Szózat, 1925. augusztus (7. évfolyam, 171-194. szám)
1925-08-01 / 171. szám
»25 AUGUSZTUS – SZOMBAT Nehezen megy az aradi szobrok lebontása A kolozsvári Ellenzék írja: ,,Az aradi magyar szobrok lebontásának munkálatai még mindig foglalkoztatják a város közönségét. Atizenhárom vértanú szobrát már eltávolították és csak egy üres kis kert jelzi azt a helyet, ahol valaha a hősök emlékműve állott. Már a Kossuth-szobor lebontása is folyamatban volt, de a város vezetősége ma utasította Vignalli Raffaelo mestert, hogy a mintavásár idejére szüntesse be munkáját, a szobor köré épített állványokat távolítsa el és helyezze vissza a régi deszkaburkolatot. Aradon valószínűnek tartják, hogy azért adták ki ezt a rendeletet, mert hivatalos helyen nem szeretnék, hogy a városba érkező idegenek szemtanúi legyenek ennek a műveletnek, amely könnyen ellenérzést válthatna ki egyesekből. Vignalli Raffaele különben elpanaszoltja az újságíróknak, hogyha előre látta volna a nehézségeket, akkor nem is vállalta volna el a szobrok lebontásának munkáját- Mindjárt az első napokban súlyos akadályok merültek fel Nem kapott fuvarosokat, akik elszállítják a szobrokat az elraktározás ideiglenes helyére, a Kultúrpalotába. Azt természetesnek találja, hogy magyarok nem voltak hajlandók ennek a dolognak elvégzésére vállalkozni. De azt különösnek tartja, hogy az arád-vidéki oláh falvak paraszt lakossága is elhárította magától ezt a munkalehetőséget. A falusi nép azt mondja, hogy azért nem akarja a fuvarozást vallni, mert bizonyos, hogy a magyarság meg fogja babonázni, meg fogja rontani azokat, akik a szobrok lebontásában segítenek. Vignalli elmondja, hogy végül is idegenből kellett hozatni drága napszámosokat és fél, hogy majd rá kell űzetni a munkám. A komplikációkat tekintetbe véve lehetséges, hogy Vignallisnak igaza lesz és a vállalkozás nem fog nagy anyagi eredménnyel járni. A szegény arad-vidéki oláh parasztoknak azonban nem kell félniök a rontástól. A magyar géniusz tudja jól, hogy ami itt történik, az nem a nép műve. És ha van túl világi étet, akkor Kossuth Lajos és a tizenhárom aradi vértanú szelleme is meg fogja védeni őket, hiszen ezek a hősök nemcsak a maguk hazájáért szenvedtek és véreztek, hanem a világ minden elnyomott népének szabadságáért is. Csonka-Magyarország nem ország. Egész Magyarország mennyország. lesztése mellett történhetik. Ezért mondja Széchenyi, hogy a nemzetet „az emberiség feldicsőítésében “ csak ekkér tehetjük részessé. A nemzeti nevelés vezető gondolatának ugyancsak Széchenyi szerint az „emberi nem szebbítése“ vagy másik szavával „vérünk nemesítésednek kell lennie. Ha pedig most azt kérdezné valaki tőlem, hogy a magyar nemzetnek melyek hát azok a sajátosságai, melyekre a nevelést alapíthatjuk, én az ország földrajzi helyzetére, nemzeti hivatására és az ebből folyó ezeréves történelmére hivatkozom, melyben ezen hivatását betölteni igyekezett és amelyet a jövőben is betölteni isteni rendeltetése marad. Mivel pedig kevésbé vagyunk egységes nemzet, erkölcsi erőben is még fejletlenek vagyunk, hazánk földje a nagy népvándorlás óta fokozottan volt a nagy vándorló népfajok országútja és harctere, jelenleg pedig a bennünket közrefogó ellenséges népek gyűrűje szoros és hiánytalan: a magyar faj egészséges ösztönei mindebből levonták azt a természetes következtetést, hogy fenmaradása és hivatásának sikeres betöltése érdekében ezer esztendőn keresztül itt katona államot igyekezett fenntartani.Eme tényekből mintegy önként következett, hogy ennek a népnek az ő