Tér és forma, 1936 (9. évfolyam)
IX. évfolyam, 9. szám - dr. B. V.: Jól és szépen építeni
248 Jól és szépen építeni Az építészek tizenöt éve úgyszólván — látszólag — mással sem törődtek, mint azzal, hogy hogyan lehet gazdaságosan építeni: olcsón, kevés pénzzel minél többet nyújtani azoknak, akik majd az épületet használni fogják, hogyan lehet új térbeosztással, egyszerűbb kivitellel a drága és költséges külsőségek elhagyásával a kis és kisebb pénzű ember számára is emberhez méltó otthont alakítani. A korszerű gondolkodású építészeknek Los Angelestől Tokyoig terjedő gárdája a legnagyobb önfeláldozással foglalkozik e feladattal, amelyre egyrészt a háború utáni gazdasági viszonyok kényszerítették, amelyet másrészt szociális felfogása tett kötelességévé. Szinte úgy látszik, mintha e tényezők az építészetből kiszorították volna a szépnek kultuszát, a nemesebb építőanyagok iránti szeretetet az építészből. Annál is inkább így volt ez, mivel egyes építészcsoportok hangosan hirdették, hogy a háznak célszerűnek s nem mutatósnak kell lennie — persze megfeledkezve arról a már Sokrates által megállapított igazságról, hogy ami célszerű, az szép is, mert ami nem célszerű, nem is lehet szép. S ma már megállapítható az is, hogy a végső célszerűség, a raffinált célszerűség jegyében alkotó építészek legjobbjainak műveiben egy egészen raffinált szépség élt! A gellérthegyi családi ház első emeleti terrasza. Tervezte: Árkay Bertalan. — Kivitelezte Sorg Antal Építőipari rt. — Villa in Budapest. In I. emeleti alaprajz.