Szózat, 1925. március (7. évfolyam, 49-73. szám)
1925-03-10 / 56. szám
1925 MÁRCIUS 10 KEDD Sztrájkra feszül a szerb diákság A knlinsavnisiter as ifjúság ellen Belgrád, március 8. (A Szózat tudósítójától.) Pribicsevics szerb közoktatásügyi miniszter s a szerb egyetemi ifjúság között a konfliktus erősen kiélesedett. Pribicsevics ugyanis azoktól a diákoktól, csak a választások alatt az ellenzéki pártoknak csináltak propagandát, minden kedvezményt megvont s mikor a diákság emiatt elégtételt kért, a szerb miniszter újabb retorziókat helyezett kilátásba. A kedvezmények megvonása többszáz diákot fosztott meg a továbbtanulás lehetőségétől. Éppen ezért az egyetemi ifjúság körében igen nagy az elkeseredés, mert a segélymegvonásokban mindenki Pribicsevics személyes bosszúját látja. Zágrábban a diákság megbotránkozása jeléül több hétig nem látogatta az előadásokat, de erős a sztrájkmozgalom a belgrádi egyetemen is. A diákok nagybizottsága elhatározta, hogy sérelmeit a király elé viszi s ha ott nem kap, sürgős elégtételt, a belgrádi szerb és a zágrábi horvát egyetemen azonnal proklaimálja a sztrájkot. A kard hódolata a toll előtt Jókai-ünnepség a Szidovika Akadémiában (A Szózat tudósítójától.) Nemzeti fennmaradásunkért vívott ezeréves harcainkban két dicsőséges harci eszközinek jutott a főszerep. A kavidnak és a tollnak. És a két fegyver között sohasem szűnt meg a permanens összefüggés. Ez a kard kihullott csüggedten aláhanyatló karunkból, helyébe utóbbi történelmiünk során mindég odalépett a toll s forgatói nem kevesebb bátorsággal szálltak fákra nemzetünk jogaiért, mint azok, akik kardjukkal igyekeztek tágítani ellenségeink ránk fonódó gyűrűjét. De emlékezünk olyan időkre is, mikor a kardot és a tollat egy kéz forgatta. S mindkettőt egyforma becsülettel. , A kard és a toll egymásraultalt mlgának és közös rendeltetésének gondolata _ kérezkedett fel bennünk tegnap azon az ünnepélyen is, melyet a kard rendezett a toll tiszteletére a Ludovika Akadémia ifjúságának Jókai-ünnepségén. És őszintén megvalljuk, kellemes csalódással jöttünk el erről a kedves, meleg, családias jellegű ünnepségről. Mi ugyanis disfletáns, műkedvelő jellegű ünnepséget vártunk, de egy teljesen kiforrott, precíz, elsőrendű művészgárdfei kiifogástalan szerepi esetén gyönyörrlyeödhettünk. Mert az Akadémia vezetősége és derék ifjúsága megérezte, hogy ezekben anehéz időben nemcsak katonákra hanfejti új Balassákra,Bessenyeiekre és Petőfikre is szükség van. Akik egyforma ügyességgel forgatják a kardot és a másik hadiszíntér fegyverén a töltet. Az ünnepséget az Akadémia Levente Köre rendezte. Dicséretet érdemel érte. És dicséret illeti tanár-főhadinagyukat f, Rózsás Istvánt, akiinek tiszti zubbonya alatt az igazi magyar tanárok szíve ver. A kedves ünnepséget egyébként az akadémiikus zenekar nyitotta meg Szbeiyánszky Ludovika indulójával, majd Horváth Sándor akadémikus Szathmáry: Jókai üzen című versét szavalta. Jókai életrajzát Erdélyi