Szózat, 1925. július (7. évfolyam, 144-170. szám)
1925-07-01 / 144. szám
4 Mi a különbség a szociáldemokrácia és a kommunizmus között Gálócsy árpád sajtópere a „Bányamunkás“ miatt-Mikor Peyer Károly a kommunistákkal való egyesülést sürgette (A Szózat tudósítójától.) A nemzeti és keresztény gondolat hívei jól ismerik Gálócsy Árpád mérnök nevét, aki igen jelentős tevékenységet fejtett és fejt ki az intranzigens sajtófrontnak különösen azon a szárnyán,amely a nemzeti törekvések nyílt ellenségeivel, a szociáldemokráciával áll szemben. Az ő tollából ikerült ki az a kis közlemény, amely ,Ki a Népszava szerkesztője?“ címmel a Szózat 1924 november 7-iki számában jelent meg. Ahír Weltner Jakab hazatérésével kapcsolatban felvetette a kérdést , amely akkor kiválóan időszerű volt, hogy többrendbeli ellentétes híradások és megnyilatkozások mellett Weltner-e vagy más valaki a Népszava szerkesztője® A hírforrások között, amelyek erre a töprengésre alkalmat adtak, hivatkozott Gálócsy a „Bányamunkás“ című szakszervezeti újságra, amelyet kommunista szaklapnak nevezett. Eredetileg a közlemény egész tartalma miatt vádat emelt — nem a szociáldemokrata párt,hanem Peyer Károly, a „Bányamunkás“ felelős szerkesztője — Gálócsy Árpád ellen, később azonban csak a kommunista szaklap kifejezés miatt tartotta fenn, ezt inkriminálva az ügynek kedden délelőtt dr. Schadl Ernő törvényszéki tanácselnök tanácsa előtt megtartott Xőtárgyaláson. A vádirat és az inkriminált közlemény ismertetése után Gálócsy Árpád védekezésében röviden előadta, miért használta a kommunistakifejezést. . — A forradalom utáni időkben — mondotta— láttam, hogy minden, a nemzet újjáépítésére irányuló munkánk legerősebb ellenmunkája a szociáldemokrácia táborából indul ki. Ezért küzdök a szociáldemokrata törekvések ellen. Ami a „Bányamunkás“-t illeti: véleményem szerint egy szaklapnak valamilyen irányú szaktevékenységet természeténél fogva ki kell fejtenie. Bányászati szakszerűség azonban nem fordult elő benne, hanem annál inkább szakszervezeti politizálás. Azért neveztem kommunista szaklapnak, mert igen erős szociáldemokrata politikai tendenciákat követ, márpedig mind a szociáldemokraták saját bevallása, mind a tudomány megállapítása szerint a kettő között . különbség nincsen. ■[ Csak az lehet szakszervezeti tag, aki jó marxista A vádlott és védője kérik a bizonyítási eljárás keretében a csatolt lappéldányok egyes cükkeinek ismertetését, amelyekből kitűnik, hogy a lap szelleme és modora nyilvánvalóan a kommunista elvek szerint igazodik. Dr. Györki Imre, Peyer védője a bizonyítást ellenezte. A bíróság a kérelemnek helyt adott és Pincsek bíró ismerteti a Bányamunkás cikkeit. A „Munka ünnepe“ című május elsejére szánt hangulatkeltés, amely, az 1924 április 25-iki számban olvasható, azzal kezdi, hogy »A mi célunk a munkásság felszabadítása“. „Az osztálytudatos proletárságnak tüntetni kell a munkásság felszabadítása mellett“, folytatja, majd azzal az ismert kommunista jel■ mondattal fejezi be, hogy „Világ proletárjai egyesüljetek“. Egy másik cikk a szociáldemokrata kongresszus eseményeiről számol be, kiemelve az egyik szónoknak azt a kijelentését, hogy „addig nem lesz rend, amíg nemzeti elfogultságok lesznek“. Egy harmadik cikk azt teszi szóvá, hogy a „reakció a háború előtti állapotok visszaállítását szorgalmazza“; egy negyedik Müller elvtárs Marx tanításait magyarázó könyvéről szól dícsérőleg, hangsúlyozva, hogy nem lehet jó szakszervezeti tag, legyen az illető vezér, vagy közkatona, aki nem Marxista a szó tudományos értelmében. "Ismertette a bíróság a Bányamunkásban ,megjelent azt a szakszervezeti rendelkezést is, amely megtiltja a szakszervezeti bányamunkásoknak, hogy, a Levente-Egyesületnek, Lövész-Egyesületnek, vagy bármi más hazafias és vallásos cégér alatt „működő“ polgári szervezetnek tagjai legyenek. Peyer szorgalmazta a kommunistákkal való egyesülést .Az újságcikkek ismertetése után dr. Doroghy Kálmán védő a bizonyítás kiegészíté- serképpen kérte a Népszava 1922 december 2-iki