Tér és forma, 1928 (1. évfolyam)

I. évfolyam, 6. szám - dr. Bierbauer Virgil: Az újjáépítendő Nemzeti Színház. Tőry és Pogány tervei

AZ ÚJJÁÉPÍTENDŐ NEMZETI SZÍNHÁZ TÖRV ÉS POGÁNY TERVEI 1837 augusztus 22-én nyílt meg a pesti Nem­zeti Színház, a magyar nyelv szárnyalásának első otthona, melyet az egész nemzet áldozat­készségéből építettek fel Zitterbarth Mátyás tervei szerint. Az idő eljárt felette. Sokszor át­alakították, míg végre is 1908 nyarán megkon­dult a lélekharang, hogy lebontassék és porai­ból Főnix madárként újjászülessék, s a 80-ik évfordulóra nagyobb és díszesebb formában nyíljék meg a nemzet hivői számára.... A sors nem így akarta: építőmunka helyett a világ­háború átkának jármába fogattunk. Elmúlt a 90-ik évforduló is , s ma is szomorúan me­rednek égfelé a nemzet színházának romjai. De a magyar újjászületés hajnalhasadása elér­kezett már a Nemzeti Színházig és a „centenná­riumra talán mégis megépíthetjük majd új Nemzeti Színházunkat. „Úgy érzem, itt a nem­zeti becsület kérdéséről van szó!" irta 1928 március 3-án gróf Klebelsberg Kunó. A nemzeti Játékszín történetének uj fejeze­téhez érkeztünk s ugy tetszik, ez az időpont módfelett szükségessé teszi, hogy e kérdés fe­lett elgondolkozzunk, hogy itt tisztán lássuk, hogy építészileg miről is van szó a jelen pil­lanatban. * Habent sua fata libelli — de a színháznak is meg­van a maga furcsa sorsa! A színház művészetének kulturális jelentősége a legkülön­bözőbb ellentét­i párok között mozog. Míg a görög városokban, mint a késői középkori vá­rosokban, a nép, a nemzet színháza volt,­­ addig a görög világ összeomlása után, a római TORY ÉS POGÁNY: A NEMZETI SZÍNHÁZ KIVITELRE ELFOGADOTT TERVÉNEK GIPSZMODELLE

Next