A MTA TÁRSADALMI-TÖRTÉNETI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI, 5. kötet (1954)
1-4. szám - Mátrai László: A magyar filozófia haladó hagyományainak kérdései a felvilágosodás korában
.303 hozzászólások 1. Külföldi haladószellemű áramlatok terjesztése,ismertetése saját tanulmányok alapján (például nagy dolog, hogy Apáczai felismerte Descartes jelentőségét és az egyházi filozófiával szemben ismertette eszméit). 2. Önálló filozófiai eszmék alkotása, ami a magyar filozófiai és szellemi sajátosságaink között egyrészt nem a filozófusok, hanem nagy írók, harcosok művei voltak. 3. Nemcsak filozófiailag ismertetni és terjeszteni haladó külföldi irányzatokat, hanem azokat bár nem filozófiailag továbbfejlesztve, de a magyar kulturális és politikai harcban a haladás szolgálatába állítani. Azt kell kívánni Mátrai elvtárstól, hogy értékes alapja után ezeket a szempontokat élesebben belevigye a feldolgozásba. A kérdés irodalmi vonatkozása az lenne, hogy ismertesse velünk ezeket a dolgokat is, egészítse ki azzal, hogy mit írtak ezek, mi volt a tartalma ezeknek a munkáknak, mennyire jutott el egy jakobinus a materializmusban, hogy kapjunk képet és tájékozódást, tartalmilag is ismertetve, elemezve e gondolatokat erről a korszakról. Azt hiszem, hogy ez az együttműködés, amelyet ma megkíséreltek a filozófia, az irodalomtörténet és a történettudomány képviselői,még további kiegészítésre szorul ahhoz, hogy ezeket a rendkívül bonyolult, politikailag fontos és tudományosan igen nehéz összefüggéseket és kapcsolatokat sikerrel meg lehessen tárgyalni. Gondolok itt a jogtudósok részvételére, mert általában a magyar haladó gondolatban a jog- és állambölcselet mindig nagy szerepet játszott. Nagyon hiányzott az előadásban és minden általam ismert munkában a természettudománnyal való kapcsolatok kérdése. A francia materializmust például, amely nálunk hatott, nem lehet elképzelni a természettudósokkal való legszorosabb kapcsolat nélkül. Már Voltaire is, aki nem volt még materialista, kapcsolatban volt a fizikával, Holbach, aki rendkívül hatott nálunk és aki a mechanikus materializmust a legkövetkezetesebben kidolgozta, a legszélesebben alkalmazta a mechanika vívmányait. Nálunk nem volt ez, nálunk a természettudomány fejlődésének hatása a materializmusra akár a beáramló irányzatok közvetett útján, akár önállóan csak sokkal későbben kezdődött el. Fel kellene kelteni a magyar természettudomány képviselőinek érdeklődését, vizsgálják meg ők is a kérdést. Végül még egyszer köszönöm az előadást, a közreműködést és a részvételt és ezzel az ülést bezárom.