katonai erényeit igen magas fokra kellett fejlesztenie, melyeket azután az nemzedékről nemzedékre híven meg is őrzött. Hiszen a közelmúlt nagy háborúja is fényesen igazolja ezt mindazon antimilitarista áramlatok ellenére is, amelyek ennek a józan népnek a lelkét már jóval a háború előtt következetesen megmételyezni igyekeztek. A mi magyar közéletünkben időnként bizonyos jelszavak vesszőparipáin szoktak az emberek lovagolni anélkül azonban, hogy ezeknek a jelszavaknak helyes értelmével tisztában volnának. Az ilyen jelszónak sokszor még gúnyolódó mellékíze is van, amikor azt a képletesen kifejezett nemes eszme lejáratására akarják felhasználni. Ilyen jelszó az ú. n. „militarizmus“ is, mely alatt legtöbben az erőszak, jogtiprás, hatalmaskodás, önző kapzsiság, gőg, féltékenység és az irigység összfogalmát értik. Ezt tehát szívből, létekből megvetik, különösen egy vesztett háború után, amikor minden szerencsétlenség és balsiker kútiforrásául többé-kevésbé azt szokták emlegetni. Pedig a militarizmus semmi egyéb, mint a nemzet tisztes erejének összegyűjtése és megerősítése abból a célból, hogy a nemzet életét a létért való becsületes küzdelmében, az erkölcsi megújhodás jegyében biztosítsuk és növeljük. Ennek a gondolkodásnak pedig az a szükségszerű következése, hogy a haza védelmére képes ifjúságot erre a feladatára a megengedett — a „trianoni“ szót még csak használni sem szeretem —• keretek között előkészítsük, mert nincs az a földi hatalom, mely az életihez való jogunkat megsemmisíthetné- Hogy is fejezi ki csak Zrínyi Miklós a hadvezér, költő és államférfiú politikai iskolájának vezérgondolatát?: „Fegyver, fegyver, fegyver és jó vitézi rezolució“ (bátor elhatározás). Mert miként további fejtegetéseiben említi: „Valamely ország fegyverrel nyeretik, fegyverrel is oltalmaztatik az. Mais ékünk magyaroknak valamink vagyon, fegyverrel nyeretett az a mi eretektől, úgy tartaléka eddig is és nincs kérlés már abban, ezután is úgy kell megtartatni, az mi első politikánk fegyver volt, most is annak kell lenni.“ Ha már most Zrínyi ezt a XVII. század közepén a török hódoltság idején kedvezőbb viszonyok közt hirdette, mint amilyen helyzetben jelenleg mi vagyunk, mennyivel több jogcímünk van nekünk a nemzet, közelebbről pedig ifjúságunk nevelését ebben a szellemben — hangsúlyozom azonban újból: a megengedett keretek között — intézni. Ma minden, hazáját igazán szerető magyar ember egyik leghőbb vágyának kell lennie, hogy önbűneink folytán elvesztett ezer esztendős határainkat még egyszer visszaszerezzük! Minden gondolatunknak, minden alkotásunknak, minden szervezetünknek erre a hatalmas szempontra kell beállítva lennie.. Nem tudom elképzelni, hogy említett célunkat másként, mint a Zrínyi „fegyverével, vagyis a lelki megújhodás alapján álló hazafias és becsületes „militarizmus‘-sal elérhessük. Így történt az ezer esztendőn keresztül mindig, így fog ez most is történni, mert — ismét csak Zrínyi szavai szerint — „senki a magyart sikeresebben meg nem védheti, senki az elpusztulástól meg nem mentheti, mint a magyar nemzet maga. Napról-napra nő Budaházy Miklós tábora Munkában az insegakció • A keresztény szocialisták a Sajvédőjelöltet támogatják A hatvani választókerületben tegnapról mára annyiból változott a helyzet, hogy a kormánypárti jelölt mellett mindjobban érvényesül a közigazgatási terror, ami viszont még olyanokat is Budaházy Miklós pártjára állít, akiket eddig nem lehetett feltétlen hívei közé számítani. Különösen az keltett nagy elkeseredést a választópolgárok