Tér és forma, 1935 (8. évfolyam)

VIII. évfolyam, 6. szám - dr. Kocsis Iván: A XXX. budapesti nemzetközi árumintavásár

EJLÖDÉSE POLS KA uwmoea* A Gyáriparosok Orsz. Szövetségének statisztikai pavillonja. Tervezte: Major Máté. Fotó: Magyar Filmiroda. Elektromosház. Fotó: Magyar Filmiroda. meg vannak a társmíivészeteknél is, a festészet­ben, a zenében, az irodalomban — amit a kül­földiek igen jól ismernek és értékelnek. Az Arúmintavásár akkor lesz magyar karak­terű, ha a magyar felfogásnak most elmondott sajátosságait maradéktalanul kifejezésre juttatja. Emellett természetesen elsősorban szem előtt kell tartania ez épületfajnak alaptulajdonságait: a szellemes és művészi reklámszerűséget, amelynek éppúgy meg van a maga kultúrája, mint akár az emlékszerű, akár az egyéb gyakorlati építészet­nek. Ennek a kultúrának már csak azért is meg kell a magyar Árúmintavásáron nyilatkoznia, mert a csiszolt és kulturált ízlés, amely meg­különbözteti Magyarországot a műveletlen or­szágoktól, egyik elmaradhatatlan járuléka a ki­állítás magyar jellegének. Ezek a megállapítások a Vásár során örven­detesen igazolódtak; meg volt benne a művészi reklámszerűség, emellett a frisseség, a lendület és a derű, oly formákkal és kifejezésmódokkal, amelyek árú mintavásári épületeken helyénvalók. Kétségtelenül meg volt benne a magyar jelleg, anélkül, hogy különleges mesterkélt motívumok ebben közrejátszottak volna és anélkül, hogy az épületeket a magyarosság kidomborítása céljából a rendeltetéséhez és helyéhez idegen népmű­vészeti elemekkel kapcsolatba hozták volna, amely utóbbi nemcsak hogy nem volt szükséges, de erőszakoltságánál fogva sok esetben egyene­sen zavaró hatást is keltett volna. Kivételt képez ez alól természetesen az a csoport, ahol a magyar népművészetet, a falusi háziipart, a népszoká­sokat akarjuk bemutatni, ahol az erre a célra Fotó: Seidner.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék