Szózat, 1925. október (7. évfolyam, 220-246. szám)
1925-10-01 / 220. szám
4 A görög nép kapcsolatokat keres a magyar nemzettel Magyarország és Budapest a görög sajtóban Befejezésül a görög-magyar érintkezés szorosabbá fűzését sürgeti. Elmondja, hogy a két nép barátságos nexusa századokon át fennállott. Felsorolja a nálunk megtelepedett nevezetesebb görög családokat, köztük az Agorasztó-, Nákó- és Haris-családot. Felemlíti a magyar Hitleriének között Télfy, Petz, Vértessy, Moravcsik, Czébe, Deresényi stb. neveit, végül ajánlja, hogy a két nemzet állítsa fel kölcsönösen a követségeket, hogy ezzel a diplomáciai összeköttetés helyreálljon. Kosztász Athanátosz közleményei visszhangra találtak az egész országban. A sajtóban megszólaltak hazánk ismeretlen barátai, akik lelkesedéssel tették magukévá az JElefteron Vima magyarbarát felfogását. Ki kell ezek között emelni Varvajánisznak, Szaloniki képviselőjének „Magyarország és Görögország“ címen megjelent cikkét, melynek egyes részeit érdemesnek tartjuk szó szerint ideiktatni. „Én, aki sok esztendőt töltöttem ebben a szép országban és megismertem , és tanulmányoztam ennek a népnek a jellemét, úgy, mint kevés görög, a lehető legszélesebb körökben kívánom ismeretessé tenni a magyarok erényeit és egyéb sajátosságait abban a reményben és meggyőződésben, hogy rövid időn belül barátságos viszony fog kifejlődni a két ország és népe között. Ezt azonban meg kell hogy előzze a két nép kölcsönös megismerése, mely a további kapcsolatra szoros bázist nyújt. Magyar szerzők görög színpadon A legtöbben nálunk nagyon keveset tudnak a magyarokról. Sajnos, a véletlen úgy hozta magával, hogy a legutóbbi Világháború alatt szembe találtuk egymást, ellenséges táborokban, anélkül, hogy a két nemzetnek a legcsekélyebb oka lett volna az ellenségeskedésre. Indokolatlan e két népnek egymás iránti közönye. Itt az ideje, hogy véget vessünk a kölcsönös ignorálásnak.. Ma például azt is csak igen kevesentudják köztünk, hogy a mi görög színházaink magyar eredeti darabokat tartanak repertoárjukon. Nem is sejtik, hogy Kálmán Imre, Herczegh Ferenc és Lehár magyarok. Ugyancsak kevesen tudják, hogy Magyarországon valamikor 17 görög hitközség virágzott, melyek közül ma csak a budapesti áll fenn. Ötven évvel ezelőtt 6—8 ezer macedón görög élt szétszórva az ország területén. Ezernyolcszáznegyvennyolcig privilégiumokat is élveztek a monarchia és Törökország közötti kereskedelemnek lebonyolítása fejében. A magyar nép turáni eredetű par excellence földmívelő nép, elsőrangú lovas, lelkes hazafi, hirtelen kedélyű, nemes lelkületű, halált megvető, lovalgias, vendégszerető, mint kevés más nép, büszke és jóindulatú. A történelmi kapcsolatok Lelkesedéssel csöng történelmi tradícióin és tűzbe jön harci dalainak hangjára. Bizánctól kölcsönözte első kultúráját. Ott a császári udvarban nevelkedett a későbbi III. Béla király, ki Mánuel császár unokahúgát vette feleségül. A magyarok szívós ellenállásán tört meg a Nyugat-Európára nehezedő török előnyomulása. Buda 150 évig nyögte a török igát, míg végre magyar fegyverek szorították vissza Belgrádon túlra a hódítókat. A görög név ma nem nagyon ismeretes a Magyarországon. Mégis nagy örömmel értesülök, hogy napjainkban a magyar parlamentben egy 78 képviselőből álló fibhellén csoport tömörült össze. Én ennek a ténynek nagy jelentőséget tulajdonítok. Annak idején Ausztria a „Drang nach Osten“ politikáját vallotta. A