Tér és forma, 1936 (9. évfolyam)
IX. évfolyam, 5–6. szám - Sz.: Az Atrium-ház. Tervezte: Kozma Lajos
Esti kép a homlokzatról. Kivilágított és sötét ablakok szabálytalansága sem tudja az épület egyszerű ritmusában megnyilatkozó harmóniát elnyomni. A jobboldali kép a nézőtér belseje, az emeleti erkélyről nézve. A fal vörös szövet-tapétája, jellegzetes textúrájával, melyet a szövet-tapétával átvont lécek csak tovább hangsúlyoznak, adja meg a karakterét ennek a nagyfelületű sima falnak. Az erkély korlátja, tömör vasbetonfal — lévén maga is szerkezet — aranyozva és fekete faperemmel ragyog ki a vörös szövet melegségéből. A székek fekete fája, vörös szövet ülése, szalmasárga nádháta, erős hangsúllyal kap plasztikát a szürke buklé-padló alapon. A kép felső élét a ,,tejút" fémkarikái zárják le. A nézőtér szellőzési berendezésének méretezésénél irányadó volt, hogy maximum 800 néző esetén óránként és nézőnként 30 m, vagyis óránként összesen 24.000 m, friss levegő legyen szolgáltatható. A léghevítő berendezés méretezése úgy történt, hogy a megállapított szellőzési friss levegőmennyiség még a5° C, külső hőmérsékletnél is bevezethető legyen. A szellőzéshez szükséges levegő a belső pormentes udvarból a III. emelet magasságában történik. A friss levegő egy megfelelő méretű rácson és függőleges aknán keresztül jut az alagsorban kiképzett szellőzési központba. A friss levegő portalanítására olajba mártott fémhüvelyes légszűrők szolgálnak. A portól megszűrt levegő előmelegítése egy lamellás léghevítő kaloriferrel történik a szükséghez képest +10°—+ 15° C. hőfokra. Az előmelegített levegő átvezetése vízporlasztók által létesített finom esőszerű vízfüggönyön keresztül történik, ahol annak a kívánt és szükséges mértékben való telítése és a finom portól való mentesítése automatikusan megy végbe. A megmosott és telített levegő a magával ragadott vízcseppektől való mentesítése céljából keresztül (Folytatása a 159. oldalon.)