számának beszerzését. Ebben a lappéldányban látott ugyanis napvilágot az a cikk, amely megállapítja, hogy, a szociáldemokrácia -,és a bolsevizmus között lényegi különbség nincs: egyformán kívánják a magántulajdon megszüntetését, a kommunizmust és a munkásosztály uralmát; a különbség csak tempóban és taktikában van. A védő kérte továbbá azoknak az iratoknak a beszerzését, amelyek Peyer Károly főmagánvádlónak a kommün alatti szereplését világítják meg. Beterjesztett több, a szociáldemokrata párt kiadásában megjelent könyvet és röpiratot, amelyekből kitűnik, hogy a szocialisták szigorúan Marx tanításai alapján állnak, aki magát kommunistának nevezte. A szociáldemokrata párt kiadásában jelent meg Engels-nek „A kommunizmus alapelvei“ című munkája. Kautzky Károlynak, a szociáldemokrácia egyik apostolának könyve azt mondja, hogy „csak opportunizmus az, hogy szociáldemokratáknak vagy kommunistáknak nevezzük magunkat“. Beterjesztette ezenkívül Szemes Istvánnak „Az osztályharc“ című művét és kérte beszerezni a Bécsi Magyar Ujságnak azt a számát, amelyben Kunfi Zsigmond írt cikket arról, hogy amikor a szociáldemokraták egyesültek a kommunistákkal, az egyesülést csak ketten ellenezték s ezeknek egyike sem volt Peyer, sőt éppen ő volt egyike az egyesülés leglelkesebb szorgalmazóinak. Bizonyítani kívánt a védő több más írásos adattal, így Marx Károlynak a szakszervezetekről szóló munkájával és a Le Temps egy mélyenjáró tudományos fejtegetésével is. • Miért nem tiltotta be a kormány a „Bányamunkást“ A főmagánvádló képviselője ellenezte a bizonyítás kiegészítését, arra az esetre azonban, ha a bíróság azt mégis elrendelné, ellenbizonyítékul Rakovszky Iván belügyminiszter kihallgatását kérte, hogy nyilatkozzék a miniszter, ha kommunista tendenciák voltak a Bányamunkásban, miért nem tiltotta be a lapot? A bíróság rövid tanácskozás után a bizonyítás kiegészítésére vonatkozó indítványokat elutasította. Ezután dr. Györki Imre mondotta el a vádbeszédét, amelyben ragaszkodott ahhoz, hogy a „Bányamunkás“ kizáróan gazdasági ügyekkel foglalkozik. Dr. Doroghy Kálmán védőbeszédében rámutatott arra, hogy a vád, amely eredetileg az egész közleményt inkriminálta, végül csak egy kifejezésre szorítkozott: ez a meghátrálás mindenesetre csökkenti a vád komolyságát. Ami azt illeti, hogy a „Bányamunkás“ nem foglalkozik politikával, a főmagánvádnak ezt a állítását az ismertetett cikkek eléggé cáfolják és ugyanezek a cikkek bizonyítják azt is hogy amit a vádlott állított: a kommunista jelszó, hogy a munkásokat eltiltják a ha 'zafias egyesületekbe való belépéstől és kiváltképpen azt, hogy minden szakszervezeti munkásnak marxistának kell tennie. Aki pedig , marxista, az nem lehet más, mint kommmunis-ta, hiszen Marx is az volt. Miint Kautzky mondotta, hogy a kétféle elnevezés tisztán opportunizmus kérdése. A vádlott felmentését kéri. Végül Gálócsy Árpád az utolsó szó jogán szólalt fel. — A főmagánvádló — mondotta — maga is kommunistának nevezte magát s a párt is ezt a nevet használta. A nevet letették — de a világnézetet nem tették és nem is tehették le a névvel együtt. — Az 1921. évi III. törvénycikik nem is említi a kommunista szót. Az a büntetendő, így szól a törvény — aki erőszakkal akarja megváltoztatni a társadalmi rendet. A szociáldemokrácia kommunizmust akar — békés úton. Ámde még egy osztály sem adja ki kezéből ellenállás nélkül fegyverét. A proletárdiktatúra sem jutott erőszakkal uralomra, csak azután kezdődtek el a vérengzések, araik a kommunista szót annyira diszkreditálták. Érthető tehát, hogy most nem használják ezt az elnevezést azok, akik pedig voltaképpen ma is azt az elvet vallják, amit a rémuralom alatt maguikénak mondottak. Mint Marx mondotta, a szakszervezetek a kommunizmus iskolái. Azért igyekeznek minden munkást a kevés munka , magas bér csábjárni, vagy terrorral a szakszervezetekbe vinni és ott rendes kommunista iskolázásba fogni. A vádlott jóhiszeműen járt el Mintegy félórás tanácskozás után hirdette ki a bíróság ítéletét, amelyben Gálócsy