Szózat, 1925. március (7. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-01 / 49. szám

1925 MÁRCIUS 1 VASÁRNAP wwuré mxzxxm jiPM jgjuiwm Palesssim­át iiorit domíniummá akarják m­egtenni a­z angol zsidók Lomloni t-tátrunk­ végén.­­ (A Szózat tudóul tójától.) Az idegen be-­ vándorlás kérdése a legutóbbi parlamenti tár-­ gyalások révén, amikor Sir William Jor­mon-' Hicks angol belügyminiszter az idegenek be­vándorlásának ellenőrzéséről interpelláló kon­zervatív képviselő, Yerbourgh őrnagy vála­szára kijelentette, hogy a brit kormány to­vábbra is változatlan szigorral fenn fogja tar­tani azokat a rendszabályokat, amelyek újabb idegenek­ bevándorlását lehetetlenné teszi, még mindig foglalkoztatja az angol köz­véleményt. Az „Alien Jef” az idegen beván­dorlási törvény elnevezés csak a politikai eu­fémizmusnak egy szokásos formája és senki nem csinál titkot abból, hogy az idegen sem­mit mást nem jelent, mint zsidót. A munkáspárt a zsidó bevándorlás barátja A konzervatív párt természetesen egysé­gesen állt a parlamenti vitában ennél a kér­désnél a kormány mögött, de az ellenzéken lévő munkáspárt tagjai közül a parlamenti vita során egymásután jelentkeztek az „ide­genek“ megvédelmezői. Mr. Scurr, a Labour Party kommunista ízű bajszárn­yának egyik leghangosabb tagja, nyíltan hirdette, hogy bármit mondjon is az óvatos pártvezér, Isiac Donald és táborkara kifelé, belülről a párt minden igazi tagja a nemzetköziség elvét vallja. Ő maga is mesterségesnek tart imaidén, nemzeti hatást és a maga részéről azt sze­retné, ha Anglia újra az a nemzetközi azilom lenne, nyitva minden „out-cast“, politikai me­nekült előtt, ami volt a háborút megelőző év­tizedekben. Mr. Stieit, hasonlóképen kommu­nista hajlandóságú labour-m­an azt vonta két­ségbe, hogy lehet-e az angol fa­j és az angol vér tisztaságának megfertőzéséről szó, ha a nyi­tott határokon át idegen faj árasztja el az or­szágot és azt a különös elvet hangoztatta, hogy az angol faj progresszivitását épen az „idegenek“ beözönlésével lehet elérni. A belügyminisztert természetesen antisze­mitának kiáltották ki az angol zsidók, mert az angol faj érdekét semmi idegen tekintetnek nem volt hajlandó alárendelni és nemcsak a parlamentben. Iranem­ a brit zsidóknak az egyik Botschild álltal vezetett, küldöttsége előtt is hiajthatatlanul megmaradt az „idegen“ bevándorlással szemben vallott merev, vissza­utasító álláspontján. Pedig a belügyminiszter nem volt szelíd a saját fajtájával szemben sem és debate közben a Labour Party szemben levő padsorai felé fordulva keserű és szemrehányó hangon jelen­tette ki, hogy a legrosszabb, legelvakultabb forradalmárok az angol fajhoz tartozók közül kerülnek ki. Palesztinából Wembleyn át Angliába Az angol zsidókat ez az átmeneti kudarc nem kedvezelenti,i el és igyekeznek módot ta­lálni arra, hogy lehetővé tegyék „üldözött és otthonuktól elkergetett“ faj testvéreik részére az Angliába való bevándorlást és letelepedést, vagy ha ez lehetetlen volna, legalább a brit állampolgárság elnyerését. Ezért lett újra aktuálissá az angol zsidók körében egy olyan kérdés, ami már felmerült a­ nyár folyamán Wembleyben rendezett nagy birodalmi kiállítással kapcsolatosan is. Ezen a kiállításon tudvalevőleg Palesztina