Tibor akadémikus ismertette, a nagy író „Uram engeddvieshedem“ című gyönyörű szimboliikus kölltteményét pedig Padányi Jenő szaroasírta. Odvary István akadémikus ez alkalomra készült zenei kíséretévé. A többi szám is mind, mind a legnagyobb siker jegyében folyt be. Az akadémikus zenekar gyönyörű siklót dalát !Mísérjük-e, a Maticko Rezső növendék vezetésével működő ifjúsági énekkarról, vagy: _ Szabó Mátyás elsőrendű humoros szavalatáról írjunk dicsérő sorokat? "Egyre megy. Mert _ a dicséret ezt az egész, lelkes fiatal gárdát megilleti. Aklik ■erős akarattal zenekarit és énekkart szerveztek, hogy szabad idejükbe szolgálhassanak a magyar dalnak és zenének is. A műsor többi számaiként Molnár Pál markáns vonásokkal rajzolta meg Jókai egyéniségét, técsői Móricz Kálmán pedig Jókai egyik humoros rajzát olvassta fel nagy tétezést aratva. Olchváry akadémikus erre az akkalomra. Jókai egyik dalát is megzenésítette, melyet Báder Jósádét akadémikus énekelt el a közönség elsült. . Végül Rózsás főhadnagy Jókai nemzeti jelentűségét vázolta. * — Jókai a szabadságharc után mert és túllőtt írni, — mondotta többiek között „s amit írt, az mindég és mindvégig magyar, ő odaült a magyar családiok asztalához s azt mondotta: Ti nem vagytok rebellis gaz magyarok, haem mártírok vagytok. . . Az ünnepség a Hiszekeggyel ért!, véget. Ludvig Györffy altábornagy aki az ünnepségen a hadseregfőparamiccsinokságot képviselte, a látottak fölött, legteljesebb editő mérését fejezte ki. Mi, akinknek a krónikás szürke szerep jutott, örömmel srámolunk be erről az ünnepségről. Mert ez több volt egyszerű ünnepségnél, két őrsi fegyverünknek, a tollnak és a kardmalk egy* másbatalálással összieölelkezésre volt. Hatalmas, erő® összefonódás, melyben a kard mint egyenlő éntélkű bájtén» előtti tisztidzett fegyvertársának, annak a tollnak, melyet minden magyar rok egy ik legnagyobbika. Jóskai forgatott. M. E. Kunágotán és Dombregyházán új ÉME-szervezetek alakultak A Szózat és A Nép kultúr ünnepségei a trianoni határ mentén (A Szózat tudósítójától.) Szombaton és vasárnap a trianomi határ mentén, Battonyán, Dombegyházán és Kunágotán ünepelte az imtrainaimgens keresztény nemzeti satót a keresztény társadalom, két nagysikerű kultúrestély és két népgyűlés keretében, amely utóbbiakon lelkes tömegek részvételével két új ÉME-csoport, a dombagyházai és kúnágottai alakult meg. Az itelligencia, a jobbmódú gazda társadalom tagjai a nincstelen földmívesosztályhoz tartozók egyforma lelkes érdeklődéssel sereglettek az ünnepségekre, amelyeknek sikere újabb fényes tanúbizonyságát adta a társadalom bontakozó öntudatának és annak az összefogó, hatalmas erőnek amit a fajvédő gondolat a legkülönbözőbb néprétegek számára jelent. Battonyási a központi kiküldöttek megérkezése után, akiket dr. Pintér Lászlónak, a battonyai ÉME-csoport elnökének vezetésével a vasúti állomáson küldöttség fogadott, este 8 órakor kezdődött az mgasszín vén fsú kraukarestély, melyet az