monarchiában egyedül a magyarok küzdöttek ezen politika ellen. Ők nem akarták a kettős monarchiának keletre való kiterjedését, mert tudták, hogy ez a magyar elemnek a szláv és germán népek közötti elpusztulását jelentené. A magyarok nem akarták a közös flotta fejlesztését, mert nem volt hódító politikájuk. Bizonyítja ezt az, hogy míg a Neue Freie Presse azt írja, hogy az Osztrák-Magyar Monarchiának Macedónián nemcsak gazdasági, hanem politikai érdekei is vannak, Kossuth Ferenc, anagy Kossuth fia, a magyar függetlenségi párt vezére, Kréta szigetének görög megszállásával kapcsolatban a Magyarországban a következőket írta: „Miért ne csatolják Krétát Görögországhoz? Hiszen Kréta görög! Nemcsak Krétát, hanem Szalonikit is Görögországhoz kell csatolni, ezt követeli Magyarország érdeke is.“ Szabad zónát Szalonikiben Chrisztosz Eveldipisz görög földmívelésügyi államtitkár feltűnő javaslattal áll elő az egyik görög lapban, mely szerint Magyarországnak és Lengyelországnak Szalonikiben szabad zónát kell biztosítani. Ezt kívánja szerinte Görögországnak nemcsak kereskedelmi és hajózási, hanem politikai érdeke is, mert ezáltal bizonyos egyoldalú terjeszkedési törekvések mások ellentétes érdekeivel összeütközve ellensúlyoztatnának. A fentiekből láthatjuk azt a hangulatváltozást, mely a görög nép felfogásában a békeszerződések óta végbement. Ezt, a körülményt méltányolnunk kell anyujával is inkább, mert a változás nemcsak ránk, hanem szövetségeseinkre, illetőleg barátainkra is vonatkozik. Emlékezzünk csak vissza, hogy a sévresi békeszerződés szerint Görögország megkapta a törökök sérelmére Szmirnát, annak hinterrandjával együtt, a Balkánon pedig imperiumuk csaknem Konstantinápolyig kiterjedt. A görögökre végzetes kimenetelű kisázsiai expedíció után a lausannei béke szerint Görögország lemond kisázsiai igényeiről, a Balkánon pedig Drinápollyal együtt tekintélyes területről. Itt tehát a nagyantant cserbenhagyta Görögországot. Opera Vezeklőpince étterem Andrássy út 25. Esténként Leone Giovanni Jámbó művész együttese rövid ideig vendégszerepel. ,aki 1896. évi világkiállításon Ősbudavárában nagy sikert aratott Bucsky-féle halászlé és ételkülödegességek Fenti étteremben 36-ik RÁCZ LACZI cigánykirály muzsikál • A görögök nemzeti kisebbségei A török-görög lakosság kölcsönös kicserélése után ma már a két nép közötti kisebbségi súrlódások megszűntek s a legutóbbi angolai egyezmény ratifikálása óta illetékes tényezők arról beszélnek, hogy a két nemzet között politikai közeledés várható. Bulgáriával szemben a helyzet görög szempontból nehezebb, mert a két nép közötti antagonizmus régebbi időkből származik s az ellentét lélektanilag mélységesebb. Mégis a görög sajtó tanácsolja, hogy tegyék félre a szubjektív érzelmeket és tekintsék a kölcsönös érdekeket csupán, melyek őket összehozhatják. Görögországnak egyetlen számbavehető nemzetisége most az albán. Ezek azonban nem gravitálnak a független Albánia felé. Nem található fel náluk az albán nemzeti öntudat s e tekintetben hasonlítanak a franciaországi bretonokhoz. Görögöknek érzik magukat s az állam kormányzásában tevékeny részt vesznek. Ellentétben a Jugoszláviában élő albánokkal, kiknek igáját a kíméletlen elnyomás tűrhetetlenné teszi. Albánia kormányférfiainak jórésze görög iskolákból került ki s így érthető, hogy megvan a két nép között a szellemi és érzelmi kapcsolat. Olaszország és Görögország között fennáll egy bizonyos ellentét