, szándékairól és jövő terveiről szóló mélyjárású koncepciók helyett egyszerű személyi ügyet tettek a közgyűlés sarkpontjává, amely azután erős kirobbaná-­­­sokra vezetett. Az egész közgyűlés ennek a je­gyében folyt le. Más intézet kebelében is vannak nézetelté­rések és személyi harcok. Ez azonban szép csendben, a kulisszák mögött nyer lebonyolítást. Az egyetlen keresztény pénzintézet menezsálta csak olyan szerencsétlenül a felmerült személyi ellentéteket, hogy azokat már hetek és hónapok óta azok pertraktálják a legveszedelmesebb for­­­­mában, akiktől a Nemzeti Hitelintézetet világné­zeti és gazdasági felfogás szempontjából egy vi­lágnak kellene elválasztania.­­ Minden részvénytársaságban a részvény több­­ség birtokosai az urak. Ha a részvénytöbbségben eltolódás áll be, akkor ez rendesen személyi vál­tozásokat is maga után von. Ennek azonban tör­vényes vagy gyakorlatilag bevett formái és kö­vetkezményei és pedig elsősorban anyagi követ­kezményei vannak. Ez volt a jelen esetben is a helyzet: a részvénytöbbség más kezekbe ment át, am­ely többségnek Sebesta Kolos, a Nemzeti Hitel­­intézet volt vezérigazgatójának személye nem volt kedves. Az új többség azonban, ahelyett, hogy a szokásos formák között megegyezést kere­sett volna, tisztán költségkímélés végett, a mondvacsinált ürügyek egész halmazaiét sora­koztatta fel Sebesta ellen. Laikusok előtt talán lehet az ilyenekkel hatni, de komoly pénzügyi emberek tisztában vannak azzal, hogy Sebesta Kolos a maga szakmájában elsőrendű szakember, aki szaktudását azalatt a rövid esztendő alatt alaposan kamatoztatta a Nemzeti Hitelintézet javára. A Nemzeti Hitel­­intézet 1,932 millió nyereséggel zárta le az üzleti évet. Ebből az évből több mint tíz hónapot Sebesta töltött a vezető helyen .A közgyűlés többsége el is ismerte a Hitelintézet működésének eredményes­ségét, azzal a legnagyobb mértékben meg is volt elégedve, elismerést és köszönetet azonban nem a volt teljhatalmú vezérigazgatónak, aki tíz hó­napon át, hanem a háromtagú intézőbizottságnak szavazott, amely mindössze csak másfél hónapig vezette az intézet ügyeit. , A közgyűlésről­­neon adunk részletes tudósí­tást, mert csak kevés megörökítésre méltó dolog , történt. Volta­k lelkes felszólalások, főleg a vidé­kiek részéről, amelyekből a budapestiek is tamiul-­v súgókat meríthetnének. Fontos volt azonban Kosszalka János, műegyetemi tanár felszóla­lása, amelynek lényege az volt, hogy a Futura és a Neiv**.?.ti Hitelintézet között kötött sziudisca­­tuisi szeri-".fest önkényesen bontották fel, mert azt 1930-ig való érvényességgel kötötték. A kisebbség ezért ezt választottbíróság elé viszi. Egy másik felszólaló leszögezte azt, hogy az intézet igazgató­ságának eljárása az alapszabályokba és törvé­nyes rendelkezéseikbe ütközik, mert egy igazga­tósági tag, mert Sebesta­­g, tag is volt, elmozdí­tása dolgában csak a közgyűlés dönthet. Éppen ezen oknál fogva a­ megelőző igazgatósági hatá­rozatok is törvényellenesen jöttek létre. Eltekintve a személyes harcoktól, az intézet évi mérlegéből meg lehet állapítani, hogy az in­tézet szilárd bázisokon működött és főleg a vi­déki fiók­intézetek prosperálnak kitűnően. A Nemzeti Hitelintézet jövője és saját jól felfogott h­ár­cflerce is azt kitvánná, hogy ez a se­rfencsétlen személyi harc végre lekerüljön a napirendről és tisztességre megoldást találjon. SPORTER LOVAK a Vilmos császár után (Andrássy úttal szemben) február hó folyamán is naponta este 6—9-ig fáradhatatlanul járnak ! Konstantinápolyiba utazom.