ÉME- ben tömörült keresztény társadalom a Szózat és A Nép szerkesztőségével karöltve rendezett. A zsúfolásig megtelt teremben Babits Emese ügyesen és hatásosan előadott prológgal vezette be, majd dr. Farkas Endre ügyvéd, A Nép jogvédő irodájának vezetője mondott, beszédet a nemzeti öntudatról és a magyar jellem integritásáról. Ezután újból Babits Emese lépett a dobogóra az „Az Alföld rózsája“ című dalt adta elő zongorán. A művészi előadást a közönség hoszszantartó tapssal jutalmazta. Kádár Lehel, a Szózat főmunkatársa beszédében a keresztény sajtó munkáját tárta fel, szembeállítva azzal a romboló tevékenységgel, amelyet a nemzetietlen sajtó kifejt. A közönség lelkesen ünnepelte Kádár Lehelt, akinek beszéde közbenis gyakran zúgott fel a taps és helyeslés. Ifjú Babits Rezső nagy sikerrel szavalta f el „A patkány bűvölő“ című irredenta költeményét, majd Dessewffy Bella, a roalgy. Mr. Operaház tagjának énekszáma következett. A művésznő a Travitata nagyáriáját, Diana Liliomenánját és Székács „Van egy kékruhás lány...“ kezdetű dalát énekelte. A művésznő sikere oly nagy volt, hogy közkívánatra később még egyszer szerepelnie kellett. A finom műélvezetet nyújtó,énekszám kíséretét Reiner Károly zongoraművész látta el. Dr Kiss Menyhért nemzetgyűlési képviselő az egybegyűltek zajos ünneplése mellett a keresztény demokráciáról beszélt. A nagysikerű estélyen, a batternyai ifjúság műkedvelő siatiielőadást rendezett A kis baba című bohózatot adva elő. A szereplők Wekerle Terike, Buci, Ilonka és Bözsike, Freci Miklós és Nowotny látván, kitűnően játszottak s állandó derültségben tartották a közönséget Végül közkívánatra, mégegyszer Dessewffy Izabella énekelt a Tolsoia áriáját, egy Lavotta- és egy Késdy-dalt adva előszűnni nem akaró tapstól kísérve. Az esteíiy végeztével, amelynek sikere elsősorban Osváth András ÉME jegyző érdiame, a közönség nagy része az ÉME saját házában levő helyiségbe vonult, ahol Kiss Menyhért, Kádár Lehal és dr. Gruchovszky Lajos, az ÉME központi kiküldötte és mások szólaltak fel. A nagysikerű ünnepségen megjelentek közül a következők neveit sikerült feljegyeznünk: Bele János, Rozsnyai József, Nagy Sándor, Törzsök Vilmos, dr. Kis Vilmos, Nagy István Antal, Togel Andor, Német Ferenc Kumiágota, Czigány József, Fazekas Ádám, Forgách Andor, Laufer József, Farkas Gyula, Héber János és családja, Kősziegi József, Léderer Mihály, Frech Jakab, Gebóczy Zoltán főhadnagy, Szimonidesz Gusztáv, Doktor Mancika, Nacsa Margit, Hateisz Józsefnél Kázics Sándor) Borsos Lajos, Rónai Jánosné, Buzi István, Grósz Antal esperesplébános, Dojncek Imre, Ginavszky Miklós lárásbíró, Csibuliás Béla, Nagy Sándor tanár, Regény Béla, Novotny Mihály, IstvánKároly és családja, dr. Bogdán György orvos, Boros Dezső, dr. Török István ügyvéd, Oszkár Béla és családja, Jerkov Ferenc és neje, Török Sándor, Székely Károly és neje, Bori Ernő, Rozén József, özv. Pintér Károlynné, Kovacsovics Boldizsár, Löw György, Hetedes