is képet viselve volt egy régies zsidó stílusban épített­­ pavilion által. Az angol zsidóság annak idején nagy sikernek tekintette, hogy az angol pro­tektorátus alatt keletkezőfélben levő zsidó „nemzeti“ ál­lam ilyenképpen tagjává lett a brit birodalomban együttélő népek nagy csa­ládjának. A Jewish Chronicle áradozó hangon dicsérte az akkori munkáskormán­yt, és biz­tosította émelygő hangon Angliát arról, hogy az egész Brit birodalomra nézve megbecsülhe­tetlen erkölcsi nyereséget jelent, hogy így a zsidó nemzetet „keblére ölelte.“ Ezeknek az érzelgős frázisoknak van azon­ban­ komoly és számító hátterük is. A brit nem­zeti mozgalom lapja, a British Guardian hívja fel legutóbbi számában a figyelmet az angol zsidóságnak ügyesen előkészített terveire, amelyek ha valóra válhatnának, kiszámítha­tatlan következményekkel járnának az egész brit birodalomra nézve. Ha ugyanis megszűnik Palesztina felett az ideiglenes protektorátus és Palesztina állandó tagja akarna maradni a brit birodalomnak, akkor a­ zsidók nemzeti ál­lamát mint domíniumot vennék fel a brit biro­dalom tagjai közé és a mértani átmeneti ál­lapotok helyett Palesztina a birodalomban olyan jogot nyerne, mint amilyenekkel Ka­nada, Ausztrália és a többi dominimnok ren­delkeznek. Vagyis mindez más szobai azt je­lentené, hogy a Palesztinában­ megtelepedett és állampolgárságot nyert zsidók egyben brit állampolgárok is lehetnének, szabad mozgást nyernének az egész birodalom területén és mint­ brit állampolgárokat nem lehetne őket távoltartani többé Angliától sem. Sir Herbert Sámuelnek, az angol protek­torátus kormánybiztosának (High __ Commis­sioner) megbízása júniusban fog lejárni és a kormánybiztos állítólag nem hajlandó további megbízatást, elvállalni. Ez alkalommal­­­ való­színűleg sor fog kerülni arra, hogy residensék Palesztinának, illetve a zsidó nemzeti államnak a brit birodalomhoz való viszonyát. Ez a nagy gonddal előkészített terv azonban, amellyel az angol zsidók Palesztinából brit domíniumot szeretnének alkotni, nem számíthatn­a valami nagy jövőre, mert­ Angliában a zsidóellemies hangulat mindjobban erősödik és a mostani konzervatív kormány alig fog nyújtani segéd­kezet ahhoz, hogy Palesztina és Palesztinái keresztül az egész világ zsidósága szabad utat nyerjen Angliába. Meg kell fosztani mandátumuktól a szociáldemokrata képviselőket, ha pénzt fogadtak el a „Rote Műfémtől (A Szózat tudósítójától.) A Szózat tegnapi számában megírtuk, hogy Gábor Andor és Ri­dig Albert Bécsbe szökött kommunisták állítása szerint a magyarországi szociáldemo­kra­ta párt­i kommunista, szökevények segítésére alakult úgynevezett ,.Bote Hilfer­fu­ján az orosz bolse­vistáktól több mint félmilliárdos „segélyt“ fö­ladott el. A hír, amelynek valódiságában már azért sem lehet kételkedni, mert Gábor Andorék az­ ügyet bíróság elé vitték, politikai körökben .