között, hogy a vasárnapra kért gyűlést egy kormányrendeletre való hivatkozással nem engedélyezték. Mert, ha fönnáll is ez a rendelet, a közigazgatásnak és elsősorban is Izsák Gyula alispánnak figyelembe kellett volna vennie azt, hogy az előző vasárnapon sem volt gyűlés, a legelemibb méltányosság lett volna tehát az, hogy erre aVasárnapra a gyűlés megtartását engedélyezzék. Nem hisszük, hogy ez az erőszakosság megfeleljen a belügyminiszter intencióinak, de a miniszterelnökének sem. A vasárnapi gyűlés engedélyezése végett különben a fajvédők nevében Gömbös Gyula pártelnök a miniszterelnökhöz fordult orvoslásért. Petrichevich-Horváth Emil érdekében mindennemű kormánypárti eszközzel folyik az agitáció, amint az már nálunk ismeretes, így hírtelenében feltámadt a hosszú idő óta szünetelő inségakció is. Úgy értesültünk, hogy ma az elnök utcai ruharaktárból 200 pár gyermekcipő és 160 rend ruha indult útnak Hatvanba. Nem minden pikantéria nélkül való, hogy Petrichevich-Horváth Emil legagilisebb kortesei: a Budapestről beutazott Német Béla, a Háztulajdonosok Szövetségének zsidó elnöke, Pintér Oszkár szintén zsidó építőmester és Steinmetz Sámuel galíciai zsidó, erdélyi menekült, budapesti keregyáros, kormányfőtanácsos -jelölt. Már beszámoltunk arról, hogy a keresztény szocialisták nem fogják dr. Krüger Aladárt a kerületben jelölni. Erre vonatkozóan a párt hivatalos kommünikét adott ki, amelyben bejelenti, hogy Budaházy Miklós jelöltségét támogatja, akinek támogatására Kóródy- Katona János volt nemzetgyűlési képviselő a mai napon a kerületbe utazott. “Baldwin miniszterelnök: réöszbelépésére fordulat történt , az angol ssztrájizmoszgalomban (A Szózat tudósítójától) Miután a bányászválságot már reménytelennek tekintették, Baldwin miniszterelnök közbelépése következtében fordulat állott be és most remélik, hogy az általános sztrájknak ma éjszakára várt kitörését mégis elkerülhetik. A Press Association megbízható helyről nyert értesülése szeriint azok a feltételek, amelyeket a miniszterelnök a két félnek javasolt, a következőiképp szólamaik: A munkaadók viszszavonják a felmondásokat, a kormány átmeneti pótlékot ad a szérfiparnak; hivatalos vizsgálóbizottságot neveznek ki, amely tágabb hatáskörrel rendelkezik, mint az eddigi vizsgálóbizottság. A munkaügyi minisztérium közhírré teszi, hogy a bányászok képviselői hozzájárulnak ahhoz, hogy a miniszterelnök részéről javasolt vizsgálatban közreműködjenek. Aminiszterelnök felkérte a bányatulajdonosokat, halasszák el két hétre a felmondásra vonatkozó határozatok végrehajtását, hogy ilyenformán mód legyen időközben a tárgyalások folytatására. A bányatulajdonosok is engedtek merev magatartásukból. Mint hivatalosan jelentik, a bányatulajdonosok Baldwin miniszterelnök közvetítő javaslata értelmében tizennégy napra felfüggesztették az eddigi megállapodás felmondását, hogy a közbeeső időben a kormány ideiglenes pénzügyi segélyének hovafordítása ügyében megtarthassák a szükséges megbeszéléseket. A bányászok zavargása közben tovább tart. Ammenfortban a sztrájkoló bányászok behatoltak a tárnákba, elvágták a telefonvezetékeket és több dolgozni akaró munkást kényszerítettek arra, hogy munkahelyét elhagyja. A rendőrség kénytelen volt közbe-, lépni-London, július 31. Az alsóházban Baldwin miniszterelnök bejelentette, hogy a bányatulajdonosok két hétre felfüggesztették a felmondások érvényét és a szénbányászok végrehajtó bizottsága utasította a munkás okait, hogy folytassák a munkát. Olvasd a Szózatot és gyűjts új előfizetőket.