Szózat, 1925. december (7. évfolyam, 272-294. szám)

1925-12-01 / 272. szám

2 A nyugdíjasok szervezetei nagy­gyűlésen tiltakoztak a kormány mostoha elbánása miatt Törvények szabályozzák a nyugdíjasok jogigényeit — Magán­jogi igényeket is támaszthatnak az állammal szemben A nyugdíjasok egyeteme nem kapható baloldali szélsőségekre , , A SZÓZAT tudósítójától —* A Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetségében csoporto­sult nyugdíjasok, özvegyek és ár­vák szakbizottsága, a Nyugdíjas Katonatisztek Országos Szövetsé­ge, a Nyugdíjasok Országos Szö­vetsége és a Nyugdíjas Főv. Tiszt­viselők Egyesülete vasárnap dél­előtt tíz órakor tartotta Neményi Imre nyug.­államtitkár elnöklésé­vel országos nagygyűlését. A nagygyűlés viharosnak ígérkezett és éppen ezért csak azokat bocsá­tották be a terembe, akik arcképes igazolványokkal rendelkeztek. Bár az elnökség nagy óvatossággal ke­zelte a kérdést, mégis az izgalmas jelenetek egymást követték és megtörtént az, hogy az ügyeletes rendőrtiszt és a gyűlés elnöke meg­vonták a szót egy szónoktól A megnyitó beszédet Neményi Imre mondotta. Kifejtette, hogy a nyugdíjasok jogait törvény bizto­sítja és ezért ők nem is kérnek egyebet, mint törvény tiszteletet, a törvények igazságos végrehajtá­sát az egyenlő elbánás elve alap­ján. A státusrendezés különbséget tesz nemcsak a ténylegesek és a nyugdjasok között, hanem még a nyugdíjasok közt is kategóriákat állít fel. Ez az elbánás jogtalan és igazságtalan, miért is sürgeti, hogy emeltessék a nyugdíjasok el­látása a tényleges fizetés nívójára. Ezután határozati javaslatot ter­jesztett a közgyűlés elé. Egyenlő elbánást követelnek a nyugdíjasok A határozati javaslat kimondja, hogy a nyugdíjasok, özvegyek és árvák a nagygyűlésükön elszomo­rodva, a legmélységesebb keserű­séggel állapítják meg, hogy a 7000. 1925. M. E. számú rendelet az ér­demes régi nyugdíjasokat, özve­gyeket és árvákat a törvényesen szerzett munkájuk által megszol­gált és tételes törvények által biz­tosított jogaiktól fosztotta meg és ezzel az intézkedéssel a nyugdíja­soknak háromféle kategóriáját lé­tesítette. Felemeli tiltakozó szavát az ellen, hogy a becsületes és lel­kes munka teljesítése után nyug­díjasainak, özvegyeinek és árvái­nak jogai a jelenben bármiféle ok alapján elhomályosíttassanak. Az országos nagygyűlés azt is keserű­séggel állapítja meg, hogy amikor az államháztartás bevételeinek többletében a nyugdíjasok, özve­gyek és árvák szintén hozzájárul­tak a jobb ellátás lehetőségéből, az egyforma elbánás elvének igaz­ságaiból mégis önkényesen kizá­ratnák. A súlyos sérelmeket szen­vedett nyugdíjasok, özvegyek és árvák készek ugyan a magyar ha­za jobb jövője érdekében a tényle­ges szolgálatú közalkalmazottak­hoz hasonlóan továbbra is tűrni, szenvedni és nélkülözni, de a nem­zeti becsület által diktált igazság alapján egyforma elbánást, egy­forma igazságot kérnek és elvál­nak. Mit kívánnak a nyugdíjasok A határozati javaslat a követke­zőket kívánja: 1. Járuljon az országos nagy­gyűlés küldöttségileg é főméltó­­sága a Kormányzó elé azon kére­lemmel, hasson oda, hogy a nyug­díjasok, özvegyek és árvák az igazságnak és az egyforma elbá­nás elvének alapján megkaphas­sák az őket törvény szerint meg­illető arányban az ellátmányokat. 2. Forduljon az országos nagy­gyűlés feliratilag a magyar nem­zetgyűléshez, tárja ott fel a nyug­díjasok, özvegyek és árvák szen­vedett sérelmeit és adjon kifeje­zést azon való mélységes keserű­ségének, hogy élő törvényekben biztosított, megszolgáltan kiérde­melt munkának gyü­mölcsitől és szerzett jogaiktól a nyugdíjasok, özvegyek és árvák megfosztottak. 