Sztár Sport, 2004. október-december (7. évfolyam, 40-52. szám)
2004-10-20 / 42. szám
Ä KRAMNIK VS LE Lago Maggiore partján városban, fekvő svájci Brissagóban október 18-án vívták a sakkvilágbajnoki döntő utolsó, 14. játszmáját. A sorsdöntő parti előtt a 25 éves Lékó Péter 7-6-ra vezetett a sakkozás 14. világbajnoka, Vlagyimir Kramnyik ellen. Nagymesterünknek fél pontra volt szüksége a cím elhódításához, Kramnyik győzelemmel kiegyenlített volna, és a 7-7-tel megvédte volna címét. A sorsdöntő parti délelőttjén írom a cikket. A végső csata előtt a világbajnoki döntő szponzora és rendezője, a brazil Centro Dannemann egy sajtótájékoztatót szervezett. A dél-amerikai vállalat igazgatója, Hans Leusen úr nagy örömét fejezte ki, hogy a világhírű cég megrendezhette a nagy érdeklődéssel kísért döntőt, amelyet 60 országból érkezett tudósítók a brissagói helyszínen követtek nyomon, a sakkrajongók pedig az internetes közvetítés segítségével mind az öt kontinensen figyelemmel kísérhették. Bejelentette, hogy november végén a Dannemann támogatásával könyv is megjelenik az összecsapásról, a mérkőzés egyik kommentátora, Artur Juszupov és a német olimpiai csapat tagja, Christopher Lutz nagymester elemzéseivel. Leusen úr köszönetet mondott a sajtó képviselőinek, hogy a mérkőzést az érdeklődés középpontjába állították. „A rendezést, a tapasztalatokat gondosan értékeljük majd, öröm számunkra, hogy kedvezőek a visszajelzések. Szeretnénk a jövőben is jelentős sakkversenyeket, kulturális rendezvényeket támogatni. Nagyon jó csapatmunkára volt szükség, hogy kiérdemeljük az elismerést. A Dannemann menedzser-igazgatónője, Rosanna Pierantognetti volt a team motorja" - nyilatkozta az elnök, aki valamennyi játszmát végigdrukkolta. A sajtóközpontban természetesen még mindig a 13. parti fantasztikus bástyavégjátéka volt a központi téma, Lékó Pétert az elfogulatlan orosz szakírók is felsőfokú jelzővel dicsérték. Újabb és újabb elemzések láttak napvilágot, hogy Kramnyik esetleg nyerést hagyott volna ki, vagy az állás csodával határos módon megmenthető volt, és ezt egyetlen lépések sorozatával Péter be is bizonyította. Nagy feszültség közepette készülődünk az utolsó összecsapásra. Az orosz tábor előszeretettel emlegeti a sakktörténelem ismert példáit, amikor 1952-ben Botvinnik az utolsó játszma megnyerésével megvédte címét Bronsteinnel szemben. Emlékeztetnek az 1987-es Kaszparov-Karpov mérkőzésre, amikor Kaszparov reménytelennek látszó helyzetből kicsikarta a címvédést jelentő győzelmet. Ki játszik majd nagyobb lélektani nyomás alatt? Vlagyimir Kramnyik képes lesz-e megragadni utolsó esélyét? A páros mérkőzés során világossal korántsem mutatott ponterős játékot. Mekkora a teher Lékó Péter vállán, aki megvalósíthatja élete nagy álmát, sakkvilágbajnok lehet? Nagymesterünk a nyolcadik fordulóban fergeteges támadással elért győzelemmel jutott vezetéshez, és ezt öt döntetlennel megőrizte. Világossal a kilencedik és a tizenegyedik játszmában nem tudott hatásos megnyitási változattal kirukkolni, Kramnyik könnyedén ért el döntetlent. Ezzel szemben az orosz világbajnok a 10., majd a 12. partiban is nehéz védekezésre kényszerítette Pétert, aki azonban állta a sarat, a nagy nyomás alatt is megőrizte hidegvérét, megtalálta a mindig egyetlen védőlépést. Különösen érdekes volt a párharc tizenkettedik összecsapása. Lékó a Caro-Kann védelmet vetette be, amely az 1961-es Tal-Botvinnik visszavágó világbajnoki döntőn a címét a „rigai varázslóval" szemben egy évvel korábban elvesztő Botvinnik fő fegyvere volt, ezzel a védelemmel csendesítette a küzdelmet. Kramnyik azonban megtalálta a megoldást, hogy miként kerüljön előnybe, s Péter néha meglepő, de annál hatásosabb védőlépésekkel hiúsította meg nyerési kísérletét. Sokakat meglepett, amikor nagymesterünk kettős gyalogelőnnyel döntetlent kínált, amit a világbajnok azonnal elfogadott. Lélektanilag azonban érthető volt Péter ajánlata, hiszen nehéz állást védett meg, és még SZTÁR Sport 36