•Hitető felháborodást keltett. A nemzetgyűlés gyik legközelebbi ülésén a kérdést mindenesetre zóvát­szik s követelni fogják, hogy a nemzet­­gyűlés a szociáldemokrata képviselőket vonja felelősségre. A szociáldemokrata párt ugyanis Jáborék nyilatkozatának valódisága esetén az­­,a­ hogy az orosz bolsevistáktól pénzt fogadtak­­ és ezt saját pártpolitikai céljaikra felhasznál­ók, a hűtlenség bűntettét követték el. Ezért te­hát az ügyészségnek eljárást kell ellenük indí­­ani. De felelniük kell a szociáldemokrata kép­viselőknek a nemzetgyűlés előtt is, mert ha való­­ban bolsevik­ szovjetpénzen fedezték a szociál­­demokrata politikai agitációk kiadásait, ez is egyik bizonyítéka annak, hogy hirdetett politikai pilogrammjuk csupán vörös bolsevista törekvé­seiknek álcázása. Evésből a nemzetgyűlésnek hötelességét a való tényállást megállapítani s ha­­ vádak igaznak bizonyulnak, a nemzet egy­le­­nes érdekei ellen irányuló büntett alapján mind­­azokat a képviselőket, akiknek ebben a példa tia­tül szégyenteljes ügyhöz közük van, mandátu­muktól haladéktalanul megfosztani. Ezúttal nem adódhatik mentő ok a szociál­­demokraták védelmére. Ha a vád igaz, akkor az egész nemzeten esett flagráns sérelem s azok­nak a képviselőknek, akiknek tudomásuk volt a szovjet-rubel „pártkasszáról“, pusztulniok kell a közélet porondjáról. De nemcsak a politikai életből kell kivenni őket, hanem elzárni a magyar nemzet levegőjétől is, mert ha­­minden úgy van, a­ hogy Gábor Andor elvtársuk állítja, akkor a szociáldemokraták cselekedete­ a hazaárulás leg­súlyosabb formája. Az eset egy pillanatig sem ter halasztást. Az ügyet parlamenti vizsgálóbizottság elé kell t vinni, mert a szociáldemokraták puszta tagadása még nem cáfolata az állításnak. Ha Gábor An­ton sokszor hazudott is már, ebben az ügyben bizonyára igazat állít, mert a, „Bote Hilfe“ bol­­seviki szerv s e szervnek ő az egyik mozgatója. A fajvédők védelmezik a kormány sport javaslatét A kormány testnevelési javaslata ismét megmozgatta a „liberális“ érdekszövetkezete­ket. A liberális front sajtója egységes hadjára­tot intéz a kormány javaslata ellen, amely az üzletté degradálódott sportot a magasabbrendű sportágak javára meg akarja adóztatni. A tá­madás okát nem nehéz kikutatni. A pénzügyileg is lukrativ sportágakra rávetette magát a zsidó tőke, amely az amatőrség leple alatt bőséges hasznot igyekszik húzni s ezért rejtett profes­szionizmussá sülyeszti le a tömegekre számító sportágakat. A testnevelési törvényjavaslatban tervezett adó természetesen ezeket az ipari sport­­vállalkozásokat sújtja elsősorban, hogy létalap­hoz juttassa a nemesebb, de a tömegekre tán kisebb vonzóerővel bíró atlétikát, amelyben a zsidó vállalkozás természetesen nem angazsálta magát. Ezért a nagy lárma s ezért — rossz sze­rintük a kormány javaslata. Az érdekeltek azon­ban nem elégesznek meg a sajtópropagandával. Minden lehetőt elkövet­nek, hogy a kormánypárt liberális velleitású tagjait is megnyerjék maguknak s politikummá avassák azt, ami kifelé talán sport, de nekik egyszerűen üzlet. A kormánypárt liberális szárnya már meg is mozdult, sőt kísérletet­­is tett a könnyenhívők és a kérdésben járatlanok „megdolgozására", így azután könnyen előállhat az a helyzet, hogy a parlamentben a tiszta amatőrsport nevében a könnyen megingatható kormánypárttal szemben a kormánnyal szemben­álló — fajvédőknek kell a kormány ■ t­örvény*» javaslatát m­egv­éd­elm­ezni. Inog a Mons Aventinus A demokratikus szövetségben tömörült libe­­rális blokk nagy garral kivonult a nemzetem­* lésből, hogy a Ház falain kívül' -- ölhetett ke­zekkel küzdjön a kormány ellen. A