A MTA FILOZÓFIAI ÉS TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI, 24. kötet (1975)

1. szám - A MAGYAR-SZOVJET TUDOMÁNYOS ÉS MŰSZAKI EGYÜTTMŰKÖDÉS 25 ÉVES ÉVFORDULÓJA - Mátrai László akadémikus: osztály elnök megnyitója

2 MÁTRAI LÁSZLÓ Érthető és természetes, hogy ma, a tudományos-technikai forradalom idején a műszaki és a természettudományok fejlődése kapja a legnagyobb hangsúlyt. De hiba volna, ha a szovjet tudomány eredményeivel való megis­merkedést, ezeknek az eredményeknek felhasználását és továbbfejlesztését erre a térre korlátoznánk, és nem próbálnánk meg annak felmérését, mit jelentett ez a korszak a társadalomtudományok, szélesebben ideológiai fejlődésünk szá­mára. Hiszen arról van szó, hogy — persze nem egyedül, de nem is utolsó­sorban — ennek az egyezménynek, a keretei közt kibontakozott együttmű­ködésnek köszönhető, hogy a marxizmus—leninizmus, a természet és a tár­sadalom törvényeinek tudományosan megalapozott felismerése a magyar tár­sadalomtudományok terén is a kutatás alapjává, elengedhetetlen módszerévé vált. Ha a felszabadulás utáni első években a marxista—leninista világnézet, a marxista—leninista tudományosság még nem volt tudományos életünkben, és azon belül is a társadalomtudományok művelői körében, általánosan és egyértelműen elismert, az azóta eltelt évtizedek, általánosságban és minden tudósunk saját munkája, tapasztalatai révén, bebizonyították ennek az elmé­letnek, alkotó, elmélyült alkalmazásának termékenységét. Különösen érvényes ez a történettudomány vonatkozásában, hiszen a társadalomtudományok körében azoknak a sorába tartozik, amelyek külö­nösen érzékenyek a társadalmi fejlődés és a politika kölcsönhatásaira, a ma már világméretekben folyó osztályharc újabb és újabb fejleményeire. Történettudományunkat ennek a 25 évnek a során áthatotta, átformálta, a korábbinál jóval magasabb szintre emelte a marxista - leninista történet­szemlélet, a történelmi materializmus elmélete. És abban, hogy ez így történt, elhatározó szerepe volt a szovjet történettudománnyal való megismerkedés­nek, a szovjet történettudomány tanulmányozásának, eredményei átvételének. Történészeink a szovjet példa nyomán ismerték fel, hogy a történettudomány­nak a haladást kell szolgálnia, a jelent, napjaink társadalmi fejlődését, éppen azzal, hogy a múlt tanulságait, a társadalmi haladás sokszor buktatókon és megpróbáltatásokon keresztül, de végső fokon mindig győztes útját mutatja be. Megtanulták azt, hogy a történelmi eseményeket pártosan, éppen a haladás, az élenjáró osztály szempontjából vizsgálják. És megtanulták azt is, hogy a történeti valóságot vizsgálják és ábrázolják, hogy ne későbbi korok mércéjével és szempontjaival közelítsék meg, hanem minden korszakban azt néz­zék, mit jelentett akkor a haladás, és milyen erők álltak mellette, milyenek ellene. Az elméleti, elvi tanulságok mellett pedig arról sem szabad megfeled­keznünk, hogy a szovjet történettudomány eredményeinek megismerése a Szovjetunió népeinek a múltját, a magyar nép történetével sokszor összefonódó sorsát is közelebb hozta nemcsak történészeink, hanem az ő munkájuk révén a legszélesebb rétegek számára is. A magyar történettudomány ezzel járult hozzá a népeink közti barátság, a szoros együttműködés megszilárdulásához. MTA II. OnI. Köti, 24. 1978

Next