­­ Megbízást és képviseletet vállalok. Ajánlatokat sürgősen Magyar­­ Hirdető Irodába, Bpest, IV. Városház u. 10. ,Konstantinápoly" jeligére. " Nem katasztrófálnak a terméskilátások A gabonavetések tíz százalékát elpusztították az egerek és varjak • A földművelésü­gyi minisztérium rendkívüli vetésjelentése A szokatlan téli időjárás szükségessé tette, hogy az eddigi gyakorlattól eltérőleg a vetések állásáról és a mezőgazdaság állapotáról a mos­tani évszakban is hivatalos tájékoztatás nyúj­­tassék. Ez a tájékoztatás annál is inkább kívá­natossá vált, mert a rendellenes időjárás ha­tása alatt a legkülönfélébb hírek keltek szárny­ra, amik semmivel sem megokolt­ aggályokat támasztottak az ez évi termést illetőleg. A való tényállás megismerése céljából tehát a m­. kir. földmívelésügyi miniszter a vármegyei és a já­rási m. kir. gazd. felügyelőségektől, valamint a m. kir. Meteorológiai Intézettől soronkívüli részletes jelentéseket kívánt be, melyek az alább ismertetett adatokat tartalmazzák. A múlt évi november hó közepétől 1925 ja­nuár 26-ától eltelt tíz hét alatt az időjárás álta­lában mérsékelten hideg és szokatlanul száraz volt. A lágy, mely már október vége felé kezdett foltonkint mutatkozni, országos terjedelemben november 8-án lépett fel. A nagy hideg azonban hamaro­san megenyhült­ Gyakoribbá csak december kö­zepétől kezdve lett a nappali fagy, de akkor sem vált országossá, úgy decemberben, mint különösen január első felében a nappali és éj­jeli hőmérséklet olyan nagy ingadozásokat mu­tat, hogy az éjjel átfagyott talaj nappal nagy­részben felengedett. Csapadék­ a tíz hét alatt igen kevés volt. November 16-án jött meg­ az első hó, mely mennyiségre nézve minimális volt s csakhamar el is olvadt. Novem­ber 21-én a Dunántúl, 23-án az ország többi ré­szében volt kevés, de országos eső, majd de­cember 2-án és 9-én kisterjedelmű, csekély mennyiségű eső. December 9-től 28-áig teljes szá­razság­ uralkodott. December utolsó és január első napjaiban az ország keleti és nyugati szé­lein járt ismét csekély esőzés. Majd január 6-án Baranya, Somogy­ré Zala vármegyék egyes részein volt nagyobb mennyiségű eső. Azóta is­mét teljesen száraz az időjárás, s a földeknek csak annyi nedvesség jutott, amennyi a gyakori és sűrű ködökből, valamint az ugyancsak gya­kori és bőséges zúzmarákból csapódott le. Az őszi szántási és vetési munkálatokat sok helyen még a fagy beállta előtt befejezték. Egyes kötöttebb talajú helyekért az őszi száraz­ság folytán a nagyon rögös szántásba való vetést halogatták ugyan a gazdák, a téli enyhe idő alatt azonban ezeket is elvégezték. A tavaszi vetések alá szükséges szántásokat mindenütt befejezték, beleszámítva a kihordott trágyaalászántást is, mert az enyhe nappalok a szántási munkák za­vartalan folytatását lehetővé tették. Az őszi vetések területe