Árpádot bűnösnek mondja ki rágalmazás vétségében és az enyhítő szakasz alkalmazásával■ hatszázezer korona pénzbüntetésre ítéli, de az ítélet végrehajtását felfüggeszti. Az indokolás úgy szól, hogy bár az ismertetett újságcikkekben olyan kijelentések foglaltatnak, amelyekből arra lehet következtetni, hogy a lap a kommunistákkal egyetért, az a körülmény, hogy a kormány megtorló intézkedéseket ellene nem tette, annak a jele, hogy a lap működése az állami és társadalmi életre nem volt káros befolyással. Súlyosbító körülményt a nyomatékos enyhítő körülményekkel szervben, mint a büntetlen előélet és a teljes jóhiszeműség, a bíróság fennforogni nem látott. Gálócsy Árpád és védője a bűnösségkimondása miatt fellebbezett az ítélet ellen. Santa Barbara pusztulása Erős föld- és tengerrengés volt Északamerikában . Több halott és sok sebesült (A Szózat tudósítójától.) Az amerikai ■Eigyesült-Államok nyugati részén vasárnap katasztrófáiig földrengés pusztított. Különösen Montana, Idaho, Washington és Wyoming államiban vollt nagy a pusztítás. A kár több millió dollárra rúg. A földlökések Közép Montanálban voltak a legerősebbek, ahol több ■város lakossága pánikszerűen hagyta oda házait és menekült a szabad térségre. Számtalan út, vasút és híd pusztult el. Withe Sulfur, Springs és Three Fork városokban több áruház beomlott. E területen 41 földlökés történt. Az első beérkezett jelentések tömeges halálos áldozatokról is szóltak, amelyek azonban később nem bizonyultak ilyen mértékben valóknak. A földrengés a San Franciscotól nem messze fekvő Santa Barbara nevű fürdőhelyen pusztított legnagyobb mértékben, ahol tengerrengéssel párosult . Egyébként a földrengést a budapesti egyetemi földrengéstani obszervatórium készülékei június 28-án 2 óra 33 perckor 8600 kilométer távolságra jelezték is. Gejzírek támadtak Santa Barbara utcáin Santa Barbarában a föld- és tengerrengés nagy kárt okozott. Sok épület bedőlt és attól tartanak, hogy emberéletben is igen nagy kár történt. Az Arlington- és a Cabrillo-szálló romokban hever. A földből hőforrások törtek elő, a duzzasztó medencék megrepedtek, aminek következtében a város részben víz alá került. A távróösszeköttetés azonnal megszakadt, úgy hogy csak hiányos híreket lehetett kapni Santa Barbarától. A város főutcájában a legtöbb épület összedőlt. Az öbölből a tengerár hatalmas hullámai hömpölyögnek befelé. Kilenc helyen tűztámadt, amelyet azonban csakhamar elfojtottak. A Southern Pacific Railway, igazgatóságának jelentése szerint a santa barbarai föld, rengés eddig hatvanöt haláláldozatot kívánt. A főutcán a legtöbb ház bedőlt, közte íét tízemeletes áruház. Egy másik jelentés szerint az Arlington-szálló pusztulásakor svét etber vesztette életét. Santa Barbara ismert fürdő- hely. Híresek gyönyörű szállói, amelyek most a földrengésnek nagyrészt áldozatául estek. A santa barbarai kárt egymillió dolárra becsülik. Négy halott és háromszáz sebesült Miután a távíróösszeköttetés helyreállott, azt jelentik, hogy az emberéletben esett kár nem akkora, mint eleinte híresztelték. Eddig mindössze négy, halálesetet és háromszáz sebesülést állapítottak meg. Santa Barbarában valamennyi ház jelentős kárt szenvedett. Né-hány nagyobb épület, mint a bankok, a városi könyvtár, a városháza és a katolikus templom teljesen, az Arlington-szálló és a San Franciscós-kórház nagyrészben elpusztult. A földrengés centruma, úgy látszik, a város üzletnegyedében volt. Két erős földlökés után húsz enyhébb lökés következett. A földrengés következtében a duzzasztómedencék, a víztartályok, valamint az összes gáz- és petróleumtartályok bedőltek, a Southern Pacific Railway, sínjei a város határában elgörbültek. Tizenhat kilométeres sávban pusztított a földrengés , Newyork, június 30. A Southern Pacific Railway közlés szerinti a földrengés a vasúti, sínjeiket nyolckilométer kiterjedésben rongállta meg. A földrengési területt egy olyan fölsávra terjed ki, amely Santa Barbarától délre 15, észak feláli pedig 10 mérföldinyire nyúlik. imr-jutai szerda