Tér és forma, 1932 (5. évfolyam)
V. évfolyam, 8. szám - dr. Bierbauer Virgil: A tervező építész és a családi ház
megnyilatkozásaink nem hogy nem voltak közérdekűek, hanem ellenkezőleg, Isten tudja minő célokat szolgáltak volna. A magam részéről a legutóbb újra reámutattam a halaszthatatlan intézkedések sorára. (Tér és Forma 1952. évf. 202. o.) Dr. Illyefalvi könyvének egyes végtelenül érdekes adatai a kérdésnek ez oldalát is tökéletesen megvilágítják, ugyanis a különböző fejezetek arról is tájékoztatnak, hogy az épületek és lakások kerületei a főváros szerint miképpen oszlanak meg. Látnivaló, az arányszámnak hatalmas megnövekedése az I. kerületben ( + 20%), mint a VII. kerületben ( + 73%). 1910-ben e kerületekben az új lakásoknak 38,1 százaléka létesült, 1931-ben pedig már azoknak 54 százaléka, így a növekvés 42 százalékos. — Ezzel szemben a VIII. és IV. kerületekben 90 százalékkal esett vissza az új lakóházak száma! Lakások szerint tekintve, ugyanezt állapíthatjuk meg. VII. táblázat. Új lakások megoszlása kerületenként: Így nézve feltűnik az I. kerület arányszámának 60%-os emelkedése, amelyet még túlszárnyal a VII. kerület arányszámának 112%-os emelkedése és a III. kerület arányszámának 188%-os előretörése. Ugyanakkor a többi kerületben megfelelő visszaesésnek vagyunk tanúi. Látnivaló tehát az, hogy az új házak és lakások építtetői feltartóztatatlanul meghódítják a főváros még ki nem épített perifériáit, ahol a telekáraknál fogva kis lakásszámú vagy családi ház építése lehetséges. S mindezt végül is igazolja az, hogy a népesség rohamos növekedését csak a perifériális, kültelki és kertes területeken figyelhetjük meg. Dr. Illyefalvi könyvében összehasonlította a népesség megoszlását 25 városrész szerint 1910-ben és 1930-ban. Mint ismeretes, a főváros összes lakossága e húsz év alatt 11,3%-al növekedett. Ez átlaggal szemben csökkenő tendenciát állapíthatni meg a Belvárosban (20.3), a VI. és VIII. kerületben, VII. és IX. beltelkén. Az átlag alatt maradnak az V. és a IX. kerület belső része. Viszont annál nagyobb a népesség számának növekedése a kültelkeken! Az I. és II. kerületben több mint 30%, a III. kerületben 89.4%, a VI. kerületben 62,5%, a VII. és X. kerületben 74%-nyi a népesség számának fejlődése. Ezek pedig azok a területek, ahol az előbbi tábla- I. II. III. IV. V. 1912 1475 708 258 167 1465 15.6 8.1 2.7 1.9 15.6 1930 1089 294 313 111 304 p/p 25.0 0.9 7.3 2.6 7.1 Kováts Frigyes és Székely Kováts Ferenc: Családi ház túrt kőből.