A MTA TÁRSADALMI-TÖRTÉNETI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI, 5. kötet (1954)

1-4. szám - Mátrai László: A magyar filozófia haladó hagyományainak kérdései a felvilágosodás korában

.303 hozzászólások 1. Külföldi haladószellemű áramlatok terjesztése,ismertetése saját tanul­mányok alapján (például nagy dolog, hogy Apáczai felismerte Descartes jelen­tőségét és az egyházi filozófiával szemben ismertette eszméit). 2. Önálló filozófiai eszmék alkotása, ami a magyar filozófiai és szellemi sajátosságaink között egyrészt nem a filozófusok, hanem nagy írók, harcosok művei voltak. 3. Nemcsak filozófiailag ismertetni és terjeszteni haladó külföldi irány­zatokat, hanem azokat bár nem filozófiailag továbbfejlesztve, de a magyar kulturális és politikai harcban a haladás szolgálatába állítani. Azt kell kívánni Mátrai elvtárstól, hogy értékes alapja után ezeket a szempontokat élesebben belevigye a feldolgozásba. A kérdés irodalmi vonat­kozása az lenne, hogy ismertesse velünk ezeket a dolgokat is, egészítse ki azzal, hogy mit írtak ezek, mi volt a tartalma ezeknek a munkáknak, mennyire jutott el egy jakobinus a materializmusban, hogy kapjunk képet és tájékozódást, tartalmilag is ismertetve, elemezve e gondolatokat erről a korszakról. Azt hiszem, hogy ez az együttműködés, amelyet ma megkíséreltek a filo­zófia, az irodalomtörténet és a történettudomány képviselői,­­még további kiegészítésre­ szorul ahhoz, hogy ezeket a rendkívül bonyolult, politikailag fontos és tudományosan igen nehéz összefüggéseket és kapcsolatokat sikerrel meg lehessen tárgyalni. Gondolok itt a jogtudósok részvételére, mert általában a magyar haladó gondolatban a jog- és állambölcselet mindig nagy szerepet ját­szott. Nagyon hiányzott az előadásban és minden általam ismert munkában a természettudománnyal való kapcsolatok kérdése. A francia materializmust például, amely nálunk hatott, nem lehet elképzelni a természettudósokkal való legszorosabb kapcsolat nélkül. Már Voltaire is, aki nem volt még materialista, kapcsolatban volt a fizikával, Holbach, aki rendkívül hatott nálunk és aki a mechanikus materializmust a legkövetkezetesebben kidolgozta, a legszéle­sebben alkalmazta a mechanika vívmányait. Nálunk nem volt ez, nálunk a természettudomány fejlődésének hatása a materializmusra akár a beáramló irányzatok közvetett útján, akár önállóan csak sokkal későbben kezdődött el. Fel kellene kelteni a magyar természettudomány képviselőinek érdeklő­dését, vizsgálják meg ők is a kérdést. Végül még egyszer köszönöm az előadást, a közreműködést és a részvételt és ezzel az ülést bezárom.

Next