TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK - Az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének folyóirata 1986

1986 / 2. szám - Értékek és értékproblémák a szocializmusban (Nézetek, álláspontok) - Hankiss Elemér: A magyar társadalom értékrendjének felemás modernizációja

nem sikerült - s ez mérhetetlen értékrombolással, pusztulással, nemzeti kataszt­rófákkal járt. A történelmi lecke adott, a História akár tanítaná is, ha kapna venia legend.it. • HANKISS ELEMÉR A MAGYAR TÁRSADALOM ÉRTÉKRENDJÉNEK FELEMÁS MODERNIZÁCIÓJA I. Nyugat-európai és kelet-európai modernizáció - A nyugat-európai vagy weberi modernizáció a piaci, vállalkozói, individuális racionalitásra, célracionalitásra épül rá; - a kelet-európai modernizáció viszont, ezzel szemben, a központosító, állami tervracionalitásra épít. Mielőtt e különbségeket alaposabban kifejtenénk, lássuk azt, hogy mi a közös a két folyamatban; mi indokolja azt, hogy mind a kettőt modernizációnak nevez­zük. Modernizációs folyamatnak nevezhető mindkettő, mert egyik is, másik is ki­emelte a maga társadalmát a feudális-későfeudális agrárgazdálkodás keretei kö­zül, és létrehozta az általában „modernnek" nevezett ipari társadalmakat. Mind a kettő képes volt a termelőerők minden korábbinál gyorsabb fejlesztésére; nagy tőkekoncentrációra; a modern munkamegosztás és az ezekkel kapcsolatos társa­dalmi intézmények kialakítására; mindkettő kiépítette a modern gazdasági és tár­sadalmi léthez szükséges infrastruktúrákat és így tovább. Kezdeti szakaszában mindkettő felhalmozáscentrikus és szigorúan fogyasztás korlátozó volt; így maga­tartásszabályozó etikájuk is sok tekintetben, elsősorban a puritán aszkézisben ha­sonlított egymásra; akkor is, ha eszközeikben, e puritán aszkézis érvényesítésé­nek módozataiban élesen különböztek így egymástól. De sok hasonlóság volt végső céljaikban is: az Egyenlőség, Testvériség, Szabadság és később a Létbiz­tonság, a Jólét és az Emberi-közösségi kiteljesedés eszméit mindkét mozgalom a zászlajára tűzte. És így tovább. Ámde ugyanilyen lényegesek a különbségek is. A különbségek alapvető forrása az - és itt közismert történeti tényekre utalunk -, hogy Kelet-Európában nem indult meg, vagy pedig - mint például nálunk ­megindult, de később leállt a polgárosodásnak az a folyamata, amely Nyugat­Európában végül is létrehozta a polgári-kapitalista gazdasági és társadalmi ren­det. A relatív elmaradottság e helyzetét, pszichózisát és e helyzetből való kitörés eltökélt szándékát örökölte át a felszabadulás után is a magyar a társadalom, és e kitörés végrehajtását vállalta magára az 1948-ban hatalomra kerülő kommunista párt. Legfőbb eszköze és stratégiája e cél elérésére minden anyagi és emberi erőfor­rás totális koncentrálása és a távlati, középtávú és rövid távú tervek szigorú vég­rehajtása volt. Vagyis szemben a nyugat-európai modernizációs folyamattal, nem a piacon versenyben álló egyéni vállalkozók sokaságának egymást kiegyenlítő célracionalitására épített - ezt anarchikusnak, társadalmilag elnyomorítónak és 185

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék