A MTA TÁRSADALMI-TÖRTÉNETI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI, 2. kötet (1952)

1. szám - TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - I. Tóth Zoltán: A Szemere-kormány nemzetiségi politikája (1849)

A SZEMERE-KORMÁNY NEMZETISÉGI POLITIKÁJA 79 szívükön viselik. A kivitel a kiküldendő egyének tulajdonaitól és tapintatitól függ.­ Továbbá szükségesnek tarja a brassói román hírlapot megnyerni, ahol a lázongás lecsendesült, a papok fizetésének legalább feléről gondoskodni, végül a kővárvidéki állami birtokok allodiatúráit bérbe adni a parasztoknak és szabad eldőlést biztosítani. A küldöttek arra is kapjanak felhatalmazást, hogy a tár­gyalásokat egészen Bukarestig is kiterjeszthessék.22 Pap Zsigmond javaslatát­ így fejezte be : »Ezeket véleményezi egy honpolgár, kinek legforróbb kívánsága, hogy az ország nagy és hatalmas legyen és ki csak akkor fogja magát boldognak érezni, midőn a lecsendesült viharok után látni fogja, hogy szabadságharcunk méltó gyümölcsét élvezi a h­on minden polgára vallás- és nyelvkülönbség nélkül.« Ez az ajánlat akkor történt, amikor Csányi április 1-i keltezéssel ajánlotta a Honvédelmi Bizottmánynak Boliac havaselvei menekült brassói román lap­alapítását.23 Boliac a havaselvei forradalom leverése, tehát 1848 szeptembere óta Erdélyben tartózkodott és Bem tábornok támogatását élvezte. Pap Zsigmond nem volt az egyedüli román képviselő, aki hasonlóan gondolkozott. Papfalvi Konstantin kiadatlan önéletrajzában i4 elmondja, hogy Bem győzelmes erdélyi hadjárata után a Debrecenben tartózkodó képviselők többször tanácskoztak afelől, hogy erdélyi testvéreiket a végső veszedelemtől megmentsék. A tanácskozásokat Dragos János szállásán tartották, részt vettek ezeken az összes román képviselők, még Murgu is, aki egyébként rendkívül zárkózott magatartást tanúsított. Papfalvi mint korelnök javasolta, hogy lépjenek érintkezésbe Kossuthtal annak érdekében, hogy egy két tagú küldött­ség mehessen el az Erdélyi Érchegységbe, a béketárgyalások megindítására. A küldöttség, melynek szónoka Dragon volt, kedvező fogadtatásra talált Kossuth­nál, aki kiemelte a vállalkozás veszélyességét a kiküldöttekre nézve. A kép­viselők kijelentették, hogy a két nép barátsága érdekében nem riadnak vissza semmi áldozattól. Az elnök megígérte, hogy a dolog fontosságára való tekintettel még aznap este a Bizottmány elé tárja a javaslatot döntés végett. A küldöttség eltávozott, csak Dragoe maradt Kossuthnál. Az időpont valószínűleg április 10-e után volt, amikor Kossuth Pap Zsigmondnak Madarászhoz eljuttatott javaslatát bizonyára már ismerte. A Honvédelmi Bizottmány elfogadta a kép­viselők javaslatát és Kossuth a Függetlenségi Nyilatkozatot közvetlenül követő napokban adott az általa kiválasztott Dragos számára a kibékülésre vonatkozó szóbeli utasításokat. Éppen április 14-én tagadta meg Kossuth az amnesztiát a csajkás kerület felkelői számára,25 a szerbekkel való békülés politikáját tehát felváltotta a románokkal való békülés politikájával. Nem tekintem jelen esetben 22 OL Kormánybiztosok iratai (1848—49.) 23 OilB 5528 . 1849. Boliac lapja, az Espatriatus áprilistól júniusig jelent meg Brassóban. Die llonleruspressc in 400 Jahren. Kronstadt 1933. 111. 24 Insemnarea viesii mele. A kézirat Balázsfalván található. Tartalmi ismertetését ld. A. Bunea : Discursuri. Autonomia bisericeasca. Diverse. Blaj 1903. c. művében közölt cikkében. (Constantin Papfalvi 109—140.) 26 Thim J. : A magyarországi 1848—49-iki szerb fölkelés története III. Bp. 1935. 646.

Next