Tér és forma, 1928 (1. évfolyam)
I. évfolyam, 6. szám - dr. Bierbauer Virgil: Az újjáépítendő Nemzeti Színház. Tőry és Pogány tervei
AZ ÚJJÁÉPÍTENDŐ NEMZETI SZÍNHÁZ TÖRV ÉS POGÁNY TERVEI 1837 augusztus 22-én nyílt meg a pesti Nemzeti Színház, a magyar nyelv szárnyalásának első otthona, melyet az egész nemzet áldozatkészségéből építettek fel Zitterbarth Mátyás tervei szerint. Az idő eljárt felette. Sokszor átalakították, míg végre is 1908 nyarán megkondult a lélekharang, hogy lebontassék és poraiból Főnix madárként újjászülessék, s a 80-ik évfordulóra nagyobb és díszesebb formában nyíljék meg a nemzet hivői számára.... A sors nem így akarta: építőmunka helyett a világháború átkának jármába fogattunk. Elmúlt a 90-ik évforduló is , s ma is szomorúan merednek égfelé a nemzet színházának romjai. De a magyar újjászületés hajnalhasadása elérkezett már a Nemzeti Színházig és a „centennáriumra talán mégis megépíthetjük majd új Nemzeti Színházunkat. „Úgy érzem, itt a nemzeti becsület kérdéséről van szó!" irta 1928 március 3-án gróf Klebelsberg Kunó. A nemzeti Játékszín történetének uj fejezetéhez érkeztünk s ugy tetszik, ez az időpont módfelett szükségessé teszi, hogy e kérdés felett elgondolkozzunk, hogy itt tisztán lássuk, hogy építészileg miről is van szó a jelen pillanatban. * Habent sua fata libelli — de a színháznak is megvan a maga furcsa sorsa! A színház művészetének kulturális jelentősége a legkülönbözőbb ellentéti párok között mozog. Míg a görög városokban, mint a késői középkori városokban, a nép, a nemzet színháza volt, addig a görög világ összeomlása után, a római TORY ÉS POGÁNY: A NEMZETI SZÍNHÁZ KIVITELRE ELFOGADOTT TERVÉNEK GIPSZMODELLE