3. Mutasson rá az országos nagy­gyűlés arra a súlyos következmé­nyek csíráját magában hordó ká­ros hatásra, ami abból fakad, ha a felsőbbség a törvények által biz­tosított jogoknak figyelmen kívül hagyása által, a törvények erejé­be vetett erős hitet és szalárd bi­zalmat a tömegekben megingatja. 4. Járuljon az országos nagygyű­lés küldöttsége a miniszterelnök úr elé s kérje fel őt arra, hogy f. év december havában kezdődő genfi népszövetségi tanács előtt eszközölje ki azt is, hogy a súlyos anyagi gondok között roskadozó becsületes és hűséges magyar kö­zéposztály nyugdíjasai, özvegyei és árváinak részére a szentesített többszörös törvények által bizto­sított megélhetési ellátások szin­tén folyósíttassanak. A magyar törvények rendelke­zései szerint ugyanis a megszol­gált munka után a nyugdíjasok­nak, özvegyeknek és árváknak, a magyar állammal, mint munka­adóval szemben magánjogi igé­nyei állanak fenn. A magyar ál­lam pedig nemzeti becsületből a magánjogot tiszteletben óhajtja tartani. 5. A nyugdíjasok, özvegyek és árvák elesett, elhagyatott helyze­tében az országos nagygyűlés el­várja a jelenleg egységes eljárás­ra tömörült nyugdíjasok szerveze­teitől, hogy a további együttmű­ködés kifejlesztése és fenntartása által a kellő lépéseket idején meg­teszi és addig folytatja, míg a nyugdíjasok, özvegyek és árvák igazságos ügye diadalra nem jut, vasutasok előnyére lehet. Eddig ennek a felettesség részéről éppen­ az ellenkezője történt. Walter Ottó úgy véli, hogy amit nem akarnak az illetékes körök megadni, arra ráfogják, hogy azt nem engedik Génfben. Veress Sándor felszólalása után Ujfalusy István nyug­­tábornok határozati javaslatot terjesztett elő, mely szerint mondaná ki a közgyűlés, hogy a nyugdíjasok va­lamennyien csatlakoznak a szo­ciáldemokrata párthoz. Erre óriási felháborodás tört ki, amely csak akkor csendesedett el, amikor agyagfalvi Hegyi Sándor rendőr­­tanácsos Ujfalusi tábornoktól megvonta a szót, azzal az indokolással, hogy a nagygyűlés nem pártpolitikai szervezkedéssel foglalkozik. Tardy Gyula felszólalása után Krompecher Jenő ny. tábornok a NyUKOSz nevében hangoztatta, hogy az abban tömörült katona­tisztek nem értenek egyet Ujfalu­sy felszólalásával. Báli József, Kossányi Havas Rezső és Gruber Ödön felszólalá­sai után Szilágyi Lajos nemzet­gyűlési képviselő hangoztatta, hogy nem tudna hinni az ország feltámadásában, ha azt látná, hogy a kormány közömbösen tud elhaladni egy olyan fontos és fáj­dalmas kérdés mellett, mint a nyugdíjasoké. Juhász és Balogh Béla felszóla­lásai után Walter Ottó olvasta fel a soproni nyugdíjasok átiratát. A határozati javaslat egyhangú elfogadása után a nagygyűlés a Himnusz hangjai mellett ért vé­get. kat a sérelmeket, melyek a státus­rendezési kormányrendelet követ­kezményei. övele a NYUKOSz tel­jesen egyetért, Ujfalussyval­­azon­ban nem. A polgári nyugdíjasok részéről elhangzott szélsőségesebb kifakadásokra a NYUKOSz-nak nincs mit megjegyeznie. Felemlí­tem még, hogy Szilágyi Lajos nemzetgyűlési képviselő is felszó­lalt, ő azonban beszéde elején han­goztatta, hogy nem mint exponált politikus, hanem mint nyugalma­zott százados és mint a NYUKOSz tagja beszél a sérelmek orvoslá­sáért. Felháborodás a szocialisták felé orientálódó nyugalmazott tábornok miatt Elsőnek Kossinszky Viktor ny. postatanácsos szólt hozzá a hatá­rozati javaslathoz, majd pedig Javornitzky Jenő, a­ Kamsz vezér­­titkára hivatkozott arra, hogy már egy évtizeddel ezelőtt sürget­ték a nyugdíjasok ügyének rende­zését. Akkor meg is alkották a tizenkettes törvényt, de ennek a jó hatását nem élvezhették, mert jött a