Rezső, Olasz Sándor, Jámbor András és neje, Balázs Vendel Domfoegyh., Wekerle Józsefné Dombogyiház. Walter Károly és neje, Kisncki Juliska, Kisncki Ilonka, Bakos Maca, Lépőik János és neje, Maurer Pál, Soltész István, Mistiida Elemér, Hurguly János. Kisneki Ferenc, Babics Rezső és családja, ifj. Szlovák Gyula és neje, Orráth András, dr. Pintér László, Kiss Sneider, Reskovics Béla Klvinyi Zoltán Heintz Szászló, Mi-'enczl’iy István, Takács Antal, Görbe Sándorné, Bari Lajos és csalálja, Heintz Géza, Molnár Mihály, Borotvás Dezső, Gliudy Ferenc igaztató-íra dr. Krank József, Balogh István, Kardos István, Czige Jenő, Horváth István, Győri Zygmord, Kardos Noé, Győrffy Gyula, Kovács Véra, és neje, Farkas Andris, Mák Pál, Berecz János és neje, Zírrhcz István és neje, Moltlik János Maroczky Kálmán, Gyöge Károly. Vasárnap délelőtt 11 órrtecr Dczafes Ny Vrdaán a Jámbor-féle vendéglő nagytermében lelkes tömegek részvételével alakította meg a község társadalma az ÉME dombegyházai szervezetét. A gyűlést dr. Pintér László, megyei ÉME elnök nyitotta meg, utána Kiss Menyhért, Kádár Lehel és Szuchovszky Lajos mondottak, beszédet. Szavaikat kitörő lelkesedéssel és zajos ünnepléssel fogadták az egybegyűltek, majd kimondották az ÉME-csoport megalakulását. A központi kiküldöttek innen Kunágotára vonultak át, ahol Hézső Péter tűzoltóparancsnok vezetésével a tűzoltó zenekar a Rákóczi-indulóval fogadta az érkezőket. Délután négy órakor a községi vendéglő udvarán gyülekezett össze a község keresztény társadalma, ahol izzó hangulatú nagygyűlés keretében alakult meg az ÉME kunágotai szervezete. A nagygyűlésen több mint kétezer ember vett részt. Dr. Pintér Károly megnyitó beszéde után Kiss Menyhért, Kádár Lehel és Szudbivszky Károly beszéltek, akiket az egybegyűltek lelkesen ünnepeltek. Ezután megválasztották a vezetőséget; elnök lett dr. Tóth János, alelnökök dr. Kiss Vilmos. P. Nagy István a választmány tagjai lettek Balázs András, Nagy A. István, Németh Ferenc, dr. Pintér László és idősb Boldog István. A nagygyűlést este nyolc órakor kultúrestély követte, amelyet Balogh Jenő zenekara magyar dalok előadásával nyitott meg, majd Babits Rezső „Magyar ló“ című közinénényát szamolta el nagy sikerrel. Dr Kiss Menyhért nemzetgyűlési képviselő rámutatott az ébredő magyar sízérvenkedés fontosságaira. A beszéltet a közönség lelkes éljenzéssel fogadta. Hosszantartó tapssal ünnepelték az estélyen megtekintek Dessewffy Izabella énekművésznőt az Operaház tagját, aki Reiner Károly zongorakísérete mellett opera áriákat és magyar dalokat énekélt a tőle miegisztoikotit előkelő, finom művészettel. Balogh Jenő zenekara nagy tetszés mellett, magyar dalokat adott elő. Majd Kádár Lehel embc-i- köztett szólásbra és beszédében rámutatott azon nagy fontosságú és egyedülálló szerepre, amelyet az intranzigens keresztény nemzeti, sajtó tölt be. A zajos tapssal és éljenzéssel fogadott beszéd utáni közkívánatra ismét Desawffy Izabella énekelt, magyar