A MTA TÁRSADALMI-TÖRTÉNETI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI, 9. kötet (1959)

3-4. szám - Krónika

444 KRÓNIKA A Szovjetszkaja Etnográfia lapjain (1959. 1. sz. 136—143. 1.) számol be M. G. Levin és I. N. Grozdova magyarországi tapasztalatai­ról. Kiterjeszkednek a Néprajzi Múzeum kiállító tevékenységének ismertetésére. A Néprajzi Múzeumhoz kapcsolt tudo­mányos vállalkozások közül elismeréssel szólnak a Magyar néprajzi atlasz munká­latairól, a magyar etnográfusoknak tör­téneti-néprajzi vizsgálatairól, főként a hazai népi gazdálkodási formák kutatásáról. Végül kitérnek azoknak a részletmunkák­nak méltatására is, amelyeket a „Magyar­ság néprajzának" új összefoglalása részére előmunkálatokként végzünk. Összefoglaló megállapításuk szerint „a néprajz egyike a magyar tudomány legkiműveltebb ágainak", amelynek területén ma „nagyon jelentős tudományos munka folyik". * Richard Weiss, baseli egyetemi tanár a Schweizerisches Archiv für Volkskunde lapjain (1958. 166—167. 1.) nagy elismeréssel szól a magyar parasztművészettel foglalkozó ki­adványról, amely Fél Edit, Hofer Tamás és K. Csilléry Klára szerkesztésében, Franciscy József kitűnő fényképeivel egyidejűleg né­met, francia és angol nyelven jelent meg, s amelyet a bruxellesi világkiállításon nagy­díjjal tüntettek ki. A művet „kiemelkedő tudományos kvalitásúnak" mondja, távol az export célokra tömegével gyártott nép­művészeti kiadványok felületességeitől. Úgy véli, éppen tárgyilagossága és tudományos lényeglátása segíti hozzá a munkát, hogy benne „a magyar földnek sehol egyebütt meg nem található képe" tud kialakulni. Összefoglaló értékelése szerint pedig „aligha bizonyul túlzásnak, ha ezt a könyvet a legjobbnak tekintjük mindazok között, ame­lyeket valamely nemzeti tér teljes nép­művészetének bemutatásaként valaha is írtak". * A londoni Boosey and Hawkes cég, amely eddig is jelentősen hozzájárult Bartók Béla életművének tudományos méltatásá­hoz, az elmúlt évben teljes egészében lekö­tötte és megvásárolta a „Studia Memoriae Belae Bartók Sacra" című tanulmánygyűj­teményt, amelyet a Néprajzi Múzeum két dolgozója, Rajeczky Benjamin és Vargyas Lajos szerkesztett Kodály Zoltán és Lajtha László közreműködésével. A kötet a világ legjobb népzenei szakemberének dolgozatait köti csokorba a világnyelvek valamelyikén Bartók Béla emlékére. Első kiadása 1956-ban jelent meg ; a londoni cégtől megvásá­rolt formájában immár harmadik kiadását érte meg. Az Urania c. német folyóirat 1959. 5. füzete közli Ádám László „A Balaton" c. népszerű munkáját. * A Petermanns Geogr. Mitteilungen 1958. évi 4. számában megjelent Pécsi Márton „Das Ausmass der quartären tektonischen Bewegungen im ungarischen Auschnitt des Donautales" c. cikke. * A Szovjetunió Tudományos Tájékoztató Intézetének Referáló Folyóirata 1958. év­folyama az alábbi munkákat ismerteti: Pénzes István ,,Adatok a szegedi fűszer­paprika talajföldrajzához" (Földrajzi Érte­sítő 1957. 1. szám) ; Boros Ferenc „Adatok Magyarország településállományának XVII. századi fejlődéséhez" (Földrajzi Értesítő 1957. 4. szám); Kádár László „A magyar­országi futóhomokkutatás eredményei és vitás kérdései" (Földrajzi Közlemények 1956. 2. szám) ; Vagács András „A Magyar Nép­köztársaság közigazgatási térképe" (ismer­tetés) (Földrajzi Értesítő 1957.­­3. szám) ; Pálmai Mátyás „Szeged utcahálózata" (Föld­rajzi Értesítő 1957. 3. szám) ; Kádár László „A Bécsi Földrajzi Társaság százéves jubi­leumi ünnepségei" ; Abella Miklós „Cseh­szlovákia gazdasági földrajza" (Földrajzi Közlemények 1956. 1. száma) ; Karakasevich Károly „A gyümölcstermesztés földrajzi kér­dései Csongrád megyében" (Földrajzi Érte­sítő 1957. 1. szám) ; Enyedi György „Lucerna­termesztés Békés megyében" (Földrajzi Ér­tesítő 1957. 2. szám) ; Leél-Őssy Sándor „A Budai-hegység barlangjai" (Földrajzi Értesítő 1957. 2. szám) ; Vagács András ,,Az új magyar közlekedési szakirodalom és a földrajz" (Földrajzi Értesítő 1956. 3. szám). A Referáló Folyóirat 1959-es évfolyamá­ban a következő munkák ismertetésére került sor : Kádár László „Die Entwicklung der Schwemmkegel" (Petermanns Geogr. M. 1957. 4. szám) ; Wallner Ernő „Paks tele­püléstérképe" (Földrajzi Közlemények 1958. 1. szám) és Wallner Ernő „A paksi járás, mezőgazdasági földrajzának alapvonásai" (Földrajzi Értesítő 1958. 1. szám). * A „Czeskoslovensky Kras" c. csehszlovák folyóirat 1959. évi első száma Szabó Pál Zoltán­­tól a magyarországi karsztformák klímatörténeti vonatkozásairól hosszabb ta­nulmányt közölt.

Next