Tér és forma, 1936 (9. évfolyam)
IX. évfolyam, 10. szám - J. B.: Az újszegedi strandfürdő terve
Az újszegedi strandfürdő terve Szegednek, az ország második városának, az Alföld metropolisának a Tisza-Maros összetalálkozásánál olyan szerencsés adottsága van, amely valósággal predesztinálja arra, hogy a Balaton után a gombamódra szaporodó vidéki strandfürdők között, komoly, nagyszabású strandfürdőjének megépítése által, valóban az ország második és másfelől egészen speciális fürdővárosa legyen. Az a körülmény, hogy a vidéki városok között ma már alig van, melynek lakói nélkülözik a fürdőmedencét, egyfelől szégyenteljes, másfelől azonban felbecsülhetetlen értékű körülmény. A strandfürdő-építés alig egy évtizedes múltjának grafikonja oly meredek emelkedést mutat, hogy az alig egy-két év előttiek a mai, már szinte kulmináló strandfürdő-építéshez viszonyítva, kezdetlegesnek és helyszűke vagy egyéb súlyos tervezési előre nem látás következtében végzetesen hibásnak és jövőnélkülinek tekinthetők. A szegedi új nagystrandfürdő építésénél valóban kulminálni fog a fürdőépítés, mert az összes eddigi strandfürdőket megvizsgálva, az ott talált hibákat mégegyszer el nem követhetjük, de a praktikus és bevált megoldásokat alkalmazni kötelességünk. Nekünk, a szőke Tisza fanatikus és boldog szerelmeseinek tehát már könnyű dolgunk lesz, ezenkívül a Tisza partján nincs több nagy város, Debrecen, Pécs és más városokat sohasem fogja a Tisza körülfolyni, a Duna vize sohasem lesz nyáron melegebb még Budapesten sem, mint 18° C, a Balatonon sohasem fognak regattában evezni és Lillafüred mindig olyan drága lesz, mint most, de ha Szeged akarja, néhány év alatt Nagyerdőt tud varázsolni úgy a leendő strandja, mint a leendő Nagystadionja közé. A szegedi új nagystrand és hullámfürdő helye meg van adva azon óriási méretű lapos hullámtérrel, mely a Közúti hídtól a Bertalan-emlékműig terjed, a mostani számos kis strand helyén. Megközelítése ideális, mert a város szívében fekszik, a Tiszán átvivő motorcsónak jegye pedig a fürdőjegy árában bentfoglaltatik. (A budapesti csillaghegyi hullámfürdőhöz 1, Debrecenben 8 órai villamosút vezet a fürdőhöz.) A fürdőépület maga, külső megjelenés szempontjából, méreteiben impozánsan nagyszabású kell, hogy legyen, amit a horizontális irányú térfoglalás már eleve biztosítana. A többlépcsős, a Tisza felé eső terraszos elrendezés, a medencék U-alakú körülépítése a hídról és a túlsó partról gyönyörű tiszai városképet adna a mai kopár árterület helyén, háttérben az esetleges pénzügyi akadályok miatt csak későbben, a fürdő mögé építendő, vele azonban szerves egészet alkotó, az idegenforgalom szempontjából múlhatatlanul szükséges fürdőszálló kontúrjával. Az újszegedi part házsora szinte automatikusan alakulna át megfelelő, a villaszerű építkezést biztosító építésügyi szabályrendelet és egy, a mostani megfelelően kiszélesített védgát tetején húzódó pálmasoros allee kiépítése által egy modern, ízléses nyaralókból álló tiszaparti villanegyeddé, amely a fürdőszállót egészítené ki a fürdővendégek elhelyezése érdekében. Az épület, illetve a medencék befogadóképessége körülbelül 8—10.000 ember, ami azonban a planirozott nagy homokstrand, az ott elhelyezkedő, korlátlan mennyiségű, könnyű gyékény öltözők (cabanák) és az árterület szükséges többi részének planirozása útján nyert nyári különleges sportpályák segítségével szinte korlátlanra fokozható. A medencéket használó közönség részére megfelelő, körülbelül 6—7000 m3 séta-, napozó- és étkezőterraszok állanak rendelkezésre majdnem ugyanannyi területű fedett terrasszal együtt, amely a Tisza kiöntései miatt emelt építkezés következtében önmagától adódik. A fürdőközönség legkülönbözőbb és legmesszebbmenő igényeit is ki tudja elégíteni a 100-szor körülbelül 20 méter méretű nagy medence, amely a strandfürdő központját alkotja, közepén egy, a közlekedést nem gátoló válaszfallal. Ez a fal a nagy, 100 méteres medencét két 50 méteres medencére osztaná. A medence északi fele mély és a nap bizonyos óráiban mint hullámfürdő, esetleg mint pezsgőfürdő működnék, hatásos, színes vízalatti megvilágítással. A medence e részének vízmélysége megfelelne a külföldi méretű, vízszintes és függőleges irányban többszörösen összetett műugrótorony kívánalmainak. A modern strandfürdő felszereléséhez tartoznak még a széles és az egyszemélyes lecsúszók, amelyek mindenhol általános kedveltségnek örvendenek és lehetővé teszik, hogy a terraszok közönsége a lépcsők használata nélkül jusson a medencébe. Színes és nagy betonlapokból alkotott séta- és napozóterraszok közé pázsit- és virágágyak ékelődnek. Buffet, cukrászda és vendéglő állanak a közönség rendelkezésére, az elmaradhatatlan táncterraszokkal. A napos terraszokon színes gombaernyők és napozópadok, több kényelmes lépcsőjárat könnyíti meg a közlekedést minden irányban. Elkülönített, forgóajtós ki- és bejáratok, gondosan tiszta kabinok és zárható vetkőzőszekrények berendezései a legmodernebb elvek szerint készülnek. Egyszerű és raffinált, nyílt és zárt zuhanyok lépten-nyomon, lábmosók és W. C.-k, elégítik ki a legkényesebb egészségügyi kívánalmakat is. Az öltöző épület tetején Az újszegedi strandfürdő helyszínrajza: Berniczky József.