az Itália által megszállva tartott szigetek miatt, melyeknek lakossága szín görög nép, épp úgy, mint ahogy az Anglia által , megszállt görög lakosságú Cyprusz miatt is elég nagy az elkeseredés az angolokkal szemben. Mégis Itáliát illetőleg jelentős hangulatváltozás észlelhető. Megnyilvánult ez a legutóbbi görögolasz Santarosa-ünnepségek alatt is, melyek alkalmat nyújtottak a két ország sajtójában kölcsönösen megjelent barátságos hangú cikkeknek. A legutóbbi időben a görög kormány nagy mennyiségű muníciót rendelt meg Olaszországban. Mussolini ezzel kapcsolatban meleghangú táviratot intézett a görög kormányhoz, méltatva ennek a ténynek nagy jelentőségét a két állam közti jóviszony szempontjából. Nemrégen az olasz külügyi államtitkár is látogatást tett Athénben, Athénben nem kell a kisantant A kisantant Görögországot nem bírta eddig érdekszférájába bevinni s minden jel arra mutat, hogy ez a jövőben nem fog sikerülni. Ennek egyszerű a magyarázata. A régi monarchiának az Aegeitenger felé gravitáló politikáját Jugoszlávia tette magáévé. Azonkívül a monasztiri vilajetben lakó görögök elnyomása is tüske a két nép között s ma már az ellentét valóságos ellenséges viszonnyá fejlődött a ghergeli—szalonikii vasútvonal és a szalonikii szerb kikötő miatt. A legutóbbi görög-szerb tárgyalásokon alaposan megnyilatkozott a szerbek kapzsisága, mely a tárgyalások megszakításához vezetett. A fentiekből látjuk, hogy Magyarország és Görögország barátságos közeledésének komoly akadálya nincs s hogy a jóakarat a kapcsolat felvételére megvan. Rajtunk áll, hogy a felénk nyújtott baráti jobbot megragadjuk. Aktuálisnak tartjuk a kérdést most, midőn az athéni kormány a görög követséget Budapesten újra megszervezte , az athéni magyar követség felállítása küszöbön áll. Dr. Horváth Endre. IMS október - csütörtök TESTEDZÉS Gáspár Jenőt Párisba hívták Gáspárnak Osborne és Lewden lesz az ellenfele (A „Szózat“ tudósítójától.) Gáspár Jenőnek legutóbb elért 193 cm-es magasugró eredménye világszerte nagy feltűnést keltett. Ma bizony alig akad az egész atléta táborban 2 3 olyan versenyző, aki ezzel a magassággal meg tudna birkózni. A franciák is hírét hallották Gáspárnak s most fel akarják használni az alkalmat, hogy Parisban világraszóló versenyt rendezzenek. A túrázó amerikai atléták a gloire fővárosában vannak, tehát a franciák meghívták Gáspárt, hogy Osborneval és Lewdennel megismételjék az olimpiai bajnokság magasugró versenyének döntőjét. Mint ismeretes, 1924-ben Osborne, az amerikai világrekorder nyerte 198 cm.-rel a bajnokságot, második ugyancsak amerikai Brown lett 195 cm.-rel, harmadik a francia Lewden 192 cm.-rel és negyedik Gáspár Jenő 188 cm.-rel. Tehát csak Brown hiányzik most a nagyszerű társaságból. Gáspár elfogadta a meghívást. Október 31-én lesz a verseny. Az egész sportsajtó felfigyel erre a váratlan eseményre, mert ilyen mezőnyt csak olimpiádok szoktak összegyűjteni. Gáspár Jenő komolyan, a tőle már megszokott lelkiismeretességgel készülődik, bár Osborne-nal szemben nem igen számíthat győzelemre, de Lewdent, az aprótermetű francia tengerésztisztet leszoríthatja a harmadik helyre, ami magában is megéri a nagy fáradságot. Gáspár Jenő meghívása a magyar atlétika különös megbecsülését jelenti. A büszke franciák kénytelenek ránk gondolni, ha a magasugrásban világszenzációval akarják meglepni a sporttársadalmat. A franciák Barsit és Pluckot is meghívták, a két fiatal magyar