dalokat adva elő. A művésznőnek ezúttal is igen nagy sikere volt. Dr. Szuchovszky Lajosnak, az ÉME központi ki- idildöítóinak beszéda következett ezután, aki az egybegyűltjeik tapsai és helyeslése közepette tárta fel a nemzetalkotó társadalom szervezeténeik exisztenciállis jelentőségét. A Himnusz eléneklésével fejeződött be a pompásan slikuvnált ünnepség,amelynek sikere, éppúgy, níljuk a délutáni nagygyűlésé elsősorban dr. Kiss István Németh Ferenc, vitéz Németh/ Lajos, Kelemen Lajos, Nagy A. István, P. Nagy István, dr. Tóth József, Mátrai Mihály és Vogel Andor érteme. Az ünnepségian megjelentek közül a következők nevét sikerült feljegyeznünk: Jiakashffy Ivám és neje, Bük Hugó, Mátra,.’ Mihály, Olasz Károly, Olasz Béla, Olasz Árpád, Rigó Békés’ Pál, Kádár Milhály, Domonkos Lajos, Gocser Antal, Budacsik Lajos, Tűhegyi Gábor, Hiczó Péter, Sajó Imre, Kicseinen Antal és neje, Simon Bandi, Juhász János, Baranyi Mihály, Domonikos Lajos, ifj. Kulhiázy János, Major Péter, Luptovics Balázs, Szilágyi Lajos, Kemén János, Balázs György és ■neje, Jakab Pál, Rózsa Lajos, TótH László, Ferenczy Kálmán, Balogh Jenő, Balogh Lajós, Kiházy Béla, dr. Kiss Vilmos, Olasz Intrén, Vinek Mátyás, Angyal Béla, ifj. Orosz Balázs, Kriviácsika Istváni, Krivácska Ferenc, M. Tóth Idál és neje, Balázs Pál, Urbán János, Várfrái Lajcsi, Juhász Mihály, Fekete Balázs, Kovács János, Betemen Minhály és mese, özv. Manitts Lajosné, Kiss Margit, özv. Fejoo Lijosaié, Papp Murcsa és Vica, Olasz Póni, Eta és Ihr, Tóth Kálmán, Tóth Mátyás és neje, K&hiány Jámosné, Nagy István, Olasz János, Tóth Pál, Tóth János, Fejős Ferenc és Ödön, Manias M'lk'i', V-stéc Aindaiá.« és neje, Szécsi Ló-Bén, Nagy István A.im.m. S..ls. Béla és neje, Balázs Páter, Papp Lábaló, Ilulázis János, Balázs András, Balázs László, Berecziky Sándor, Szfics Szabó József, Czero Sándor, Kittich Péter, Szily Fereinc, Jurák Mihály, Varga György, Rolnir Imre, Vértes Andor és neje, Krimaetika Istvár.i, Krivácsik'i Fejtene, Tóth Pál,né, Br.dicoski Li-jc.'.n-?, Belvezire Sii.jcs, Tóth Mihályné, Mátrai Milhá iy, Lzécsi Károly és neje, Jakab Aiitkálné, Szilágyi Lajos, Bereczky Minikály, Gruiber György és neje, Tóth Imre. Váradii Károly, Tompa György, Végi István, Seben Pálné, Saviczky Kei.rc és r.rjv, Na gy József é. neje, KI,3 Jinny, Nagy Pál,* Brietz I.-:ván, D. Tóth Pál, Bur,.-ilk Jár.cs. Balázs Lajos, Rigó. Pál, Pu.-ikiás Zoltá.ii, Juhász János, Túráik Ferenc, Zimai Já .i, Farias András, Miiyer Péter, Töröik Kálimám, Kovács J.fotm. G-'C-rr Antal, Cseesor István, Oya rell Mii- I.él.v. Of a ■■•. Károly, Lovrey Amál, Sztebnik Károly, Popp Aimaka, Kádár Mihálymé, Banarnyi Mihályné, Baronyi Jánicené, Nagy Balázs Pál, Szécsi László, Krivácska Feremné, Angyal Lajos, B. Nagy István, özv. Fejes Lapostca, Bu'e Hugó, Kaegmerz Mink'nki.' és neje, Jaragó László, Viti'sz Nemethy és neje, Lipteik Mária, Szécsi Ratulymp. Csonka-Magyarország nem ország, Egész Magyarország mennyország.