országos összegben körülbelül megegyezik a múlt évivel, bár, vármegyénként kisebb-nagyobb eltoló­dások mutatkoznak, így vetésterületnövekedést jelentettek Esztergom-Komárom, Hont-Nógrád, Baranya, Heves, Pest, Abaúj-Torna, Borsod-Gö­­mör és Békés vármegyéből. Ellenben területcsök­­kenést jelentettek: Fejér, Veszprém, Zala, Cson­­grád, Jász-Nagykun-Szolnok, Bihar, Szabolcs- Ung és Szatmár-Bereg-Ugocsa vármegyéből. Az őszi vetések közül a korán elletettek egyenletesen kikeltek, de a­ száraz, hó­takaró nél­küli időjárás miatt nem tudtak még kellően el­­bokrosodni. A későn vetett búzák egy része csírá­ban van, egy része pedig még keletien. Ez utób­biak, ha kellő nedvességet kapnak, jól kikelhet­nek. A beérkezett jelentésekből megállapítható tehát, hogy az ebben a® évszakba­n szokásos csapa­dékkal szemben eddig jelentkezett kisebb nedves­séggel kapcsolatban a terméskilátásokat illetőleg támasztott túlzott aggályok még meg nem okol­tak, m mert még hiányzó nedvesség akár eső, akár hó alakjában hamarosan megérkezik, a je­lenlegi helyzet megfelelően kiegyensúlyozódnék. Tulajdonképpen csak a csapadékhiány pótlásáról van szó,­­mert hosszantartó erős fagyok ezideig­ nem lévén, nagyobb mérvű fagykárok nincsenek. Egér-, varjú- és rovarkárok A szárazság alatt elszaporodott mezei, ege­rek, továbbá a varjak által okozott károk a fagy­károknál már számottevőbbeknek látszanak, bár ezek sem tekinthetők véglegeseknek, mert a ká­rok mérve tulajdonképpen csak a vegetáció meg­indulta után állapítható meg pontosan. Az ege­rek és varjúk által­ együttesen megtámadott ve­téseket országos átlagban az összhúzavetés 10,8 százalékára, a rozsnál az összes rozsvetés 9,3 szá­zalékára becsülik a gazdasági felügyelőségek. Minthogy azonban az egerek által okozott károk nagy része csupán a levélzet lerágásából áll, a nö­vény szike Pii­sig érintetlen, kedvező időjárás ese­tén a károsodás még ennél is jóval kevesebb lesz. A beérkezett jelentések szerint legtöbbet szen­vedtek az egerektől Veszprém, Heves, Zemplén, Zala, Abaúj-Torna, Borsod-Gömör, Hont-Nógrád, Csongrád és Szatmár-Bereg-Ugocsa vármegyék búzavetései. Lényeges egérkárok mutatkoznak még különösen a lucernásokban, míg a rozsveté­sekben aránylag kisebb a kár. Az egyéb kárte­vők közül megemlítendők még a gabonafutrinka, a drótféreg, hesszeni légy és a­ csíkoshátú búza­­légy, melyek azonban csak szórványosan fordul­nak elő, s nagyobb károkat nem okoznak. A jószág egészségi állapota a helyenként föllépett s már szűnőfélben lévő száj- és körömfájás és sertéspestis kivételével ál­talában jó. Szálas takarmánykészlet mindenütt bőven van. Tőzsdék Budapest, január 3. (Bankközi magánforgalom.) A mai bankközi margámforgaloai teljesem valeizteriem vol­t. A kedveltem hangulatot a Beámból és Prágából beér­kezett szzilárd jelentéseik seim­ tudták megváltoztatni s a teljesem hiányzó vételkedv következtében a kialakuló árfolyamok csak névlegesek. A pénzpiac mia is csendes és üzletteremnél tartott volt. A kínálat egynegyed szá­zalékos bázisom tömbén­­. A magánforgalom tájékoztató árfolyamai a követ­kezők: Magyar Hitel 453—54, Osztrák Hitel 174, Hazai Bank 126, Leszámítoló 65, Kereskedelmi