radikálnok passzívok voltak a parlamenti mun­kában, de képviselői fizetésük f­elvételénél nagyon is aktí­­vakn­ak bizonyultak. Sőt, amikor arról volt szó, hogy fizetésük egy részét levonják, testületileg járultak az elnök elé, hogy hódolatuk árán meg­­mentsék no­pulijaikat. Eredetileg úgy tervezték, hogy ezt a kényelmes passzivitást I. kormetity választójogi javaslatára is kiterjesztik, de végül is úgy határoztak, hogy elfoglalják helyeiket és a Ház falain belül kezdik meg a harcot a vá­lasztó­jogi javaslat ellen. Nem önzetlenül szán­ták rá magukat a munkára. A kormánypárti kö­rében ugyanis komolyan foglalkoztak azzal­­ a kérdéssel, hogy a választói jog során sűrű vev­­norolvasást rendeznek, ami azt jelentette­ volna, hogy az igazolatlanul távollevő képviselők íté­­lését az elnökség nem folyósítja. Ez a­ hír r e­lle­gendő volt arra, hogy a demokratikus szövetsé­get eredeti tervévé'’ megváltoztató­:''a bírja. Persze a liberális­ radikálisok szebb fármat kerestek annak magyarázására, hogy a nemzet­­gyűlésbe kénytelenek magukat visszalépni, Beimh­augon­ hirdetik hat-,a vágyukat s nemcsak a nemzetgyűlés plenáris ülésein, hanem a bizott­,­ságban is irtó hadjáratot hirdetnek a kor­mány választójogi javaslata ellen. Valameny­­n­yien részt akarnak venni a­­bizottsági üléseken, még azok is, akik a bizottságnak nem tagjai. A házszabályok erre módot is adnak nekik, mert a javaslathoz már a bizottságokban minden kép­viselő terjeszthet be módosítást és azt hosszabb beszédben meg is indokolhatja. A Mons Aventinus megingott s félő, hogy Vázsonyi szavát többször halljuk majd, mint kívánatos. A valorizációról a törvényjavaslat, a mezőgazdasági hitel és a jelzálogkölcsön ügyében rendelettervezet készült Pent­scy Pál igazságügyminiszter a régóta várt valorizációról szóló törvényjava­slatot el­készítette és hozzászólás végett megküldötte a kereskedelemügyi­ és a szenzügyminiiszterneré. A javaslat a család- és egyéb magánjogi viszony­latokról, a balesetekből eredő járadékok valoti­­zációjáról és a vulgánalkaniusi f cfjak nyugdíjak mik valorizálásáról intézkedik. Az­­igazságügy­­miniszter kijelentései szerint ezek a kérdések az általános pénzügyi helyzettel kapcsola­tosak, miért is a javaslat sorsára vonatkozóan döntő módon a pénzügyminiszter intézkedik. Pesthy Pál igazságügyminiszter kijelentette továbbá, hogy a külföldi vonatkozású­­mezőgaz­dasági hitelek ügyében a kormány rendeleti úton fog intézkedni. Ezzel el akarja tüntetni azokat az akadályokat, amelyek eddig a mező­gazdasági jelzáloghitelek akadályai voltak. Az állami elővásárlási jog kérdésében a polgári perrendtartás módos­ulásáról szóló törvénysét­­vasl­at intézkedik, amelyet a legközelebbi ülé­sen, kedden fog tárgyalni a nemzetgyűlés. A mezőgazdasági járadékhitelek ügyében c. rendelettervezet, amely ezt a kérdést megol­dani hivatott lesz, már elkészült. Az igazságügy- miniszter véleménye szerint a rendelet alapján a külföldi jelzálogkölcsönök felvételének aka­dályai megszűnnek. Ezt a rendelettervezetet Pest­hy Pál igazságü­gyminiszter a legközelebbi mini­st­e­ri­a­n­ú- h­a­n­t­e t­e­szti elő. Hiszek egy Istenben. Hiszek egy hazában. Hiszek egy isteni örök igazságban. Hiszek Magyarország felam­adásában Amcn.

Next