Sztár Sport, 2004. október-december (7. évfolyam, 40-52. szám)

2004-10-20 / 42. szám

Ä KRAMNIK VS LE Lago Maggiore partján városban, fekvő svájci Brissagóban október 18-án vívták a sakkvilágbajnoki döntő utolsó, 14. játszmáját. A sors­döntő parti előtt a 25 éves Lé­kó Péter 7-6-ra vezetett a sak­kozás 14. világbajnoka, Vlagyi­mir Kramnyik ellen. Nagymeste­rünknek fél pontra volt szüksé­ge a cím elhódításához, Kram­nyik győzelemmel kiegyenlített volna, és a 7-7-tel megvédte volna címét. A sorsdöntő parti délelőttjén írom a cikket. A végső csata előtt a világbajnoki döntő szponzora és rendezője, a brazil Centro Dannemann egy sajtótájékoztatót szervezett. A dél-amerikai vállalat igaz­gatója, Hans Leusen úr nagy örömét fe­jezte ki, hogy a világhírű cég megrendez­hette a nagy érdeklődéssel kísért döntőt, amelyet 60 országból érkezett tudósítók a brissagói helyszínen követtek nyomon, a sakkrajongók pedig az internetes közve­títés segítségével mind az öt kontinensen figyelemmel kísérhették. Bejelentette, hogy november végén a Dannemann tá­mogatásával könyv is megjelenik az összecsapásról, a mérkőzés egyik kom­mentátora, Artur Juszupov és a német olimpiai csapat tagja, Christopher Lutz nagymester elemzéseivel. Leusen úr kö­szönetet mondott a sajtó képviselőinek, hogy a mérkőzést az érdeklődés közép­pontjába állították. „A rendezést, a ta­pasztalatokat gondosan értékeljük majd, öröm számunkra, hogy kedvezőek a visszajelzések. Szeretnénk a jövőben is jelentős sakkversenyeket, kulturális ren­dezvényeket támogatni. Nagyon jó csa­patmunkára volt szükség, hogy kiérde­meljük az elismerést. A Dannemann me­nedzser-igazgatónője, Rosanna Pieran­­tognetti volt a team motorja" - nyilat­kozta az elnök, aki valamennyi játszmát végigdrukkolta. A sajtóközpontban ter­mészetesen még mindig a 13. parti fan­tasztikus bástyavégjátéka volt a központi téma, Lékó Pétert az elfogulatlan orosz szakírók is felsőfokú jelzővel dicsérték. Újabb és újabb elemzések láttak napvilá­got, hogy Kramnyik esetleg nyerést ha­gyott volna ki, vagy az állás csodával ha­táros módon megmenthető volt, és ezt egyetlen lépések sorozatával Péter be is bizonyította. Nagy feszültség közepette készülődünk az utolsó összecsapásra. Az orosz tábor előszeretettel emlegeti a sakktörténelem ismert példáit, amikor 1952-ben Botvinnik az utolsó játszma megnyerésével megvédte címét Bronste­­innel szemben. Emlékeztetnek az 1987-es Kaszparov-Karpov mérkőzésre, amikor Kaszparov reménytelennek látszó hely­zetből kicsikarta a címvédést jelentő győzelmet. Ki játszik majd nagyobb lélek­tani nyomás alatt? Vlagyimir Kramnyik képes lesz-e megragadni utolsó esélyét? A páros mérkőzés során világossal ko­rántsem mutatott ponterős játékot. Mek­kora a teher Lékó Péter vállán, aki meg­valósíthatja élete nagy álmát, sakkvilág­bajnok lehet? Nagymesterünk a nyolcadik fordulóban fergeteges támadással elért győzelemmel jutott vezetéshez, és ezt öt döntetlennel megőrizte. Világossal a ki­lencedik és a tizenegyedik játszmában nem tudott hatásos megnyitási változat­tal kirukkolni, Kramnyik könnyedén ért el döntetlent. Ezzel szemben az orosz világ­bajnok a 10., majd a 12. partiban is nehéz védekezésre kényszerítette Pétert, aki azonban állta a sarat, a nagy nyomás alatt is megőrizte hidegvérét, megtalálta a mindig egyetlen védőlépést. Különösen érdekes volt a párharc tizenkettedik összecsapása. Lékó a Caro-Kann védel­met vetette be, amely az 1961-es Tal-Bot­­vinnik visszavágó világbajnoki döntőn a címét a „rigai varázslóval" szemben egy évvel korábban elvesztő Botvinnik fő fegyvere volt, ezzel a védelemmel csen­desítette a küzdelmet. Kramnyik azonban megtalálta a megoldást, hogy miként ke­rüljön előnybe, s Péter néha meglepő, de annál hatásosabb védőlépésekkel hiúsí­totta meg nyerési kísérletét. Sokakat meglepett, amikor nagymesterünk kettős gyalogelőnnyel döntetlent kínált, amit a világbajnok azonnal elfogadott. Lélektani­lag azonban érthető volt Péter ajánlata, hiszen nehéz állást védett meg, és még SZTÁR Sport 36

Next