Bank 1090— 95, Borsodmidkiolc­ 220, Budapesti Gőz 136, Viktória 278, Salgó 532—35, Kőszén 3080—100, Takányd 935,­­,K­olló 370, Ganz-Danubius 2890—900, Ganz-Vll­amos­sági 1300, Fegyver 925—30, Rima 155—56, Schlick 47, Hott­­ner 114, Nasu­­i 1857, Ófa 490—500,­ Államvasut 460— 65, Dédvasut 65, Matl 225, Nova 199—200, Tröszt 140, Magyar cukor 2280—300, Délemkor 510, Georgia 351—53, Mezőhegyes­ cukor 160—­63, Izzó 860, Brassói 320—35, Goldsbarger 130, Karton 78—80, Kiotóid 30—31, Dausea 90—95, Gummi 228 ezer korona. Bécs, január 31. (Értéktőzsde.) Az értéktőzsde alap­­hangulatra, a heti zárlat és a rendezés dacára is meg­­­t­ehetősen barátságos volt, bár élénkebb üzlet ma is csupán néhány főáldíszértékben fejlődött ki. Az üzlet a piac legtöbb területén jelentéktelen vo® s a tőzsde­idő második felében mindenütt nagyfokú üzlettelem­­ség vált é­szlelhetővé. A korlátpiacon említésre méltó átitatódások ma sem fordultak elő s számos érték ismét jegyzés nélkül maradt. Zárlat felé fedezések következtében a hangulat valamivel barátságosabb volt. A befektetési piacom a járadékok szilárdan tem­­dásl­tjak. Árfolyamok: Angol-Magyar Bank 35.8 (95.9), Osztrák Hitel 170 (173.9), Magyar Hitel 440 (443), Nem­zeti Bank 1740 (1755), Dunagőzhajózási 970 (965), Ál­­lamvasút 448 (466), Déllivasút 58 (61), Klotón 33 (33), Alpesi 410 (416), Rima 154 (150.5), Innwald 705 (705), Hazai Fa 87 (86), Sllavonda 65.5 (65.5), Esztergomi-Szász­vári 277.5 (277.5), Sal®ó 534 (522), Magyar Vagon 49 (48), Galicia­ 1510 (1530), Horvát cukor 861 (858), Ma­gyar cukor 2295 (2300) ezer osztrák korona. Nemzetközi pénzpiac Zürich, január 31. (Devizatárlst.) Budapest 0.0072 (0.0073), Berlin 133.375, Bécs 0.0073, Prága 13.3­75, Vang 100, Belgrád 8.425, Szófia 3.75, Bukarest 3.675, Milánó 21.65, Paris 28.075, Brüsszel 26.875, Borodon 3484.30, Newyorsk 518.125, Amsterdam 20­.90. Prága, január 31. (Devizazárlat.) Budapest 0.0473 három­nyolcad, Bécs 0.0480 egynyolcad, Berlin 810, Varsó 655, Bolgrád 55.50, Bukarest 17.60, Mulató 142.375, Zsiládh 656.75, Newyork 3205, Amsterdam 1874.50.­­ (Valutazárlat.) Magyar korona 0.01715. Newyork, jan. 30. (Devizazárlat.) Budapest 0.0014. 23 A Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamai január 31-én: Valuta pénz áru Deviza pénz frrn Osztrák korona.... Billió n. márka.... bzokol............ Dinar .-01iO—1-01S0 15920—17072 -114—2184 1151-1171 512----518 - bCCSI....... Berlin ...... Prága ........ Belgrád .... ******1*0140—1*0180 17120-17212 2184—2146 1171—1177 517—610 369-871 3002-3018 5900—3920 Lengyel márka.... Lira .............. 2082—3012Varsó ...... Francia frank .... 3000—3920Paris ........ Belga frank ...... 3703-3731 Brüsszel.... 3733-3751 Svájci frank ........ 73791—13933 Zenon­ ....•• 13801-13963 Angol font........... Dollár.............. 3­11000—347000 London ..........345000-347000 .1520—72110 Newyork.... 71970-72160 Holland forint .... Dán korona........ 28716-28975 Amsterdam 29016—20172 12666—12783 Kopenhága.. 12856—11928 Svéd korona........ 1513­1—1B2 SS Stockholm .. 19384—19458 Norvég korona.... Napoleon ...........­­OSC’S—109­0 —.— pénz Oszló ................ 11009—11070

Next