azonban nem tesz eleget a megtiszteltetésnek. Barsi már fáradt, különben Mucikkal együtt a staféta bajnokságokra készül. A csillaghegyi MOVE atléták nagyszerű szereplése Három kerületi bajnokságot nyertek rekordidővel A MASz pestvidéki kerületének atlétikai csapatbajnokságain a MOVE Csillaghegyi FC fiatal gárdája minden bajnoki számban első lett, második csapatai pedig szintén bejutottak az első három közé. Sportkörökben általános és kellemes meglepetés a csillaghegyiek előretörése, mely annál érdekesebb, mert valósággal tömeggel vonultak fel a versenyre. A „tömeg“ pedig, amely minden sport egyik célja, olyan kiváló egyedekből állott, hogy más egyesületek elé küzdötte magát minden számban. Sok fővárosi egyesület sem tudna olyan és annyi atlétát, összetoborozni, amennyi díjat a csillaghegyiek egy alkalommal nyertek. A verseny eredménye a következő: ls.100 m.: 1. MOVE Csillaghegyi FC IMihálszky, Mendelényi, Buchmann A., Prágai) 47.5 mp. kér. rekord. 2. BIK 49.5 mp. 3. VRE 50.5 mp. ix.100 m.: 1. MOVE CsFC (Buchmann, Mihálszky, Mendelényi, Prágai) 3 p. 47 mp. kér. rekord. 2. BIK 4 p. 02 mp. 3. MOVE CsFC b). IX.UO0 m.: 1. MOVE CsFC (Csekey, Mihálszky, Mendelényi, Brezina) 19 p. 12.5 mp. kér. rekord. 2. BIK. 3. MOVE OIEC b. n.iitt nagy részvétet keltett s lakásán egymásnak adják a kitin eset a látogatók. Dr. Mező Béla egyetemi magántanár, a MAC sokszoros bajnoka is megvizsgálta dr. Peltzert s tapasztalatairól a következőket mondta munkatársunknak: — Aggodalomra egyáltalán nincs ok. Peltzer dr. láztalan, pulzusa is jó.Torokgyulladásból kaphatta a veseirritációt, amihez hátizom-reumatizmus — az úgynevezett „hexensusz“ — járult. Régekben vakbél bántalmai is voltak, melyek most szintén érzékennyé tették. Azt tanácsoltam neki, hogy néhány napig maradjon ágyban, amíg állapota annyira megjavul, hogy haza utazhatik. Ha pedig az eddigi jelek ellenére huzamosabb ideig kellene nálunk maradnia, bevitelen az Erzsébeti kórházba. Azonban ismételten hangsúlyozom, aggodalomra nincs ok. Érdeklődtünk a Hungária-szállóban is, ahol azt a felvilágosítást kaptuk, hogy Peltzer dr. még mindig fekszik szerdán este vizsgálják meg újból az orvosok. A délutáni órákban állapota változatlan. Bankatléták versenye. A Pénzintézeti Központ Tisztviselőinek Sportegyesedet® a bankközi atlétikai élet fejlesztéséért október 3-án délután 3 órakor a BRIIKE szénatéri pályáján a kezdő és nyeretlen bankatléták részére vándordíjas versenyt rendez, amelyen a Pénzintézeti Központ áldozatkész ügyvezető igazgatói által alapított értékes vándordíj először kerül kiírásra. A pontversenyre kiírt vándordíj ötször egymásutáni. Vagy nyolc sorrend nélküli győzelemhez van kötve és teljes számba starthoz szólítja a fővárosi bankatléták nagy tömegét, ami által az általános sportügyet íz nagy lépéssel viszi előre. A verseny ügyesen előállított Programmja egyébként végig biztosítja annak érdekességét, és bankkörökből szerzett értesülésünk szerint a tömegekben induló atléták mindent elkövetnek, hogy tudásuk és tehetségük révén egyesületüknek győzelmet szerezzenek s ezáltal a vándordíj első védését magukhoz ragadják. Peltzer betegen fekszik a Hungária-szállóban Peltzer Ottó, a németek egyik legjobb atlétája, akit vasárnap a MAC versenyén amagyar közönség is megcsodált, már a 400 m. versenyen is rosszul érezte magát, utána pedig ágynak dőlt. Ma is a Hungária-szállóban fekszik. A szimpatikus német atléta betegsége mince-