háború — szanálás — és stá­tusrendezés, melyek mind csak hátrányt jelentenek a nyugdíjasok részére. Vitéz ölbey Till Sándor ny. tá­bornok, a nyugdíjas katonatisztek, özvegyek és árvák érdekében szó­lalt fel. Ifj. Gonda Béla kiemelte, hogy a vasutasok szolgálati pragmati­kájának egy pontja kimondja hogy azt megváltoztatni csak a Fölmászott a Turul-madár tetejére és öngyilkos akart lenni . A SZÓZAT tudósítójától . Ma a délelőtti órákban a Ferenc­­Tóasas-híd vasállványain egy em­ber kúszott felfelé s nemsokára el is érte a turulmadár oszlopának ki­ugró részét, amelyen tovább kú­szott felfelé a vasmadárra. Az Ügyeletes rendőrőrszem azonnal ér­tesítette a tűzoltókat, akik tolólétrá­­vel vonultak ki, hogy a kúszó em­bert a turulmadár, tetejéről leszed­jék. Eközen az illető már el is érte a vasmadarat és a kíváncsi nézők nagy csoportja állta körül a jelene­tet, mikor a rövidesen megérkezett tűzoltóknak hosszas munka után sikerült a vastraverzeken csúszó dühöngő embert veszélyes helyzeté­ből kimenteni. Vitéz Bolonyay István és Bereczy József tűzoltók kötelet fontak a de­rekára és így kényszerítették le­szállásra. Bevitték a dunai kapi­tányságra, ahol igazolás után ki­derült, hogy Men­del­ovits Izidor 21 éves kereskedősegéd és nagy nyo­morában öngyilkos akart lenni, azonban, amikor már a Turulma­dárra ért, elvesztette bátorságát. A rendőrségen azonban hangoztatta, hogy továbbra is öngyilkos a­kar lenni, mert nem tudja az életet el­viselni. Miután nem sikerült szán­dékáról lebeszélni, az életuntak­­védő irodájába utalták. A NYUKOSz nem ért egyet Újvatassy ny. tábornok felszólalásáva! A nagygyűlésen elhangzott szél­sőséges felszólalásokról véleményt kértünk Krompecher Jenő nyu­galmazott tábornoktól, a NYUKOSz országos alelnökétől, aki munkatársunk előtt a követke­zőket mondotta: — A NYUKOSz semmiesetre sem azonosítja magát Ujfalussy István tábornokkal, aki felindultságában a nagygyűlésen azt az eszmét ve­tette fel, hogy a nyugdíjasok csat­lakozzanak a szociáldemokrata párthoz. Én a NYI­KOSz nevében tiltakozásomat már a nagygyűlé­sen is bejelentettem, amit országos elnöki­ dő a legteljesebb helyeslés­sel vett tudomásul. A NYUKOSz hivatalos szónoka a nagygyűlésen vitéz ölbei Till Sándor nyugalmazott tábornok volt, aki vá­zol­ta a nyugdíjas ka­tonatisztek, valamint az özvegyek és árvák helyzetét. Továbbá azo­ 1925. december 1., kedd ENYHÜL A HIDEG — A Meteorológiai Intézet jelentése. A Hazánkban az utóbbi 24 óra leforgása alatt havazás nem volt. Az előző nap le­esett hőréteg meghaladja a 10—20 centi­métert az egész országban, Veszprémből 30 centimétert jelentettek. A hőmérséklet süllyedt, főleg a keleti részeken —10 fok alá esett. Ma reggel Sopronban —2, Bu­dapesten —6, Szombathelyt —6, Keszt­helyi —7, Pécsett —3, Kecskeméten —14, Szegeden —6, Turkevén —10, Debrecen­ben —9 és Egerben —5 fok volt C sze­rint. Budapesten a ma déli hőmérséklet —0,6 fok C­ volt. Prognózis: Egyelőre még hideg és túl­nyomóan száraz, később csapadékra haj­ló idő és enyhülés valószínű. — Látta már „A Magyar Ala­­szony“ divatképeit? BSaAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAa| LEGJOBB SORSJEGY A Diák-sorsjegy. Az első főnyeremény: 12 vagyon búza, melynek értéke bármely takarék­­pénztárban a szokásos 88­%-os kamatozás mellett éli 37.000.000 , és emellett a tőke megmarad. Ezenkívül 1598 nagy értékű nyere­ménytárgy összesen ► 2.000.000.000 kor, értékben I Egy sorsjegy ára: 5000 korona. Húzás már 3 hét múlva 1925 december 20-án. I Míndenki vegyenDiák sorsjegyeül Sorsjegyek mindenütt kaphatók. Sorsjegy iroda, Budapest V, Vécsey­ utca 4. Tel. 91-28.

Next